Népszabadság, 2012. december (70. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-15 / 293. szám

6 Népszabadság­­ 2012. december 15., szombat Magyarország Kormányzat Kiemelt beruházások: Kossuth tér, Puskás Ferenc stadion, Várbazár, Ludovika Nem csak kenyérrel él az ember Szalai Anna A kormánynak ezekben a nehéz idők­ben is van ereje, szándéka és forrása jelezni, hogy nem csak kenyérrel él az ember. Mert ebben az elsivárosodó vi­lágban, válság idején is fontosabbak az értékek, mint az érdekek. A kormány gazdasági szabadságharcot vív, de köz­ben is fontosnak tartja az igazi értékek megőrzését - foglalta össze az Orbán­­kormány kultúrpolitikai céljait Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott. A parlamenti szoborbizottság ha­marosan kiválasztja gróf Andrássy Gyula bronz lovas szobrának meg­­mintázój­át. A több mint kétszeres élet­nagyságú szobor másának megalkotá­sára első körben nyilvános pályázatot írtak ki, majd a jelentkezőkből kivá­lasztották azt a három művészt, akik közül most választanak. A szobrot az újjáépített Kossuth tér avatásával egy­idejűleg, 2014 tavaszán állítják fel ere­deti helyén, a Parlament déli homlok­zata előtt, ahol most József Attila em­lékműve áll. A költőt addigra „leköl­töztetik” a rakparti lépcsőkre, „ahon­nan kedvére nézheti a dinnyehéjat” - ismertette a Kossuth tér szoborügyeit Pápai Balázs, a Steindl Imre Program igazgatóhelyettese. Az 1944 előtti ar­culat visszaállítása jegyében András­sy szobra mellett Kossuth Lajos, Tisza István emlékműve is visszakerül a tér­re. Utóbbi újraalkotására már közzé­­tétették a tervezői pályázatot. II. Rá­kóczi Ferenc jelenleg is ott álló szobrát csupán eltolják négy méterrel. A térre épül még egy vizesárok, a tér alá egy mélygarázs a képviselői és dolgozói autóknak és bicikliknek, illetve egy lá­togatóközpont és egy parlamenti mú­zeum. Az épület előtti rakpartot meg­nyitják a városlakók előtt, míg a teret elzárják az autósok elől. A beruházás költségéről nem esett szó. Lapunk ko­rábbi információi szerint a tér átsza­bása 23,8 milliárdba kerül. A kivite­lezés eredetileg idén ősszel kezdődött volna el. Az új és a régi Puskás Ferenc sta­dionra, sőt további jégcsarnokokra, uszodákra és sportpályákra is szükség van Budapesten - bizonygatta Vígh László kormánybiztos. A régi köré tíz új létesítmény épül 2020-ig az István­­mezőn. Az első, 2016-ra befejeződő ütemben a 65 ezer nézőt befogadni ké­pes új stadion felépítése mellett felújít­ják és kibővítik a régit, és parkolóhá­zat építenek a Keleti pályaudvar mel­lé. Egyelőre a tulajdonviszonyok ren­dezése folyik. A tervezésre és az előké­szítésre 2013-ban 1,4 milliárd forin­tot költ az állam. Ennél jóval előreha­ladottabb állapotban van a Tüskecsar­nok, ami nem is csoda, hiszen húsz év­vel ezelőtt kezdték el építeni. A beru­házás összköltsége 5,9 milliárd forint. Az engedélyezési tervek már elkészül­tek, a kivitelezői tendert még az idén kiírják. A megvalósítás 9-12 hónap, így a 30 ezer négyzetméteres nagycsarnok és a hozzákapcsolódó hat kisebb fedett pálya 2014-ben megnyúlhat. Az eredeti ütemtervhez képest két hónapos csúszásban van a Várbazár­projekt az építészpályázat eredményé­nek megtámadása miatt. De ez még nem veszélyezteti a 2014. március végi átadási határidő - állította Zumbok Fe­­renc kormánybiztos, aki azért bízik