Népszabadság, 2013. szeptember (71. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-16 / 216. szám

2013. szeptember 16., hétfő | Népszabadság 5 Magyarország Együttműködés Az MSZP október 19-én tartja kongresszusát, ahol elfogadják a választási programot Létrejött az ellenzéki szövetség Szalay Tamás Lajos Ellenszavazat nélkül, rekordgyorsa­sággal fogadta el az MSZP országos választmánya az Együtt-PM szövet­séggel kötött együttműködési meg­állapodást, de a jelöltállítási krité­riumokat illető dokumentumot is teljes egységben szentesítették a kül­döttek. Mindez forrásaink szerint an­nak (is) az eredménye, hogy Mester­házy Attila pártelnök az MSZP szin­te mindegyik érdemi fórumával, így a választmányi bizottságokkal, a Bal­oldali Önkormányzati Közösséggel, a párttanáccsal, az országos elnökség­gel és a frakcióval is véleményeztette a dokumentumokat. Úgy tudjuk, még a jelenlévőket is némileg meglepte, hogy mind az Együtt-PM szövetség­re vonatkozó együttműködés, mind pedig a Demokratikus Koalíció, az MSZDP és a Liberálisok elutasítása mögött teljes egység sorakozott fel a pártparlamentben. Botka László választmányi elnök a szombati tanácskozás után azt is be­jelentette, hogy az MSZP október 19- én tartja kongresszusát, ahol elfogad­ják választási programjukat, és végle­ges döntést hoznak az országgyűlési és az európai parlamenti választási listáról. Ezek szerint október közepé­re az MSZP befejezi a választási fel­készülést. Mesterházy Attila pártel­nök az ülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: a listákra a pártelnök­­ség tesz javaslatot, amelyet a választ­mány október 12-én véleményez, a kongresszus elé pedig a két testület közös javaslata kerül majd. Az MSZP vezetője hangsúlyozta: jelenleg a szo­cialista párt az egyetlen politikai erő, amelynek­­ választási szövetségesé­vel egyeztetett - programja van arra, hogyan lehet segíteni a négymillió szegény ember helyzetén, hogyan le­het megszüntetni a gyermekéhezést, és képviselni a nők, a fiatalok, a nyug­díjasok, a munkavállalók és a kis- és közepes vállalkozók érdekeit. A választmány elfogadott egy többoldalas dokumentumot is a je­löltállítási kritériumokról. A Népsza­­badság birtokában lévő irat szerint az MSZP egységesen kezeli a jövő évben esedékes mindhárom (országgyűlé­si, európai, önkormányzati) válasz­tást, így biztosítható ugyanis a meg­felelő szintű felkészülés. A későbbi jelölteket érintő kritériumok között szerepel például, hogy legyenek el­kötelezettek a szociáldemokrata ér­tékek iránt, illetve legyenek nyitot­tak a nemzet kulturális és történelmi hagyományai, a magyar történelem során felhalmozott nemzeti kulturá­lis értékek iránt is. „Minden jelölt­nek elkötelezettnek kell lennie Ma­gyarország demokratikus újjáépíté­se, a fékek és ellensúlyok rendszere, a jogállami normák, az átláthatóság, a demokratikus rend, a szabad és füg­getlen sajtó és nyilvánosság mellett” - olvasható többek között a doku­mentumban. Szintén szerepel benne, hogy az MSZP jelöltjeinek elhivatott­nak kell lenniük a szegénység csök­kentése, a kiszolgáltatott társadal­mi csoportok védelme, illetve a nők és férfiak közötti egyenlőség biztosí­tása mellett az euroatlanti integráció, a társadalmi egyenlőtlenségek csök­kentése és a tiszta kampányfinanszí­rozás, valamint a korrupciómentes Magyarország iránt is. Az MSZP el­várja a jelöltektől, hogy aktív kapcso­latot tartsanak körzeteik választóival, ismerjék a helyi közélet meghatározó civil vezetőit, véleményvezéreit és kö­zösségeit. A képviselőjelölteknek eti­kai és vagyonnyilatkozatot kell tenni­ük, nem lehet a párttal szembeni tar­tozásuk (például: tagdíj elmaradás), nyilatkozniuk kell a párt értékeinek, erkölcsi normáinak és programjának elfogadásáról, de kötelezettséget kell vállalniuk többek között arra is, hogy képviselői tiszteletdíjuk bruttó tíz százalékát a jelölő pártszervezet ren­delkezésére bocsátják, illetve lemon­danak a mandátumukról, ha politikai vagy más ok miatt nem tudják vállal­ni a frakciótagságot. A jelöltek kivá­lasztásában a választókerületi tel­jesítményük nagyban számít