Népszabadság, 2008. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-24 / 172. szám

2008. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarorszá RÖVIDEN A Tárki szerint csak kettő maradna Egy most vasárnapi válasz­táson továbbra is csak az MSZP és a Fidesz jutna be a parlamentbe, az SZDSZ és az MDF nem - derül ki a Tárki legfrissebb, tegnap nyilvánosságra hozott fel­méréséből. A kutatás adatai szerint a Fidesz támogatott­sága a felnőtt lakosság köré­ben júliusban 33 százalékos, az MSZP tábora pedig 16 százalékos. A pártválasztók körében a Fidesz 31 száza­lékponttal vezet az MSZP előtt. Utóbbi támogatottsá­ga a tavaszi mélyponthoz képest azért javult, mert az idősek, a fővárosiak és a diplomások körében vala­melyest nőtt a népszerűsé­ge. (MTI) Horváth Aladár: Közönyös a politika A szociális kirekesztettség és a fizikai fenyegetettség miatt a cigányság drámai helyzetet él át, és félő, hogy a helyzet még súlyosabbá válik - jelentette ki tegnap Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnö­ke. „Megbukott a foglal­koztatási és a szociálpoliti­ka, a kapitalista Magyaror­szág nem érte el, hogy a rendszerváltást követően le­selejtezett cigányság fel­emelkedjen, faji és szociális alapon kirekesztették őket a társadalomból” - fogalma­zott. Horváth szerint a nyo­mor „termeli ki” az újfasisz­ta ideológiát: a falusi nyo­mortól, az erőszaktól, az uzsorától és az élhetetlen élettől szenved cigány és nem cigány egyaránt. A po­litika mindezt közönyösen nézi, ezzel legitimálja a szél­sőjobboldali, cigányellenes nézeteket. (MTI) Pénteken is lesz kormányülés Ezen a héten pénteken is lesz kormányülés, jövő hé­ten viszont nem ülésezik a kabinet. Budai Bernadett kormányszóvivő közlése szerint az ülés napirendje még nem ismert. Ugyanak­kor Gyenesei István önkor­mányzati miniszter koráb­ban egy rádióműsorban ar­ról beszélt, hogy pénteken dönthet a kormány a Forma-1-es Magyar Nagy­díjról szóló szerződés meg­hosszabbításának támogatá­sáról, a magyar államnak ugyanis a futamok megren­dezéséért jogdíjat kell fizet­nie. (MTI) Hosszabbítás 2010-ig a Nap-keltének Az MTV közalapítvány ku­ratóriuma 2010 végéig meg­hosszabbította a Nap-kelté­vel kötött szerződést. Kilencen megszavazták a meghosszabbítást, a Fidesz részéről tartózkodtak, a KDNP által delegált kurá­tor, Balogh László ellenezte a meghosszabbítást - tud­tuk meg. Gyárfás Tamás, a Nap-kelte producere úgy nyilatkozott lapunknak: örül a döntésnek, s különö­sen annak, hogy a Fidesz nem lépett fel a hosszabbí­tás ellen.­­ A Nap-kelte mindenkinek azonos felté­teleket kíván biztosítani az elkövetkezőkben is, legyen szó akár a megjelenés gya­koriságáról, akár a vendé­gekkel szembeni hangütés­ről. A Nap-kelte a klasszi­kus hagyományainak kíván megfelelni, s a kapuk nyi­tottak valamennyi parla­menti párt előtt - közölte Gyárfás Tamás. (Munkatár­sunktól) www.nol.hu Újfajta számítás, széthúzott mezőny Az internetről és SMS-ből is megtudható a felsőoktatási ponthatár­­ Pótfelvételik augusztus 13-ig Buli a Millenárison, SMS- figyelés, internet­böngészés: ezek határoz­zák meg a felsőoktatásba felvételizők mai napját, ezeken a fórumokon teszik majd közzé a ponthatáro­kat. A Népszabadság július 26-án, szombaton, a Pont­határok mellékletben közli a teljes listát. Varga Dóra Több mint 96 ezer felvételiző sorsa dől el ma, késő estére ki­derül, kik jutottak be egyetemre vagy főiskolára. Ma állapítják meg az egyes szakokon a sike­res felvételihez szükséges pont­határokat. Ezeket elsőként késő este, a Millenáris Parkba szer­vezett „Pont ott partin” teszi közzé az Országos Felsőokta­tási Információs Központ, il­letve az adatok felkerülnek a www.felvi.hu oldalra. A jelent­kezők SMS-ben is megkapják pontszámukat, illetve a megpá­lyázott szak ponthatárát. A Népszabadság július 26-i Pont­határok mellékletében közli a teljes listát. Hogy az idén milyen maga­sak lesznek a ponthatárok, arról egyelőre csak találgatni lehet, de egy biztos: 160 pont fölöttiek lesznek, ennyit ugyanis min­denkinek el kell érnie a sikeres felvételihez, akár költségtéríté­ses, akár államilag támogatott képzésre jelentkezett. A tavalyi 144 pontos maximumhoz ké­pest ez magasnak tűnhet, de mégsem az, hiszen