Népszabadság, 2010. június (68. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-15 / 137. szám
www.nol.hu A föld alatt már gazdag Afganisztán Szőcs László Washington Az USA csaknem ezermilliárd dollár értékű, eddig feltáratlan ásványkincsre bukkant az ázsiai országban. Ugyanakkor a mértékadó amerikai sajtó újra feltűnően élesen ír az Obama-féle stratégia, illetve a kabuli hozzáállás és a mindennapi valóság közötti szakadékról. Oroszországhoz is lehet mostantól hasonlítani Afganisztánt: „csak” felül szegény, alul ellenben igen gazdag. A The New York Times hétfői címlapján, amerikai információkra és hivatalos dokumentumokra hivatkozva azt írja: az ázsiai ország a világ egyik vezető bányászati központjává válhat, így például az elektronikai iparban nélkülözhetetlen lítium Szaúd-Arábiájává. Mégpedig az óriási, csaknem ezermilliárd dollár értékű, eddig feltáratlan és felbecsületlen ásványkincseinek köszönhetően, amelyek volumenét most a Pentagon szakemberei és amerikai geológusok mérték be. A többi közt mintegy 420 milliárd dollár értékű vasércet, 274 milliárd dollárnyi rezet rejt az afgán föld - különösen a középső országrész nyugattól északkeletig húzódó sávjában. De 25 milliárdnyi arany és ötmilliárdnyi ezüst is akad a földtani vizsgálatok szerint. A Times szerint az ásványkincstömeg akár az afgán háború kimenetelét is befolyásolhatja. A kérdés, hogy miként. A vezető amerikai sajtó a napokban feltűnően „elővette” Afganisztánt és külön a kabuli vezetést - rámutatva az Obama-féle stratégia, illetve a Karzai-féle vezetés hozzáállása, továbbá a mindennapi valóság közötti szakadékra. A The Washington Post a különösen nyugtalanító fejlemények közé sorolja két Amerika-párti felsővezető - a belügyminiszter és a hírszerzési főnök - minapi menesztését és ennek üzenetét. Hamid Karzai elnök (akit feltűnően nyájasan és a nézeteltéréseket a nyilvánosság előtt kerülve fogadtak Washingtonban) elveszítette a hitét az amerikai és NATO-erőfeszítésekben. Ahogy közeleg a kivonuláson. júliusi kezdete, mind nyugtalanítóbb, hogy Karzai a tálibok vonatkozásában is saját útját járja, az európai szövetségesek pedig képtelenek „összedobni” még 450 kiképzőt. NÉPSZABADSÁG • 2010. JÚNIUS 15., KEDD világ* 7 Izraeli bizottság vizsgálódik Tony Blair szerint enyhülhet a gázai blokád Hírösszefoglalónk Egyhangúlag jóváhagyta tegnap az izraeli kormány, hogy bizottságot hozzanak létre a Gázai övezet blokádját megtörni akaró segélyflottilla elleni izraeli támadás kivizsgálására. A török külügyminiszter azonban iár jelezte: nem bízik abban, hogy a bizottság pártatlanul ítélkezik az ügyben. A nemzetközi közösség pártatlan vizsgálatot követel a támadás kivizsgálására. Ennek a követelménynek a teljesítésére Izrael hajlandó volt elfogadni, hogy a bizottságnak legyen két nemzetközi tagja, de a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a testületet Izrael vezesse. A két kiegészítő tag - a kanadai Ken Watkin, a kanadai hadsereg katonai bíróságának egykori vezetője és több nemzetközi vizsgálat tanácsadója, illetve a Nobel-békedíjas David Trimble, Észak-Írország volt első minisztere, a katolikusok és a protestánsok közötti megállapodás egyik létrehozója - csak megfigyelni hivatott a vizsgálatot. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter ankarai sajtóértekezletén azt mondta, Törökország ragaszkodik ahhoz, hogy egy ENSZ vezette bizottság vizsgálja ki a május 31-i esetet, s ebben részt venne Izrael és Törökország is. „Egyáltalán nem bízunk abban, hogy Izrael (az ország, amely nemzetközi vizeken végrehajtotta a támadást egy polgári hajókonvoj ellen) pártatlan vizsgálatot folytatna le - idézte a minisztert az MTI. - Ha Izrael nem veszi figyelembe Törökország követeléseit, akkor Törökországnak joga van felülvizsgálni a két ország kapcsolatait, és intézkedéseket hozni.” A mindkét országgal szövetséges Egyesült Államok a