Népszabadság, 2013. július (71. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-01 / 151. szám
ECUADOR-USA Snowden ügyében tart a kötélhúzás Rafael Correa ecuadori elnök szombaton újra megnyilatkozott a Snowdenügyben. Ezúttal is hangoztatta, hogy a világnak, a kormányoknak joguk magyarázatot követelni az Egyesült Államoktól a titkos lehallgatásokra. Egyúttal bejelentette, hogy Joe Biden amerikai alelnök „udvarias” telefonhívásban kérte, hogy Ecuador ne adjon menedékjogot az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség volt szerződéses alkalmazottjának. Az ecuadori törvények szerint menedékjogot csak az ország területén tartózkodó kaphat. (Ez lehet az ecuadori követség is, ahogy Julien Assange esete jelzi.) Ha Snowden ecuadori területre ér, akkor kikérik majd az Egyesült Államok illetékeseinek a véleményét. Emlékeztetett arra, hogy noha kiadatási egyezmény van a két ország között, amerikai részről több ízben is megtagadták Ecuadorban a gazdasági bűntettek miatt elítéltek kiadatását. „Kettős mérce alkalmazásáról van szó: ha Washington akar valakit elfogni, akkor más országoknak ennek eleget kell tenniük. Közben sokan elmenekültek az ecuadori igazságszolgáltatás elől, akiket az Egyesült Államok nem adott ki” - állította az ecuadori elnök. Correa a szombati televíziós programban újra elismerte (amit kormánya korábban tagadott), hogy londoni konzulátusuk kiadott menlevelet Snowdennek, feltételezhetően a követségen tartózkodó Assange tanácsára. Ez a dokumentum azonban nem érvényes, mert hiányzik róla a külügyminisztérium engedélye. „A konzul túllépte hatáskörét, és ezért számolnia kell a szankcióval” - mondta Correa. CO. L. GY.) EU-KÖLTSÉGVETÉS Litván váltó szerény büdzsével Óriási hajrával zárta le az uniós költségvetésről szóló technikai tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az ír elnökség. Pontot tett az egységes bankszanálási szabályokról folyó megbeszélésekre a tagállamok között. A július elsejétől az EU elnökségét átvevő Litvániának így is a 2014-től induló hétéves költségvetés működtetéséhez 75 különböző jogszabályt kell majd végigvernie az uniós intézményeken és a tagállamokon. Összesen 563 dosszié van valamilyen stádiumban az uniós jogszabály-alkotási rendszerben, amit kezelniük kell. A jövő év elején európai parlamenti választások lesznek, amitől megnehezül az együttműködés az Európai Parlamenttel. A litvánok kétszáz Brüsszelbe küldött diplomatával, és viszonylag szerény büdzsével, 62 millió euróval (a lengyelek 2011-ben 115 milliót költöttek) vágnak neki a feladatnak. (Zalán Eszter, Brüsszel) Erőszakos jelenetekben dúskált a Meleg Büszkeség Napjának szentpétervári rendezvénye. A melegközösség tagjait egyszerre támadták meg a rohamrendőrök és szélsőséges tüntetők. Putyin elnök most írta alá a „homoszexuális propaganda” tiltásáról szóló törvényt. Képünkön a tüntető nő mellén látható rózsaszín háromszöget a náci lágerekbe zárt melegeknek kellett viselniük. FOTÓ: REUTERS - ALEXANDER DEMIANCHUK A NEMZETI PIKNIKEN JÁRT A NOL TV Alföldiék utolsó estje Gálaműsorral és Kállai-szobor-avatással búcsúztatták az Alföldi vezette teátrumot a színészek és a közönség. Nol.hu és Noltv.hu CSEHORSZÁG Romaellenes tüntetés Ceské Budejovicében Hatóságilag engedélyezett tüntetés romaellenes menetelésbe, erőszakba, valóságos utcai harcokba torkollott, amelyeknek a rendőrség vetett véget Ceské Budejovicében. A dél-csehországi megyeszékhelyen civilek az elszaporodó lopásokra, betörésekre, valamint a romák és nem romák közötti feszültség növekedésére akarták felhívni a politika figyelmét. Miután szombaton délután ötkor a tiltakozás véget ért, helyi és máshonnan érkezett radikálisok kiadták a jelszót, hogy vonuljanak a Május-lakótelepre, ahol