Népszabadság, 2014. június (72. évfolyam, 128-151. szám)
2014-06-30 / 151. szám
10 Népszabadság 2014. június 30., hétfő Fórum Kergekór HASKÓ LÁSZLÓ orvos Szimbolikusan alighanem a címben foglalt kórkép, a kergekór jellemzi legjobban azt az állapotot, amely a betegellátásban az elmúlt években egymást követő „reformok” végeláthatatlan sorának eredményeként alakult ki. A céltalan, őrült körbejárás ugyanis a több évtizedes szakmai és finanszírozási elmaradás leplezésére szolgál. Az egészségügy pénzgazdálkodását ugyanabba a merev, a helyzet változásait követni képtelen (állami költségvetési) keretbe szorítják, amely az 1970-es években is tarthatatlan lett volna, ha az ugyancsak életképtelennek bizonyult) diktatórikus politikai rendszer nem szorítja rá erős kézzel azt a bizonyos abroncsot az akkori betegellátó rendszerre. A körbejárás legújabb stációjaként jelentkezett a kórházigazgatók klubjának „ezerszer lerágott csont” fedőnevű korszakos javaslata: gebines kórházak és háztáji műtők kialakításával kell visszaszerezni a (sosem volt) régi dicsőséget. Az ifjúságnak meg kell magyaráznunk, hogy a gebines ügy a kiskereskedelemben, a háztáji termelés pedig a mezőgazdaságban volt a kapitalizmus (titkos) visszacsempészésének módja akkor, amikor már nyilvánvaló volt, hogy mindkét ágazat szocialista típusú működtetése csődhöz vezet. Az ötlet akkor sem bizonyult megváltónak, a gazdasági csőd (természetesen további gazdasági ágazatok végzetes eladósodása eredményeként) bekövetkezett. Az ország (sokáig úgy tűnt) levonta a tanulságot, kivéve persze az egészségügy irányítóit, akik azóta sem hajlandók tudomásul venni az egyébként bevezetett piacgazdaságot. Remélhetően csak átmenetileg, de ma még érvényesen, igazuk lett, mert 2010-től ismét minden a régi. Nem meglepő tehát, hogy az új ötlet is az, aszpassz a régi. Ha megcsinálják, ugyanúgy szétver minden belső és külső szolidaritást, felszínre hoz minden lappangó feszültséget, ahogyan a háztáji és a gebin megroppantotta a késő Kádár-korban (tagadhatatlanul) létezett társadalmi békét. Ennél is nagyobb probléma, hogy az állami kórházak privát tevékenysége további évtizedekre konzerválná a szakmai elmaradást. Az (egyáltalán nem biztosan) befolyó pluszbevételek ugyanis azt a látszatot keltenék, hogy a régi, elavult, sokágyas kórházakra szükség van, bennük színvonalas, modern gyógyítás folytatható, miközben erre semmi esély nincsen. A modern világban, mind a diagnosztikus, mind a gyógyító tevékenységek kiköltöznek a sokágyas fekvőbeteg intézetekből a járóbeteg , illetve az „egynapos” ellátási szisztémába. d Teljes strukturális megújulás nélkül közmegelégedést elérő magyarországi egészségügy nem létezhet. Strukturális és funkcionális újjáépítés pedig csak piacgazdasági feltételek között valósítható meg. És attól még az is remélhető, hogy kigyógyulunk a kergekórból. Cikkünk nyomán kik és miért szeretik a természetvédőket? A Népszabadság 2014. 06.21-i számában Gera Pál, magát természetvédőnek nevező honfitársam minősíthetetlen cikkben „védte” a természetet. Én nem utálom őt, csak sajnálom, hogy ilyen mentalitású emberek feladatot kaphatnak a természetvédelemben A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában. Jean-Claude Juncker? Kinek jó KOVÁCS LÁSZLÓ, az Európai Bizottság volt tagja A politika iránt érdeklődő közvéleményt az elmúlt hetekben komolyan foglalkoztatta, hogy a következő öt évben ki fogja irányítani az Európai Bizottságot. Az érdeklődést fokozta, hogy az intézmény szerepét sokan - részben szándékosan, részben tudatlanságból - nem a valóságnak megfelelően értelmezik. Vannak olyan tagállami politikusok, akik az országuk számára szerintük hátrányos döntésekért a bizottságot teszik felelőssé, noha a döntések mindig a tagállamok állam- vagy kormányfőiből, illetve szakminisztereiből álló tanácsban születnek. Ezen az sem változtat, hogy a döntések egy részéhez szükség van az Európai Parlament támogatására is, míg