Népszabadság, 2013. július (71. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

ECUADOR-USA Snowden ügyében tart a kötélhúzás Rafael Correa ecuadori elnök szomba­ton újra megnyilatkozott a Snowden­­ügyben. Ezúttal is hangoztatta, hogy a világnak, a kormányoknak joguk ma­gyarázatot követelni az Egyesült Álla­moktól a titkos lehallgatásokra. Egy­úttal bejelentette, hogy Joe Biden amerikai alelnök „udvarias” telefonhí­vásban kérte, hogy Ecuador ne adjon menedékjogot az amerikai nemzet­­biztonsági ügynökség volt szerződéses alkalmazottjának. Az ecuadori törvé­nyek szerint menedékjogot csak az or­szág területén tartózkodó kaphat. (Ez lehet az ecuadori követség is, ahogy Julien Assange esete jelzi.) Ha Snow­den ecuadori területre ér, akkor kiké­rik majd az Egyesült Államok illeté­keseinek a véleményét. Emlékeztetett arra, hogy noha kiadatási egyezmény van a két ország között, amerikai rész­ről több ízben is megtagadták Ecua­dorban a gazdasági bűntettek miatt elítéltek kiadatását. „Kettős mérce al­kalmazásáról van szó: ha Washing­ton akar valakit elfogni, akkor más or­szágoknak ennek eleget kell tenniük. Közben sokan elmenekültek az ecua­dori igazságszolgáltatás elől, akiket az Egyesült Államok nem adott ki” - állí­totta az ecuadori elnök. Correa a szombati televíziós prog­ramban újra elismerte (amit kormá­nya korábban tagadott), hogy londo­ni konzulátusuk kiadott menlevelet Snowdennek, feltételezhetően a kö­vetségen tartózkodó Assange tanácsá­ra. Ez a dokumentum azonban nem érvényes, mert hiányzik róla a külügy­minisztérium engedélye. „A konzul túllépte hatáskörét, és ezért számol­nia kell a szankcióval” - mondta Cor­rea. CO. L. GY.) EU-KÖLTSÉGVETÉS Litván váltó szerény büdzsével Óriási hajrával zárta le az uniós költ­ségvetésről szóló technikai tárgyalá­sokat az Európai Parlamenttel az ír el­nökség. Pontot tett az egységes bank­szanálási szabályokról folyó megbe­szélésekre a tagállamok között. A jú­lius elsejétől az EU elnökségét átve­vő Litvániának így is a 2014-től in­duló hétéves költségvetés működ­tetéséhez 75 különböző jogszabályt kell majd végigvernie az uniós intéz­ményeken és a tagállamokon. Össze­sen 563 dosszié van valamilyen stá­diumban az uniós jogszabály-alkotá­si rendszerben, amit kezelniük kell. A jövő év elején európai parlamenti vá­lasztások lesznek, amitől megnehezül az együttműködés az Európai Parla­menttel. A litvánok kétszáz Brüsszel­be küldött diplomatával, és viszony­lag szerény büdzsével, 62 millió euró­­val (a lengyelek 2011-ben 115 milliót költöttek) vágnak neki a feladatnak. (Zalán Eszter, Brüsszel) Erőszakos jelenetekben dúskált a Meleg Büszkeség Napjának szentpé­tervári rendezvénye. A melegközös­ség tagjait egyszerre támadták meg a rohamrendőrök és szélsőséges tün­tetők. Putyin elnök most írta alá a „homoszexuális propaganda” tiltásá­ról szóló törvényt. Képünkön a tünte­tő nő mellén látható rózsaszín há­romszöget a náci lágerekbe zárt me­legeknek kellett viselniük. FOTÓ: REUTERS - ALEXANDER DEMIANCHUK A NEMZETI­ PIKNIKEN JÁRT A NOL TV Alföldiék utolsó estje Gálaműsorral és Kállai-szobor-avatással búcsúztatták az Alföldi vezette teátrumot a színészek és a közönség. Nol.hu és Noltv.hu CSEHORSZÁG Romaellenes tüntetés Ceské Budej­ovicében Hatóságilag engedélyezett tünte­tés romaellenes menetelésbe, erő­szakba, valóságos utcai harcokba torkollott, amelyeknek a rendőr­ség vetett véget Ceské Budejovicé­­ben. A dél-csehországi megyeszék­helyen civilek az elszaporodó lopá­sokra, betörésekre, valamint a ro­mák és nem romák közötti feszült­ség növekedésére akarták felhívni a politika figyelmét. Miután szomba­ton délután ötkor a tiltakozás véget ért, helyi és máshonnan érkezett ra­dikálisok kiadták a jelszót, hogy vo­nuljanak a Május-lakótelepre, ahol sok, a „kulturált