Népszabadság, 2014. június (72. évfolyam, 128-151. szám)

2014-06-10 / 134. szám

MRK Az egyetemi autonómia a tét Csendes elnökváltás Ónody-Molnár Dóra Nagy csendben kijelölték a Magyar Rektori Konferencia (MRK) új elnö­két. Mezey Barna elnök kétéves meg­bízatása júliusban jár le, a konferen­cia pedig eddig nem hozta nyilvános­ságra, hogy Bódis Józsefet, a Pécsi Tu­dományegyetem rektorát választotta új elnöknek. A harmadik Orbán-kor­­mány felsőoktatást érintő politikájá­nak kialakításakor tehát már egy új ve­zetésű MRK-val találkozik. Ennek komoly jelentősége lehet: a leköszönő elnök, Mezey Barna több fórumon is bírálta a kormány által be­vezetni kívánt kancellária-rendszert, ami meghatározó eleme lesz az elkö­vetkezendő időszaknak. A második Orbán-kormány által alkotott nem­zeti felsőoktatási törvény ugyanis sza­vakban sem tartalmazza az intézmé­nyi autonómiát, vagyis most dől majd el, mennyire sérül az egyetemi autonó­mia, milyen kompromisszumokat haj­landóak a rektorok kötni. A kormány sem egységes ebben a kérdésben. Klinghammer István fel­sőoktatási államtitkár tavaly ősszel el­készítette az ágazat jövőjét meghatá­rozó stratégiát, amely tartalmazza a kancellária-rendszer bevezetését. A stratégiát azonban nem tárgyalta a kormány, Orbán Viktor nem akart a választások előtt ezzel a kérdéssel fog­lalkozni. Az új ciklusban azonban fel­pöröghetnek az események. Informá­cióink szerint Klinghammer elkészí­tette azt a normaszöveget, amelynek alapján már akár szeptembertől beve­zethető lenne a kancellária-rendszer. Igaz, a korábbi elképzelések szerint a kancelláriát első körben csak három nagy intézményben alkalmaznák kí­sérleti jelleggel. Csakhogy úgy tudjuk, ezt az elképzelést a kormány megtor­pedózta, így a teljes szférát érinti majd az átalakítás. Annak mikéntje azon­ban még kérdéses. Nem véletlenül fél­nek sokan az egyetemi szférában, hi­szen a rektor csak a szakmai ügyeket vihetné mindenféle pénzügyi intéz­kedési jogkör nélkül. Többen tarta­nak attól, hogy „akinél a kassza kulcsa lesz, az dönt mindenről”, tehát a kan­cellária-rendszerben súlyosan csorbul majd az autonómia. Klinghammer elképzelései szerint a kancellárnak rendelkeznie kell egy nagy szervezet irányításának tapaszta­latával, menedzserkészségekkel, nem szükséges viszont a gazdasági, okleve­les könyvvizsgálói végzettség. A straté­gia szerint a kancellárt a miniszterel­nök nevezi ki. Ehhez, úgy tudjuk, azért ragaszkodik, hogy a jelölés ne válhas­son a minisztériumi mutyi részévé (vagyis a miniszter ne a „haveroknak” oszthassa ki a pozíciót). Az elképzelés szerint a miniszterelnöki kinevezés a kancellár legitimációját is növelné. Az intézmények irányításának má­sik fontos szereplője a rektor és a fenn­tartói testület lenne, ez utóbbi az intéz­mény fenntartásában részt vevő tárcák delegáltj­aiból állna. A fenntartói testü­let feladata lenne a vitás helyzetek mo­derálása a rektorok és a kancellárok között, illetve az esetleges konfliktusok feloldása. A Klinghammer-féle verzió­ban a főtitkár és a belső ellenőrzés ma­radna a rektor mellett. Értesüléseink szerint azonban Klinghammer ellenlábasa, saját he­lyettese, Maruzsa Zoltán számos pon­ton átírta az anyagot. E szerint gazda­sági végzettséghez kellene kötni a kan­cellári kinevezést, és a miniszternek kellene kineveznie a jelöltet. Maruzsa a fenntartói testületet is ellenzi, és a fő­titkárt a kancellár alá delegálná, amivel a jogi-adminisztrációs irányítás is oda­kerülne. Ha ez utóbbi valósulna meg, akkor a kancellár lesz a munkáltató­ja az oktatók és a kutatók kivételével a felsőoktatás összes résztvevőjének. Az az autonómia, amivel a karok működ­nek, megszűnne. Nem lehet tudni te­hát, milyen elképzelések mentén ala­kítja majd Orbán Viktor a leendő kan­cellária-rendszert, hiszen