Népszabadság, 2009. április (67. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-23 / 95. szám

2009. ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Élettársi törvény: tiltakoznak a melegek A melegszervezeteket tömö­rítő Magyar LMBT Szövet­ség tiltakozik amiatt, hogy jobboldali pártok ismét Al­kotmánybíróság elé utalnák a bejegyzett élettársi kapcso­latról szóló törvényt. Az AB tavaly úgy fogalmazott: a be­jegyzett élettársi kapcsolat az azonos nemű párok szá­mára nem alkotmányellenes, számukra a házassághoz ha­sonló jogintézmény megte­remtése az alkotmányból le­vezethető jogalkotói kötele­zettség. (MTI) Vadász János bíróság előtt Megkezdődött tegnap Va­dász János, a Medgyessy­­kormány volt államtitkárá­nak büntetőpere a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróságon. A korábbi szakszervezeti veze­tőt lőfegyverrel való vissza­éléssel vádolják. Két éve nyáron az Andrássy úton au­tózó Vadász ugyanis konflik­tusba keveredett egy kerék­páros fiatalemberrel. A vita eldurvult, a biciklis egyetemi hallgató a vád szerint 200 ezer forintos kárt okozott Vadász autójában, Vadász vi­szont pisztolyát a fiatalem­berre tartotta. (MTI) Júliustól indul a Margit híd felújítása Május végére befejeződik a Szabadság híd felújítása, ta­valy decemberben már meg­indult a villamosközlekedés, pünkösdkor pedig az autó­sok is birtokba vehetik a hi­dat, de pesti oldalán a 4-es metró építése miatt korláto­zásokra kell számítaniuk a Vámház körúton a Belváros és az Üllői út irányába közle­kedőknek. Júliustól kezdődik viszont a Margit híd felújítá­sa. A jövő év augusztusában tervezett ideiglenes forga­lomba helyezésig a híd szer­kezetét teljes körűen felújít­ják. (MTI) Nem panaszkodósak a somogyiak Nem panaszkodósak a so­mogyiak - ezt szűrte le az állampolgári jogok ország­­gyűlési biztosának munka­társa abból, hogy a megyé­ben 11 helyen kihelyezett gyűjtőládákba, illetve e-mai­­len másfél hónap alatt mindössze 37 panasz érke­zett a felhívásukra. Az or­szág más megyéiből viszont jóval több, összességében mintegy kétezer beadvány érkezett az év első négy hó­napjában. Többségük a szo­ciális helyzettel, a munka­­nélküliséggel, a mozgáskor­látozott munkavállalási lehe­tőségével, települési adóval, a lakástámogatás megvoná­sával kapcsolatos. (MTI) Eladták, megszűnik a Zoom.hu Alig egyévnyi működés után cégeladás miatt megszűnik a Zoom.hu hírportál. Tarjányi Péter volt tulajdonos el­mondta: a honlap munkatár­sainak egy részét elbocsát­ják, a többiek az Enternet Invest Zrt. más netes termé­keinél kapnak munkát. Tarjá­nyi indokok között említette a gazdasági válság mind érezhetőbb hatásait, s azt­ el szeretné kerülni, hogy a vá­lasztások közeledtével ko­moly összegeket hirdetések­re fordító politikai erők ré­széről „kísértések” érjék a politikailag deklaráltan füg­getlen médiumot. A honla­pon pénteken jelenik meg Nagy József főszerkesztő „búcsúzó üzenete”. (MTI) WWW.NOL.HU Prosperál az esküvőipar Tombol a romantika: galamb- és lepkeröptetés, csoki- vagy pezsgőszökőkút a divat Az esküvőipar virágzik, an­nak ellenére, hogy évről évre kevesebb házasságot kötnek. A szertartást egyre divato­sabb házasságkötő termen kí­vül, romantikus környezet­ben tartani, a lakodalmas ze­nét pedig a fiatalok már felej­tenék, ám a vendégek végül kikövetelik. Kosztolányi Éva Egy esküvő megszervezését ér­demes egy évvel korábban el­kezdeni, akár mi magunk vál­lalkozunk a feladatra, akár es­küvőszervezőt bízunk meg ve­le. A lánykérés után elsőként a vendéglistán kezdenek gondol­kodni a párok, hiszen elsősor­ban ez befolyásolja a költsége­ket. Egy átlagos esküvőn 80- 100 fő részvételével számolnak. Bakonyi Anna esküvőszer­vező tapasztalatai szerint a helyszín és a menyasszonyi ru­ha a leginkább szívügye a menyasszonynak, csak ezek után következik a zenekar vagy a DJ, a fotós, a videós, a dekorá­ció. Egy drágább helyszínről vagy ruháról nehezebben mon­danak le, ha valamiért