Népszabadság, 2014. június (72. évfolyam, 128-151. szám)

2014-06-30 / 151. szám

10 Népszabadság­­ 2014. június 30., hétfő Fórum Kergekór HASKÓ LÁSZLÓ orvos S­zimbolikusan alighanem a címben foglalt kórkép, a kergekór jellemzi legjob­ban azt az állapotot, amely a betegellátásban az elmúlt években egymást követő „reformok” végeláthatatlan sorának eredményeként alakult ki. A céltalan, őrült körbejárás ugyanis a több évti­zedes szakmai és finanszírozási elma­radás leplezésére szolgál. Az egészségügy pénzgazdálkodá­sát ugyanabba a merev, a helyzet vál­tozásait követni képtelen (állami költ­ségvetési) keretbe szorítják, amely az 1970-es években is tarthatatlan lett volna, ha­­ az ugyancsak életképte­lennek bizonyult) diktatórikus politi­kai rendszer nem szorítja rá erős kéz­zel azt a bizonyos abroncsot az akko­ri betegellátó rendszerre. A körbejárás legújabb stációja­ként jelentkezett a kórházigazgatók klubjának „ezerszer lerágott csont” fedőnevű korszakos javaslata: gebi­­nes kórházak és háztáji műtők ki­alakításával kell visszaszerezni a (so­sem volt) régi dicsőséget. Az ifjúság­nak meg kell magyaráznunk, hogy a gebines ügy a kiskereskedelemben, a háztáji termelés pedig a mezőgaz­daságban volt a kapitalizmus (tit­kos) visszacsempészésének módja akkor, amikor már nyilvánvaló volt, hogy mindkét ágazat szocialista tí­pusú működtetése csődhöz vezet. Az ötlet akkor sem bizonyult meg­váltónak, a gazdasági csőd (termé­szetesen további gazdasági ágazatok végzetes eladósodása eredménye­ként) bekövetkezett. Az ország (so­káig úgy tűnt) levonta a tanulságot, kivéve persze az egészségügy irányí­tóit, akik azóta sem hajlandók tudo­másul venni az egyébként bevezetett piacgazdaságot. Remélhetően csak átmenetileg, de ma még érvényesen, igazuk lett, mert 2010-től ismét min­den a régi. Nem meglepő tehát, hogy az új ötlet is az, aszpassz a régi. Ha megcsinálják, ugyanúgy szétver min­den belső és külső szolidaritást, fel­színre hoz minden lappangó feszült­séget, ahogyan a háztáji és a gebin megroppantotta a késő Kádár-kor­ban (tagadhatatlanul) létezett társa­dalmi békét. Ennél is nagyobb probléma, hogy az állami kórházak privát tevékeny­sége további évtizedekre konzervál­ná a szakmai elmaradást. Az (egyál­talán nem biztosan) befolyó plusz­­bevételek ugyanis azt a látszatot kel­tenék, hogy a régi, elavult, sokágyas kórházakra szükség van, bennük színvonalas, modern gyógyítás foly­tatható, miközben erre semmi esély nincsen. A modern világban, mind a diagnosztikus, mind a gyógyító te­vékenységek kiköltöznek a sokágyas fekvőbeteg intézetekből a járóbeteg , illetve az „egynapos” ellátási sziszté­­­­mába. d Teljes strukturális megújulás nél­­­­kül közmegelégedést elérő magyar­­­­országi egészségügy nem létezhet. Strukturális és funkcionális újjáépí­tés pedig csak piacgazdasági feltéte­lek között valósítható meg. És attól még az is remélhető, hogy kigyógyu­lunk a kergekórból. Cikkünk nyomán kik és miért szeretik a természetvédőket? A Népszabadság 2014. 06.21-i számá­ban Gera Pál, magát természetvédő­nek nevező honfitársam minősíthetet­len cikkben „védte” a természetet. Én nem utálom őt, csak sajnálom, hogy ilyen mentalitású emberek feladatot kaphatnak a természetvédelem­ben­ A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában. Jean-Claude Juncker? Kinek jó KOVÁCS LÁSZLÓ, az Európai Bizottság volt tagja A politika iránt érdeklődő közvéleményt az elmúlt hetekben komolyan fog­lalkoztatta, hogy a követ­kező öt évben ki fogja irá­nyítani az Európai Bizott­ságot. Az érdeklődést fokozta, hogy az intézmény szerepét sokan - rész­ben szándékosan, részben tudatlan­ságból - nem a valóságnak megfele­lően értelmezik. Vannak olyan tag­állami politikusok, akik az országuk számára szerintük hátrányos dön­tésekért a bizottságot teszik felelős­sé, noha a döntések mindig a tagál­lamok állam- vagy kormányfőiből, il­letve szakminisztereiből álló tanács­ban születnek. Ezen az sem változtat, hogy a döntések egy részéhez szükség van az Európai Parlament