Népszabadság, 2009. július (67. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-01 / 152. szám
www.nol.hu Adópáternoszter Zsebre menő változások - Bejegyzett élettársi kapcsolat Számos, az emberek pénztárcáját közvetlenül is érintő változással indul a második fél év. Mától megszűnnek a lakástámogatások, a 13. havi nyugdíj, csökken viszont az szja és bizonyos járulékok. 20-ról 25 százalékra nő az áfa, drágább lesz a gáz, és életbe lép az élelmiszerkódex. Hírösszefoglalónk Több kormányzati intézkedés is életbe lép a mai naptól. Ezek egyik leglényegesebbje, hogy a személyi jövedelemadó alsó sávhatára - január 1-jéig visszamenőleg - 1,7 millióról 1,9 millió forintra nő. Nem módosulnak viszont az adókulcsok és az adójóváírás szabályai, így a legalább havi bruttó 159 ezer forintot keresőknek havonta háromezer forinttal több marad a zsebükben. Az átlagbért - bruttó 200 ezer forintot - keresők fizetése a nettó 122 215 forint helyett 125 215 forint lesz. Kevesebb lesz a munkára rakódó teher: a minimálbér kétszereséig 32-ről 27 százalékra csökken a munkáltatói járulék. A foglalkoztatás ösztönzését szolgáló intézkedés része, hogy 15-ről 10 százalékra csökken a kedvezményes foglalkoztatás járulékkötelezettsége. E kategóriába tartoznak a pályakezdők, az ötven év feletti munkanélküliek, a gyermek vagy hozzátartozó gondozása után munkába állók. Kevesebb lesz a vállalkozói járulék: az eddigi 4 helyett 2,5 százalékot kell befizetni a minimálbér kétszereséig. Módosul az általános forgalmi adó: az átlagos 20 százalékos áfakulcs 25 százalékra nő. A kedvezményes 18 százalékos áfa csak a kenyérre, a pékárura, a tejre és a tejtermékre vonatkozik, és megmarad az ötszázalékos kulcs, ami a könyvet, a gyógyszert, a napilapot és a kottákat érinti. A lakosság szolgáltatónként eltérő árat fizet mától a földgázért: az átlagár köbméterenként 136,38 forint lesz. A távhő áfája augusztustól csökkenhet 18 százalékra, az unió várhatóan akkorra hagyja jóvá. A benzin és a gázolaj nem csak az áfaemelés miatt drágul. A jövedéki termékek adóját 5-6 százalékkal növelik, így többet kell fizetni a cigarettáért, az alkoholért. Változik az egyszerűsített vállalkozói adó. Az eva alkalmazásának bevételi értékhatára ez évre egymillióval, 26 millió forintra nő. Mától megszűnik lakásvásárlás vagy hitelfelvétel esetén a gyerekek után járó szocpol és félszocpol, illetve az állami kamattámogatású hitel. Az új támogatási rendszer októberben lép életbe. Hivatalosan mától szűnik meg a 13. havi nyugdíj, második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Ehelyett bevezetik a nyugdíjprémiumot, amely először akkor jár, ha a gazdasági növekedés eléri a 3,5 százalékot. Megváltoznak a nyugdíjindexálás szabályai: az évenkénti nyugdíjemelés jövőre csak az infláció ütemét követi. Mától lép életbe az élelmiszertermékpálya-kódex, amelynek révén a magyar áruk részesedése 80 százalékra emelkedik a nagy áruházláncok üzleteinek polcain. Szintén mától hatályos a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény, amely a nagykorú azonos neműek számára teszi lehetővé, hogy anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessenek. Az élettársakat a házassággal azonos adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási kedvezmények illetik meg, és azonos eljárási szabályok vonatkoznak rájuk, de nem fogadhatnak örökbe, és esetükben a házassági névviselés szabályai