Népszabadság, 2015. január (73. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-23 / 19. szám

io­r Fórum Kommentek a Nolon Újraszabta itt-ott az útdíjat a kormány családi 234: A kapkodással, di­lettáns módon létrehozott káosz­törvényt vissza kell vonni! Jan89: Az MO-s ezek szerint ma­rad fizető, ezzel az agglomeráció helyzete nem javul, jelentős for­galom marad a városi utakon. Térképet ugye nem vettek elő, amikor döntöttek? Nagyon erős továbbra is a próbaüzem gépház­zala! katarakt: Az lenne a hír, ha egy­szer valamit átgondoltan (pro­fin?) és zökkenőmentesen tudná­nak megcsinálni. Rogán állításai és az igazmondás viszonya entalpia: A leginkább ordító kis­kapu az, hogy az elővásárlási jo­got nem kötötték meghatározott idejű bérlői jogviszonyhoz. Volt olyan, hogy valaki két hónap bér­lői múlttal nyomott áron megve­­hette az ingatlant, majd azonnal eladta dupla áron, ezáltal több tízmilliót keresett. Ezek után csak egy kérdésem van: miből gazda­godott meg Rogán meg a nem dolgozó felesége, továbbá miből fedezik a bulvárújságokban is mutogatott luxuséletvitelüket? Marabunta: Ha szocialista vagy liberális politikus lenne, már elő­zetesben lenne, és a tanúkat erő­sen győzködnék, hogy tegyenek rá terhelő vallomást. Fusizó: Rogánhoz képest még Al Capone is egy ministránsgyerek. Hány arca van a jó USA-nak? Fátime: Mit is tenne Wilson az ármánykodó, Irakban legalább egymillió ember életéért felelős, mások önrendelkezését semmibe vevő­­ Révész Sándor csúsztat, ugyanis Wilson hitt az önrendel­kezésben, megalázott rabszol­gákból ui. nem lehet jó világot építeni), a Szaúd-Arábiával kedé­lyesen jópofizgató, de birodalmi­gazdasági érdekei miatt akármi­kor számtalan embert feláldozó USA-val? Vajon tetszene-e neki? Wilson idealista volt. Neki min­den ember élete számított. NÉPSZABADSÁG 2015. január 23., péntek Olcsó ígéret - drága katasztrófa Sallai R. Benedek parlamenti képviselő (LMP) A magyar kormány a bá­nyászati törvény tavaly év végi módosításával a legutolsó akadályt is el­távolította a palagáz ki­termelése elől. Az euró­pai államok többsége nem vállal­ja ennek a kockázatait. Felvetődik a kérdés: miért nem az elővigyá­zatosság a kormány legfontosabb szempontja alig négy évvel a kolon­­tári vörösiszap-katasztrófa után? A magyar kormány a környezet­­védelmi aggályokat félresöpörve el­kötelezte magát a palagáz mellett. Seszták Miklós fejlesztési minisz­ternek az általam feltett kérdés­re adott válaszából kiderült, hogy hamarosan gőzerővel elindulhat a munka. 2014-ben a nyertes pályá­zókkal a „Battonya-Pusztaföldvár észak” és a „Szegedi-medence nyu­gat” területekre koncessziós szer­ződést kötöttek. További hat terü­leten (Ebes, Nádudvar, Nagylen­gyel-nyugat, Okány-kelet, Okány­­nyugat, Újléta) várható a konces­­­sziós jog megadása, a jövőben pe­dig újabb koncessziók kiírását ter­vezi a minisztérium. A hazai közvélemény előtt talán nem kellően ismert a palagáz „kar­rierje”, ami az USA-ból indult el. A palagáz kitermelése az 1970-es években kapott szárnyra. A hidra­ulikus repesztés technológiájának fejlődésével a palagáz mára teljesen átrendezte az energiahordozók pi­acát. Sokan a közeljövő egyik meg­határozó energiaforrásaként tekin­tenek rá, a szakemberek azonban figyelmeztetnek: igen sok környe­zeti kockázatot hordoz magában ez az új, nehezen kontrollálható tech­nológia. Magyarország az utób­bi évtizedben többször is szembe­sült a bányászat káros mellékha­tásaival és olykor súlyos árat fize­tett a nem előrelátó szabályozásért. Mind a Kolontárnál történt tragé­diából, mind a határainkon túl oko­zott tiszai ciánszennyezésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a környezetvédelmi szempontokat mérlegelő hatóság beleszólási jogát nem szabad csökkenteni. Igaz ez a palagáz kitermelésére is. A palagáz apró buborékai a kő­zetek pórusaiban találhatók, s a gáz azután gyűlik fel nagyobb mennyi­ségben, hogy szétroncsolják a tároló kőzetet. A repesztés során homokkal Olvasói levél Az