sok, a „kulturált együttélésre, alkalmazkodásra képtelen család él, akiket móresre kell tanítani”. Mintegy háromszáz fiatal indult meg a lakótömb felé, menet közben rasszista jelszavakat kiabáltak, kukákat gyújtottak fel, és több gépkocsit is felborítottak. A lakótelep közelében rendőrök könnygázbombákkal, majd pedig gumilövedékekkel igyekeztek feloszlatni őket, mire a radikálisok üvegekkel és kövekkel válaszoltak. A tüntetést az váltotta ki, hogy pénteken a lakótelep játszóterén összeverekedett egy roma és egy nem roma gyerek. Az ütlegelésbe először a nők, majd pedig a férfiak is beavatkoztak, s az apró csetepatéból tömegverekedés lett. (Pozsonyi tudósítónktól) 2013. július 1., hétfő | Népszabadság 324 óra TRANSZATLANTI LEHALLGATÁS Az EU vezetői után kémkednek az amerikai szervek Óriási felháborodást váltott ki Európa-szerte a német Der Spiegel értesülése, miszerint európai szövetségesei után is kémkedett Washington. Mint a lapból kiderül, szokványos és nem szokványos módszereket is bevetettek: az Európai Unió több amerikai képviseletén (a New York-i ENSZ- misszión és Washingtonban) például poloskákat helyeztek el, amelyekkel lehallgatták a telefonbeszélgetéseket és belenéztek az e-mailekbe is. Az információk állítólag Edward Snowden volt CIA-ügynöktől, a Prism program egykori munkatársától származnak. Snowden jelenleg is a moszkvai repülőtér tranzitjában ül, nem világos, hogy a dokumentumok hogyan jutottak el a hamburgi magazinhoz. A dokumentumokból kiderül, hogy az európai szövetségesek közül Németország különösen érdekes lehetett, mert itt állítólag havi félmilliárdnyi kommunikációs adatot gyűjtöttek, köztük e-maileket és SMS-ket is. A Guardian korábban már emlékeztetett rá, hogy a Snowden által kiszivárogtatott adatok szerint Németország az amerikai titkosszolgálat szemében Kínával, Irakkal és Szaúd-Arábiával volt egy szinten, ami a lehallgatások intenzitását illeti. Idén január 7-én pl. rekordmennyiségű, 60 millió, Németországból kimenő adatot rögzített az NSA. Franciaországból csupán napi átlag kétmillió adatot rögzítettek. Nincs magyarázat, Németország miért volt kiemelt célpont. Az európai és a német politikusok felháborodva nyilatkoztak az adatgyűjtésről, és többen a transzatlanti bizalom megingásáról beszéltek. Martin Schulz, az EP szocialista elnöke azonnali magyarázatot követelt, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter undorító botrányt emlegetett és felhívta Washington figyelmét, hogy a szövetségesei helyett inkább a saját titkosszolgálatát kontrollálja, Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke pedig orwelli állapotokról beszélt. Az európai Zöldek máris a transzatlanti szabad kereskedelmi egyezményről nemrég kezdődött tárgyalások felfüggesztését követelik. „Egy egyszerű tiltakozójegyzék már nem elég” - fogalmazott Daniel Cohn-Bendit. Peer Steinbrück, az ellenzéki szociáldemokraták kancellárjelöltje szerint Angela Merkel kancellárnak haladéktalanul magyarázatot kell követelnie az amerikai kormánytól. Az Egyesült Államok egyelőre nem kommentálta a botrányt. Obama felkereste Mandela börtönszigetét Barack Obama a vendégkönyvbe tesz bejegyzést. Feleségével kereste fel a Fokváros melletti Robben börtönszigetet. Nelson Mandelát huszonhét éven át tartották itt fogva az apartheid rendszer hatóságai. Az amerikai elnök nem látogatta meg a válságos állapotban lévő dél-afrikai vezetőt, de találkozott családjának tagjaival. fotó: reuters-jasonreed TÖRÖKORSZÁG A Taksim tér a tüntetőké volt Helyszíni beszámolók szerint szombaton mintegy 7-10 ezer tiltakozó vonult a Taksim térre, ahol május 31-én elkezdődtek a Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök politikája elleni tüntetések. A rendőrség mintegy két