ab­ban, hogy január 15-én kihirdethetik a 8,1 milliárd forint összköltségű - teljes egészében uniós forrásból megvalósu­ló - beruházás kivitelezői tenderének eredményét, és azt senki nem támad­ja. A megújuló Várbazárban többek között elegáns étterem, kávézó, kor­társ látványszobrászat, a múlt örökét bemutató múzeum kap majd helyet. A kormány 2012-ben döntött a Lu­dovika és a hozzá kapcsolódó Orczy­­kert felújításáról. A Nemzeti Közszol­gálati Egyetem (NKE) 2015-ben már ott kezdi a tanévet. Az építkezés volu­mene és összetettsége miatt az átalakí­tás és felújítás több szakaszban törté­nik. A Pollack Mihály tervezte régi Lu­­dovika-épület átépítési tervei elkészül­tek, az építési engedély rendelkezésre áll, így 2013 elején megkezdődhet a ki­vitelezés. A műemléki felújítás jövőre be is fejeződik. Az új egyetemi épület, a sportpályák, az uszoda, a park, a rend­őrtiszti kollégium és a kiképzőépü­let 2015-re készül el. Lezárult az épü­let mögötti Orczy-kert rendezésére ki­írt ötletpályázat is, amelyet Zoboki Gá­bor és csapata nyert el. A park zöld fe­lülete a bontások miatt egy hektárral megnő, lesz benne lőtér és lovaspálya is. Az egyetem sportcentrumának épü­letegyüttesét Skardelli György stúdió­ja tervezheti. Fin­yes Balázs kormány­­biztos az eredményhirdetésen jelen­tette be, hogy az egyetemi beruházás nettó 24,5 milliárdos költségéből kö­zel 20 milliárd forintot uniós forrás­ból finanszíroznának, a többit a meg­üresedett egyetemi ingatlanok értéke­sítéséből teremtenék elő. A Ludovika (Dísztér) és a hozzákapcsolódó Orczy-kert (Csónakda és tó) látványterve Egészségügy Visszavont rákrendelet Danó Anna Eredményes volt a­z Afatéombuds­­man kérése, a kormányzat pénteken visszavonta a rákbetegek gyógyszere­­zését újraszabályozó rendeletterveze­tet. A humán tárca a drága terápiák finanszírozásáról tárgyalásokat kez­deményez a szakmai kollégiumokkal, tagozatokkal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Két év alatt kétmilliárdról tizenkét­­milliárdra nőtt a gyakran rákbetegek­nél is használt úgynevezett biológiai terápiák költsége. Ezt a tendenciát akarta fékezni a szaktárca egy jogsza­bállyal, mely csak lépcsőzetesen enge­délyezte volna az egyes terápiák alkal­mazását. Eszerint a gyógyítást az ol­csóbb szerekkel kellett volna kezdeni, és ha ezek nem bizonyultak volna ha­tékonynak, akkor adhatták volna a betegeknek a drágább orvosságot. Az úgynevezett végstádiumban lévők pe­dig nem is j­uthattak volna hozzá ezek­hez a készítményekhez. A kormány honlapjára kétnapos véleményezés­re kitett tervezetre az Index cikke irá­nyította rá a figyelmet. Az írás hatá­sára betegszervezetek, jogvédők til­takoztak, kényszerítették magyaráz­kodásra Szócska Miklós szakállamtit­kárt. Mint mondta, céljuk nem a bete­­geken való takarékoskodás, épp ellen­kezőleg, azokhoz szeretnék célzottan eljuttatni a gyógyszert, akiknél az va­lóban egészségjavulást jelent. Viszont nem kapnák meg azok, akiknek nem használ, sőt ártana az adott terápia. Pénteken az ombudsman elfogad­hatatlannak nevezte a tervezett mó­dosítást, mert a kiszolgáltatott hely­zetben lévő betegek élethez és em­beri méltósághoz való jogával, vala­mint az egyenlő bánásmód követel­ményével kapcsolatban súlyos alkot­mányos aggályokat vet fel. „A szabá­lyozást haladéktalanul újra kell gon­dolni, mivel az alkotmányos indok