Népszabadság, 2015. január (73. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-23 / 19. szám
ior Fórum Kommentek a Nolon Újraszabta itt-ott az útdíjat a kormány családi 234: A kapkodással, dilettáns módon létrehozott káosztörvényt vissza kell vonni! Jan89: Az MO-s ezek szerint marad fizető, ezzel az agglomeráció helyzete nem javul, jelentős forgalom marad a városi utakon. Térképet ugye nem vettek elő, amikor döntöttek? Nagyon erős továbbra is a próbaüzem gépházzala! katarakt: Az lenne a hír, ha egyszer valamit átgondoltan (profin?) és zökkenőmentesen tudnának megcsinálni. Rogán állításai és az igazmondás viszonya entalpia: A leginkább ordító kiskapu az, hogy az elővásárlási jogot nem kötötték meghatározott idejű bérlői jogviszonyhoz. Volt olyan, hogy valaki két hónap bérlői múlttal nyomott áron megvehette az ingatlant, majd azonnal eladta dupla áron, ezáltal több tízmilliót keresett. Ezek után csak egy kérdésem van: miből gazdagodott meg Rogán meg a nem dolgozó felesége, továbbá miből fedezik a bulvárújságokban is mutogatott luxuséletvitelüket? Marabunta: Ha szocialista vagy liberális politikus lenne, már előzetesben lenne, és a tanúkat erősen győzködnék, hogy tegyenek rá terhelő vallomást. Fusizó: Rogánhoz képest még Al Capone is egy ministránsgyerek. Hány arca van a jó USA-nak? Fátime: Mit is tenne Wilson az ármánykodó, Irakban legalább egymillió ember életéért felelős, mások önrendelkezését semmibe vevő Révész Sándor csúsztat, ugyanis Wilson hitt az önrendelkezésben, megalázott rabszolgákból ui. nem lehet jó világot építeni), a Szaúd-Arábiával kedélyesen jópofizgató, de birodalmigazdasági érdekei miatt akármikor számtalan embert feláldozó USA-val? Vajon tetszene-e neki? Wilson idealista volt. Neki minden ember élete számított. NÉPSZABADSÁG 2015. január 23., péntek Olcsó ígéret - drága katasztrófa Sallai R. Benedek parlamenti képviselő (LMP) A magyar kormány a bányászati törvény tavaly év végi módosításával a legutolsó akadályt is eltávolította a palagáz kitermelése elől. Az európai államok többsége nem vállalja ennek a kockázatait. Felvetődik a kérdés: miért nem az elővigyázatosság a kormány legfontosabb szempontja alig négy évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után? A magyar kormány a környezetvédelmi aggályokat félresöpörve elkötelezte magát a palagáz mellett. Seszták Miklós fejlesztési miniszternek az általam feltett kérdésre adott válaszából kiderült, hogy hamarosan gőzerővel elindulhat a munka. 2014-ben a nyertes pályázókkal a „Battonya-Pusztaföldvár észak” és a „Szegedi-medence nyugat” területekre koncessziós szerződést kötöttek. További hat területen (Ebes, Nádudvar, Nagylengyel-nyugat, Okány-kelet, Okánynyugat, Újléta) várható a koncessziós jog megadása, a jövőben pedig újabb koncessziók kiírását tervezi a minisztérium. A hazai közvélemény előtt talán nem kellően ismert a palagáz „karrierje”, ami az USA-ból indult el. A palagáz kitermelése az 1970-es években kapott szárnyra. A hidraulikus repesztés technológiájának fejlődésével a palagáz mára teljesen átrendezte az energiahordozók piacát. Sokan a közeljövő egyik meghatározó energiaforrásaként tekintenek rá, a szakemberek azonban figyelmeztetnek: igen sok környezeti kockázatot hordoz magában ez az új, nehezen kontrollálható technológia. Magyarország az utóbbi évtizedben többször is szembesült a bányászat káros mellékhatásaival és olykor súlyos árat fizetett a nem előrelátó szabályozásért. Mind a Kolontárnál történt tragédiából, mind a határainkon túl okozott tiszai ciánszennyezésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a környezetvédelmi szempontokat mérlegelő hatóság beleszólási jogát nem szabad csökkenteni. Igaz ez a palagáz kitermelésére is. A palagáz apró buborékai a kőzetek pórusaiban találhatók, s a gáz azután gyűlik fel nagyobb mennyiségben, hogy szétroncsolják a tároló kőzetet. A repesztés során homokkal Olvasói levél Az