Népszabadság, 2010. május (68. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-04 / 102. szám
2010. MÁJUS 4., KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Orbán kormánya „politikai vezetőkből” áll A Parlament Vadász Termében tegnap délelőtt összeültek a második Orbán-kormány leendő miniszterei. Orbán Viktor a „kormányülés” után a Gobelin Teremben mutatta be a „kijelölt” minisztereket a sajtó képviselőinek, a Honalapító pusztaszeri nemzetgyűlés emlékére című gobelinkép alatt. „Olyan kormánytagokra van szüksége Magyarországnak, akik meg tudnak felelni a kihívásoknak, megfelelő kvalitás és jártasság jellemzi őket, tapasztalt emberek, tapasztalt vezetők, és készen állnak arra, hogy politikai vezetők legyenek”, így vezette fel Orbán Viktor a leendő kormánytagok bemutatását. A miniszterelnök-jelölt azt már pénteken nyilvánosságra hozta, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes lesz, egyúttal ő vezeti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, Varga Mihály pedig a miniszterelnökséget irányító államtitkár. Szijjártó Péter a miniszterelnök személyes szóvivője. Orbán Viktor a tegnap bemutatott miniszterekkel kapcsolatos elvárásásait is megfogalmazta. Miniszterelnök-helyettes: (nemzetpolitika, egyházügyek) „Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz. A következő hét során újabb szerződést köt a Fidesz és a KDNP”. Nemzeti Erőforrások Minisztériuma „Réthelyi Miklóstól az emberek azt várják - lakonikusan megfogalmazva -, hogy mentse meg a magyar egészségügyet. Építse újra a szociális biztonságot, teremtse meg a jövő lehetőségét a fiatalok számára. Ő a legtapasztaltabb.” Nemzetgazdasági Minisztérium „Matolcsy Györgytől azt várják, hogy a gazdaságot állítsa talpra, Széchenyi országépítő politikájának szellemében vezesse a területet. Azt várják tőle, hogy Magyarország sereghajtóból éllovassá válhasson.” Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „Fellegi Tamástól azt várják, hogy védje meg a közvagyont az oligarchákkal szemben, vegye fel velük a küzdelmet. Az állam lehet jó gazda. Őt politikai-tudományos, üzleti tapasztalat jellemzi”. Külügyminisztérium „Martonyi Jánostól azt várják, hogy hazánk szerezze vissza nemzetközi tekintélyét, vezényelje le az EU-elnökségi munkát, és legyen eredményes közép-európai együttműködés.” Honvédelmi Minisztérium „Hende Csabától azt várják, hogy megtalálja a honvédség helyét a nemzetközi együttműködés rendszerében. Vessen gátat annak, hogy a honvédség a bűnügyi krónikák főszereplője legyen”. Belügyminisztérium „Pintér Sándortól a választók azt várják, hogy minél gyorsabban állítsa helyre a közrendet és a közbiztonságot, nincs vesztegetni való idő. Tapasztalt rendőri vezető, és úgy ismeri a területet, mint saját tenyerét”. Földművelésügyi Minisztérium ,Fazekas Sándorból pedig azt várják, hogy legyen valaki, aki a magyar vivenei talpra állítja, ez a jövő egyik erőforrása. Karcag büszke város, ennek a polgármestere”. Fotók: Reviczky Zsolt Új szerződés a KDNP-vel Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz. Ez egy „szűkítés nélküli megfogalmazás”, nyilatkozta lapunknak a KDNP elnöke. Hozzátette: különösen közel áll hozzá a nemzetpolitika, az egyházpolitika pedig a „szíve csücske”. Ezért valamilyen egyház-politikai szerepet is vállal. Hozzátette, hogy az egyházügyi kérdések intézése a Navracsics Tibor vezette közigazgatási tárca „szervezeti keretéhez” tartozik majd. A KDNP elnöke kérdésünkre azt