Népszabadság, 2015. május (73. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-04 / 103. szám
2 Magyarország Lapszél Gyurcsány 16 millióval segítette a pártját Tizenhatmillió forinttal járult hozzá Gyurcsány Ferenc pártelnök (képünkön) tavaly a Demokratikus Koalíció működéséhez. Ez csaknem a tizede annak a 169,5 millió forintnak, amennyi állami támogatást kapott a DK a választási évben. Az összegből 92 millió forint a kampányra járt, 77 millió pedig működésre. Tagdíjakból 26 millió forintot szedett be a párt, magánszemélyek 39 millió forintot adományoztak a most közölt pénzügyi mérleg alapján. (Munkatársunktól) Megsemmisítenék a trafiktörvényt Az LMP szerint a trafiktörvénnyel kapcsolatban előzetesen megfogalmazott valamennyi aggályuk jogosnak bizonyult, és a „trafikcsalás” második évfordulójára bebizonyosodott, hogy a jogszabály megbukott, ezért azt követelik, semmisítsék meg a teljes törvényt - mondta Hadházy Ákos, a párt antikorrupciós szakszóvivője. A politikus beszélt a „koncessziók barátoknak, politikai megbízottaknak való kijátszásáról”, a cigarettacsempészet megerősödéséről, a kisboltok tönkremeneteléről, valamint a gyakori rablásokról. (MTI) Szedik le a fóliát a dohányboltokról Több trafik kirakatáról leszedték a fóliát a tulajdonosok a kaposvári rablógyilkosság után. Az üzlettulajdonosok általában rolóval takarják el a dohánytermékeket - hangzott el az M1 vasárnapi híradójában. Közölték: a sötétítő fólia használatát nem írja elő jogszabály, csupán azt, hogy a fiatalkorúak nem láthatják a dohánytermékeket. A trafikok elsötétítésének kérdése téma lesz a kormány szerdai ülésén is. Ezzel kapcsolatban a híradó idézte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki szerint a rendőrségnek, illetve a Belügyminisztériumnak a kormányülésig jelentést kell készítenie arról, hogy miként lehet megvédeni a trafikban dolgozókat. (MTI) ERŐS MONDAT Humán műveltség nélkül eltűnik az emberi arcunk. Zombikká válunk. Rabszolgákká. Hegedűs D. Géza, a Vígszínház művésze a Hvg.hu-nak adott interjúban NÉPSZABADSÁG 2015. május 4., hétfő Interjú Hanesz József Klik-vezér a szegregációról: Nem hiszek az iskolabezárásban Igény esetén szolgáltatnak A társadalmi igény ellen nem léphetünk föl, ez nem is feladatunk - nyilatkozta lapunknak Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, aki szerint a törvénytelenül működő iskola is érték, kiváltképp, ha van igény az újraindítására. Ónody-Molnár Dóra Sokszor elhangzott a kormányzati kommunikációban, hogy készül, készült szegregációs térkép. A Klik fenntartóként tehát tudja, hol vannak olyan iskolák, amelyek fájdalom nélkül bezárhatók, el lehetne indítani a deszegregációt. Hány ilyen iskola van? Fenntartóként rendelkezünk adatokkal, de inkább nem mondanék konkrét számot. A kérdés során számos ismertetőjegyet kell megvizsgálni. Többek között figyelembe kell vennünk, hány hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk van. Azzal, hogy az állam átvette a fenntartói felelősséget, már nagyobb rálátásunk van a teljes képre. 2010 előtt is volt adatgyűjtés, készült szegregációs térkép is. Szegregációs térkép nem készült, jelenleg folyamatban van a kidolgozása, de a helyzet gyorsan változik. Elég, ha valamelyik iskolában, településen olyan a beiratkozási intenzitás, mint például Jászladányban volt a korábbi években. Régebben itt az önkormányzatnak komoly problémái voltak a szegregációval, ma viszont a településen már két intézmény működik, és áttanítások is vannak. Mindig föl kell tenni azt a kérdést: hol és hogyan tud segíteni a fenntartó? Az iskolabezárás nagyon szélsőséges