a normaszö­veg már elkészült a minisztériumban, de folyik még a vita róla. A szférában olyan hírek keringenek, melyek szerint megszorítások várha­tók, az érintettek húszmilliárdos cso­magról beszélnek. Ezt hivatalos forrá­sok nem erősítették meg, de tény, hogy a megroggyant ágazatnak beígért tíz­­milliárdos struktúraváltási alapból egyetlen fillér sem ment ki idén az in­tézményekhez. Ez az alap el van külö­nítve, míg a kiváló és kutatóegyetemek tízmilliárd forintja is része az intézmé­nyi költségvetésnek. Ha a struktúravál­tási alapot nem nyitják meg, és zárol­ják a kiváló és kutatóegyetemi forráso­kat is, akkor a húszmilliárdos megvo­nás híre akár megalapozott is lehet. Letette a hivatali esküt Ukrajna új elnöke, Petro Porosenko Bár a hivatalába frissen beik­tatott ukrán elnök már a héten tűzszünetet szeretne elérni Kelet-Ukrajnában, a lázadó Donyeck és Luhanszk megyé­ben folytatódtak a harcok. ^8 Az IMF szerint a kormánynak csökkentenie kéne a különadókat Lesz növekedés, de kockázat­ból is bőven kijut a jövőben a magyar gazdaságnak - ál­lapítható meg a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb ország­jelentéséből. ^9 Több ezren vettek részt tegnap este a Kettős Mérce blog felhívására az Origó főszerkesztőjének menesztése, a Norvég Civil Alap állami zaklatása és a rek­lámadó tervezett bevezetése elleni tüntetésen, ahol a jelenlévők hitet tettek a sajtószabadság mellett. -^6 fotó: móricz-sabján simon NADAL LEGYŐZTE DJOKOVICSOT A trónfosztás elmaradt, a párizsi salak ura Rafa­el Nadal maradt, miután legyőzte Novak Djokovi­­csot. A spanyol tenisze­ző tíz itteni tornája kö­zül kilencről a trófeával távozott. A Roland Gar­ros női tornáján is egy ismétlő nyert: Marija Sarapova 2012 után lett újból első.­­>19 FOTÓ: REUTERS -STEPHANE MAHE ÖTÖDIK HASÁB Hatalmas Kerényi Imre lapunknak nyilat­kozva úgy emlékszik, hogy más­ként gondolkodása miatt „kieb­­rudalták” a színházi világból, és szavai nyilvánvalóvá is teszik, hogy már rég nem tartozik oda. Nemcsak azért, mert képes meg­lepődni azon a meglehetősen régi, shakespeare-i hagyomá­nyon, hogy női Shakespeare-sze­­repeket férfiak játszanak, hanem elsősorban azért, mert szerinte a művészet egy darabig piszkál­hatja ugyan a hatalmat, de azért bizonyos határokon túl nem me­het­­ és ezt meg is fogja érteni. Ez a hatalom beszéde a mű­vészettel szemben, még akkor is, ha a miniszterelnöki megbízott hangsúlyozza, csak a magánvéle­ménye szerint kéne az egyes elő­adásokkal kapcsolatos utólagos erkölcsrendészeti megfontolások alapján finanszírozni a színháza­kat. E nyílt beszéd mély bepil­lantást enged a Magyarországot jelenleg uraló szellemiségbe, ízlésvilágba, vonzalmak és komp­lexusok hol tanulságos, hol ré­misztő hálózatába. Ezért közöl­tük a miniszterelnöki megbízott kiszippantott gondolatait. Köztük a nácikéhoz hasonló liberális diktatúra világméretű kiépülé­sének veszélyéről szólót, amely fenyegetésnek a Színművészeti Egyetem lenne az egyik hídfőál­lása, a kommünért és általában a bolsevizmus százmillió halott­jáért viselt zsidó felelősség meg­állapítását (finomítva azzal, hogy a zsidó ugyanakkor nem bűnös nép) és azt az újszerű (másfelől persze unásig ismert) történeti felfedezést, hogy a zsidótörvé­nyeket nem tartották be. Egyúttal sietünk megnyug­tatni a szélsőjobboldali netes Hunhir.info-t: Kerényi „igazsá­gai” a zsidókról és a melegekről már nem verik ki a biztosítékot. Hétköznapjaink részei, hajszál­pontos állapotjelzők, úgyhogy nagyon is érdemes alaposan elmélyülni bennük. (A szerk.) Lázár csődje Botka Zoltán megvonja a trafikrendszer átalakítá­sának eddigi mérlegét. Ro­mokat lelt mindenütt. ^11 Naiv levél kamaránkhoz Kácsor Zsolt levelet kapott az iparkamarától. És most meg is válaszolta. ^11 9 770237 377022 14134

Next