Népszabadság, 2013. szeptember (71. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-16 / 216. szám
2013. szeptember 16., hétfő | Népszabadság 5 Magyarország Együttműködés Az MSZP október 19-én tartja kongresszusát, ahol elfogadják a választási programot Létrejött az ellenzéki szövetség Szalay Tamás Lajos Ellenszavazat nélkül, rekordgyorsasággal fogadta el az MSZP országos választmánya az Együtt-PM szövetséggel kötött együttműködési megállapodást, de a jelöltállítási kritériumokat illető dokumentumot is teljes egységben szentesítették a küldöttek. Mindez forrásaink szerint annak (is) az eredménye, hogy Mesterházy Attila pártelnök az MSZP szinte mindegyik érdemi fórumával, így a választmányi bizottságokkal, a Baloldali Önkormányzati Közösséggel, a párttanáccsal, az országos elnökséggel és a frakcióval is véleményeztette a dokumentumokat. Úgy tudjuk, még a jelenlévőket is némileg meglepte, hogy mind az Együtt-PM szövetségre vonatkozó együttműködés, mind pedig a Demokratikus Koalíció, az MSZDP és a Liberálisok elutasítása mögött teljes egység sorakozott fel a pártparlamentben. Botka László választmányi elnök a szombati tanácskozás után azt is bejelentette, hogy az MSZP október 19- én tartja kongresszusát, ahol elfogadják választási programjukat, és végleges döntést hoznak az országgyűlési és az európai parlamenti választási listáról. Ezek szerint október közepére az MSZP befejezi a választási felkészülést. Mesterházy Attila pártelnök az ülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: a listákra a pártelnökség tesz javaslatot, amelyet a választmány október 12-én véleményez, a kongresszus elé pedig a két testület közös javaslata kerül majd. Az MSZP vezetője hangsúlyozta: jelenleg a szocialista párt az egyetlen politikai erő, amelynek választási szövetségesével egyeztetett - programja van arra, hogyan lehet segíteni a négymillió szegény ember helyzetén, hogyan lehet megszüntetni a gyermekéhezést, és képviselni a nők, a fiatalok, a nyugdíjasok, a munkavállalók és a kis- és közepes vállalkozók érdekeit. A választmány elfogadott egy többoldalas dokumentumot is a jelöltállítási kritériumokról. A Népszabadság birtokában lévő irat szerint az MSZP egységesen kezeli a jövő évben esedékes mindhárom (országgyűlési, európai, önkormányzati) választást, így biztosítható ugyanis a megfelelő szintű felkészülés. A későbbi jelölteket érintő kritériumok között szerepel például, hogy legyenek elkötelezettek a szociáldemokrata értékek iránt, illetve legyenek nyitottak a nemzet kulturális és történelmi hagyományai, a magyar történelem során felhalmozott nemzeti kulturális értékek iránt is. „Minden jelöltnek elkötelezettnek kell lennie Magyarország demokratikus újjáépítése, a fékek és ellensúlyok rendszere, a jogállami normák, az átláthatóság, a demokratikus rend, a szabad és független sajtó és nyilvánosság mellett” - olvasható többek között a dokumentumban. Szintén szerepel benne, hogy az MSZP jelöltjeinek elhivatottnak kell lenniük a szegénység csökkentése, a kiszolgáltatott társadalmi csoportok védelme, illetve a nők és férfiak közötti egyenlőség biztosítása mellett az euroatlanti integráció, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a tiszta kampányfinanszírozás, valamint a korrupciómentes Magyarország iránt is. Az MSZP elvárja a jelöltektől, hogy aktív kapcsolatot tartsanak körzeteik választóival, ismerjék a helyi közélet meghatározó civil vezetőit, véleményvezéreit és közösségeit. A képviselőjelölteknek etikai és vagyonnyilatkozatot kell tenniük, nem lehet a párttal szembeni tartozásuk (például: tagdíj elmaradás), nyilatkozniuk kell a párt értékeinek, erkölcsi normáinak és programjának elfogadásáról, de kötelezettséget kell vállalniuk többek között arra is, hogy képviselői tiszteletdíjuk bruttó tíz százalékát a jelölő pártszervezet rendelkezésére bocsátják, illetve lemondanak a mandátumukról, ha politikai vagy más ok miatt nem tudják vállalni a frakciótagságot. A