együttélésre, alkal­mazkodásra képtelen család él, aki­ket móresre kell tanítani”. Mint­egy háromszáz fiatal indult meg a lakótömb felé, menet közben ras­­­szista jelszavakat kiabáltak, kuká­kat gyújtottak fel, és több gépkocsit is felborítottak. A lakótelep közelé­ben rendőrök könnygázbombákkal, majd pedig gumilövedékekkel igye­keztek feloszlatni őket, mire a radi­kálisok üvegekkel és kövekkel vála­szoltak. A tüntetést az váltotta ki, hogy pénteken a lakótelep játszó­terén összeverekedett egy roma és egy nem roma gyerek. Az ütlegelés­be először a nők, majd pedig a fér­fiak is beavatkoztak, s az apró cse­tepatéból tömegverekedés lett. (Po­zsonyi tudósítónktól) 2013. július 1., hétfő | Népszabadság 3­24 óra TRANSZATLANTI LEHALLGATÁS Az EU vezetői után kémkednek az amerikai szervek Óriási felháborodást váltott ki Euró­­pa-szerte a német Der Spiegel érte­sülése, miszerint európai szövetsége­sei után is kémkedett Washington. Mint a lapból kiderül, szokványos és nem szokványos módszereket is beve­tettek: az Európai Unió több ameri­kai képviseletén (a New York-i ENSZ- misszión és Washingtonban) például poloskákat helyeztek el, amelyekkel lehallgatták a telefonbeszélgetéseket és belenéztek az e-mailekbe is. Az in­formációk állítólag Edward Snowden volt CIA-ügynöktől, a Prism prog­ram egykori munkatársától származ­nak. Snowden jelenleg is a moszkvai repülőtér tranzitjában ül, nem vilá­gos, hogy a dokumentumok hogyan jutottak el a hamburgi magazinhoz. A dokumentumokból kiderül, hogy az európai szövetségesek közül Né­metország különösen érdekes lehe­tett, mert itt állítólag havi félmilliárd­nyi kommunikációs adatot gyűjtöt­tek, köztük e-maileket és SMS-ket is. A Guardian korábban már emlékez­tetett rá, hogy a Snowden által kiszivá­rogtatott adatok szerint Németország az amerikai titkosszolgálat szemében Kínával, Irakkal és Szaúd-Arábiával volt egy szinten, ami a lehallgatások intenzitását illeti. Idén január 7-én pl. rekordmennyiségű, 60 millió, Né­metországból kimenő adatot rögzített az NSA. Franciaországból csupán na­pi átlag kétmillió adatot rögzítettek. Nincs magyarázat, Németország mi­ért volt kiemelt célpont. Az európai és a német politikusok felháborodva nyilatkoztak az adat­gyűjtésről, és többen a transzatlanti bi­zalom megingásáról beszéltek. Martin Schulz, az EP szocialista elnöke azon­nali magyarázatot követelt, Jean Assel­­born luxemburgi külügyminiszter un­dorító botrányt emlegetett és felhívta Washington figyelmét, hogy a szövet­ségesei helyett inkább a saját titkos­szolgálatát kontrollálja, Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke pedig orwelli állapotokról beszélt. Az európai Zöldek máris a transzatlan­ti szabad kereskedelmi egyezményről nemrég kezdődött tárgyalások felfüg­gesztését követelik. „Egy egyszerű til­takozójegyzék már nem elég” - fogal­mazott Daniel Cohn-Bendit. Peer Steinbrück, az ellenzéki szo­ciáldemokraták kancellárjelöltje sze­­rint Angela Merkel kancellárnak hala­déktalanul magyarázatot kell követel­nie az amerikai kormánytól. Az Egye­sült Államok egyelőre nem kommen­tálta a botrányt. Obama felkereste Mandela börtönszigetét Barack Obama a vendégkönyvbe tesz bejegyzést. Feleségével kereste fel a Fokváros melletti Robben börtönszigetet. Nelson Mandelát huszonhét éven át tartották itt fogva az apartheid rendszer hatóságai. Az amerikai elnök nem láto­gatta meg a válságos állapotban lévő dél-afrikai vezetőt, de találkozott családjának tagjaival. fotó: reuters-jasonreed TÖRÖKORSZÁG A Taksim tér a tüntetőké volt Helyszíni beszámolók szerint szom­baton mintegy 7-10 ezer tiltakozó vo­nult a Taksim térre, ahol május 31-én elkezdődtek a Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök politikája elleni tünte­tések. A rendőrség mintegy két órán át