támogatá­sára is, míg más esetekben az Euró­pai Parlament csak véleményt nyilvá­nít. A bizottság jóváhagyására azon­ban soha nincs szükség. Az Euró­pai Bizottság csupán kezdeménye­ző szerepet játszik, javaslatokat ter­jeszt elő és a tanács, valamint a parla­ment által hozott döntések végrehaj­tását, továbbá az Európai Unió közö­sen kialakított normáinak, szabályai­nak betartását ellenőrzi. Amennyi­ben az egyes tagállamok és a bizott­ság között ezzel összefüggésben vita támad, a döntő szót az Európai Bíró­ság mondja ki. Szándékosan hamisí­tanak vagy tévednek tehát azok, akik úgymond a „brüsszeli bürokratákat” hibáztatják a nekik nem tetsző dön­tésekért, szabályokért. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne nagyon is fontos, ki vezeti a testületet, amely­nek kezdeményezései irányt szabnak a közösség számára. Mostanáig az Európai Bizottság elnökét a tagállamok állam-, illetve kormányfői jelölték, mégpedig fel­tételnek tekintve a teljes egyetértést. Ne szépítsük a dolgot! A legnagyobb súlyú tagállamok vezetőinek a meg­állapodása, esetenként alkuja dön­tött. Az Európai Parlament éppen a nagyobb demokrácia érdekében kezdeményezte, hogy a jelölésnél az Európai Tanács vegye figyelembe az európai parlamenti választás ered­ményét és a legtöbb mandátumot szerzett európai pártcsalád által tá­mogatott politikus mellett döntsön. Ezt tartalmazza az uniós alapsza­bály, a lisszaboni szerződés is. A má­jusi európai parlamenti választás a jobbközép irányzatú Európai Nép­párt győzelmét hozta. A balközép Európai Szocialisták és Demokraták ugyan a korábbinál sokkal szorosabb versenyben, de most is csak a máso­dik helyen végeztek. Aligha lehet vi­tatni, hogy a mostani eljárás ne len­ne demokratikusabb, mint a legna­gyobb tagállamok vezetőinek alku­ja. Ezért voltak alaptalanok az eljá­rást támadók, David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő, fo­tós területén. Gera az írásában azt bi­zonyította, hogy a vadásztársadalom­ról vagy nem rendelkezik elemi isme­retekkel sem, vagy lelkileg sérült, aki a barátot is ellenségnek véli. Mit is állít? Azt, hogy utálják a vadászokat. Nem mondja meg, hogy kik és miért? „A szakmai és társadalmi felhábo­rodás rákényszerítette a vadászokat a szakmai párbeszédre (2011-ben)”. Mi­lyen társadalmi felháborodásról van szó, amelyről a vadásztársaságok ve­zetői nem tudnak? .Napjainkban a vadászat negatív megítélése a »hatalmasságok« kivagyi­sága, a társadalom tagjainak semmi­­bevétele miatt olyan amilyen”. Ez nem semmi, csak a valóság hiányzik belőle,­vábbá a dán és a svéd miniszterelnök érvei. Ugyanakkor példaértékű az európai szocialisták és „csúcsjelölt­jük”, a német szociáldemokrata Mar­tin Schulz magatartása, akik a közö­sen elfogadott eljárásra hivatkozva a rivális néppárti „csúcsjelölt” Jean- Claude Juncker, korábbi luxembur­gi miniszterelnök és pénzügyminisz­ter, az eurócsoport volt elnöke jelölé­se mellett foglaltak állást. A pénteki szavazáskor ugyanezt tették a szocia­lista kormányfők és - Cameron, vala­mint Orbán kivételével - a jobbolda­li miniszterelnökök, köztük a koráb­ban az eljárást és így Juncker jelölé­sét kifogásoló, de véleményüket vé­gül megváltoztató dán és svéd kor­mányfő is. A Juncker jelölése ellen szavazó Cameron azzal is érvelt, hogy a lu­xemburgi kormányfő mindig is „fö­­deralista”, vagyis az integráció mélyí­tésének híve volt, míg a kormányzó brit konzervatív párt hagyományo­san a közösségi hatáskör egy részé­nek nemzeti döntésbe történő vis­­­szahelyezését szorgalmazza és eluta­sítja az integráció erősítését. A Jun­cker ellen szavazó Orbán Viktor is a „föderalista” elkötelezettséget kifo­gásolta, ami senkit nem lepett meg, hiszen 2010 óta nyilvánvaló, hogy a magyar kormányfő minél kevesebb saját hazai hatalmát korlátozó közös szabályt szeretne. Erős visszatetszést keltett viszont másik érve. Ugyanis azt kifogásolta, hogy amikor a Jun-Mire alapozom a fenti válaszaimat, illetve kérdéseimet: A 42 éves vadászmúltamra, amely­ből 15 évig a Püspökladányi