jelöltek kiválasztásában a választókerületi teljesítményük nagyban számít majd. Az elfogadott dokumentum szerint az országos lista élére „a szocialista párt politikáját, hitelét és tekintélyét a közvélemény előtt leginkább megjelenítő, közismert politikusok kerülnek”. A listaállításnál figyelemmel lesznek a párt által megjeleníteni kívánt kiemelt szakpolitikák képviseletére, de figyelembe veszik majd „az MSZP újjászervezésében, megújításában és szervezeti megerősítésében végzett következetes munkát és bátor kiállást” is. Az elfogadott elvek szerint az országos listás jelöltek legalább egyötöde 35 éven aluli, illetve legalább egyötöde női jelölt lesz. Az európai parlamenti választás kapcsán a dokumentum leszögezi, hogy az MSZP önálló listaállításra készül, és „zárt listát” tárgyal majd a választmány, illetve a kongresszus. A lehetséges jelölteket illetően kitétel, hogy megjelenítsék a párt „folyamatos megújulását és nyitottságát”, és legalább egy szakterületen legyen kiemelten jártas az illető. „Fontos cél, hogy az ország és a párt szempontjából kulcsfontosságú európai parlamenti bizottságokba tudjunk képviselőket delegálni. A jelölteknek a szakmai tapasztalat mellett jártassággal kell rendelkezniük a közvetlen választói kapcsolattartásban, részt kell vállalniuk az egységes, az országgyűlési választást is magába foglaló, azzal összefüggő magyarországi kampány sikerre vitelében” - olvasható a lapunk birtokában lévő dokumentumban, amely azt a sokatmondó kitételt is tartalmazza, miszerint „a listán biztosítani kell új jelöltek indítását”. Az Együtt-PM szövetség közleményben üdvözölte a szocialista választmány döntéseit, mondván: ezzel létrejött a kormányváltásra és az azt követő biztonságos, jó kormányzásra is valódi esélyt nyújtó ellenzéki szövetség. Az Együtt-PM szerint a megállapodás garanciát jelent arra, hogy egyetlen szavazat sem vész el, az ellenzék pedig immár az Orbán-kormány kritikájára és a problémákra adható válaszokra tud koncentrálni. Mesterházy Attila a választmányi ülésen, ellenszavazat nélkül szavazták meg az Együttel kötött megállapodást Évadnyitó A Demokratikus Koalíció a Szabadság hídon tartott nagygyűlést Gyurcsány: Nincs kiegyezés Orbánnal Nincs kiegyezés Orbán Viktorral, Orbán Viktornak mennie kell - jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke az ellenzéki párt évadnyitó nagygyűlésén, szombaton, a budapesti Szabadság hídon. Orbán Viktor nem jobbközép demokrata, hanem „az önkény maga”, és aki kompromisszumot köt vele, az „bemocskolódik az önkény undorával” - jelentette ki a DK elnöke. Ha egy jobb országban akarunk élni, győznie kell Magyarország jobbik felének a hazáért és a köztársaságért - tette hozzá a politikus a Szabadság híd egyharmadát sűrűn elfoglaló hallgatóság előtt. Gyurcsány Ferenc felidézte, hogy a napokban Orbán Viktor szűkebb pátriájába, Felcsútra látogatott, ahol azt tapasztalta: a településen megtalálható mindannak a „hazugságnak és mocsoknak az egyvelege”, ami most az országra jellemző. Az utazás legfőbb tanulsága az volt, hogy a hatalom a sajátjait is „szembe köpi” A volt miniszterelnök azt is mondta, hogy az Orbán-kormány tönkreteszi az oktatást és az egészségügyet. Úgy vélekedett, hogy ma abból lehet iskolaigazgató, aki rokon vagy párttagkönyve van, és a Fidesz központja fontosabb, mint a gyerek. Ezért vissza kell adni az iskolát a gyerekeinknek és a tanáraiknak - fűzte hozzá. A DK elnöke szerint soha olyan hosszú egészségügyi várólisták nem voltak, mint manapság, miközben a „nagyságosoknak” és a kivételezetteknek VTP- várólistákat készítenek. Ugyanakkor az alacsony fizetésük miatt külföldre vándorolnak az egészségügyi dolgozók - tette hozzá. A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban kijelentette: akik nem élnek velünk, azok ne döntsenek a sorsunkról, hiszen döntésük csak a mi életünket befolyásolja, az övékét nem. Mi sem akarunk arról dönteni, hogy miként éljenek Sepsiszentgyörgyön vagy Kolozsvárott - tette