Népszabadság, 2008. augusztus (66. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-23 / 197. szám

www.nol.hu Tanévkezdés traffipaxszal A próbajogosítvány bevezetésén gondolkodnak A tanév első napjaiban a rendőrség a kisdiákok biztonságának javítása ér­dekében az iskolákhoz ve­zető utakra vezényli traffi­­paxait. Bencze József or­szágos rendőrfőkapitány döntése értelmében folyta­tódik az iskola rendőre program. Fekete Gy. Attila Országosan 199-cel kevesebben (406-an) veszítették életüket közlekedési balesetben az év el­ső hat hónapjában a magyar uta­kon, mint az elmúlt év azonos időszakában - derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal féléves jelentéséből. A személyi sérü­léssel végződött közúti tragédi­ák száma hét százalékkal csök­kent, ezen belül a halálos kime­­netelűeké 31-gyel. A balesetek­ben elhunyt sofőrök 70, az első ülésen utazók 74 százaléka nem használta a biztonsági övét. Ötödével kevesebb közleke­dési balesetet okoztak az ittas vezetők, amit rendőrségi forrá­sok egyértelműen az év elején bevezetett szigorításokkal ma­gyaráznak, konkrétan azzal, hogy a rendőr a helyszínen el­veszi a vezetői engedélyt az it­tas sofőröktől. Átlagosan 12 százalékkal ke­vesebb baleset történt az autó­pályákon. A legbiztonságosabb sztráda - a féléves adatok alap­ján - az M1-es, ahol az elmúlt év azonos időszakához képest 40 százalékkal csökkent a balese­tek száma. Szakértők szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a rendőrség az M1-es au­tópályán állította rendszerbe az első automata sebességmérő­ket, amelyek mindkét irányba a nap huszonnégy órájában mé­rik a közlekedők sebességét. „Az állandó fenyegetettség ha­tására az M1-esen valamivel óvatosabbak az autósok ezen a pályán” - fogalmazott egy köz­lekedési szakértő. A statisztikák szerint a köz­úti tragédiák többségét tovább­ra is a gyorshajtók okozzák, a második és harmadik legfőbb baleseti ok pedig az előzési, il­letve a kanyarodási, elsőbbség­adási szabályok be nem tartása. A baleset 10-12 százalékát ittas sofőrök okozzák. A KSH adatai szerint az ittas járművezetők között magas a segédmotoro­sok és a kerékpárosok aránya, de majdnem minden tizedik - alkohol hatása alatt bekövetke­zett - balesetért az ittas gyalo­gosokat terheli a felelősség. Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság kormánybiztosa ennek ellenére további szigorí­tásokat tart indokoltnak a Országosan 199-cel keveseb­ben (406-an) veszítették életüket közlekedési baleset­ben az év első hat hónapjá­ban a magyar utakon, mint az elmúlt év azonos időszakában, KRESZ-ben. Miután minden ti­zedik személyi sérüléssel vég­ződő közlekedési balesetet 17-20 éves sofőrök okoznak, a kormánybiztos szigorítaná a jo­gosítványhoz jutás feltételeit. A motorosokhoz hasonlóan az autósoknál is előírnák, hogy a kezdő sofőrök nem vezethet­nek nagy teljesítményű autókat. Pszichológiai vizsgálattal szűrnék ki a jelentkezők közül a túl agresszív sofőr­jelölteket, s bevezetnék a próbajogosít­ványt, amellyel külföldre csak felnőtt kísérővel közlekedhetne a fiatal autós. (Több uniós tag­államban - állítja Kondorosi - húsz év alattiak csak a jogosít­ványukat kiállító ország terüle­tén vezethetnek.) A próbajogo­sítvány tulajdonosa - bizonyos idő vagy megtett kilométer után - csak akkor kaphat végle­ges jogosítványt, ha próbaidős­ként nem követett el semmiféle szabálysértést. Ellenkező eset­ben a „felnőtt” jogosítványáért újra vizsgáznia kell. A rendőrség az iskolakez­désre készül. Bencze József or­szágos rendőrfőkapitány a tan­év első napjaira - s azt követő­en a szükséges ideig - az isko­lákhoz vezényelte a rendőrség traffipaxait. A sebességmérők a szeptember elsején újrainduló, Az iskola rendőre programban részt vevő rendőrökkel közö­sen hivatottak javítani a közle­kedésbiztonságot a tanintéze­tek környékén. Az iskola rendőrei - az ORFK tájékoztatása szerint - részt vesznek az iskolai baleset­és bűnmegelőzési programok­ban, osztályfőnöki órát tarta­nak, szükség esetén részt vesznek a szülői értekezleteken is, valamint a diákok iskolán kí­vüli szabadidős programjaiban. Bencze tábornok célja, hogy minden iskolának legyen egy rendőre, akit ismernek, akihez szükség esetén bizalommal for­dulhatnak, s akinek a tanácsaira odafigyelnek a diákok. NÉPSZABADSÁG • 2008. