Népszabadság, 2008. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-04 / 207. szám

www.nol.hu Moszkva bezárta grúziai konzulátusát is Nyilas Gergely Moszkva - Mikhail Szaakasvili számunk­ra politikai hulla - nyilatkozta az orosz elnök a RAI olasz tele­víziónak adott interjújában grúz kollégájáról. Dmitrij Medvegyev szavai után egy nap­pal a Kreml a diplomáciai kap­csolatok grúz kezdeményezés­re indított megszakítására is vá­laszolt: nemcsak a nagykövet­ségét, de a konzulátusát is be­zárta a dél-kaukázusi ország­ban, leállítva ezzel az orosz ví­zumok kiadását is a grúz állam­polgárok számára. A grúz parla­ment múlt heti döntése értel­mében - amely azután szüle­tett, hogy Oroszország egyolda­lúan elismerte a hivatalosan a dél-kaukázusi országhoz tarto­zó, ám 16 éve rendezetlen státu­szú Abháziát és Dél-Oszétiát - Tbiliszi csupán a nagykövet­ségét zárta be Moszkvában, a vízumok kiadását a konzulátus továbbra is biztosítja. A grúz parlament tegnap feloldotta az augusztus 9-én el­rendelt hadiállapotot, de rend­kívüli állapotot vezetett be ott, ahol az orosz fegyveres erők még jelen vannak, beleértve Dél-Oszétiát és Abháziát. A grúz vezetés szerint Moszkva továbbra sem tesz eleget katonai erői visszavoná­sának, amelyet a francia elnök Nicolas Sarkozy által tető alá hozott egyezményben vállalt.­­ Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői igazol­ták, hogy ennek Grúzia eleget tett, ugyanakkor az orosz erők továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Poti, Szenaki, Zugdidi térségeit - nyilatkozta a grúz külügyminiszter helyettese az Eho Moszkvi rádiónak. A Kreml állítása szerint vi­szont eleget tett kötelezettsé­geinek és szerinte az Európai Unió hétfői rendkívüli ülése lényegében igazolta Oroszor­szágot, miután a huszonhetek nem döntöttek az ország elleni szankciókról, csupán eltolták az amúgy is halasztást szenve­dő tárgyalások megkezdését az EU és Oroszország kapcsolatát megfogalmazó partnerségi és együttműködési szerződésről. • Miközben az amerikai 6. flotta zászlóshajója közeledik Grúzia partjaihoz újabb humanitárius se­géllyel. Dick Cheney amerikai alel­­nök Bakuban tárgyalt Ilham Aliyev elnökkel energiaügyekről és a tér­ség biztonsági helyzetéről. Bush el­nök nevében az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Azer­bajdzsánt és a térséget. Cheney hangsúlyozta, hogy Washington Tö­rökországgal és Európával közösen új, a térségből kiinduló energia­szállítási útvonalakat szeretne ki­építeni, és ebben számít Azerbaj­dzsánra. Az amerikai alelnök Ba­kuból Tbiliszibe utazik. Közben Wa­shingtonban egymilliárd dolláros segélycsomagot jelentettek be Grú­zia újjáépítéséhez. (MTI) NÉPSZABADSÁG • 2008. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK VIlág • 7 Jövőre EU-tagjelölt lehet Szerbia Belgrádnak előbb Ratko Mladicsot is ki kell adni Hágának Blahó Miklós Brüsszel Határidők megjelölése nélkül, de kitárja a kapukat az Európai Unió Szerbia előtt, ha az uniós elkötelezettségű új belgrádi ve­zetés kész kiadni Ratko Mla­dicsot a hágai bíróságnak és folytatni a szükséges reformo­kat. Borisz Tadics államfő a mi­niszterelnöke és külügyminisz­tere társaságában ezt hallhatta tegnap Brüsszelben. Ha a szerb politika és társa­dalom valóban akarja az uniós tagságot, akkor azt el is nyerhe­ti, de a folyamat végéig még ke­mény munka vár a felekre, és sok akadályt kell leküzdeni - mondta tegnap Manuel Barroso bizottsági elnök, azt követően, hogy fogadta Borisz Tadics szerb elnököt, valamint a kísé­retében lévő miniszterelnököt és külügyminisztert, akik a szerbiai politikai változások óta először látogattak az Euró­pai Unió központjába. Barroso értésre adta: nagyra értékeli az új belgrádi vezetés uniós elkötelezettségét, Ka­­radzsics kiadását a hágai bíró­ságnak, a belgrádi reformpoli­tikát, ám ezzel együtt még több erőfeszítésre van szükség. El­sősorban arra, hogy Belgrád teljes mértékben együttmű­ködjön a hágai Nemzetközi Bí­rósággal, kutassa fel és adja ki a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladicsot. Ezt