hozzá. Szerinte azok teszik tönkre a nemzetet, akik ilyen konfliktusokat gerjesztenek magyar és magyar között. Vadai Ágnes elnökségi tag úgy fogalmazott, hogy a DK tagjai nem akarnak egy „tahó, náci, lenyúló, kizsákmányoló és diktatórikus” világban élni. Szerinte ugyanis ezekkel a szavakkal lehetne leginkább jellemezni az Orbánkorszakot. - Szabad Magyarországon szeretnénk élni, ezért a DK azt kéri a szavazóktól, hogy a választáson váltsák le az Orbán-kormányt - mondta. Vadai a rezsicsökkentés kapcsán úgy fogalmazott: ne adjátok el a szabadságot egy kiló kenyérért, mert ha elveszik a szabadságotokat, utána a kenyeret is. Varjú László, a DK pártigazgatója azt hangsúlyozta: mára a párt eljutott oda, hogy megüzenje mindenkinek: „nélkülünk nem megy”. A DK immár az ország egészében készen áll az Orbánkormány leváltására - tette hozzá. A nagygyűlés Szabadság hídi helyszínét szimbolikusnak szánta a DK, a szimpatizánsok „szabadság” feliratú transzparenseket tartottak, európai uniós és nemzetiszínű zászlók mellett. Olykor-olykor az „Orbán, takarodj!” jelszót skandálták. (MTI) Gyurcsány szerint Orbán az önkény maga fotó: bácsi Róbert László 2014 Többhullámos választás? Csuhaj Ildikó A „többhullámos voksolás” lélektani hatásáról és esetleges előnyeiről beszéltek lapunknak név nélkül nyilatkozó fideszes politikusok, akik szerint indokoltabb lenne külön-külön megtartani a magyar parlamenti és az európai parlamenti választásokat. A választások időpontjának meghatározása az államfő azon kevés jogköre közé tartozik, mely még miniszteri ellenjegyzéshez sem kötött - mondták fideszesek korábban annak kapcsán, hogy 2014-ben dupla voksolás lesz-e, azaz egy napon rendezzék-e meg a parlamenti és az európai parlamenti választásokat, vagy különböző napokon. Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa nyáron, amikor exponálódott a kérdés, azt nyilatkozta, hogy mind a Fidesz elnökségében, mind pedig a kormánypárti frakcióban „sokan gondolják úgy, hogy praktikus lenne” a jövő évi országgyűlési és európai parlamenti választások egyidejű megtartása. Munkatársunk figyelmét a napokban kormányközeli források viszont arra irányították rá: Gulyás Gergely „praktikus szempontok alapján” tett ilyen nyilatkozatot, néhány milliárdot meg lehet spórolni a dupla választással, mindazonáltal „Orbán Viktor miniszterelnök szívéhez az áprilisi parlamenti választás állna közelebb”, valószínűleg azért is, mert a 2010-es kétharmados győzelme is áprilisi voksoláson született. Emlékezetes, 2010- ben Sólyom László köztársasági elnök április 7-re, illetve április 21-re írta ki a parlamenti választásokat. Az Európai Unió arra ösztönöz, hogy a választások egy napon legyenek. Az EP-választások időpontjának meghatározásával megbízott munkacsoport a május 22-25-e közti időszakot javasolja a 2014-es választásra. De mivel az alaptörvény kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani, annak sem lehet akadálya, hogy 2014 áprilisában voksoljunk. A lapunknak név nélkül nyilatkozó fideszes politikusok szerint azért lenne jó a „többhullámos voksolás”, mert ha a Fidesz nyerne egy áprilisi voksoláson, „a győzelmi hullám ereje vinné magával azokat a választókat is, hogy a májusi EP-választáson a Fideszre szavazzanak, akik esetleg bizonytalanok vagy passzívak voltak néhány héttel azelőtt”. Másrészt - tette hozzá forrásunk - ha a baloldal alulmaradna a parlamenti választásokon, a májusi EP-választásokra nem kampányolhatna olyan eredményesen „vesztes attitűddel”. A harmadik „hullám” az őszi önkormányzati választás lenne, amit két külön nyertes választás után a Fidesz - forrásaink feltételezése szerint - könnyebben abszolválhatna sikerrel. Volt a kormányoldalon olyan vélemény is, hogy az MSZP és Bajnai Gordon vélhetően jobban tudná „mozgósítani” európai kapcsolatait, ha egy napon, például május 25-én lennének a parlamenti és az EP-választások is, hatásosabb lehetne a baloldali kampány - ez pedig a Fidesznek nem érdeke.