mondta: a Fidesz és a KDNP „a lehető legrövidebb időn belül” szerződést köt. Ez a győztes párszövetség együttműködési megállapodása lesz. Hadd mutassak rá egy döntő különbségre; igaz, hogy a Hornkormány idején az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is kétharmada volt, most a Fidesznek és a KDNP-nek is, mégis óriási a különbség. Nevezetesen az, hogy az MSZP-SZDSZ kétharmadára senki sem szavazott 1994-ben. Az pártpaktum volt. A Fidesz-KDNP kétharmados felhatalmazása mögött viszont a választásokon való együttes indulás és a választók akarata áll - mondta Semjén Zsolt. (Cs. I.) Réthelyi egyensúlyt teremtene a rá bízott területek közt Danó Anna Bizalom és csapatépítés - egyelőre ezt véli legfontosabb feladatának Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának élére felkért kutatóoktató anatómusprofesszor. „Az elképzeléseimről és a múltamról szívesen, minden egyéb részletről csak a kormányalakítás utáni hetekben tudok beszélni”, mondta. Réthelyi Miklós öt nagy területet felügyel: az oktatást, az egészségügyet, a szociális ügyeket, a kultúrát és a sportot, de még nem tudja, mennyi pénz jut tárcájának. Hozzátette: senki nem kecsegtette azzal, hogy bármelyik területre lenne többletpénz a kasszában. Ráadásul az oktatásból legalább olyan rossz hírek jutottak el hozzá, mint az egészségügyből. Rangsorolás helyett a területek közötti egyensúlyt szeretné megteremteni. A Nemzeti Erőforrások Minisztériumának kulcskérdése, hogyan lehet az idesorolt öt területet összehangolni - mondta, hozzátéve: szerinte a távolság csak látszólagos, hiszen ugyanazt az embert kell tanítani, akit az orvosok gyógyítanak, és annak a szociális biztonságáról is gondoskodni kell, aki rúgja a labdát. A most alakuló kormányszerkezetnek nincs hagyománya, ezért személyes rövid távú programja, hogy megtalálja tárcáján belül azt a munkamódszert, amelyben valamennyi munkatársa kellő szabadsággal végezheti a rábízott feladatot. Szerinte sok embernek kell majd úgy együtt dolgoznia, hogy az idő ne terméketlen vitákkal vagy egymás értelmetlen simogatásával, hanem hatékony munkával teljen. Mint mondta: várhatóan a kormány megalakulása után elkezdődnek a nemzeti konzultációk, és ezeken a fórumokon kell eldőlniük a fő irányoknak, és annak is, mely feladat, teendő mögé lehet, érdemes konszenzust teremteni. „A munkánkkal arra kell ráébreszteni az embereket, hogy felelősek a sorsukért, és a kormány elsősorban olyan problémákat vinne az Országgyűlés elé, amelyek megoldásában az állampolgárok készek együttműködni.” Réthelyi Miklós elképzelhetetlennek tartja az egészségügy irányítását az egészségbiztosítóval való szoros kapcsolat nélkül, de azt még nem tudni, hogy a nagy pénzalapok - köztük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - felügyelete pontosan hová kerül. Az uniós fejlesztési forrásokkal - benne az egészségügyre jutó kerettel - viszont Fellegi Tamás tárcája gazdálkodik majd. Ez utóbbi viszont - mondja Réthelyi Miklós - nem probléma. Szerinte a lényeg a tervezés: azt, hogy hol és mire van szükség, a szakterületek mondják meg, a döntés azonban a kormányé. A felkért miniszter azt még nem tudja, hogy pontosan hol is lesz az íróasztala. A szakterületeit irányító államtitkárok várhatóan az eddigi szakminisztériumokban dolgoznak majd, de az ő munkahelye eddig még nem került szóba. Egyelőre annyi történt, hogy felkérték a feladatra, amit elfogadott. A Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy mennyi időre vállalta a feladatot, azt válaszolta: „Kész vagyok arra, hogy a ciklus végéig maradjak”. www.nol.hu A legnagyobbtól a legkisebbig A második Orbán-kormány nyolc minisztériummal áll fel, így a rendszerváltás óta ez lesz a legkisebb. A kormányok közül megalakuláskor a Boross Péter vezette kabinet, valamint az első Gyurcsány-kabinet volt a legnagyobb létszámú: a kormányfővel együtt 18-18 miniszter volt. Antall József és Orbán Viktor kormánya ezeknél mindössze eggyel kevesebb, 17 tagú a megalakulásakor. A Medgyessy-, valamint a Bajnai-kabinet létrejöttekor 16-16 tagú volt. Eddig Horn Gyula, illetve Gyurcsány Ferenc második kormánya volt a legkisebb létszámú: Horn Gyuláé 12 miniszterből és 1 tárca nélküli miniszterből, Gyurcsány Ferencé pedig 12 tárcavezetőből állt. Orbán Viktor a múlt héten azt mondta, nem lesznek „csúcsminisztériumok”, ilyen elnevezést az alkotmány sem ismer. A tárcákat egyszerűen csak minisztériumoknak fogják hívni - jegyezte meg. Ennek ellenére úgy tűnik, a közigazgatási és az igazságügyi tárca, a nemzeti erőforrások, valamint a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési tárca mégiscsak afféle „csúcsminisztérium” lesz, hiszen több meghatározó ágazat tartozik a felügyelete alá. (Cs. I.) Martonyi és a jog uralma Magyarország előtt nagyon nagy kihívások vannak. 2011 első fél évében be kell töltenünk az EU elnöki tisztét. Az országnak be kell bizonyítania, hogy van közigazgatása, működőképes kormánya, európai kultúrája. Én a külpolitika egyik fő célkitűzésének tekintem, hogy az országképünk az egész világban a lehető legkedvezőbb legyen - nyilatkozta lapunknak Martonyi János. A leendő külügyminiszter előzetesen újságíróknak arról beszélt: ha a Magyar Gárda egyenruhája megjelenik a budapesti utcákon, a jog uralma fog érvényesülni. Egy svájci tudósító azon felvetésére, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után a parlamenti ellenzék olyan „verbális klímát teremtett”, hogy az extrém erők megerősödhettek, a politikus azt mondta: a szélsőjobboldal megjelenésében döntő szerepe volt a gazdasági-szociális válságnak. És annak a nagyon erős indulatnak, melyet az őszödi beszéd váltott ki. Martonyi felhívta a figyelmet: a Fideszt az egyik brit lap „central right” erőnek, jobbközép pártnak definiálta. Szerinte a külföldi lapok forrásai nem mindig pontosak. „Az is egy mérkőzés, hogy a baloldal mindig igyekszik összemosni a szélsőjobboldalt és a mérsékelt-konzervatív-kereszténydemokrata jobbközépet. Arra is lehet példa, hogy a baloldal, a balközép akár érdekelt is lehet abban, hogy egy szélsőjobboldali mozgalom megjelenjen, „ne adj, isten” még a segítésében, kicsit a finanszírozásában, a felerősítésében is. Mert a szélsőjobboldali erő elvihet szavazatokat a politikai riválistól - vélekedett Martonyi János. Arról őszinte felháborodással beszélt, hogy egy volt brit munkáspárti miniszterelnök a Newsweekben azt írta: a Fidesz győzelme az antiszemita jelszavaknak köszönhető, mert lám, Molnár Oszkár a „zsidó tőkéről” beszélt. Nyilván eszébe sem jutott, hogy Molnár Oszkárt éppen ezért kizárták a pártból! És hogy Molnár Oszkár független jelöltként éppen a Fidesz-jelölttel szemben indult! A Fideszt „leantiszemitázni” mérhetetlen gyalázat. Ilyen sértésekről nem vagyok hajlandó vitatkozni sem - szögezte le Martonyi János, emlékeztetve: a Fidesz-kormány idején vezették be a holokauszt-emléknapot és hozták létre a holokausztmúzeumot. (Cs. I.)