Vadász­­társaság titkáraként, 14 évig a 62 fős vadásztársaság elnökeként szolgáltam és szolgálom vadásztársaimat, a ter­mészet védelmét, a vadállomány meg­őrzésének és a tagok kulturált kikap­csolódásának ügyét. Fenti kérdéseimet és véleménye­met néhány ténnyel is alátámasztom. Széles körű, írásban is rögzített jó kapcsolataink vannak a földtulajdo­nosokkal. Az önkormányzattal írásos együtt­működés keretében hivatásos vadá­szaink mezőőri-természetvédelmi fel­adatokat is ellátnak. ckerhez hasonlóan luxemburgi ke­resztény-szocialista Viviane Reding, mint az Európai Bizottság alelnö­­ke, valamint a luxemburgi szocialis­ta külügyminiszter. Jean Asselborn az elmúlt években többször is élesen bírálták az Orbán-kormányt az uniós értékrend megsértése miatt, akkor ezt luxemburgi kormányfőként Jun­cker nem kifogásolta. Vannak, akik attól tartanak, hogy mivel Orbán Viktor Juncker jelölése ellen szava­zott, Magyarországot kitet­te az Európai Bizottság leendő elnöke bosszújának, s ennek hazánk issza meg majd a levét. Az Európai Bizottság adó- és vám­politikai biztosaként 2004 őszétől 2010 tavaszáig rendszeresen részt vettem az Európai Unió pénzügymi­niszteri tanácsának (ECOFIN) ülése­in, így módom volt megismerni a lu­xemburgi kormányfői poszt mellett a pénzügyminiszteri feladatokat is el­látó Jean-Claude Juncker nézeteit, munkáját, személyiségét. Legfonto­sabb jellemzői a kiemelkedő szak­mai felkészültség, a demokrácia, a A Hortobágyi Nemzeti Park te­rületéből közel 3000 hektárt bé­relünk, ahol a vaddisznó gyérítése mellett egyéb ragadozóktól is óv­juk az itt lévő téli időszakban a kb. 20 túzokot és más értékes vadfajo­kat. A Natura 2000 területe 2500 hektár, amely része a 13 200 hektár vadászterületünknek. A túzokállo­mány itt téli időszakban 50 darab­ra tehető. Minden a vadászokat érintő fontos információ birtokában vagyunk, de a 2.) pontban leírtakról nem tudunk. A Püspökladányi Vadásztársaság „hatalmasságairól” fontosnak tar­tom elmondani, hogy a rendszervál­tás után a döntően kétkezi munkás, il­letve nyugdíjas tagok közül senkit sem jogállam iránti erős elkötelezettség, a kompromisszumkészség, a más állás­pontok iránti türelem, a humorérzék és az önirónia. Igaz, valóban követke­zetes híve az integráció mélyítésének, de Európának csak így lehet esélye a helytállásra a globális versenyben az Egyesült Államokkal, Kínával és más gazdasági erőközpontokkal szem­ben. Juncker mellett szól az is, hogy luxemburgiként egyformán közel van hozzá a francia és a német identitás, az Európai Unió két legnagyobb tag­államának kultúrája. Vannak, akik attól tartanak, hogy mivel Orbán Viktor Juncker jelölése ellen szavazott, Magyarországot ki­tette az Európai Bizottság leendő el­nöke bosszújának, s ennek hazánk issza meg majd a levét. Ezt a lehető­séget egy demokratikusan gondolko­dó politikusnál nyugodtan kizárhat­juk. Az persze nyilvánvaló hogy ed­dig sem érezhetett nagy rokonszen­­vet az uniós értékrendet és szabályo­kat rendszeresen megsértő magyar kormányfő iránt. De fel sem merül­het benne, hogy emiatt Magyarorszá­got kellene büntetni. Végül, ami számunkra különösen fontos, Európa egyik legkisebb or­szágának politikusaként pontosan érti és érzi a kis és közepes országok sajátosságait. Ha Orbán Viktornak személyesen nem is, Magyarország­nak és Európának biztosan jó lesz Jean-Claude Juncker megválasztása az Európai Bizottság elnökének. veszítettünk el azért, mert nem tudta fizetni a vadászat költségeit. A jelen­legi 62 fő vadász foglalkozás szerinti megoszlása a következő: nyugdíjas 22 fő, értelmiségi (beosztott) 10 fő, értel­miségi (vezető) 3 fő, vállalkozó 12 fő, fizikai munkás 9 fő, adminisztratív 6 fő, ebből nő 5 fő. Végül a kérdés: szereti-e ez a 62 fő a természetvédőket? Azt érzékelem, hogy a többség az együttműködésre kész, a célokat ha­sonlóan megítélő természetvédő tár­sait tiszteli, mert tudja, hogy a törek­véseinkben több ami összeköt, mint ami elválaszt. Szilágyi Sándor, a Püspökladányi Vadásztársaság elnöke

Next