Népszabadság, 2009. december (67. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-01 / 281. szám
2009. DECEMBER 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország WWW.NOL.HU Ajándék Szegednek: szerb vízummentesség Karácsonytól új lehetőségek nyílnak a magyar vállalkozások előtt is December 19-től a szerb állampolgárok is vízum nélkül léphetnek be az unió területére. Egyesek ettől nagy karácsonyi bevásárlási rohamot várnak a szerb határ környéki magyar településeken. Tanács István Szeged Tápi Lajos, a szabadkai magyar főkonzulátus ideiglenes ügyvivője nem tud olyan prognózisról, amely szerint a vízumkényszer közeli megszüntetése után nagy roham indulna Szerbiából hazánkba. Sokan járnak át ugyanis különböző okokból most is. A főkonzulátus 2003. novemberi megnyitása óta 700 ezer vízumot adtak ki. Szerbiában kétféle útlevél van forgalomban - a vízummentesség csak a piros színű, „biometrikus” útlevéllel rendelkezőkre vonatkozik majd, ezek alkalmasak a gépi leolvasásra. A lakosság jelentős részének egyáltalán nincs útlevele. Ha mégis van, ezek húsz százaléka még a Jugoszláviában kiadott, a jövő év végéig érvényes kék útlevél. Szegeden a belvárosi kereskedők reménykednek, hogy a szerb vízummentesség fellendíti a forgalmukat, amely a válság és a multinacionális áruházláncok térhódítása miatt jelentősen csökkent. A kisebb üzletek forgalma az iparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek kategóriájában 20-40 százalékkal esett vissza. A helyi Kisosz alelnöke, Martonosi István szerint, ha lesz is bevásárlói hullám a szerbiai oldalról, annak a főbb haszonélvezői az áruházláncok lesznek. Azok ugyanis könnyen megközelíthetők, saját ingyenes parkolójuk van, míg a zsúfolt belvárosban nehézkes és drága a parkolás. A Tesco áruházlánc dél-alföldi üzleteiben valóban a forgalom növekedésére készülnek. Karácsony környékén eddig is megélénkült a bevásárlóturizmus - mondta Hackl Mónika, az áruházlánc szóvivője. Ilyenkor olyanok is átjönnek vásárolni, akik máskor nem szoktak. Az év végén az élelmiszert, a háztartási és vegyiárut viszik leginkább a vajdasági vásárlók. A szóvivő tízszázalékos forgalomnövekedésre számít a határhoz közeli települések áruházaiban. Szecsei Mihály szabadkai közgazdászprofesszor, volt országgyűlési képviselő, akinek családi érdekeltségébe tartozik a röszkei határállomáshoz közeli Zebra Market áruház, megfigyelte, hogy az utóbbi hónapokban megötszöröződött a szabadkai piacon a Magyarországról származó áru. A Vajdaságban számos árucikk - különösen az élelmiszer - lényegesen drágább, mint nálunk. Szecsei szerint a Magyarországról származó friss hús kilója - becsomagolva, lepecsételve, engedélyezett formában 260 dinár a szabadkai piacon, míg a helybeli húsért 570-600 dinárt is elkérnek. Főleg a Vajdaságban megélhetési forrássá vált, hogy emberek Magyarországra utaznak, bevásárolnak, visszaigénylik áfát, így az áru 25 százalékkal még olcsóbb lesz. A hatóságok általában szemet hunynak afölött, hogy ezt az árut a szabadpiacon, vagyis feketén adják el. Vannak, akik kereskedelmi mennyiségű áruval üzletelnek a turistaforgalomban. Többen hitelbe veszik meg itt az árut, és még a hitel kamatát is ki tudják termelni belőle. Nagyobb mennyiségnél a visszaigényelt áfát is meg kell hitelezni. Mások viszont éppen Magyarországról járnak át, és a szabadkai piacon a szegedi hipermarketekből származó árut vásárolják meg. Vevő és eladó megosztozik az áfán, mindkettő jól jár. A magyar vásárlók Törökországból vagy Olaszországból származó ruházati cikkeket is szívesen vesznek a szabadkai piacon mondván, jobb minőségűek a kínainál, és nem „áraktól levetett” darabok, mint a turkálóban kapható holmik. A professzor szerint az árak közötti különbség még jó ideig biztosan fennmarad, így a határon átnyúló kereskedelem a vízummentesség bevezetése után nagy valószínűséggel erősödik. A vízum eltörlése miatt előfordulhat forgalomnövekedés a szerb határszakaszon, így a röszkei Vám- és Pénzügyőri Hivatalnál is - közölte kérdésünkre Némedi Varga Éva őrnagy, a VPOP dél-alföldi regionális parancsnokságának szóvivője. A