Népszabadság, 2009. július (67. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-01 / 152. szám

www.nol.hu Adópáternoszter Zsebre menő változások - Bejegyzett élettársi kapcsolat Számos, az emberek pénztárcá­ját közvetlenül is érintő változás­sal indul a második fél év. Mától megszűnnek a lakástámogatások, a 13. havi nyugdíj, csökken vi­szont az szja és bizonyos járulé­kok. 20-ról 25 százalékra nő az áfa, drágább lesz a gáz, és életbe lép az élelmiszerkódex. Hírösszefoglalónk Több kormányzati intézkedés is életbe lép a mai naptól. Ezek egyik leglényegesebbje, hogy a személyi jövedelemadó alsó sávhatára - janu­ár 1-jéig visszamenőleg - 1,7 millió­ról 1,9 millió forintra nő. Nem mó­dosulnak viszont az adókulcsok és az adójóváírás szabályai, így a leg­alább havi bruttó 159 ezer forintot keresőknek havonta háromezer fo­rinttal több marad a zsebükben. Az átlagbért - bruttó 200 ezer forintot - keresők fizetése a nettó 122 215 forint helyett 125 215 forint lesz. Kevesebb lesz a munkára rakó­dó teher: a minimálbér kétszereséig 32-ről 27 százalékra csökken a mun­káltatói járulék. A foglalkoztatás ösztönzését szolgáló intézkedés ré­sze, hogy 15-ről 10 százalékra csök­ken a kedvezményes foglalkoztatás járulékkötelezettsége. E kategóriá­ba tartoznak a pályakezdők, az öt­ven év feletti munkanélküliek, a gyermek vagy hozzátartozó gondo­zása után munkába állók. Kevesebb lesz a vállalkozói járulék: az eddigi 4 helyett 2,5 százalékot kell befizet­ni a minimálbér kétszereséig. Módosul az általános forgalmi adó: az átlagos 20 százalékos áfakulcs 25 százalékra nő. A kedvez­ményes 18 százalékos áfa csak a ke­nyérre, a pékárura, a tejre és a tej­termékre vonatkozik, és megmarad az ötszázalékos kulcs, ami a köny­vet, a gyógyszert, a napilapot és a kottákat érinti. A lakosság szol­gáltatónként eltérő árat fizet mától a földgázért: az átlagár köbméteren­ként 136,38 forint lesz. A távhő áfája augusztustól csökkenhet 18 száza­lékra, az unió várhatóan akkorra hagyja jóvá. A benzin és a gázolaj nem csak az áfaemelés miatt drágul. A jövedéki termékek adóját 5-6 szá­zalékkal növelik, így többet kell fi­zetni a cigarettáért, az alkoholért. Változik az egyszerűsített vállalko­zói adó. Az eva alkalmazásának be­vételi értékhatára ez évre egymillió­val, 26 millió forintra nő. Mától megszűnik lakásvásárlás vagy hitelfelvétel esetén a gyerekek után járó szocpol és félszocpol, il­letve az állami kamattámogatású hitel. Az új támogatási rendszer ok­tóberben lép életbe. Hivatalosan mától szűnik meg a 13. havi nyugdíj, második, novem­berben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Ehelyett bevezetik a nyugdíjprémiumot, amely először akkor jár, ha a gazdasági növekedés eléri a 3,5 százalékot. Megváltoznak a nyugdíjindexá­lás szabályai: az évenkénti nyugdíj­emelés jövőre csak az infláció üte­mét követi. Mától lép életbe az élelmiszer­­termékpálya-kódex, amelynek ré­vén a magyar áruk részesedése 80 százalékra emelkedik a nagy áru­házláncok üzleteinek polcain. Szintén mától hatályos a bejegy­zett élettársi kapcsolatról szóló tör­vény, amely a nagykorú azonos ne­műek számára teszi lehetővé, hogy anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthesse­nek. Az élettársakat a házassággal azonos adójogi, munkajogi, szociá­lis, bevándorlási, honosítási ked­vezmények illetik meg, és azonos eljárási szabályok vonatkoznak rá­juk, de nem fogadhatnak örökbe, és esetükben a házassági névviselés