árfolyamkatasztrófa A pénzügyi kormányzat a pálya széléről szemléli az eseményeket. A legkisebb jelét sem adja, hogy bármit is tenni akarnának. Kik a felelősek azért, hogy az ország lakosságát felkészületlenül érte az árfolyam-katasztrófa? „Fizess devizahiteles! Tisztában voltál a kockázatokkal, minden tájékoztatást megkaptál. Viseld a következményeket!” Boldogok a döntéshozók, hisz a jelzáloghiteleknél „kivezették” a devizát. A Kúria megállapította, hogy a devizahitelesek tudtak a kockázatokról, ezért annak terheit viselniük kell. Tudtak róla... 2006 januárjában a bankszövetség tanulmányt adott ki Nem kell félni a devizahitelektől címmel. Hosszú távon sem jósoltak jelentős változást. A PSZÁF ezt megerősítette, és a tanulmány prospektus formájában kikerült a bankok ügyféltereibe, s ott csaknem 2010-ig olvasgathatták az ügyfelek. A bankok ügyintézői ezt az irányvonalat követték a tájékoztatásuk során, hangsúlyozva, hogy a svájci frank a világ egyik legbiztosabb valutája. A kevert vegyszeres vizet pumpálnak nagy nyomással a mélybe, a vegyszer oldja a kőzetet, a víz nyomása széttöri, a homok pedig nyitva tartja a repedéseket, hogy a lenyomott csövön keresztül kiszippanthassák az összegyűlt palagázt. A kőzet összetörésére szolgáló másik módszer a láncrobbantás. A palagáz kinyeréséhez használt víz és vegyszerek átszivároghatnak az ivóvizet biztosító talajrétegekbe, és így környezeti katasztrófát okozhatnak. A kitermelő cégek nagy többsége nem árulja el, hogy pontosan milyen vegyszereket alkalmaznak (pl. metanol, hidroklorid sav, xilol, benzol stb.). Az USA-ban több helyen tapasztalták a vezetékes víz begyulladását, s előfordult, hogy felrobbantak házak a felgyülemlő szivárgó metántól. A robbantásos technika akár földrengést is okozhat. A palagáz-kitermelés lehetséges környezeti kárai, különösen a vízkészletek beszennyezésének veszélye miatt az európai országok többsége óvatos. Franciaországban ezrek tüntettek a palagáz kitermelése ellen, és 2011-ben a francia szenátus be is tiltotta azt. Amikor egy kormány döntést hoz, hogy milyen új energiahordozókat támogat, fontos lenne a környezetbanki kockázatfeltáró nyilatkozatokon található grafikonok maximum 15%-os eltéréseket jósoltak. A lakossági hitelszerződések védelmében semmilyen intézkedés nem történt. Az MNB, a felügyeleti szervek, a gazdasági tárca nem kezdeményezte a szerződések felülvizsgálatát. Nem tették lehetővé a szerződések felmondását az ügyfelek részéről, sem az átjárást a forint- és a devizakonstrukciók között. Az első jelentős csapást a bedőlt hitelesek a kilakoltatási moratóriummal szenvedték el. Megtiltották a végrehajtások kivitelezését, de a kamatozást és a késedelmi kamatokat nem fagyasztották be, ezért a bedőlt hitelesek tartozása 60-70%kal megnövekedett a moratórium időszaka alatt. A PSZÁF az egyik állásfoglalásában elismerte, hogy a jogszabály rossz, de elintézte a dolgot azzal, hogy a kormány megoldja majd a problémákat. Valóban, legalább hét adósmentő intézkedés keletkezett, de ezek közül csak egy, a 180 Ft-os végtörlesztés volt használható, ami csak azokon segített, akiknek egyébként is volt pénzük. Az árfolyamrögzítés hatása elég korlátozott. A Svájci Nemzeti Bank 2011-ben bejelentette az átváltási küszöböt, s ez elaltatta a veszélyérzetet. Három év alatt senkinek nem jutott eszébe, védelmi szempontok figyelembevétele. Nem kevésbé az emberek széles körű tájékoztatása. A magyar kormányra ez nem jellemző. Paks után újabb pofont kaphat Magyarország biztonsága, s egyre kevesebb pénz, lehetőség marad a megújulóenergia-források kihasználására. Dr. Aradszki András nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár a fenntartható fejlődés bizottság előtt azzal próbálta nyugtatni a kedélyeket, hogy a környezetvédelmi hatóság továbbra is képes lesz a felszín alatti vizek megóvásával kapcsolatos feladatait ellátni, és azok elszennyeződése kizárt. Ezzel szemben a zöldhatóság