sem alkalmazhatók. A személyi okmányokkal kapcsolatos változások már június 28- án életbe léptek. Az új útlevelek már tartalmazzák a tulajdonos ujjnyomatát, ami biztonságosabbá teszi az okmányok használatát és megnehezíti a visszaéléseket. A korábban kiállított okmányok továbbra is használhatók, lejártukig érvényesek. Újdonság, hogy a 14 év alatti gyermekek is kaphatnak személyazonosító igazolványt. Az újszülötteknél az igazolványt a szülők már a kórházban igényelhetik, a kérelmet automatikusan továbbítják az anyakönyvvezetőnek, az okmányirodának, az OEP-nek és az APEH- nek, így a szülőknek nem kell minden hatóságnál külön kérelmezniük az iratokat. A Slágernek és a Danubiusnak is pályáznia kell Pintér Attila „Csont nélkül” ment át tegnap az Alkotmánybíróságon Sólyom László vétója - így a Sláger és a Danubius Rádiónak most már bizonyosan pályáznia kell a novemberben lejáró sugárzási engedélyük megújításáért. Az Országgyűlés tavaly decemberben nyitott egy kiskaput - nagy többséggel módosította a hatályos médiatörvényt, hogy a médiahatóság (ORTT) akár pályáztatás nélkül engedélyezhette volna a két országos kereskedelmi rádió további működését. Az államfő „vétózott” - a döntést az AB-hez küldte előzetes kontrollra. A testület egyetértett Sólyommal, alkotmányellenesnek nyilvánítva a pályáztatás nélküli hosszabbítást. Az államfő kifogásait is helybenhagyta az AB, méghozzá egyhangú döntéssel: a verseny nélkül, többször egyazon vállalkozásnak ítélt koncesszió korlátozza a sajtó és a vállalkozás szabadságát. Továbbá: a törvényhozók nem kedvezhetnek indokolatlanul egyes piaci szereplőknek. Az AB-döntés után a rádióknak vélhetően végig kell menniük a pályázati procedúrán. A hónap közepe óta olvasható a pályázati felhívás tervezete az ORTT honlapján, erről közmeghallgatáson mondhatják el véleményüket az érintettek, júliusban. Csak ezután készül el a végleges pályázati anyag. A hosszú procedúra és az elnyújtott határidők miatt több szakértő is úgy látja: csak „nagy jóakarattal” tehát az ORTT tagjainak olajozott együttműködésével és támogató jóindulatával fejezhetik be időben, november vége előtt a pályáztatást. Ha ez nem sikerül, képtelen jogi helyzet áll elő: a két rádió nem sugározhat tovább, de más rádió sem szólhat a helyükön. A Sláger és a Danubius tulajdonosai már tavaly jelezték újrázási szándékukat. A mostani kiírásban szereplő árakat - egyszeri díj: 350-700 millió forint, majd 2011-től évi 200 millió forint plusz az előző éves árbevétel 10-15 százaléka - irreálisnak és kigazdálkodhatatlannak tartják. Majtényi László, az ORTT elnöke az ítélethirdetés után ő nyert Fotó: MTI Kovács Tamás • Bíróság állapíthatja meg, jogos-e a Magyar Rádió elnöke megbízási szerződésének díjazásra vonatkozó pontja. Such György, a médium elnöke és a tulajdonosi testület (kuratórium) között hosszabb ideje vita van arról, mekkora díjazásra jogosult a tavalyi üzleti terv teljesülése nyomán az elnök. Rangos Katalin, a kuratórium elnöke nem beszélt konkrét összegről, azt viszont megjegyezte: „szürreális” összegű béren kívüli juttatásról van szó. Sajtóhírek havi több millió forintról szólnak. Such, aki a „független magyar bíróság” döntésére vár az ügyben, szintén nem említ konkrét összeget nyilatkozatában. (MTI) NÉPSZABADSÁG • 2009. JÚLIUS 1., SZERDA Magyarország • 3 99 Nem írjuk a konstitúcióba, hogy embert ölni nem szabad, mert a civilizáció bizonyos