az idén egy 480 pontos rendszerben szá­molják a felvételizők teljesít­ményét. A pontszámítás alapel­ve azonban lényegében válto­zatlan: részben a középiskolai teljesítményből, részben pedig a felvételiként előírt érettségi tárgyak eredményeiből állnak össze a pontok, amelyekhez többletteljesítményért, illetve hátrányos helyzetért járulhat­nak még további pluszpontok. Az igazán lényeges változás az érettségi eredmények felvé­teli pontokká történő átváltásá­nál van. A felvételiként előírt két tárgy érettségi vizsgájának százalékos eredményét ugyanis „egy az egyben” számolják át. Ahány százalékot elért a vizsgá­zó, annyi felvételi pontot kap tárgyanként, vagyis összesen maximum 200-at, így senki sem veszít pontot, mint korábban, amikor a százalékos eredményt egy táblázat alapján váltották át, tárgyanként maximum 30 pontra. A remények szerint az új pontátváltás jobban széthúz­za a mezőnyt, így nem lesz tor­lódás sem az egyes szakokon (vagyis nem ér el 70 felvételiző egyformán maximális pontszá­mot ott, ahová csak 30 kerülhet be, mint történt az két éve). A felvételin további 200 pontot értek a tanulmányi pon­tok. 100 pontot lehetett szerez­ni a magyar, történelem, mate­matika, idegen nyelv és egy vá­lasztott tárgy utolsó két tanult év végi osztályzata összegének a kétszereséből. További 100-at pedig az öt érettségi vizsga­tárgy százalékos eredményei­nek átlaga adott ki (egész szám­ra kerekítve). Az így összegyűjthető 400 ponton felül további 80 plusz­pontot lehetett szerezni a több­letteljesítményekért (nyelvtu­dásért maximum 50, emelt szin­tű érettségiért 40, tanulmányi versenyekért 80, szakképesíté­sért 30, sportteljesítményért 20 pontot), illetve a hátrányos helyzet miatti előnyben részesí­téssel (legföljebb 50 pontot). Annyi azért megjósolható, hogy a népszerű szakokon most is magas ponthatárok lesznek. Jó eséllyel magas lesz a küszöb a gazdaságtudományok képzési területen, hiszen ilyen képzé­sekre szeretne bekerülni első helyen a legtöbb, 22 391 fiatal, miközben a kormány itt csök­kentette a felvehető támogatott létszámot 5900 főre. A szakok közti rangsort is egy gazdaság­­tudományi képzés vezeti: első helyen a legtöbben - 5980 fő - a gazdálkodás és menedzsment szakra szeretnének bejutni. A ponthatárok ugyanakkor nem csupán a jelentkezők és a lerohelyek számától függenek, hanem attól is, hogy a jelentke­zők milyen pontszámot értek el, és hányadik helyen jelölték meg az adott szakot. A ponthú­zás bonyolult folyamatát ezért egy számítógépes algoritmus segíti, amely egyszerre vizsgál­ja a jelentkezők felvételi össz­­pontszámát, az általuk felállí­tott intézményi rangsort, a fel­sőoktatási intézményekbe fel­vehető államilag támogatott hallgatók keretszámát és az in­tézményi kapacitásszámokat is. Az algoritmus a jelentkező­ket a pontszámok alapján sza­konként országos rangsorba ál­lítja, majd a legjobb teljesítmé­nyű jelentkezőtől kezdve elhe­lyezi őket az általuk első helyen választott intézménybe és szak­ra. Ha egy intézmény már fel­töltődött a kapacitása határáig, akkor az oda első helyen jelent­kezett, a jelentkezői összpont­­számokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a má­sodik jelentkezési helyükre ve­szi fel, és így tovább. Ez a folya­mat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve sza­kon a felvettek száma el nem éri az országosan felvehető állami­lag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérí­téses jelentkezők közt dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, amennyit az intézmény ka­pacitása enged. A kapacitásszám egy tavaly bevezetett fogalom a felvételi eljárásban. Ez azt jelzi, hogy az intézmény hány hallgatót képes oktatni összességében és az egyes szakjain. A korábbi gya­korlattól eltérően nem osztot­ták le előre, hogy ezen belül há­nyan tanulhatnak államilag tá­mogatott, és hányan költségté­rítéses formában. Oda kerül ugyanis a legtöbb államilag tá­mogatott hallgató, ahová a leg­több jó teljesítményű felvételi­ző jelentkezett. Az oktatási tárca ezzel azt szeretné elérni, hogy a minősé­gi képzést nyújtó intézmények maradjanak fönn (hiszen ame­lyik iskola nem kap támogatott hallgatót, vagyis állami fejkvó­tát, előbb-utóbb lehúzhatja