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT Magyarország • 5 Mit fúrnak estére, beomlik reggelre Karcagi László „Híd a húsosz­tályra” (Népszabadság, 2008. júl. 26.) című gúnyiratára ten­nék néhány megjegyzést: Van­nak olyan emberek, akik szá­mára a szőlő mindig savanyú. PL: a Lágymányosi híd nem ve­zet sehova, a dunaújvárosi híd nem vezet sehova, a kőröshegyi völgyhíd nem szükséges stb. Sajnos Karcagi László is ezek közé állt be, ahelyett, hogy a munkát akadályozókat győzné meg, sértegeti, lehülyézi a beru­házókat, a tervezőket, a kivite­lező munkásokat. Dr. M. F. Azért ütött nagyon szíven ez a levél, mert én is utálom az ál­landóan mindent fikázó újság­írókat. A töprengő, elemző, mérlegelő stílusban írt publi­cisztikának rég lejárt az ideje, helyét a mindenki hülye (a szerzőn kívül persze) attitűd vette át, amitől nekem mindig kinyílik a bicska a zsebemben, jobban mondva sose csukódik be, mert jószerével szinte csak ilyeneket olvasok. Olyan ez, mint egy járvány, és úgy lát­szik, én is elkaptam, amikor azon gúnyolódtam, hogy az M 0-s körgyűrűnek Budán nem készültek el, és belátható időn belül nem is fognak elkészülni a további szakaszai, ezért a 260 milliárdért épülő Megyeri híd nem segít a gondokon, hanem csak az amúgy is meglévő köz­lekedési káoszt fogja növelni a térségben. Most belém hasított, hogy igaza lehet az olvasónak, és hi­bát követtem el. Mert mi van, ha a hídépítők dühösen lecsap­ják az újságot, hogy itt güri­zünk évek óta éjt nappallá té­ve, beleadjuk szívünket, lel­künket, és akkor jön a firkász, és lefikázza a munkánkat? Hi­dat? Ezeknek? Soha többé! És akkor itt állunk majd, hogy az Északi összekötő vas­úti úgy maradt félig szétszed­ve, a Szabadság felállványozva, a Margit leszakadóban... Anyám, én nem ilyen lovat akartam! A rossz lelkiismere­tem minden reggel kivisz a Duna-partra, hogy a hídépítők nem hagytak-e ott csapot-pa­­pot a cikkem miatt. Szerencsé­re egyelőre nem. De azóta él­ KÖRNYEZETISMERET zem, hogy a felelősség men­­nyire nyomja a vállamat. Mindez onnan jutott eszembe, hogy másodszor is beomlott az M6-os autópálya épülő alagútja Bátaszék térsé­gében. Először júliusban sza­kadt be a födém száz méter hosszban, ahogy a szakembe­rek akkor megállapították, va­lószínűleg az esőzések miatt. Ettől persze még nem kell ki­akadni, hiszen ez azt bizonyít­ja, hogy száraz időben jók va­gyunk alagútépítésben, hát is­tenem, az eső nem volt bekal­kulálva. Azóta azonban má­sodszor is beomlott az alagút, de most száraz időben. Ez azért már némileg aggasztó. Talán még nem volna késő összeírni, hogy az esőn és a száraz időn kívül mik azok a körülmények, amikre nem ké­szültek fel az alagútépítők, és így már előre kiderülhetne, hogy szeles időben például ne tartózkodjunk magyar alagút­­ban, mert beszakadhat. Tanulva az előzőekből, isten ments, hogy kritizáljam az alagútépítő munkások, mérnö­kök és tervezők hősies munká­ját, akik éjt nappallá téve, ha esik, ha beszakad, akár a föld alatt is építik az alagutat. Mint ahogy maguk is elmondták százszor, a történtekért nem ők a hibásak. A vizsgálat jelen­leg is tart, de már előre tudni, hogy a felelős ki lesz, a lösz. A talaj ugyanis löszös a térség­ben, ez minden baj okozója. Na persze, azonnal megszó­laltak a nagyokosok, gáncsos­­kodók is. Egy Posta Zoltán ne­vű építészmérnök-tervező pél­dául azt nyilatkozta az MT- nek, hogy ő már annak idején megmondta: nem szabad alag­utat építeni a térségben, mert be fog omlani. De senki sem hallgatott rá, s mert nem akart hülyét csinálni magából, ott­hagyta akkori munkahelyét, a Gazdasági Minisztériumot. Most azt jósolja a vészmadár, hogy ha tovább építik az alag­utat, akkor megint be fog sza­kadni. (Ez egy Kőműves Kele­men, mit megfúrnak estére, beomlik reggelre... A negatív hozzáállás ősi magyar átok, be­teljesíti önmagát.) Visszatérve eredeti témánk­ra, azt tervezik, hogy az M 0-s autópálya a Megyeri híd után alagutakban folytatódna a Pilis hegységben. Én a környéken lakom, már most szólok, hogy extrém körülményekre kell fel­készülni: arrafelé időnként es­ni szokott, szárazság is előfor­dul, és a szeles idő sem ritka. Remélem, a tisztelt alagútépí­tők nem tekintenek emiatt gáncsoskodó vészmadárnak. Karcagi László A fejlesztéseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatta. Vállalkozásfejlesztés, Edelény Van mire büszkének lennünk! www.nfu.hu/sikeresprojektek HIRDETÉS

Next