fokán ez annyira természetes, hogy helye a büntetőjogban van. És fordítva: néhány barbár megszállottól annyira nem lehet félteni egy korántsem félnótás közösséget, hogy mindjárt alkotmányt faragjunk a hülyeség ellen. Konstitúció Friss Róbert frissugnepszabadsag.hu Az Országgyűlés hétfőn nem szavazta meg az alkotmány módosítását, amellyel a szocialisták lehetővé akarták volna tenni a holokauszttagadás büntethetőségét. A voksolás eredménye: 189 (bizonyosan) szocialista igen, 165 (szinte bizonyosan) SZDSZ- Fidesz-MDF nem, kivéve Kuncze Gábor, és öt tartózkodás. Meg kellett volna szavaznia a Háznak a módosítást? Semmiképp. Egy ország politikai elitje nem lehet olyan gyengénlátó, hogy a holokauszt után több mint hatvan évvel az alaptörvénybe iktatja a történelem tagadóinak büntethetőségét. Néhány idióta miatt nem járathat le egy demokratikus országot azzal, hogy büntetőjogi kódexszé „süllyeszti” az alaptörvényt, amely az állam jogrendjének alapvető forrásaként általános viszonyulási pontja a közösségnek. Nem írjuk a konstitúcióba, hogy embert ölni nem szabad, mert a civilizáció bizonyos fokán ez annyira természetes, hogy helye a büntetőjogban van. És fordítva: néhány barbár megszállottól annyira nem lehet félteni egy korántsem félnótás közösséget, hogy mindjárt alkotmányt faragjunk a hülyeség ellen. Más kérdés, hogy a pártok napi politikai háborúikba vontak be egy olyan kérdést, amely messze rajtuk fölött álló erkölcsi-etikai kérdés (is), s amelynek érinthetetlenségét éppen e javaslattal, a vele kapcsolatos hercehurcával ők maguk vonták kétségbe. Nem tudta, mit beszél Bárándy Gergely (MSZP), amikor a voksolás előtt azt mondta: abból, hogy ki támogatja, és ki ellenzi az alkotmánymódosítást, kiderülhet, kik állnak a neonácik és kik az áldozatok oldalán. De Lendvai Ildikó se tudta, aki a szavazás után közölte: mostantól minden holokauszttagadó mondat és tett mögött, minden neonáci megnyilvánulás mögött ott lesz Orbán Viktor felelőssége. Ám hogy a Fidesz részéről ez a „nem” sem elvszerű, sem következetes nem lehetett, az abból is látszik, hogy a párt képviseletében Répássy Róbert június 25-én maga is beterjesztette javaslatát a nemzetiszocialista és kommunista népirtás tagadóinak büntethetőségéről... A Fideszt aligha az alkotmány méltósága és a szólásszabadság eszméje érdekelte, sokkal inkább a Jobbik szavazótábora. Semmilyen antirasszista, antifasiszta akcióban nem vesznek részt, amellyel a saját rovásukra növelnék a Jobbik szavazótáborát. Az SZDSZ egyszerű, pontos megoldást választott. Horn Gábor indítványa a büntető törvénykönyvbe emelné a holokauszt tagadásának tilalmát. Nem egészen korrekt viszont a szocialista igen. Ma is büntethető ugyanis a közösség elleni izgatás, aminek gyűlöletbeszédes kiterjesztését az Alkotmánybíróság - a szólásszabadságra hivatkozva - rendre visszadobja. Az alkotmánymódosítás csele csak az AB megkerülésére lett volna jó. Az alkotmányt ugyanis nem vizsgálhatja. A szocialistáknak ki kellett volna újra és újra állniuk konkrét ügyekkel, mi bajuk az ügyészséggel, a bírósággal, az Alkotmánybírósággal. Bajuk éppen lehet: közösség elleni izgatás miatt valamiért soha nem születnek súlyosabb ítéletek. Ha egyáltalán születnek. Azt kellett volna mondaniuk: nem lehet következmények nélkül kordont bontani, hazaárulózni, turulszoborhoz vérünkig ragaszkodni hatályos bírósági ítélet után. De: nem lehet