múlt héten csökkenteni próbálta a feszültséget az ügyben. A Fehér Ház közölte: támogatja a tervezett izraeli vizsgálóbizottság ötletét. Tony Blair - aki az Egyesült Államok, Oroszország, az EU és az ENSZ által alkotott „kvartett” megbízásából igyekszik enyhíteni az izraeli-palesztin viszályt - hétfőn Luxembourgban, az EU-külügyminiszterek tanácskozása közben azt mondta újságíróknak, hogy napokon belül kötelezettségvállalásra és konkrét lépésekre számít Izrael részéről a Gázai övezettel szemben három éve érvényesített blokád szigorának enyhítését illetően. Az izraeli kormány megfontolja, hogy bizonyos árucikkek bejutását engedélyezi az övezetbe. Sebesült izraeli kommandós fekszik a nemzetközi segélyflottilla török hajóján, május végén Fotó: MTI/EPA Varsó Németországnak akarja kiadni a Moszad-ügynököt Varsó Németországnak akarja kiadni az állítólagos Moszad-ügynököt, annak ellenére, hogy Izrael is igényt tart a férfira. Uri Brodskit június 4-én vették őrizetbe a varsói repülőtéren, mert Németország európai letartóztatási parancsot adott ki. Azzal vádolják, hogy szerepet játszott a januári dubaji Hamasz-vezető meggyilkosolásában. A kommandóban 27 férfi és nő vett részt, akik zömében hamis európai útlevéllel utaztak. A gyanú szerint az izraeli Moszad ügynökei voltak. Jiszráel Kac izraeli szállítási miniszter leszögezte, hazájának el kell utasítania, hogy állampolgárát egy harmadik országnak adják ki, és mindent el kell követnie, hogy hazavigye őt. Sztasz Miszeznyikov idegenforgalmi miniszter szerint Lengyelországnak tudatnia kell Németországgal, hogy az illetőt visszaküldi hazájába, és ha panasz van ellene, „a mi jogszolgáltatásunk bebizonyította hitelességét a nemzetközi jog iránt”. (MTI) Humanitárius katasztrófa fenyeget Oroszország továbbra sem avatkozik be a kirgiz-üzbég etnikai zavargásba Nyilas Gergely Moszkva Százhuszonnégy halálos áldozata van a négy napja dúló zavargásoknak Kirgizisztánban. A kirgiz-üzbég konfliktus miatt 30 ezren menekültek a szomszédos Üzbegisztánba, további húszezren a kirgiz oldalon várnak a határ átlépésére. A vöröskereszt szerint humanitárius katasztrófa fenyeget, nincs elegendő víz és élelmiszer a menekültek számára. Az ENSZ képviselőket küld a térségbe, Moszkvában pedig rendkívüli ülést tartott hétfőn a FÁK-országok többségét tömörítő Kollektív Védelmi Szerződés Szervezete (ODKB). Oroszország - elutasítva az áprilisban hatalomra jutott Reza Otunbajeva vezette biskeki ideiglenes kormány kérését - továbbra sem kíván katonai erővel beavatkozni a Kirgizisztán déli részén folyó üzbég-kirgiz etnikai zavargásokba. Igaz, a közép-ázsiai országban működő katonai támaszpontjának védelmére kiegészítő erőket rendelt ki. Az ODKB ülésén részt vevő orosz Nemzetbiztonsági Tanács vezetője a szervezet közös fellépéséről beszélt a kirgiz helyzet kapcsán, ám Nyikolaj Patrusev konkrétumokat nem árult el. Csupán kijelentette, hogy a kirgiz vezetés által tett intézkedések - a hadsereg mobilizálása az érintett régióban - nem bizonyultak elégségeseknek. Az ötmilliós ország második legnagyobb városában, Osban péntekre virradóra kitört zavargások a hét végén Dzsálálábádra is átterjedtek. A térségben rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, de helyi beszámolók szerint lövöldözések továbbra is hallhatók, a kirendelt kirgiz erők csak részben vették át az ellenőrzést a régióban. Folytatódnak a gyújtogatások és a fosztogatások az érintett városokban.A dzsálálábádi üzbég diaszpóra vezetői szerint a városban a halálos áldozatok száma valójában a hétszázat is elérte. A vöröskereszt helyi forrásai gyorsított, azonosítás nélküli tömeges hantolásokról számoltak be.) Az ideiglenes kormány szerint az áprilisban korrupciós vádak miatt elűzött Kurmanbek Bakijev - akit öt évvel ezelőtt az Aszkar Akajev államfőt elsodró vértelen tulipános forradalom juttatott hatalomra, többek között Otunbajeva