órán át hagyta, hogy a tiltakozók hangosan szidalmazzák a kormányt, majd távozásra szólította fel, és kiszorította őket a térről. Az Anadolu állami hírügynökség szerint a rendőrök több tüntetőt előállítottak, köztük külföldieket is. Az újabb megmozdulást az váltotta ki, hogy a hatóságok a per kezdetéig szabadlábra helyeztek egy rendőrtisztet, aki felett egy ankarai tüntető megölése miatt fognak ítélkezni. Amiatt is tiltakoztak, hogy pénteken katonák a jobbára kurdok lakta Diyarbakirban lelőttek egy kurd demonstrálót, aki egy katonai helyőrség építése ellen tiltakozott. A kormány azt ígérte, hogy kivizsgálja az incidenst. Szombaton a fővárosban, Ankarában is tüntettek. A rendőrség könnygázzal és vízágyúval oszlatta szét a tömeget. (MTI) FOTÓ: REUTERS - UMIT BEKTAS IZRAEL-PALESZTINOK Kerry továbbra is bizakodó Elérhető közelségben van az izraelipalesztin béketárgyalások végső szakasza - mondta tegnap John Kerry amerikai külügyminiszter miután három napig ingázott Mahmud Abbasz palesztin vezető és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök között eredménytelenül. A fő akadály, hogy Izrael nem hajlandó felhagyni a zsidó telepek építésével. Épp Kerry ingázása idején jelentették be: új kelet-jeruzsálemi lakótelep épül. A palesztinok ragaszkodnak a telepítés megállításához. Izrael kormánya a feltétel nélküli tárgyalásokat szorgalmazza. Abbasz azt sem tudta elérni, hogy Izrael kiengedje a legrégebben börtöneiben tartott palesztin elítélteket. (BBC) ASEAN Phenjan talán tárgyalni akar Észak-Korea külügyminisztere, Pak Ui Csun már szombaton megérkezett Brunei szultánságba, ahol a hét végén megkezdődött a délkelet-ázsiai nemzetek tömörülésének, az ASEAN-nak az éves fóruma. A tíz tagállam mellett több megfigyelő státusú ország is érintett a tanácskozásban, az AP értesülése szerint mára várják például John Kerry amerikai külügyminisztert. Nagy a várakozás, hogy a találkozó alkalmat kínál a Phenjan és a Koreai-félsziget atommentesítését szorgalmazó államok közti érintkezések felvételére. Az ASEAN tíz tagállama vasárnap kiadott közös közleményében a tárgyalások felújítását szorgalmazta, nyomatékosítva a különleges alkalmat, hogy mind a hat érintett ország képviselteti magát az idei tanácskozáson. A mostani találkozó másik, diplomáciailag is kényes témája a Dél-kínai-tenger vitatott felségjogú szigetvilága. A brunei tanácskozást megelőzően Kína és a Fülöp-szigetek újra egymást fenyegette a térség „militarizálása” miatt. (O. L. GY.) TILTAKOZÁS UJGURFÖLDÖN Kínai rendteremtés a sivatagi területen A kínai vezetés azt ígéri, hogy a rohamrendőrség a nap 24 óráiban ellenőrizni fogja az ország északnyugati Xinjiang (Hszincsiang) Ujgur Autonóm Területét a lakosság biztonsága érdekében. Az elmúlt héten Xinjiangban több halálos áldozatot követelő erőszakos, illetve terrortámadás történt. A Xinhua vasárnapi híre szerint elfogták az utolsó szökésben lévő terroristát is, aki részt vett a múlt szerdai, 24 halálos áldozatot követelő terrortámadásban. A külföldi ujgur szervezetek szerint valójában 35-en vesztették életüket Hotan sivatagi városban, amikor késekkel, botokkal felfegyverzett több tucat ember rátámadt a helyi rendőrőrse. A Global Times pekingi angol nyelvű lap szombati internetes kiadása szerint azóta két további hasonló támadás is történt két különböző városban. Az Afganisztánnal, Tádzsikisztánnal, Kirigizisztánnal és Kazahsztánnal határos terület a török nyelvcsaládhoz tartozó mohamedán ujgurok lakóhelye, ám a muzulmán lakosság kisebbségbe került a kínaiak szisztematikus betelepítése miatt az utóbbi fél évszázadban. Az ujgur jogvédő csoportok szerint a pekingi kormányzat korlátozza kultúrájukat, elnyomja nyelv- és vallásgyakorlásukat is. (Munkatársunktól)