következmények nélkül erőtlen gyáván nézni-hallgatni, rendőrileg biztosítani neonácik trappolását, zsidózását, cigányozását. Ahol a parlamenti demokráciába vetett közhit végzetesen meggyengül, ott erősödik a szélsőség, amely a T. Házon kívül keres magának helyet, választ magának gondolatot. Azt pedig az utcán, nem pedig az alkotmányban fogja keresgélni, bármennyire módosítsák is azt. 99 Új harc lesz ebből, és ha a láncok néhány alaptermék esetében maguk is csendben kartellezésbe, „önszabályozó egyeztetésekbe” kezdenek, azzal hosszú távon a magyar fogyasztó sem jár majd jól. Ahogy igazából senki sem. Folytatták a jogalkotást Tamás Gábor gabtamas@gmail.com Ma kellene hatályba lépnie az áprilisban a kereskedők, agrártermelők és feldolgozók által elfogadott élelmiszer-etikai kódexnek. Nem fog, mert egy időközben indított versenyhivatali eljárás hírére a boltosok villámgyorsan bejelentették, hogy annak végéig „felfüggesztik” a megállapodás teljesítését. Ennek finoman szólva nem örültek sem a termelők, sem az ügyben erősen szorgoskodó agrártárca, illetve a vele ezúttal ritka pártsemlegesen egyetértő parlamenti agrárlobbi. Az utóbbi mindjárt lépett is, mégpedig igen dobbanósat. Tulajdonképpen egy alig burkolt fenyegetést váltott valóra: a kódex Gráf József szakminiszter által aláírt záradékának utolsó pontja szerint ha a kódex céljai nem teljesülnek, úgy a tárca „folytatja a témakörben megkezdett jogalkotási folyamatot”. Magyarán, ha kell, törvénnyel is elérik, hogy a pillanatnyilag kétségtelenül erőfölényben lévő kereskedelem eszköztára szűküljön. A hétfőn sürgősséggel nagy egyetértésben elfogadott jogszabály ennek alaposan megfelel: a beszállító által kényszerűségből ilyen-olyan jogcímen a kereskedőknek fizetett visszatérítés korlátozásától egészen odáig, hogy a termelők tömörülései önszabályozó megállapodást köthetnek egyes termékek forgalmazásáról, és egyeztethetnek az árakról is. A mostani sietős jogalkotás fő célpontjai a nagy üzletláncok, amelyek valóban hatalmas erőfölényből tárgyalhatnak ma a beszállítókkal - legyen az egyszerű dinnyetermelő vagy a legpatinásabb élelmiszer-feldolgozó. Mindez meglátszik az eredményeken is: százmilliárdok ott, szerény plusz vagy éppen deficit amott. Ez még akkor is így van, ha a tőkeerős láncok közötti árversennyel végső soron a fogyasztó (a „nép”) is jól jár, mert ebben a versenyben csak az az üzlet maradhat talpon, amelyik olcsón vásárol. A mi parlamenti szavazatokban megnyilatkozó „hivatalos politikánk” és az agrártárca most határozottan a magyar termelők oldalára állt ebben a kemény üzleti adok-kapokban. Nagy kérdés, mit is lépnek erre a multik. Például megijeszti-e őket egyáltalán a beszállítók bármiféle hazai áregyeztetése, ha pillanatok alatt importtal is pótolhatnak egy esetleges hiányt? Mert e pillanatban ebben semmi sem gátolja - hol van már a kívánatosnak mondott nyolcvanszázalékos hazai áruarányról szóló egyezség? Nemrégiben e hasábokon - a megindult versenyhivatali eljárás nyomán - ejtettünk néhány sajnálkozó szót az élelmiszerkódexszel együtt elhamvadó, nagy nehezen kialkudott, háromoldalú ágazati megállapodásról. Ne legyen kétségünk, ennek most már tényleg vége. Új harc lesz ebből, és ha a láncok néhány alaptermék esetében maguk is csendben kartellezésbe, „önszabályozó egyeztetésekbe” kezdenek, azzal hosszú távon a magyar fogyasztó sem jár majd jól. Ahogy igazából senki sem.