hagyta, hogy a tiltakozók hangosan szidalmazzák a kormányt, majd távo­zásra szólította fel, és kiszorította őket a térről. Az Anadolu állami hírügy­nökség szerint a rendőrök több tün­tetőt előállítottak, köztük külföldieket is. Az újabb megmozdulást az váltotta ki, hogy a hatóságok a per kezdetéig szabadlábra helyeztek egy rendőrtisz­tet, aki felett egy ankarai tüntető meg­ölése miatt fognak ítélkezni. Amiatt is tiltakoztak, hogy pénteken katonák a jobbára kurdok lakta Diyarbakirban lelőttek egy kurd demonstrálót, aki egy katonai helyőrség építése ellen til­takozott. A kormány azt ígérte, hogy kivizsgálja az incidenst. Szombaton a fővárosban, Ankarában is tüntettek. A rendőrség könnygázzal és vízágyú­val oszlatta szét a tömeget. (MTI) FOTÓ: REUTERS - UMIT BEKTAS IZRAEL-PALESZTINOK Kerry továbbra is bizakodó Elérhető közelségben van az izraeli­palesztin béketárgyalások végső sza­kasza - mondta tegnap John Kerry amerikai külügyminiszter miután há­rom napig ingázott Mahmud Abbasz palesztin vezető és Benjamin Netanja­­hu izraeli miniszterelnök között ered­ménytelenül. A fő akadály, hogy Iz­rael nem hajlandó felhagyni a zsidó telepek építésével. Épp Kerry ingázá­sa idején jelentették be: új kelet-jeru­­zsálemi lakótelep épül. A palesztinok ragaszkodnak a telepítés megállításá­hoz. Izrael kormánya a feltétel nélkü­li tárgyalásokat szorgalmazza. Abbasz azt sem tudta elérni, hogy Izrael kien­gedje a legrégebben börtöneiben tar­tott palesztin elítélteket. (BBC) ASEAN Phenjan talán tárgyalni akar Észak-Korea külügyminisztere, Pak Ui Csun már szombaton megérkezett Brunei szultánságba, ahol a hét végén megkezdődött a délkelet-ázsiai nem­zetek tömörülésének, az ASEAN-nak az éves fóruma. A tíz tagállam mellett több megfigyelő státusú ország is érin­tett a tanácskozásban, az AP értesülése szerint mára várják például John Ker­ry amerikai külügyminisztert. Nagy a várakozás, hogy a találkozó alkalmat kínál a Phenjan és a Koreai-félsziget atommentesítését szorgalmazó álla­mok közti érintkezések felvételére. Az ASEAN tíz tagállama vasárnap ki­adott közös közleményében a tárgya­lások felújítását szorgalmazta, nyoma­­tékosítva a különleges alkalmat, hogy mind a hat érintett ország képviselte­ti magát az idei tanácskozáson. A mos­tani találkozó másik, diplomáciailag is kényes témája a Dél-kínai-tenger vi­tatott felségjogú szigetvilága. A bru­­nei tanácskozást megelőzően Kína és a Fülöp-szigetek újra egymást fenye­gette a térség „militarizálása” miatt. (O. L. GY.) TILTAKOZÁS UJGURFÖLDÖN Kínai rendteremtés a sivatagi területen A kínai vezetés azt ígéri, hogy a ro­hamrendőrség a nap 24 óráiban el­lenőrizni fogja az ország északnyu­gati Xinjiang (Hszincsiang) Ujgur Autonóm Területét a lakosság biz­tonsága érdekében. Az elmúlt héten Xinjiangban több halálos áldozatot követelő erőszakos, illetve terrortá­madás történt. A Xinhua vasárna­pi híre szerint elfogták az utolsó szö­késben lévő terroristát is, aki részt vett a múlt szerdai, 24 halálos áldo­zatot követelő terrortámadásban. A külföldi ujgur szervezetek szerint valójában 35-en vesztették életüket Hotan sivatagi városban, amikor ké­sekkel, botokkal felfegyverzett több tucat ember rátámadt a helyi rend­őrőrse. A Global Times pekingi an­gol nyelvű lap szombati internetes kiadása szerint azóta két további ha­sonló támadás is történt két külön­böző városban. Az Afganisztánnal, Tádzsikisztánnal, Kirigizisztánnal és Kazahsztánnal határos terület a török nyelvcsaládhoz tartozó mo­hamedán ujgurok lakóhelye, ám a muzulmán lakosság kisebbségbe került a kínaiak szisztematikus be­telepítése miatt az utóbbi fél évszá­zadban. Az ujgur jogvédő csoportok szerint a pekingi kormányzat korlá­tozza kultúrájukat, elnyomja nyelv- és vallásgyakorlásukat is. (Munka­társunktól)

Next