támogatásával - saját embereivel provokálta ki az etnikai villongásokat. A Minszkbe menekült exelnök visszautasítja a vádat. Kétségtelen, hogy a Bakijev politikai hátországát adó déli országrész ellenállással fogadta az áprilisi fordulatot, részben, mert az új hatalomban csak északiak képviseltetik magukat. A mezőgazdasága miatt fontos déli régió történelmileg, kulturálisan és etnikailag is elkülöníthető a fővárost magába foglaló északtól. A lakosság 13 százalékát adó üzbégek délen koncentrálódnak - a tíz százalékot kitevő oroszok északon, a déli részen az iszlám hatása is erősebben érvényesült az elmúlt évszázadokban az üzbégek révén, mint északon. A Ferghana-medence (amelyen Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán osztozik kevert etnikai viszonyok között) korábban is folyamatos konfliktus forrása volt a kölcsönös területi igények miatt. Az összesen 15 millió lakossal rendelkező, sűrűn lakott, 20 ezer négyzetkilométeres, vízben gazdag medence létfontosságú mezőgazdasági régió mindhárom ország számára. A helyzetet bonyolítja, hogy a Szovjetunió felbomlása óta sincsenek egyértelműen rögzített határok a Ferghana-medencében. Igaz, a legvéresebb zavargás húsz éve, még a Szovjetunión belül tört ki, hasonlóan a mostanihoz, Osban. Üzbég menekültek várakoznak a határonFotó: Reuters Irány Japán, hamis ujjlenyomattal Filmekből ismert technikákkal játszották ki a japán repterek ujjlenyomat-azonosító berendezéseit. Japánból korábban kiutasított kínai és dél-koreai beutazók plasztikázott ujjat, illetve az ujjbegyre ragasztott, szilikonból készült mű-ujjlenyomatot használva léptek be a szigetországba. Palanovics Norbert Tokió A japán hatóságoknak feltűnt, hogy egy más ügyben letartóztatott kínai nőnek gyógyulóban levő hegek vannak az ujjain. Jobban megvizsgálva kiderült, hogy a huszonhét éves hölgy jobb és bal mutatóujjának lenyomatát plasztikai műtéttel felcserélték. Névváltoztatással kombinálva vezette meg a japán bevándorlási rendszert, amely így nem ismerte fel, hogy őt egyszer már kiutasították. Hasonlóképp, más okból tartóztatták le azt a két, éjszakai bárokban dolgozó délkoreai hölgyet is, akiket ugyancsak kitoloncoltak már egyszer Japánból. A hatóságok kivizsgálták, hogy miként sikerült a 2007- ben, az USA után másodikként bevezetett, külföldiek számára kötelező biometrikus ujjlenyomat-nyilvántartó rendszert kijátszani. Ekkor derült fény arra a hamis ujjlenyomatot tartalmazó szilikonlapocskára, amelyet Dél-Koreában készítettek, és a hozzá tartozó útlevéllel együtt, átszámítva 2,5-3 millió forintért árultak. A japán rendőrség szerint az elmúlt két évben legalább nyolc ember lépett be ezzel a technikával Dél-Koreából az országba, a letartóztatott nők szerint azonban az illegális bevándorlók igen széles körében ismert a ragasztós megoldás. Szöulban közben elfogták a szilikonlapocskákat gyártó csoport egy részét, de a terjesztők közül többen is Kínába szöktek. Egy, a Jomiuri Simbun japán napilapnak nyilatkozó igazságügyi minisztériumi tisztviselő elismerte, nem kizárt, hogy hasonló módszerekkel terroristák is kijátszhatták az átszámítva több mint tízmilliárd forintba kerülő biometrikus nyilvántartó rendszert. Szakemberek körében régóta ismert, hogy az ujjlenyomat-leolvasók nem száz százalékig megbízhatóak. Éppen egy japán tudós bizonyította néhány évvel ezelőtt, hogy házilag, a gumimacikhoz hasonló anyagból készített „gumiujjal” is át lehet verni a biometrikus berendezéseket. Az esetek napvilágra kerülése után egyébként a japán bevándorlási tiszteket utasították, hogy szemrevételezéssel próbáljanak meggyőződni arról, hogy az ujjlenyomat nem ragasztott, hanem valódi-e. Az is lehet, hogy a japán bevándorlási hivatal az eddigi kétujjas azonosító rendszert az USA-hoz hasonlóan, hamarosan tízujjasra cseréli majd. Japán és kínai zászló. Kijátszották egymást Fotó: Reuters - Reinhard Krause