a rolót), de hogy melyek ezek, an­nak eldöntését a leendő hallga­tókra bízta. Tavaly ezzel az el­osztással elsősorban a vidéki főiskolák jártak rosszul, ám ko­rántsem biztos, hogy a minősé­gi problémák miatt. A felvételi­zők preferenciáiban ugyanis szerepet játszhat a nagyvárosok erőteljesebb vonzereje, illetve a nagy tudományegyetemek nép­szerűsége. Az idén a tavalyihoz képest 12 ezerrel kevesebben, valami­vel több mint 96 ezren jelent­keztek a felsőoktatásba, 80 szá­zalékuk államilag támogatott képzésben szeretne tanulni. Közülük azonban az idén is csak 56 ezren nyerhetnek felvé­telt államilag támogatott férő­helyekre, ebből is mindössze 39 650 hely van a legtöbbek ál­tal megpályázott alapképzés­ben (a többi felsőfokú szakkép­zés, osztatlan képzés, illetve mesterképzés), így tehát több ezren lesznek azok, akik most nem nyernek felvételt sehová. Számukra utolsó mentsvár a pótfelvételi, amelyre augusztus 13-ig lehet jelentkezni az intéz­ményeknél beszerezhető felvé­teli lapon. Ponthúzó buli 2007-ben­Fotó: Kovács Bence M0-s híd: bizakodás, konkrétumok nélkül Egyelőre nem lehet tudni, hogy valóban használatba lehet-e venni szeptember­ben az M0-s északi hídját. A szaktárca bizakodik, má­sok óvatosabbak. Kálmán Attila Teljes a tanácstalanság a ható­ságoknál és a közlekedési tár­cánál az M0-s északi hídja át­adásával összefüggő bizonyta­lanságok miatt­­ mindössze annyit lehet tudni, hogy min­denki szeretné elkerülni azt a fiaskót, hogy a 62 milliárd fo­rintért megépülő híd használa­ton kívüli torzóként tornyosul­jon a Duna felett hónapokon át. A műszakilag egy-másfél hónap múlva elkészülő műtárgy forga­lomba helyezésének feltétele, hogy Szigetmonostor és Szent­endre közt - elvileg egyidejűleg az Mo-s híddal - megépül a két települést összekötő híd. A be­ruházást az autópálya-átkelő építési engedélyében is előír­ták, amit később a Fővárosi Bí­róság (FB) jogerős ítélettel megerősített. Szigetmonostor polgármestere, Molnár Zsolt la­punknak többször is elmondta: garanciákat várnak a közleke­dési tárcától a létesítmény leg­később 2012-ig történő megépí­tésére. Ha nincs garancia, ők nem adnak az autópályahídra használatbavételi szakhatósági engedélyt. Az utóbbi napokban egyre élesebb vita alakult ki azzal kap­csolatban, hogy így kiadható-e vagy sem a használatbavételi engedély. Az biztos, hogy a dön­tés során nem lesz könnyű dol­ga a forgalomba helyezést enge­délyező Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH). Minden­esetre az ebben a helyzetben a beruházás lebonyolításáért fele­lős Nemzeti Infrastruktúrafej­lesztő Zrt. (NIF) hallgat. A kizá­rólagos nyilatkozati joggal ren­delkező vezérigazgató és a zrt. szóvivője szabadságon van, az engedélykérelemmel kapcsolat­ban pedig a társaság július végé­ig még semmilyen formában nem kereste meg az NKH-t. Az NKH a lehetséges meg­oldásokat (például ideiglenes forgalomba helyezés - a szerk.) firtató kérdéseinkre írásban ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy „előzetes szcenáriókat nem akar felállítani”. Az NKH a NIF Zrt. kérelme alapján indíthatja majd el az eljárást, amelyben részt vesz minden érintett szakhatóság, közmű- és közút­kezelő, a kijelölt építésügyi ha­tóságok, az önkormányzatok és a szomszédos ingatlantulajdo­nosok. Ha a létesítmény megfe­lel az előírásoknak, a forgalom­­biztonsági követelményeknek, s a szakhatóságok is megadták hozzájárulásukat, az NKH en­gedélyezi a forgalomba helye­zést. A kommunikációs főosz­tályon ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az önkor­mányzatoknál építésügyi szak­hatóságként a jegyző jár el, aki­nek arról kell nyilatkoznia, a „megvalósított építmény meg­felel-e az országos építési kö­vetelményeknek, illetőleg a he­lyi rendezési tervnek és építési szabályzatnak”. Eközben a közlekedési tárca szakállamtitkára, Csépi Lajos szerdán az MTI-nek úgy nyilat­kozott, folyamatosan egyeztet­nek az M 0-s híd ügyében az érintett településekkel, így Szi­getmonostorral is. A miniszté­rium bízik egy kölcsönösen el­fogadható megoldásban, s biz­tos a megállapodásban. Ezért „korai lenne még arról beszél­ni, hogy a szigetmonostori ön­­kormányzat nem járul hozzá a Megyeri híd használatbavéte­léhez”.

Next