árfolyam­katasztrófa A pénzügyi kormányzat a pálya széléről szemléli az eseményeket. A legkisebb jelét sem adja, hogy bár­mit is tenni akarnának. Kik a felelősek azért, hogy az or­szág lakosságát felkészületlenül ér­te az árfolyam-katasztrófa? „Fizess devizahiteles! Tisztában voltál a kockázatokkal, minden tá­jékoztatást megkaptál. Viseld a kö­vetkezményeket!” Boldogok a dön­téshozók, hisz a jelzáloghitelek­nél „kivezették” a devizát. A Kúria megállapította, hogy a devizahite­lesek tudtak a kockázatokról, ezért annak terheit viselniük kell. Tudtak róla... 2006 januárjában a bankszövet­ség tanulmányt adott ki Nem kell félni a devizahitelektől címmel. Hosszú távon sem jósoltak jelen­tős változást. A PSZÁF ezt megerő­sítette, és a tanulmány prospektus formájában kikerült a bankok ügy­féltereibe, s ott csaknem 2010-ig olvasgathatták az ügyfelek. A ban­kok ügyintézői ezt az irányvona­lat követték a tájékoztatásuk során, hangsúlyozva, hogy a svájci frank a világ egyik legbiztosabb valutája. A kevert vegyszeres vizet pumpálnak nagy nyomással a mélybe, a vegy­szer oldja a kőzetet, a víz nyomása széttöri, a homok pedig nyitva tart­ja a repedéseket, hogy a lenyomott csövön keresztül kiszippanthassák az összegyűlt palagázt. A kőzet ös­­­szetörésére szolgáló másik módszer a láncrobbantás. A palagáz kinyeré­séhez használt víz és vegyszerek át­szivároghatnak az ivóvizet biztosí­tó talajrétegekbe, és így környeze­ti katasztrófát okozhatnak. A kiter­melő cégek nagy többsége nem árul­ja el, hogy pontosan milyen vegy­szereket alkalmaznak (pl. metanol, hidroklorid sav, xilol, benzol stb.). Az USA-ban több helyen tapasztal­ták a vezetékes víz begyulladását, s előfordult, hogy felrobbantak házak a felgyülemlő szivárgó metántól. A robbantásos technika akár földren­gést is okozhat. A palagáz-kitermelés lehetséges környezeti kárai, különösen a víz­készletek beszennyezésének veszé­lye miatt az európai országok több­sége óvatos. Franciaországban ez­rek tüntettek a palagáz kitermelé­se ellen, és 2011-ben a francia sze­nátus be is tiltotta azt. Amikor egy kormány döntést hoz, hogy milyen új energiahordozókat támogat, fontos lenne a környezet­banki kockázatfeltáró nyilatkozato­kon található grafikonok maximum 15%-os eltéréseket jósoltak. A lakossági hitelszerződések vé­delmében semmilyen intézkedés nem történt. Az MNB, a felügyeleti szervek, a gazdasági tárca nem kez­deményezte a szerződések felülvizs­gálatát. Nem tették lehetővé a szer­ződések felmondását az ügyfelek részéről, sem az átjárást a forint- és a devizakonstrukciók között. Az első jelentős csapást a bedőlt hitelesek a kilakoltatási moratóri­ummal szenvedték el. Megtiltották a végrehajtások kivitelezését, de a kamatozást és a késedelmi kama­tokat nem fagyasztották be, ezért a bedőlt hitelesek tartozása 60-70%­­kal megnövekedett a moratórium időszaka alatt. A PSZÁF az egyik állásfoglalásában elismerte, hogy a jogszabály rossz, de elintézte a dol­got azzal, hogy a kormány megold­ja majd a problémákat. Valóban, legalább hét adósmen­tő intézkedés keletkezett, de ezek közül csak egy, a 180 Ft-os végtör­lesztés volt használható, ami csak azokon segített, akiknek egyébként is volt pénzük. Az árfolyamrögzítés hatása elég korlátozott. A Svájci Nemzeti Bank 2011-ben bejelentette az átváltási küszöböt, s ez elaltatta a veszélyérzetet. Három év alatt senkinek nem jutott eszébe, védelmi szempontok figyelembevé­tele. Nem kevésbé az emberek széles körű tájékoztatása. A magyar kor­­mányra ez nem jellemző. Paks után újabb pofont kaphat Magyarország biztonsága, s egyre kevesebb pénz, lehetőség marad a megújulóener­gia-források kihasználására. Dr. Aradszki András nemzeti fejlesztési minisztériumi államtit­kár a fenntartható fejlődés bizott­ság előtt azzal próbálta nyugtat­ni a kedélyeket, hogy a környezet­védelmi hatóság továbbra is képes lesz a felszín alatti vizek megóvásá­val kapcsolatos feladatait ellátni, és azok elszennyeződése kizárt. Ezzel szemben a zöldhatóság álláspont­ja