szabályai sem alkalmazhatók. A személyi okmányokkal kap­csolatos változások már június 28- án életbe léptek. Az új útlevelek már tartalmazzák a tulajdonos ujj­­nyomatát, ami biztonságosabbá te­szi az okmányok használatát és megnehezíti a visszaéléseket. A ko­rábban kiállított okmányok tovább­ra is használhatók, lejártukig érvé­nyesek. Újdonság, hogy a 14 év alat­ti gyermekek is kaphatnak személy­­azonosító igazolványt. Az újszülöt­teknél az igazolványt a szülők már a kórházban igényelhetik, a kérel­met automatikusan továbbítják az anyakönyvvezetőnek, az okmány­irodának, az OEP-nek és az APEH- nek, így a szülőknek nem kell min­den hatóságnál külön kérelmezni­ük az iratokat. A Slágernek és a Danubiusnak is pályáznia kell Pintér Attila „Csont nélkül” ment át tegnap az Alkotmánybíróságon Sólyom László vétója - így a Sláger és a Da­nubius Rádiónak most már bizo­nyosan pályáznia kell a november­ben lejáró sugárzási engedélyük megújításáért. Az Országgyűlés tavaly decem­berben nyitott egy kiskaput - nagy többséggel módosította a hatályos médiatörvényt, hogy a médiaható­ság (ORTT) akár pályáztatás nélkül engedélyezhette volna a két orszá­gos kereskedelmi rádió további működését. Az államfő „vétózott” - a döntést az AB-hez küldte előzetes kontrollra. A testület egyetértett Sólyommal, alkotmányellenesnek nyilvánítva a pályáztatás nélküli hosszabbítást. Az államfő kifogása­it is helybenhagyta az AB, méghoz­zá egyhangú döntéssel: a verseny nélkül, többször egyazon vállalko­zásnak ítélt koncesszió korlátozza a sajtó és a vállalkozás szabadságát. Továbbá: a törvényhozók nem ked­vezhetnek indokolatlanul egyes piaci szereplőknek. Az AB-döntés után a rádióknak vélhetően végig kell menniük a pá­lyázati procedúrán. A hónap köze­pe óta olvasható a pályázati felhívás tervezete az ORTT honlapján, erről közmeghallgatáson mondhatják el véleményüket az érintettek, július­ban. Csak ezután készül el a végle­ges pályázati anyag. A hosszú procedúra és az elnyúj­tott határidők miatt több szakértő is úgy látja: csak „nagy jóakarattal”­­ tehát az ORTT tagjainak olajozott együttműködésével és támogató jó­indulatával­­ fejezhetik be időben, november vége előtt a pályáztatást. Ha ez nem sikerül, képtelen jogi helyzet áll elő: a két rádió nem sugá­rozhat tovább, de más rádió sem szólhat a helyükön. A Sláger és a Danubius tulajdonosai már tavaly jelezték újrázási szándékukat. A mostani kiírásban szereplő árakat - egyszeri díj: 350-700 millió forint, majd 2011-től évi 200 millió forint plusz az előző éves árbevétel 10-15 százaléka - irreálisnak és kigazdál­­kodhatatlannak tartják. Majtényi László, az ORTT elnöke az ítélethirdetés után­­ ő nyert Fotó: MTI Kovács Tamás • Bíróság állapíthatja meg, jogos-e a Magyar Rádió elnöke megbízási szerző­désének díjazásra vonatkozó pontja. Such György, a médium elnöke és a tu­lajdonosi testület (kuratórium) között hosszabb ideje vita van arról, mekkora díjazásra jogosult a tavalyi üzleti terv teljesülése nyomán az elnök. Rangos Katalin, a kuratórium elnöke nem be­szélt konkrét összegről, azt viszont megjegyezte: „szürreális” összegű bé­ren kívüli juttatásról van szó. Sajtóhírek havi több millió forintról szólnak. Such, aki a „független magyar bíróság” dönté­sére vár az ügyben, szintén nem említ konkrét összeget nyilatkozatában. (MTI) NÉPSZABADSÁG • 2009. JÚLIUS 1., SZERDA Magyarország • 3 99 Nem írjuk a konsti­­túcióba, hogy em­bert ölni nem sza­bad, mert a