majd. Az elfogadott dokumentum szerint az országos lista élére „a szocialista párt politikáját, hitelét és tekintélyét a közvélemény előtt leginkább meg­jelenítő, közismert politikusok ke­rülnek”. A listaállításnál figyelemmel lesznek a párt által megjeleníteni kí­vánt kiemelt szakpolitikák képvise­letére, de figyelembe veszik majd „az MSZP újjászervezésében, megújítá­sában és szervezeti megerősítésében végzett következetes munkát és bá­tor kiállást” is. Az elfogadott elvek szerint az országos listás jelöltek leg­alább egyötöde 35 éven aluli, illetve legalább egyötöde női jelölt lesz. Az európai parlamenti választás kapcsán a dokumentum leszögezi, hogy az MSZP önálló listaállításra készül, és „zárt listát” tárgyal majd a választmány, illetve a kongresszus. A lehetséges jelölteket illetően kitétel, hogy megjelenítsék a párt „folyama­tos megújulását és nyitottságát”, és legalább egy szakterületen legyen ki­emelten jártas az illető. „Fontos cél, hogy az ország és a párt szempont­jából kulcsfontosságú európai par­lamenti bizottságokba tudjunk kép­viselőket delegálni. A jelölteknek a szakmai tapasztalat mellett jártasság­gal kell rendelkezniük a közvetlen vá­lasztói kapcsolattartásban, részt kell vállalniuk az egységes, az országgyű­lési választást is magába foglaló, azzal összefüggő magyarországi kampány sikerre vitelében” - olvasható a la­punk birtokában lévő dokumentum­ban, amely azt a sokatmondó kitételt is tartalmazza, miszerint „a listán biz­tosítani kell új jelöltek indítását”. Az Együtt-PM szövetség közle­ményben üdvözölte a szocialista vá­lasztmány döntéseit, mondván: ezzel létrejött a kormányváltásra és az azt követő biztonságos, jó kormányzásra is valódi esélyt nyújtó ellenzéki szö­vetség. Az Együtt-PM szerint a meg­állapodás garanciát jelent arra, hogy egyetlen szavazat sem vész el, az el­lenzék pedig immár az Orbán-kor­­mány kritikájára és a problémákra adható válaszokra tud koncentrálni. Mesterházy Attila a választmányi ülésen, ellenszavazat nélkül szavazták meg az Együttel kötött megállapodást Évadnyitó A Demokratikus Koalíció a Szabadság hídon tartott nagygyűlést Gyurcsány: Nincs kiegyezés Orbánnal Nincs kiegyezés Orbán Viktorral, Or­bán Viktornak mennie kell - jelentet­te ki Gyurcsány Ferenc, a Demokrati­kus Koalíció (DK) elnöke az ellenzéki párt évadnyitó nagygyűlésén, szomba­ton, a budapesti Szabadság hídon. Orbán Viktor nem jobbközép de­mokrata, hanem „az önkény ma­ga”, és aki kompromisszumot köt ve­le, az „bemocskolódik az önkény un­dorával” - jelentette ki a DK elnöke. Ha egy jobb országban akarunk él­ni, győznie kell Magyarország jobbik felének a hazáért és a köztársaságért - tette hozzá a politikus a Szabadság híd egyharmadát sűrűn elfoglaló hall­gatóság előtt. Gyurcsány Ferenc fel­idézte, hogy a napokban Orbán Vik­tor szűkebb pátriájába, Felcsútra láto­gatott, ahol azt tapasztalta: a telepü­lésen megtalálható mindannak a „ha­zugságnak és mocsoknak az egyvele­ge”, ami most az országra jellemző. Az utazás legfőbb tanulsága az volt, hogy a hatalom a sajátjait is „szembe köpi” A volt miniszterelnök azt is mond­ta, hogy az Orbán-kormány tönkre­teszi az oktatást és az egészségügyet. Úgy vélekedett, hogy ma abból lehet iskolaigazgató, aki rokon vagy párt­tagkönyve van, és a Fidesz központja fontosabb, mint a gyerek. Ezért vis­­­sza kell adni az iskolát a gyerekeink­nek és a tanáraiknak - fűzte hozzá. A DK elnöke szerint soha olyan hosszú egészségügyi várólisták nem voltak, mint manapság, miközben a „nagysá­gosoknak” és a kivételezetteknek VTP- várólistákat készítenek. Ugyanakkor az alacsony fizetésük miatt külföldre vándorolnak az egészségügyi dolgo­zók - tette hozzá. A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban kijelentette: akik nem élnek velünk, azok ne döntsenek a sorsunkról, hiszen döntésük csak a mi életünket befolyásolja, az övékét nem. Mi sem akarunk arról dönteni, hogy miként éljenek Sepsiszentgyör­­gyön vagy Kolozsvárott - tette hozzá. Szerinte azok teszik tönkre a nemze­tet, akik ilyen konfliktusokat gerjesz­tenek magyar és magyar között. Vadai Ágnes