a palagázzal kapcsolatban egyér­telmű, és nem véletlen, hogy most éppen ezt a hatóságot kapcsolják ki a döntési folyamatból. Az eddig hazánkban palagázkutatással fog­lalkozó kanadai cégnek korábban azért kellett leállnia, mert a terü­letileg illetékes környezetvédelmi hatóság megtiltotta a cégnek a hid­raulikus rétegrepesztéses technoló­gia alkalmazását. A döntésüket az­zal indokolták, hogy a besajtolt víz két százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet ká­rosító anyagokat tartalmaz. Az LMP a bányászati törvény mi lesz, ha ez a helyzet megszűnik. Hol voltak a szakértők? A nagyne­vű bankárok, az MNB szuper szak­emberei? Meg sem fordult a fejük­ben, hogy kialakulhat egy ilyen devi­­zacunami? Hol voltak a figyelmezte­tések a lakosság részére? Véletlen-e, hogy az árfolyamküszöb felmondá­sa előtt két héttel történt a kényszer­forintosítás? Fel kell tenni a kérdést, hogy az MNB-nek milyen informá­ciói voltak az átváltási küszöb esetle­ges felmondásáról. Még az is elkép­zelhető, hogy nem voltak, de a gaz­dasági folyamatokból a makropru­­denciális elemzésekből nem derült ki, hogy ez bekövetkezhet? A sváj­ciak a piaci folyamatokkal indokol­ták a lépéseiket. Magyarországon az elemzők nem ugyanazokat a folya­matokat figyelték? Mi a különbség a lakosság és a gazdasági kormányzat pénzügyi tájékozatlansága között? A bedőlt banki hitelek száma az egyéb hitelekkel együtt, ami az in­gatlanokat veszélyezteti, 130 000 és 200 000 közé tehető. A családok egy részén a banki visszatérítés már nem segít. A 250 000 gépjárműhiteles nagy­jából ugyanannyi család. Ők 8-10 év törlesztés után a leamortizált gép­járműveket még mindig az új áru­kon törlesztik. Ha nem fizet, elvi­szik a kocsit, de a tartozás megma­rad. Jönnek a végrehajtások, árvk­módosítása során kifejtette ellen­vetéseit, melyeket a kétharmad le­söpört az asztalról. Fontos lenne, hogy a magyar kormány az EU-s palagáz-szabályozási ajánlást ma­radéktalanul teljesítse. A nagyará­nyú kitermelés megkezdése előtt a kormánynak a lakosság tudomásá­ra kell hoznia a kitermelendő ener­giahordozó előnyeit és hátrányait. A kolontárihoz hasonló balese­tek fontos tanulsága, hogy a kár­­elhárítás költségei az államra ma­radnak, a balesetekért felelős cégek igyekeznek kihátrálni ebből. Ép­pen ezért a palagázt érintő szabá­lyozást szigorítani kell, nem pedig enyhíteni. Sajnos azonban a kor­mány az olcsó palagáz hamis ígé­retének bűvöletében fölhagyott az elővigyázatossággal. Ezzel vállalta az akár emberéleteket is követelhe­tő ipari katasztrófa és a milliárdos környezeti károk veszélyét. Indokolt lenne uniós szintű tilal­mat bevezetni a palagáz-kiterme­­lésre, legalábbis addig, amíg pon­tos kutatások nem készülnek a kör­nyezeti kockázatokról. A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában. rezések. A végrehajtót nem érdekli az adóság eredete. Az önkormányzatok tartozásait nagyrészt eltörölték. Senkit nem vontak felelősségre, mert a főtéri szökőkút rekonstrukciója miatt el­­adósított egy települést. A laikus, tájékozatlan lakosságról viszont nem történt valódi gondoskodás. Az MNB a bankok rendelkezé­sére bocsátott valuta átváltása so­rán keletkezett 100 milliárdos árfo­lyamnyereséget sajátjaként kezeli, és haszontalan dolgokra költi. Sem a kormánynak, sem a banknak nem jutott eszébe, hogy ezt felhasználva kedvezőbb átváltási árfolyamot ha­tározzon meg. Több százezer család érdeke nekik nem számít. A lakosság elvárná, hogy a parla­ment azonnali rendkívüli ülést tart­son most és olyan intézkedések so­rát vezesse be, mely a lakosság ki­tettségét csökkenti. A bajba jutott családok száma megduplázódott. Mindegy, hogy valakit gépjármű­vagy jelzáloghitel miatt árvereznek. Az egyesület felkérte a pártok veze­tőit, hogy azonnali válságintézkedé­seket tegyenek. A lakosság részére a www.bankikarosultak.hu honlapon adunk gyakorlati tanácsokat, a leg­fontosabb tennivalókról. Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára MARABU RAJZA

Next