más esetekben az Európai Parlament csak véleményt nyilvánít. A bizottság jóváhagyására azonban soha nincs szükség. Az Európai Bizottság csupán kezdeményező szerepet játszik, javaslatokat terjeszt elő és a tanács, valamint a parlament által hozott döntések végrehajtását, továbbá az Európai Unió közösen kialakított normáinak, szabályainak betartását ellenőrzi. Amennyiben az egyes tagállamok és a bizottság között ezzel összefüggésben vita támad, a döntő szót az Európai Bíróság mondja ki. Szándékosan hamisítanak vagy tévednek tehát azok, akik úgymond a „brüsszeli bürokratákat” hibáztatják a nekik nem tetsző döntésekért, szabályokért. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne nagyon is fontos, ki vezeti a testületet, amelynek kezdeményezései irányt szabnak a közösség számára. Mostanáig az Európai Bizottság elnökét a tagállamok állam-, illetve kormányfői jelölték, mégpedig feltételnek tekintve a teljes egyetértést. Ne szépítsük a dolgot! A legnagyobb súlyú tagállamok vezetőinek a megállapodása, esetenként alkuja döntött. Az Európai Parlament éppen a nagyobb demokrácia érdekében kezdeményezte, hogy a jelölésnél az Európai Tanács vegye figyelembe az európai parlamenti választás eredményét és a legtöbb mandátumot szerzett európai pártcsalád által támogatott politikus mellett döntsön. Ezt tartalmazza az uniós alapszabály, a lisszaboni szerződés is. A májusi európai parlamenti választás a jobbközép irányzatú Európai Néppárt győzelmét hozta. A balközép Európai Szocialisták és Demokraták ugyan a korábbinál sokkal szorosabb versenyben, de most is csak a második helyen végeztek. Aligha lehet vitatni, hogy a mostani eljárás ne lenne demokratikusabb, mint a legnagyobb tagállamok vezetőinek alkuja. Ezért voltak alaptalanok az eljárást támadók, David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő, fotós területén. Gera az írásában azt bizonyította, hogy a vadásztársadalomról vagy nem rendelkezik elemi ismeretekkel sem, vagy lelkileg sérült, aki a barátot is ellenségnek véli. Mit is állít? Azt, hogy utálják a vadászokat. Nem mondja meg, hogy kik és miért? „A szakmai és társadalmi felháborodás rákényszerítette a vadászokat a szakmai párbeszédre (2011-ben)”. Milyen társadalmi felháborodásról van szó, amelyről a vadásztársaságok vezetői nem tudnak? .Napjainkban a vadászat negatív megítélése a »hatalmasságok« kivagyisága, a társadalom tagjainak semmibevétele miatt olyan amilyen”. Ez nem semmi, csak a valóság hiányzik belőle,vábbá a dán és a svéd miniszterelnök érvei. Ugyanakkor példaértékű az európai szocialisták és „csúcsjelöltjük”, a német szociáldemokrata Martin Schulz magatartása, akik a közösen elfogadott eljárásra hivatkozva a rivális néppárti „csúcsjelölt” Jean- Claude Juncker, korábbi luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter, az eurócsoport volt elnöke jelölése mellett foglaltak állást. A pénteki szavazáskor ugyanezt tették a szocialista kormányfők és - Cameron, valamint Orbán kivételével - a jobboldali miniszterelnökök, köztük a korábban az eljárást és így Juncker jelölését kifogásoló, de véleményüket végül megváltoztató dán és svéd kormányfő is. A Juncker jelölése ellen szavazó Cameron azzal is érvelt, hogy a luxemburgi kormányfő mindig is „föderalista”, vagyis az integráció mélyítésének híve volt, míg a kormányzó brit konzervatív párt hagyományosan a közösségi hatáskör egy részének nemzeti döntésbe történő visszahelyezését szorgalmazza és elutasítja az integráció erősítését. A Juncker ellen szavazó Orbán Viktor is a „föderalista” elkötelezettséget kifogásolta, ami senkit nem lepett meg, hiszen 2010 óta nyilvánvaló, hogy a magyar kormányfő minél kevesebb saját hazai hatalmát korlátozó közös szabályt szeretne. Erős visszatetszést keltett viszont másik érve. Ugyanis azt kifogásolta, hogy amikor a Jun-Mire alapozom a fenti válaszaimat, illetve kérdéseimet: A 42 éves vadászmúltamra, amelyből 15 évig a Püspökladányi Vadásztársaság