elnökségi tag úgy fogal­mazott, hogy a DK tagjai nem akarnak egy „tahó, náci, lenyúló, kizsákmányo­ló és diktatórikus” világban élni. Sze­rinte ugyanis ezekkel a szavakkal le­hetne leginkább jellemezni az Orbán­­korszakot. - Szabad Magyarországon szeretnénk élni, ezért a DK azt kéri a szavazóktól, hogy a választáson váltsák le az Orbán-kormányt - mondta. Va­dai a rezsicsökkentés kapcsán úgy fo­galmazott: ne adjátok el a szabadságot egy kiló kenyérért, mert ha elveszik a szabadságotokat, utána a kenyeret is. Varjú László, a DK pártigazgatója azt hangsúlyozta: mára a párt eljutott oda, hogy megüzenje mindenkinek: „nél­külünk nem megy”. A DK immár az ország egészében készen áll az Orbán­­kormány leváltására - tette hozzá. A nagygyűlés Szabadság hídi hely­színét szimbolikusnak szánta a DK, a szimpatizánsok „szabadság” feliratú transzparenseket tartottak, európai uniós és nemzetiszínű zászlók mellett. Olykor-olykor az „Orbán, takarodj!” jelszót skandálták. (MTI) Gyurcsány szerint Orbán az önkény maga fotó: bácsi Róbert László 2014 Többhullámos választás? Csuhaj Ildikó A „többhullámos voksolás” lélektani hatásáról és esetleges előnyeiről be­széltek lapunknak név nélkül nyilat­kozó fideszes politikusok, akik szerint indokoltabb lenne külön-kü­lön meg­tartani a magyar parlamenti és az európai parlamenti választásokat. A választások időpontjának meg­határozása az államfő azon kevés jogköre közé tartozik, mely még mi­niszteri ellenjegyzéshez sem kötött - mondták fideszesek korábban annak kapcsán, hogy 2014-ben dupla vok­solás lesz-e, azaz egy napon rendez­­zék-e meg a parlamenti és az euró­pai parlamenti választásokat, vagy különböző napokon. Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa nyáron, amikor exponálódott a kérdés, azt nyilatkozta, hogy mind a Fidesz el­nökségében, mind pedig a kormány­­párti frakcióban „sokan gondolják úgy, hogy praktikus lenne” a jövő évi országgyűlési és európai parlamenti választások egyidejű megtartása. Munkatársunk figyelmét a napok­ban kormányközeli források viszont arra irányították rá: Gulyás Gergely „praktikus szempontok alapján” tett ilyen nyilatkozatot, néhány milliárdot meg lehet spórolni a dupla választás­sal, mindazonáltal „Orbán Viktor mi­niszterelnök szívéhez az áprilisi parla­menti választás állna közelebb”, való­színűleg azért is, mert a 2010-es két­harmados győzelme is áprilisi vokso­láson született. Emlékezetes, 2010- ben Sólyom László köztársasági elnök április 7-re, illetve április 21-re írta ki a parlamenti választásokat. Az Európai Unió arra ösztönöz, hogy a választások egy napon legye­nek. Az EP-választások időpontjának meghatározásával megbízott munka­­csoport a május 22-25-e közti idő­szakot javasolja a 2014-es választás­ra. De mivel az alaptörvény kimond­ja, hogy az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyű­lés feloszlása vagy feloszlatása miat­ti választás kivételével - az előző Or­szággyűlés megválasztását követő ne­gyedik év április vagy május hónap­jában kell megtartani, annak sem le­het akadálya, hogy 2014 áprilisában voksoljunk. A lapunknak név nélkül nyilatkozó fideszes politikusok szerint azért len­ne jó a „többhullámos voksolás”, mert ha a Fidesz nyerne egy áprilisi vokso­láson, „a győzelmi hullám ereje vinné magával azokat a választókat is, hogy a májusi EP-választáson a Fideszre szavazzanak, akik esetleg bizonyta­lanok vagy passzívak voltak néhány héttel azelőtt”. Másrészt - tette hozzá forrásunk - ha a baloldal alulmarad­na a parlamenti választásokon, a má­jusi EP-választásokra nem kampá­nyolhatna olyan eredményesen „vesz­tes attitűddel”. A harmadik „hullám” az őszi önkormányzati választás len­ne, amit két külön nyertes választás után a Fidesz - forrásaink feltétele­zése szerint - könnyebben abszolvál­hatna sikerrel. Volt a kormányoldalon olyan véle­mény is, hogy az MSZP és Bajnai Gor­don vélhetően jobban tudná „mozgó­sítani” európai kapcsolatait, ha egy napon, például május 25-én lenné­nek a parlamenti és az EP-választá­sok is, hatásosabb lehetne a baloldali kampány - ez pedig a Fidesznek nem érdeke.

Next