civilizá­ció bizonyos fokán ez annyira termé­szetes, hogy helye a büntetőjogban van. És fordítva: néhány barbár megszállottól annyira nem lehet félteni egy koránt­sem félnótás közös­séget, hogy mind­járt alkotmányt fa­ragjunk a hülyeség ellen. Konstitúció Friss Róbert frissugnepszabadsag.hu Az Országgyűlés hétfőn nem szavazta meg az alkotmány módosí­tását, amellyel a szocialisták lehetővé akarták volna tenni a holokauszttagadás büntethetőségét. A voksolás eredménye: 189 (bizonyosan) szocialista igen, 165 (szinte bizonyosan) SZDSZ- Fi­­desz-MDF nem, kivéve Kuncze Gábor, és öt tartózkodás. Meg kellett volna szavaznia a Háznak a módosítást? Semmi­képp. Egy ország politikai elitje nem lehet olyan gyengénlátó, hogy a holokauszt után több mint hatvan évvel az alaptörvénybe iktatja a történelem tagadóinak büntethetőségét. Néhány idióta miatt nem járathat le egy demokratikus országot azzal, hogy büntetőjogi kó­dexszé „süllyeszti” az alaptörvényt, amely az állam jogrendjének alapvető forrásaként általános viszonyulási pontja a közösségnek. Nem írjuk a konstitúcióba, hogy embert ölni nem szabad, mert a civilizáció bizonyos fokán ez annyira természetes, hogy helye a büntetőjogban van. És fordítva: néhány barbár megszállottól an­­­nyira nem lehet félteni egy korántsem félnótás közösséget, hogy mindjárt alkotmányt faragjunk a hülyeség ellen. Más kérdés, hogy a pártok napi politikai háborúikba vontak be egy olyan kérdést, amely messze rajtuk fölött álló erkölcsi-etikai kérdés (is), s amelynek érinthetetlenségét éppen e javaslattal, a ve­le kapcsolatos hercehurcával ők maguk vonták kétségbe. Nem tud­ta, mit beszél Bárándy Gergely (MSZP), amikor a voksolás előtt azt mondta: abból, hogy ki támogatja, és ki ellenzi az alkotmánymódo­sítást, kiderülhet, kik állnak a neonácik és kik az áldozatok oldalán. De Lendvai Ildikó se tudta, aki a szavazás után közölte: mostantól minden holokauszttagadó mondat és tett mögött, minden neonáci megnyilvánulás mögött ott lesz Orbán Viktor felelőssége. Ám hogy a Fidesz részéről ez a „nem” sem elvszerű, sem követ­kezetes nem lehetett, az abból is látszik, hogy a párt képviseleté­ben Répássy Róbert június 25-én maga is beterjesztette javaslatát a nemzetiszocialista és kommunista népirtás tagadóinak büntet­hetőségéről... A Fideszt aligha az alkotmány méltósága és a szólás­­szabadság eszméje érdekelte, sokkal inkább a Jobbik szavazótábo­ra. Semmilyen antirasszista, antifasiszta akcióban nem vesznek részt, amellyel a saját rovásukra növelnék a Jobbik szavazótáborát. Az SZDSZ egyszerű, pontos megoldást választott. Horn Gábor indítványa a büntető törvénykönyvbe emelné a holokauszt tagadá­sának tilalmát. Nem egészen korrekt viszont a szocialista igen. Ma is büntethe­tő ugyanis a közösség elleni izgatás, aminek gyűlöletbeszédes kiter­jesztését az Alkotmánybíróság - a szólásszabadságra hivatkozva - rendre visszadobja. Az alkotmánymódosítás csele csak az AB meg­kerülésére lett volna jó. Az alkotmányt ugyanis nem vizsgálhatja. A szocialistáknak ki kellett volna újra és újra állniuk konkrét ügyek­kel, mi bajuk az ügyészséggel, a bírósággal, az Alkotmánybíróság­gal. Bajuk éppen lehet: közösség elleni izgatás miatt valamiért soha nem születnek súlyosabb ítéletek. Ha egyáltalán születnek. Azt kellett volna mondaniuk: nem lehet következmények nél­kül kordont bontani, hazaárulózni, turulszoborhoz vérünkig ra­gaszkodni hatályos bírósági ítélet után. De: nem lehet