Hollandia, Bel­gium, Svédország és Finnor­szág is a további együttműkö­dés feltételéül szabja. Az EU áprilisban ugyan alá­írta a stabilizációs és társulási szerződést Szerbiával, de a tag­állami ratifikáció is a hágai fej­lemények foglya. Sőt, a szerző­dés kereskedelmi része is, amely átmeneti megállapodás­ként életbe léphetne, hogy Belgrád közelebb kerülhessen a tagjelölti státusz elnyerésé­hez. De még ez is várat magára. Mladics kézre kerítését bá­torítandó jelenthette be Barroso, hogy Szerbia jövőre tagjelöltté válhatna, ha a felté­telek teljesülnek. Tadics mi­közben hangsúlyozta, hogy Belgrád mindenképpen az unió tagja szeretne lenni, megje­gyezte azt is: a koszovói kér­dést nem lehet összekötni a tagsággal. Belgrád nem ismeri el Koszovó függetlenségét - és természetesen Dél-Oszétiát és Abháziát sem - és jogi, diplo­máciai úton igyekszik változ­tatni a helyzeten. A Nemzetkö­zi Bíróság véleményét kéri a koszovói függetlenség egyolda­lú kikiáltásáról, amit Szerbia el­fogadhatatlannak tart. De Belg­rád nem kívánja elszigetelni sem Koszovót, nem kívánja ilyen lépésekkel veszélyeztetni a térség stabilitását. Jelezte: technikai fejlesztésekkel kor­szerűsítik a határellenőrzést, hogy az állampolgárok egysze­rűbben léphessenek be a schengeni övezetbe. Koszovó: szidják az eurót, és reménykednek Dunai Péter Sárga mellényes reptéri sze­mélyzet sürgölődik a pristinai reptéren. Boldog emberek, van munkájuk. Itt a munkahely ér­ték, csaknem minden második ember kénytelen nélkülözni az európai nemzetek családja leg­újabb jövevényében, Koszovó­ban. A reptéri büfében kitűnő balkáni kávét mérnek­­ fél euróért. Ám a tulaj szidja az új pénzt.­­ Addig volt jó amíg dajcsmárkánk volt, az erős pénzként forgott. Aztán bejött az euró és fél év alatt az euróárak felkúsztak a márka szintjére, noha hivatalosan kettő az egyben váltották - füstölög. Koszovó nemcsak pénzét, de lé­tét is Európának, a Nyugatnak köszönheti. Magyarország sokat tesz ezért a budapestnyi lakosságú kis államért. Az ezer magyar katonából, akik külföldön szol­gálnak békefenntartó missziók­ban, csaknem a fele itt segít az albán többségű, de soknemzeti­ségű új országnak. Ha kell tö­meget oszlat, tüzet olt, kórház­­építésben segédkezik­­ vagy ál­landó járőrözéssel ad bizton­ságérzést az itt maradt kevés számú szerbnek. A Pristina-Pec országút mellett felrobbantott kis orto­dox templom, porig égetett fa­lu. Szerbeké volt, hallom. Nagy a kontraszt a mellette lévő va­donatúj, szépen parkosított szállodával, amely akár Német­országban is lehetne. Talán on­nan is származik, legalábbis a pénzt ott kereshették, amiből felépült. Noha rossz nyelvek a csempészetet is fontos nemzet­­gazdasági ágazatnak mondják, Koszovó legnagyobb bevételi forrása a külföldön dolgozók hazautalásai. Ezekből épülnek a tarkabarka út menti kis mű­helyek, autóbontók, éttermek, benzinkutak. A fiatal ország­ban ahány benzinkút, annyiféle elnevezés. Nincsenek még ki­épült kúthálózatok, a külföldi beruházók még csak óvatosan kóstolgatják, talán még nem tartják jó piacnak, vagy nagy­nak ítélik a kockázatot. Pedig Európa, a Nyugat döntött: Ko­szovó függetlensége visszafor­díthatatlan, még akkor is, ha Szerbia nehezen békél meg ve­le és Moszkva Dél-Oszétia, Ab­­házia elismerésekor rá is utal. Itt Pec/Pejében (a szerb el­nevezést használja mindenki, az albán Peje még nem ment át a tábori köztudatba) a nyugat-ko­szovói nagy katonai támaszpon­ton, az olasz faluban, a Villaggio Italiában az egyik épületen ott a toro, a fekete bika, Spanyolor­szág jelképe. Madrid nem isme­ri el az államot (saját Baszkföld problémája miatt) mégis ad ka­tonákat a nemzetközi rendfenn­tartó NATO/Európai Unió-kon­tingensbe. A magyarok a nemzetközi erő megbecsült tagjai, több mint négyszázan vannak Nyu­­gat-Koszovóban. A minap mi­nőségi előrelépést regisztrálha­tott Szekeres Imre honvédelmi miniszter, az eddig szétszórtab­­ban, különféle kis csoportokban tevékenykedő magyarok elő­ször kaptak nagyobb felelősség­gel járó lehetőséget: egy