nélkül, kizárólag költséghatékony­sági szempontok miatt korlátozná az egyes betegségtípusok esetén igény­be vehető terápiás lehetőségeket.” A biztos felhívta a szaktárca figyelmét: a finanszírozási szabályok átalakítá­sa következtében előfordulhat, hogy egyes szív- és érrendszeri betegsé­gek, bizonyos pszichiátriai kórképek, illetve előrehaladott tumoros folya­matok esetén a betegek „gyakorla­tilag nem részesülhetnek megfelelő orvosi ellátásban”. Ez az ombudsmani fellépés olyan eredményesnek bizonyult, hogy Szócska Miklós informális találko­zóra hívta a szakma képviselőit, és ezen a fórumon jutottak arra, hogy egyelőre visszavonják a jogszabály­­tervezetet. A tárca péntek esti közle­ménye az egyeztetés határidejeként immár 2013. januárját jelöli meg. Közmédia Folytatják a kirúgásokat Bednárik Imre Folytatják a csütörtökön megkezdett kirúgásokat a közmédiában. A DTK Show stábjának háromnegyede ka­pott pénteken előzetes értesítést ar­ról, hogy nem tartanak igényt a mun­kájukra. Két szerkesztőt és két ripor­tert mentenek fel. A DTK a média­szolgáltatási alap belső gyártásában készül, nem úgy, mint a többi nagy produkció, a Magyarország, szeret­lek!, a Maradj talpon!, a Marslakók vagy a Fábry, amelyeket külső cégek szállítanak be a közmédiának. A mű­sorkészítő stáb megvágása azért meg­lepő, mert a show átlagosan 500 ezer nézőt vonz a képernyők elé, ez az egyik legsikeresebb belső produkció­ja a köztévének. Alföldi Zoltán híradós műsorve­zető is megkapta az előzetes értesí­tést arról, hogy megválnak tőle. Al­földi a 2010-es választások után lett a köztévé híradójának arca. Koráb­ban az ATV-nél, azt megelőzően pe­dig az RTL Klubnál dolgozott műsor­vezetőként. Az elbocsátásokkal összefüggés­ben már csütörtökön felmondott Rockenbauer Zoltán, az MTVA kul­turális főszerkesztőségének vezetője. Rockenbauer az első Orbán-kormány kulturális minisztere volt, a 2010-es kormányváltás után nevezték ki a kulturális főszerkesztőség élére. A fő­­szerkesztő már korábban, a kirúgá­­si listák összeállításakor jelezte, hogy ha a kulturális szerkesztőség zömét elbocsátják, akkor tiltakozása jeléül maga is távozni fog. A hírügynöksé­gi, a rádiós és a televíziós területről is több neves, a szakmában elismert riportert, szerkesztőt, műsorvezetőt rúgtak ki. A MÚOSZ elnöksége tiltako­zó közleményt adott ki. Az újságíró­szervezet vezetése „megdöbbenéssel tapasztalja, hogy a közmédia meg­újítását ígérő program megvalósítása helyett az MTVA további egyoldalú és erőszakos lépéseket tesz a közmédia átalakítására”. A MÚOSZ közlemé­nye szerint a minőségi és független közmédia működtetésének esélyétől a rendszerváltás óta soha ilyen távol nem szorította a magyar állam a köz­média alkotóit és közönségét. A leg­újabb csoportos létszámleépítést az eddig megismert információk alap­ján csak a szakma szétverésének le­het minősíteni - vélik. A dolgozókat képviselő szerveze­teknek sikerült elérni, hogy a MTVA vezetése és a Központi Üzemi Tanács vezetői között újrainduljanak a tár­gyalások - mondta Lázár András, a sztrájkbizottság elnöke. „Rossz né­ven vesszük, hogy a munkáltató el­kezdte átadni az értesítéseket a cso­portos létszámleépítésben érintett újságíróknak, holott a munkaválla­lók szervezeteivel megkezdett tár­gyalások még nem zárultak le mind­két fél számára elfogadható módon” - közölte.

Next