titkáraként, 14 évig a 62 fős vadásztársaság elnökeként szolgáltam és szolgálom vadásztársaimat, a természet védelmét, a vadállomány megőrzésének és a tagok kulturált kikapcsolódásának ügyét. Fenti kérdéseimet és véleményemet néhány ténnyel is alátámasztom. Széles körű, írásban is rögzített jó kapcsolataink vannak a földtulajdonosokkal. Az önkormányzattal írásos együttműködés keretében hivatásos vadászaink mezőőri-természetvédelmi feladatokat is ellátnak. ckerhez hasonlóan luxemburgi keresztény-szocialista Viviane Reding, mint az Európai Bizottság alelnöke, valamint a luxemburgi szocialista külügyminiszter. Jean Asselborn az elmúlt években többször is élesen bírálták az Orbán-kormányt az uniós értékrend megsértése miatt, akkor ezt luxemburgi kormányfőként Juncker nem kifogásolta. Vannak, akik attól tartanak, hogy mivel Orbán Viktor Juncker jelölése ellen szavazott, Magyarországot kitette az Európai Bizottság leendő elnöke bosszújának, s ennek hazánk issza meg majd a levét. Az Európai Bizottság adó- és vámpolitikai biztosaként 2004 őszétől 2010 tavaszáig rendszeresen részt vettem az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsának (ECOFIN) ülésein, így módom volt megismerni a luxemburgi kormányfői poszt mellett a pénzügyminiszteri feladatokat is ellátó Jean-Claude Juncker nézeteit, munkáját, személyiségét. Legfontosabb jellemzői a kiemelkedő szakmai felkészültség, a demokrácia, a A Hortobágyi Nemzeti Park területéből közel 3000 hektárt bérelünk, ahol a vaddisznó gyérítése mellett egyéb ragadozóktól is óvjuk az itt lévő téli időszakban a kb. 20 túzokot és más értékes vadfajokat. A Natura 2000 területe 2500 hektár, amely része a 13 200 hektár vadászterületünknek. A túzokállomány itt téli időszakban 50 darabra tehető. Minden a vadászokat érintő fontos információ birtokában vagyunk, de a 2.) pontban leírtakról nem tudunk. A Püspökladányi Vadásztársaság „hatalmasságairól” fontosnak tartom elmondani, hogy a rendszerváltás után a döntően kétkezi munkás, illetve nyugdíjas tagok közül senkit sem jogállam iránti erős elkötelezettség, a kompromisszumkészség, a más álláspontok iránti türelem, a humorérzék és az önirónia. Igaz, valóban következetes híve az integráció mélyítésének, de Európának csak így lehet esélye a helytállásra a globális versenyben az Egyesült Államokkal, Kínával és más gazdasági erőközpontokkal szemben. Juncker mellett szól az is, hogy luxemburgiként egyformán közel van hozzá a francia és a német identitás, az Európai Unió két legnagyobb tagállamának kultúrája. Vannak, akik attól tartanak, hogy mivel Orbán Viktor Juncker jelölése ellen szavazott, Magyarországot kitette az Európai Bizottság leendő elnöke bosszújának, s ennek hazánk issza meg majd a levét. Ezt a lehetőséget egy demokratikusan gondolkodó politikusnál nyugodtan kizárhatjuk. Az persze nyilvánvaló hogy eddig sem érezhetett nagy rokonszenvet az uniós értékrendet és szabályokat rendszeresen megsértő magyar kormányfő iránt. De fel sem merülhet benne, hogy emiatt Magyarországot kellene büntetni. Végül, ami számunkra különösen fontos, Európa egyik legkisebb országának politikusaként pontosan érti és érzi a kis és közepes országok sajátosságait. Ha Orbán Viktornak személyesen nem is, Magyarországnak és Európának biztosan jó lesz Jean-Claude Juncker megválasztása az Európai Bizottság elnökének. veszítettünk el azért, mert nem tudta fizetni a vadászat költségeit. A jelenlegi 62 fő vadász foglalkozás szerinti megoszlása a következő: nyugdíjas 22 fő, értelmiségi (beosztott) 10 fő, értelmiségi (vezető) 3 fő, vállalkozó 12 fő, fizikai munkás 9 fő, adminisztratív 6 fő, ebből nő 5 fő. Végül a kérdés: szereti-e ez a 62 fő a természetvédőket? Azt érzékelem, hogy a többség az együttműködésre kész, a célokat hasonlóan megítélő természetvédő társait tiszteli, mert tudja, hogy a törekvéseinkben több ami összeköt, mint ami elválaszt. Szilágyi Sándor, a Püspökladányi Vadásztársaság elnöke