nem­zetközi zászlóalj vezetését. En­nek elindítási ünnepségén Mórucz László alezredes, az új zászlóaljparancsnok feszes an­gol vezényszavaira, magyarok, szlovének, olaszok, amerikaiak, spanyolok tisztelegtek, fordul­tak, meneteltek. Amikor koszovói benyomá­sairól kérdezem, Cordero had­nagy, a fiatal olasz tiszt törté­nelmi összehasonlítással vála­szol: „Nekünk a háború után, 1946-ban, de még 1948-ban sem volt semmink, se munkánk, se pénzünk, se ennivalónk. Türe­lem, Koszovó hozzánk képest hatalmas előnyökkel, nemzet­közi támogatással indul”. A hadnagynak valószínűleg igaza van. Ám hosszú az út a kis állam megszilárdulásáig. A leghos­­­szabb szakaszt az a pár méter jelenti, amely a szomszédos kis, nyolcszáz lelket számláló szerb közösséget elválasztja a nem szerb többségtől. Amikor majd nem lesz szükség szöges­drótokra, éjjel-nappal járőröző külföldi, így magyar katonákra. Hogy ez mikor következhet be, nem tudni. Cordero hadnagy is évekről beszélt. Pec-Pristina-Budapest, 2008. szeptember Cigarettát áruló gyerek egy pristinai kerthelységnél­Fotó: Sopronyi Gyula Magyar rendfenntartók járőre Pecben A szerző felvétele A finn tévé kitart, de nem bizonyít Federer Ágnes Ljubljana Rendkívüli parlamenti ülés ös­­­szehívását kezdeményezték szlovén kormánypárti képvise­lők, akik tisztázni szeretnék a Janez Jansa miniszterelnököt is érintő korrupciós vádat. Bom­baként robbant ugyanis Szlové­niában a finn YLE televízió kedd esti leleplező riportja, amelyben a Patria cég üzletei nyomába eredt Magnus Berg­­lund újságíró. A szálak egyebek mellett Szlovéniába vezettek el, ahova közbeszerzési pályáza­ton 135 páncélozott harcjármű­vet (PSZH) adott el a finn hadi­ipari vállalat. A tévériporter, aki az anyag egy részét Szlovéniá­ban forgatta le, arra jutott, hogy a 278 millió eurós szlovén meg­rendelésért 21 milliónyi kenő­pénzt osztott szét a Patria, és ebből - egy feljegyzésben sze­replő „J” betű szerint - Jansa kormányfő is kapott. A tévétársaság szerdán meg­erősítette, hogy kitart az el­hangzottak mellett, habár eddig semmivel nem támasztotta alá az oknyomozás eredményét. Jansa azonnal visszautasította, és nevetséges provokációnak minősítette a vádat, hozzátéve: kész bármilyen vizsgálatnak alávetni magát. A rendkívüli parlamenti ülésre legkorábban a jövő hét elején kerülhet sor. Az ügy el­döntheti a szeptember 21-re ki­írt szlovén parlamenti választá­sok kimenetelét. Ha ugyanis ki­derül, hogy Jansa - aki védelmi miniszter volt a kilencvenes évek elején - valóban kapcso­latba hozható a vesztegetési üggyel, akkor az a trónkövetelő szociáldemokraták ölébe pot­­­tyanthatja a győzelmet. ÉLET ÉS­ IRODALOMl A holnapi szám tartalmából: Petschnig Mária Zita: Nesze valami, fogd meg jól! * Vámosi Nagy Szabolcs: Megegyezés? * „Kapóra jött az oroszoknak” - interjú dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal(Széky János) * Cseresnyés­ László: Esszé a törzsi diskurzusról * Ketten egy új könyvről - Ernst Cassier: Rousseau, Kant, Goethe (Kardos András, Weiss János) * Bauer Tamás: A jobboldal, a szocialisták és az SZDSZ (Kőszeg Ferenc írásáról) Megjelenik minden pénteken! Rendelje meg vagy keresse a hírlapárusoknál! www.nepszabadsag.hu IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Kedvezményes előfizetési díj 1 évre 15 500 Ft Megrendelhető a szerkesztőségben (1089 Bp., Rezső tér 15.) Telefon: 210-5149, 210-5159 Fax: 303-9241 e-mail: es@es.hu OUtO Hirtó HIRDETÉS AutóZ az autóslap. www.auto2.hu A szeptemberi szám tartalmából: ♦Teszten a BMW X6, a Honda Accord, a Lexus GS, a Rajgeot Partner és a Seat Ibiza ♦ Bemutatkozik az Audi 05, a Ford Fiesta, a Mercedes GLK, az Opel Insignia és a megújult Porsche 911 ♦ Fizet-e a biztosító, ha trükkös módszerrel törik fel az autót? ♦ Jól működik-e a dugófigyelő navigáció? ♦ Utólag beszerelhető tempómat: jobb mint a gyári? ♦ Olvassa az Autó24, nyerje meg az Opel Astrát! ♦ Szeptember 19-21: Autókiállítás a Ligetben - válasszon magának tesztautót! Tesztek, hírek, árak, tanácsok, autók mozgásban: www.auto2.hu

Next