magyar vámhatóság, amennyiben a forgalomnövekedés indokolja, más hivataloktól vezényel át a szerb határszakaszra pénzügyőröket. A Szerbiából Magyarországra irányuló utasforgalomra jellemző, hogy a szerb állampolgárok a határ menti nagyáruházakban saját személyi és családi szükségletnek megfelelő mennyiségben vásárolnak, főként élelmiszereket, háztartási cikkeket, elektronikai felszereléseket, autóalkatrészeket, sport- és szabadidőfelszereléseket. E termékek után visszaigénylik az áfát, ami benyújtott igénylésenként öthat percet vesz igénybe az eljáró pénzügyőr részéről. Naponta 180-200 áfa-visszaigénylési kérelmet nyújtanak be a röszkei Vám- és Pénzügyőri Hivatalnál. A magyar állampolgárok jellemzően hétvégén - de nem tömegesen - járnak át Szerbiába vásárolni. Ruházati termékeket hoznak, de csak személyes szükségleteknek megfelelő mennyiségben. Fellendülhetnek a magyarszerb gazdasági kapcsolatok a vízummentesség megadása után - állítja Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A szerb üzletemberek ugyan nem fogják elözönleni Magyarországot, és aki akarta, eddig is ki tudta fizetni a vízum árát a bürokrácia, és egyáltalán a vízumkényszerből fakadó bizalmatlan légkör gátolta a két ország üzletemberei közötti kapcsolatok épülését. Éppen a napokban rendeznek üzleti konferenciát Szegeden, amelyen a szerbiai privatizáció új fordulóját ismertetik. A szerb állam visszavásárolta ugyanis azokat a cégeket, amelyeket szerb tulajdonosoknak privatizáltak, de tőke és tapasztalat híján, továbbá a szigorú szociális és profilkötöttségek miatt csődbe jutottak. Ezeknél a cégeknél már se foglalkoztatási kötelezettséget, se profilkötöttséget nem írnak elő. Ebben a folyamatban a magyar vállalkozások előtt is új lehetőségek nyílnak. A szabadkai piacon a magyar áru olcsóbb Fotó: Móricz Simon Kifelé mindent szabad A kiskereskedelmi forgalomban kapható termékeket a külföldiek általában korlátozás nélkül megvásárolhatják, s engedély nélkül ki is vihetik az országból - közölte Sipos Jenő vám- és pénzügyőrségi szóvivő. A gépjárművek esetében a szükséges adminisztráció után autót vagy motorkerékpárt is hazavihetnek például a szerbek vagy a horvátok. A nem uniós országokból érkezőknek áfa-visszatérítés is jár, ha nagyobb értékű fogyasztási cikket vásárolnak. Az unión kívüli államok maguk dönthetnek arról, hogy a határforgalomban mely termékeket és milyen feltételekkel bocsátanak be. A külföldiek nálunk szinte mindent megvehetnek, ám előfordulhat, hogy hazájukban behozatali korlátozásokkal kell számolniuk. Például a jövedéki termékek és a tartós fogyasztási cikkek esetében esetleg vámot vethetnek ki, míg a friss hús és a húskészítmények, a tejtermékek bevitelét meg is tilthatják. A külföldön esetleg olcsóbb dohánytermékeket, italokat itteni értékesítésre alkalmas mennyiségben legálisan nem lehet behozni. Ez a szigorúbb szabályozás érzékenyen érintette a határ menti bevásárló turizmust. Az unión belül az áruk szabad mozgását kizárólag a jövedéki termékek körében korlátozzák. Miután Bulgária és Románia a dohányra egyelőre a minimálisan kötelezőnél kisebb adót vet ki, onnan személyenként egyszerre legfeljebb tíz doboz cigarettát lehet behozni. A többi tagállamban megvásárolt, nem kereskedelmi mennyiségű dohánytermék és szeszes ital - ez akár nyolcvan doboz cigaretta, kilencven liter bor és 110 liter sör lehet - viszont szabadon behozható. (L. K.) A hivatali hatalom és a föld Ma ítélet születhet Benedek Fülöp, illetve a pákozdi HM-MNV birtokcsere ügyében Kedden születhet első fokú ítélet a Heves megyei bíróságon Benedek Fülöp, a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettesének ügyében. Hivatali visszaéléssel vádolják. Amennyiben bűnösnek találják, az más pereket, így a sukoróit is befolyásolhatja. Az ellenzék szerint a vagyonkezelőnél személyes érdekeket szolgáló „mutyizás”, és kormányközeli nagy agrártársaságok földdel való „kistafírozása” folyik. A vezérigazgató-helyettes felmentésre számít. Munkatársainktól A Heves Megyei Bíróság többkilónyi dokumentum áttanulmányozása, tanúként megidézett miniszterek, magas beosztású állami tisztviselők és üzletemberek meghallgatása után ma dönt Benedek Fülöp ügyében. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. agrárportfóliójáért felelős vezérigazgató-helyettesét az ügyészség hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsítja. A kiindulópont egy korábbi földhivatali dolgozó, Stumpfeld Norbert feljelentése, illetve egy Székesfehérvár környéki, közelebbről meg nem nevezett érdekvédelmi csoportosulás nevében érkezett bejelentés. Később kiderült, az utóbbi dokumentumot az a Málhay Csaba, volt Fejér megyei földhivatali vezető jegyezte, aki később - Benedek titkárságvezetője, Lacfi Endre mellett - az eljárás harmadrendű vádlottja lett. A vád szerint Benedek az agrártárca közigazgatási államtitkáraként 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve, részben a felügyelete alatt működő hivatalok alkalmazottait közvetlenül utasítva, részben kormányzaton belüli szabálytalan eszközökkel elősegítette egy Pákozd környéki, használaton kívüli honvédségi terület átvételét és átminősítését termőfölddé. Ezt követően a földet értékesítették egy magyar vevőnek, a helyi földhivatali vezetéssel a vádirat szerint jó kapcsolatokat ápoló Szauerwein Tivadarnak. Ő később e birtokkal, a vételárnál jóval magasabb tőkeértékkel beszállt egy norvég vállalkozó magyarországi kft.-jébe. Önmagában országos jelentőségűnek nem lenne mondható ugyan az ügy, de jogi szakértők szerint az ítélet precedensértékűvé válhat. Olyan, amely későbbi, például a sukorói kaszinóügyletben induló perekben irányadó lehet. A legutóbbi tárgyalás azon a ponton szakadt félbe, amelyen az ügyészség bemutatott egy meg nem nevezett forrásból származó hangfelvételt, amelyen Benedek Fülöp ingerülten jelzi beszélgetőpartnereinek, hogy ő maga járt el a földátminősítési ügyben és intézett el dolgokat az ügylet lebonyolítása érdekében. A védelem álláspontja szerint 36 tanúvallomás és az ügyben keletkezett csaknem kétezer oldalas dokumentumcsomag mond ellent a hanganyagnak. A vezérigazgató-helyettes elismerte ugyan, hogy a bejátszáson az ő hangja hallható, ám szerinte az illegális felvétel egyrészt nem lehet a vád értékelhető bizonyítéka, de ennél lényegesebb, hogy állításuk szerint maga az anyag egy hosszabb beszélgetés „célszerűen” összevágott, tehát meghamisított változata. Kategorikusan tagadja például Benedek, hogy a földcserék felgyorsítása érdekében úgymond „megvadásztatta” volna Szekeres Imre honvédelmi minisztert. Nem utolsósorban a volt FVM-államtitkár személyén keresztül hónapok óta bombázza az állami földbirtok-politikát az ellenzék. Egyrészt azt állítva, hogy személyes anyagi érdekeket szolgáló „mutyizás”, másrészt a kormányzathoz kötődő nagy agrártársaságok hosszú távú földhasználatának „bebetonozása” folyik a vagyonkezelő agrárportfóliójában. Az elmúlt időszakban az elhíresült sukorói földcsereügylet, egy korábbi újfehértói földértékesítés, illetve egy Veszprém környéki, állítólag vitatott körülmények között a földért életjáradék-programba vont erdőterület kapcsán tettek fel- és bejelentést a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) képviselői. Legutóbb Budai Gyula, a szervezet igazgatója, a Fidesz-MPP választókerületi elnöke mondta azt, hogy egy 2500 hektáros Pesti megyei terület haszonbérletére érkezett pályázatokat idő előtt felbontották, s ezt Benedek segítségével próbálták legalizálni. Az ügyek kapcsán az ellenzék élesen támadja a kormányzati földvagyonkezelést. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a nyár elején felszólította a kormányzatot, hogy földügyekben hosszú távra szóló lépéseket ne tegyen, mert kormányváltás esetén minden szerződést részletesen megvizsgálnak, és amit lehet, „jogi és egyéb eszközökkel” megtámadnak. A parlamentben hetente hozzák fel a vádat, hogy a nemzeti vagyonkezelőnél az úgynevezett agrárlobbi, vagyis a nagygazdaságok földdel való „kistafírozása” zajlik. Ezen azt értik, hogy a nagyobb gazdaságok használta állami területeket most úgy pályáztatja - igen kedvező bérleti díjjal - húsz . Benedek: „Célszerűen” összevágott mondatok Fotó: Teknős Miklós