következmé­nyek nélkül erőtlen­ gyáván nézni-hallgatni, rendőrileg biztosítani neonácik trappolását, zsidózását, cigányozását. Ahol a parlamenti demokráciába vetett közhit végzetesen meggyengül, ott erősödik a szélsőség, amely a T. Házon kívül keres magának helyet, választ magának gondolatot. Azt pedig az utcán, nem pedig az alkotmány­ban fogja keresgélni, bármennyire módosítsák is azt. 99 Új harc lesz ebből, és ha a láncok né­hány alaptermék esetében maguk is csendben kartelle­­zésbe, „önszabályo­zó egyeztetésekbe” kezdenek, azzal hosszú távon a ma­gyar fogyasztó sem jár majd jól. Ahogy igazából senki sem. Folytatták a jogalkotást Tamás Gábor gabtamas@gmail.com Ma kellene hatályba lépnie az áprilisban a kereskedők, agrárter­melők és feldolgozók által elfogadott élelmiszer-etikai kódexnek. Nem fog, mert egy időközben indított versenyhivatali eljárás hí­rére a boltosok villámgyorsan bejelentették, hogy annak végéig „felfüggesztik” a megállapodás teljesítését. Ennek finoman szól­va nem örültek sem a termelők, sem az ügyben erősen szorgos­kodó agrártárca, illetve a vele ezúttal ritka pártsemlegesen egyetértő parlamenti agrárlobbi. Az utóbbi mindjárt lépett is, mégpedig igen dobbanósat. Tulajdonképpen egy alig burkolt fe­nyegetést váltott valóra: a kódex Gráf József szakminiszter által aláírt záradékának utolsó pontja szerint ha a kódex céljai nem teljesülnek, úgy a tárca „folytatja a témakörben megkezdett jog­alkotási folyamatot”. Magyarán, ha kell, törvénnyel is elérik, hogy a pillanatnyilag kétségtelenül erőfölényben lévő kereske­delem eszköztára szűküljön. A hétfőn sürgősséggel nagy egyet­értésben elfogadott jogszabály ennek alaposan megfelel: a be­szállító által kényszerűségből ilyen-olyan jogcímen a kereske­dőknek fizetett visszatérítés korlátozásától egészen odáig, hogy a termelők tömörülései önszabályozó megállapodást köthetnek egyes termékek forgalmazásáról, és egyeztethetnek az árakról is. A mostani sietős jogalkotás fő célpontjai a nagy üzletláncok, amelyek valóban hatalmas erőfölényből tárgyalhatnak ma a be­szállítókkal - legyen az egyszerű dinnyetermelő vagy a legpati­násabb élelmiszer-feldolgozó. Mindez meglátszik az eredménye­ken is: százmilliárdok ott, szerény plusz vagy éppen deficit amott. Ez még akkor is így van, ha a tőkeerős láncok közötti ár­versennyel végső soron a fogyasztó (a „nép”) is jól jár, mert eb­ben a versenyben csak az az üzlet maradhat talpon, amelyik ol­csón vásárol. A mi parlamenti szavazatokban megnyilatkozó „hivatalos po­litikánk” és az agrártárca most határozottan a magyar termelők oldalára állt ebben a kemény üzleti adok-kapokban. Nagy kérdés, mit is lépnek erre a multik. Például megijeszti-e őket egyáltalán a beszállítók bármiféle hazai áregyeztetése, ha pillanatok alatt importtal is pótolhatnak egy esetleges hiányt? Mert e pillanatban ebben semmi sem gátolja - hol van már a kívánatosnak mondott nyolcvanszázalékos hazai áruarányról szóló egyezség? Nemrégi­ben e hasábokon - a megindult versenyhivatali eljárás nyomán - ejtettünk néhány sajnálkozó szót az élelmiszerkódexszel együtt elhamvadó, nagy nehezen kialkudott, háromoldalú ágazati meg­állapodásról. Ne legyen kétségünk, ennek most már tényleg vé­ge. Új harc lesz ebből, és ha a láncok néhány alaptermék eseté­ben maguk is csendben kartellezésbe, „önszabályozó egyezteté­sekbe” kezdenek, azzal hosszú távon a magyar fogyasztó sem jár majd jól. Ahogy igazából senki sem.

Next