csökken­teni kell a kiadásokat. Az öltö­zékkel kapcsolatos teendőket mindenki szereti saját maga in­tézni, ezen kívül akár minden mást rábíznak. Kezeli a nász­ajándéklistát, és igény esetén az ajándékokat is beszerzi a vendégek helyett. Szerinte egy százfős esküvőt 1,2-2,5 millió forintból lehet kihozni. Az esküvőszervező elmond­ta azt is, hogy a városi esküvő­kön is ragaszkodunk a hagyo­mányokhoz, van lánykikérés a szülői háznál, csokordobás (eh­hez külön „dobócsokrot” hasz­nálnak), és a menyasszonytánc is divat még. Bár ez utóbbit a menyasszonyok nem nagyon szeretik. Sokan nem akarnak „pénzt gyűjteni” a táncért, de például a vidéki rokonokkal ezt nem lehet elfogadtatni. Ők ne­hezen emésztik meg azt is, ha ajándék helyett inkább pénzt kér az ifjú pár, és zokon veszik, ha nincs lakodalmas zene.­­ Az este egy bizonyos pontján, ha akartuk, ha nem, rázendítenek a „Nád a házam tetejére” és egykettőre elkezdenek „vona­tozni” is­­ osztja meg élményeit Bakonyi Anna. Aki szeretne mégis eltérni a megszokottól, kérhet ga­lamb- vagy lepkeröptetést, csoki- vagy pezsgőszökőkutat, lovas kocsizást, videointerjú­­kat a vendégekkel. Közkedvelt játék a lufiposta, amikor is fel­­bélyegzett és a pár részére megcímzett képeslapokat osz­tanak ki a vendégek között, melyekre üzeneteket írnak és héliumos lufira kötve elen­gednek. Takács László jégszobrász az utóbbi időben egyre több esküvői megrendelést kap. Évente 20-25-öt. A legtöbbször nyakánál és a begyénél össze­érő, szív alakot formázó hat­­­tyú- vagy galambpárt, de készí­tett már esküvőre csacsit és kengurut is. A legvadabb ötlet egy Lenin-szobor volt. A jeges dekoráció ára mérettől függően 40-től 200 ezer forintig terjed. Kata és Viktor esküvője há­rom hét múlva lesz. Mindket­ten budapestiek, az esküvői ce­remóniát és a vacsorát azon­ban Balatonvilágoson tartják egy háromcsillagos szállodá­ban, amelynek van egy parti szakasza is, a szertartásra ott kerül sor. Gyertyagyújtás he­lyett homokceremónia lesz, és sötétedés után kívánságlám­pást engednek fel az égbe. Ce­remóniamestert mindenkép­pen szerették volna, hogy le­gyen, aki odafigyel a részletek­re. Szerintük nemcsak hangu­latosabb a helyszín, de jóval kedvezőbb is az ár, mint a fő­városban. A legtöbbet a svéd­­asztalos vacsorára költik, ez alatt jazz-blues zene szól majd, azt követően vegyes bulizásra váltanak. A jelenlegi jogszabályok szerint házasságot kötni az ar­ra a célra kijelölt helyiségben lehet, vagyis a házasságkötő teremben. Az ettől való elté­résre indokolt esetben a jegy­ző adhat engedélyt, és az anya­könyvvezető akkor is kizáró­lag a saját illetékességi terüle­tén vállalhatja a ceremóniát. Az utóbbi években azonban egyre több az igény a külső helyszínen történő házasság­­kötésre, melynek látszólag praktikus okai vannak, mert ha összevonják a helyszíneket, nem kell feleslegesen utaztat­ni a vendégeket, ám a fő moti­váció mégis inkább a romanti­ka. Most készül egy jogszabály­módosítás, melynek szövegé­ből kikerülne az „indokolt esetben” kitétel. - A házasságkötés méltósá­gát, ünnepélyességét minden körülmény között meg kell őrizni - mondja dr. Csuport Gabriella, V. kerületi anya­könyvvezető -, ezért minden külső helyszínt előzetesen megvizsgálunk. Olyan étte­rembe nem megyünk, ahol nem lehet elkülönülni a többi vendégtől. A pogácsázást, pá­­linkázást nem lehet egybe­mosni az anyakönyvvezető munkájával. Szabadtérre is csak különösen indokolt eset­ben és egyedi méltányossággal, hiszen ilyenkor az anyakönyv védelme nem garantált, meg­sérülhet, megázhat, elveszhet. Egyházi helyszínre sem me­gyünk, mert az egyházi és a pol­gári esküvő külön kezelendő. Ruhapróba­Fotó: Szabó Bernadett • A Trash The Dress vagy a Tedd tönkre a ruhád névre hallgató, őrületes esküvői szokás nálunk még kevésbé ismert, de már van­nak követői. E szerint az ifjú fele­ség az esküvő végén tönkreteszi a ruháját: leönti festékkel, fára má­szik, sárban hempereg, vagy beug­rik a