álláspontja a palagázzal kapcsolatban egyértelmű, és nem véletlen, hogy most éppen ezt a hatóságot kapcsolják ki a döntési folyamatból. Az eddig hazánkban palagázkutatással foglalkozó kanadai cégnek korábban azért kellett leállnia, mert a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság megtiltotta a cégnek a hidraulikus rétegrepesztéses technológia alkalmazását. A döntésüket azzal indokolták, hogy a besajtolt víz két százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító anyagokat tartalmaz. Az LMP a bányászati törvény mi lesz, ha ez a helyzet megszűnik. Hol voltak a szakértők? A nagynevű bankárok, az MNB szuper szakemberei? Meg sem fordult a fejükben, hogy kialakulhat egy ilyen devizacunami? Hol voltak a figyelmeztetések a lakosság részére? Véletlen-e, hogy az árfolyamküszöb felmondása előtt két héttel történt a kényszerforintosítás? Fel kell tenni a kérdést, hogy az MNB-nek milyen információi voltak az átváltási küszöb esetleges felmondásáról. Még az is elképzelhető, hogy nem voltak, de a gazdasági folyamatokból a makroprudenciális elemzésekből nem derült ki, hogy ez bekövetkezhet? A svájciak a piaci folyamatokkal indokolták a lépéseiket. Magyarországon az elemzők nem ugyanazokat a folyamatokat figyelték? Mi a különbség a lakosság és a gazdasági kormányzat pénzügyi tájékozatlansága között? A bedőlt banki hitelek száma az egyéb hitelekkel együtt, ami az ingatlanokat veszélyezteti, 130 000 és 200 000 közé tehető. A családok egy részén a banki visszatérítés már nem segít. A 250 000 gépjárműhiteles nagyjából ugyanannyi család. Ők 8-10 év törlesztés után a leamortizált gépjárműveket még mindig az új árukon törlesztik. Ha nem fizet, elviszik a kocsit, de a tartozás megmarad. Jönnek a végrehajtások, árvkmódosítása során kifejtette ellenvetéseit, melyeket a kétharmad lesöpört az asztalról. Fontos lenne, hogy a magyar kormány az EU-s palagáz-szabályozási ajánlást maradéktalanul teljesítse. A nagyarányú kitermelés megkezdése előtt a kormánynak a lakosság tudomására kell hoznia a kitermelendő energiahordozó előnyeit és hátrányait. A kolontárihoz hasonló balesetek fontos tanulsága, hogy a kárelhárítás költségei az államra maradnak, a balesetekért felelős cégek igyekeznek kihátrálni ebből. Éppen ezért a palagázt érintő szabályozást szigorítani kell, nem pedig enyhíteni. Sajnos azonban a kormány az olcsó palagáz hamis ígéretének bűvöletében fölhagyott az elővigyázatossággal. Ezzel vállalta az akár emberéleteket is követelhető ipari katasztrófa és a milliárdos környezeti károk veszélyét. Indokolt lenne uniós szintű tilalmat bevezetni a palagáz-kitermelésre, legalábbis addig, amíg pontos kutatások nem készülnek a környezeti kockázatokról. A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában. rezések. A végrehajtót nem érdekli az adóság eredete. Az önkormányzatok tartozásait nagyrészt eltörölték. Senkit nem vontak felelősségre, mert a főtéri szökőkút rekonstrukciója miatt eladósított egy települést. A laikus, tájékozatlan lakosságról viszont nem történt valódi gondoskodás. Az MNB a bankok rendelkezésére bocsátott valuta átváltása során keletkezett 100 milliárdos árfolyamnyereséget sajátjaként kezeli, és haszontalan dolgokra költi. Sem a kormánynak, sem a banknak nem jutott eszébe, hogy ezt felhasználva kedvezőbb átváltási árfolyamot határozzon meg. Több százezer család érdeke nekik nem számít. A lakosság elvárná, hogy a parlament azonnali rendkívüli ülést tartson most és olyan intézkedések sorát vezesse be, mely a lakosság kitettségét csökkenti. A bajba jutott családok száma megduplázódott. Mindegy, hogy valakit gépjárművagy jelzáloghitel miatt árvereznek. Az egyesület felkérte a pártok vezetőit, hogy azonnali válságintézkedéseket tegyenek. A lakosság részére a www.bankikarosultak.hu honlapon adunk gyakorlati tanácsokat, a legfontosabb tennivalókról. Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára MARABU RAJZA