medencébe ruhástól, de van olyan is, aki egyszerűen felgyújtja. Erről nemcsak vidám videót lehet forgatni, de azt is kifejezi, hogy so­ha többé nem lesz szükség esküvői ruhára. Inog a tokaji világörökségi egyezség? Szerencs a szalmatüzelésű erőmű megépítése mellett érvel A tokaj-hegyaljai települések között nehezen megszületett világörökségi konszenzust könnyen felboríthatja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a szerencsi szal­matüzelésű erőművel kap­csolatban kiadott állásfoglalá­sa - állítja Rónavölgyi Endréné, Szerencs szocialista polgármestere. Bódisz Attila Fülöp Sándor, a jövő nemzedé­kek országgyűlési biztosa a na­pokban kijelentette: vélemé­nye szerint veszélyezteti a kör­nyezeti, a természeti és a világ­örökségi értékeket, ha a BHD Hőerőmű Zrt. által építendő szerencsi szalmatüzelésű hő­erőmű beruházása megvalósul. A kivitelezéshez jelenleg min­den engedély a beruházó kezé­ben van. Az ombudsman azon­ban kezdeményezi az illetékes hatóságnál a jogerős építési engedély visszavonását és új eljárás lefolytatását az ügyben. A szerencsi polgármester erre reagálva azt közölte: a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Főügyészség 2007-ben le­folytatott vizsgálata során nem talált olyan körülményt, amely az engedélyek jogszerűségét megkérdőjelezte volna. Ha­sonló eredményre jutott a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium, valamint az Észak- Magyarországi Környezetvé­delmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is. Róna­völgyi Endréné korábban már több alkalommal is kifejtette: Szerencsnek fontos, hogy megépüljön az erőmű, elsősor­ban az ott keletkező munkahe­lyekre lenne nagy szükség. A beruházó szerint az ipari léte­sítmény lok embernek adna munkát. Érveik szerint ezen kívül a környéken közel ugyanennyi dolgozót foglal­koztatnának azok az üzemek, amelyek az alapanyagok előké­szítését végeznék, és kiszámít­ható jövedelmet jelentene a szalmát biztosító környékbeli gazdák számára is. Az erőmű ellenzői ezekkel a kijelenté­sekkel vitatkoznak, szerintük a Nyugat-Európában működő hasonló erőművek alig har­minc embert foglalkoztatnak. A beruházás helyi támogatott­sága tavaly a szerencsi cukor­gyár bezárását követően jelen­tősen növekedett. A szerencsi polgármester azt is közölte, hogy városuk to­vábbra is fenntartja kilépési szándékát a világörökségi te­rületből, ha a világörökségi törvény, valamint a készülő ke­zelési terv elzárja az ipari fej­lődéstől a települést és kör­nyékét. A zempléni város ön­­kormányzata kilépési szándé­kát tavaly év végén meghozott döntésével jelezte, határozatu­kat később felfüggesztették, miután a világörökségi terület önkormányzataival egyezségre jutottak a jelentősebb vitás kérdésekben. Rónavölgyiné szerint ez az ingatag konszen­zus is veszélybe kerülhet az ombudsman lépései nyomán. Az erőmű-beruházás egyéb­ként két éve a tereprendezés­sel megkezdődött. Építettek egy dombot, ami azóta is látha­tó - de azóta nem történt egyetlen kapavágás sem, a munkálatok hosszú ideje szü­netelnek. A létesítmény körül kialakult vita miatt ugyanis ta­valy kiszállt az üzletből a japán befektetői csoport. A BHD Zrt. ezután a Magyar Villamos Mű­veket kereste meg azzal, hogy vegyenek részt a beruházás­ban. Az MVM Zrt. tavaly no­vemberi közgyűlésének dönté­se nyomán az állami tulajdonú energetikai cég szerepvállalása feltételeként szabta, hogy az akkor még készülő világörök­ségi hatástanulmány ajánlásait építsék be a projektbe, állás­pontjuk szerint ugyanis a beru­házás nem jelenthet veszélyt a borvidék természeti és kultu­rális értékeire. Tringer Ágos­ton, az MVM szóvivője el­mondta: szakembereik tanul­mányozzák a - közben elké­szült és az UNESCO-nak elkül­dött - hatástanulmány alapján átdolgozás alatt álló beruházá­si programot. Ezzel együtt elemzik az országgyűlési biz­tos állásfoglalásában megfo­galmazott észrevételeket is. A döntés mindezek figyelembe­vételével születik meg.

Next