megoldás. Egy cigányiskola felmenő rendszerű, hosszadalmas előkészítéssel történő bezárása szélsőséges? Ezt a kérdést nem lehet ilyen egyszerűen és leegyszerűsítően megválaszolni, sokszor ugyanis a szakértők sem értenek egyet abban, mi lenne a jó megoldás egyegy konkrét eset kapcsán. Fontos kérdés az is, milyen színvonalú az oktatás egy olyan iskolában, ahol magas a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Kaposváron például legfelső bírósági döntés van, hogy be kell zárni a szegregáló iskolát. Nem, arra vonatkozóan nem született döntés, hogy be kell zárni az iskolát, csak a szegregációt kell megszüntetni. Mindemellett komoly lakossági igény van az iskolára. Mi megpróbálunk olyan eszközöket elővenni, amik működ Átnevezés Nem Ságvári az örökkévalóságig Tanács István SZEGED Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője elvette Ságvári Endre nevét a Szegedi Tudományegyetem gyakorló általános iskolájától és gimnáziumától. A május 1-jén kiszivárgott hírek szerint SZTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium néven működik szeptembertől az iskola. A tárcavezető döntött arról is, hogy összevonják a „kis és a nagy Ságvárit”, vagyis egy szervezetbe kerül az egyetem hétnek. Van például olyan önkormányzat, amelyik felajánlja a tanulók utaztatását más körzetből, ezt a lehetőséget mi is vizsgáljuk, ha csak ez az oka annak, hogy a tanulók nem tudnak egy másik iskolába járni. A körzethatár-módosítás sem kizárt, de az már nem a Klik, hanem a kormányhivatalok hatásköre. Külön-külön kell megvizsgálni a lehetőségeket és az eszközöket. A Klik szerint a számos sikeres deszegregációs programban részt vevő szakértő javaslata nem hajtható végre. Miért? Ennek a programnak az átdolgozásáról, végrehajthatóságáról jelenleg is folynak az egyeztetések. Szeretném aláhúzni, hogy mi intézményfenntartók vagyunk, ezért a szegregációs ügyekben én elsősorban logisztikai oldalról tudom megközelíteni a kérdést. Biztosítanunk kell az intézményi feltételeket, azokat a felvételi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy beiratkozzanak a gyerekek. Megtehetnénk, hogy bezárjuk az iskolát felmenő rendszerben, és nem veszünk fel több tanulót. De nem ez az egyetlen megoldás, sőt tudjuk, ez komoly feszültségekkel járna. A Klik mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a gyakorló általános iskolája és gimnáziuma, amelyek eddig Ságvári Endre nevével, de külön intézményként működtek. A volt és jelenlegi ságvárisok közössége a rendszerváltozás kezdete óta ellenállt az iskola nevének megváltoztatására irányuló, megújuló törekvéseknek. Most is csak úgy tudta a kormányzat levetetni az antifasiszta mártír nevét az iskoláról, hogy megszüntette a fenntartó Szegedi Tudományegyetem autonómiáját. Szegeden Facebook-csoport alakult, március 30-án pedig mintegy 1500 tüntető részvételével tiltakozó fáklyás felvonulást tartottak a városban. Az iskola igazgatója és tanárai nem nyilatkozhatnak. Az egyetem rektorát nem értük el. Botka László, Szeged polgármestere, aki civilként maga is részt vett a tiltakozó felvonu gyerekek felvételét a környező iskolákba. A társadalmi igény ellen nem léphetünk föl, ez nem is feladatunk. De van olyan társadalmi igény is, hogy a szegény gyerekek jó minőségű oktatást kapjanak. Fenntartóként valóban annak a lehetőségét próbáljuk megteremteni, hogy a gyermekek jó minőségű oktatást kapjanak. Amikor az önkormányzatoktól átkerültek az iskolák állami fenntartásba, az eltérő helyzetből adódóan nagy különbségek voltak az intézmények közt. Az volt a kormány célja az állami fenntartással, hogy ezt a helyzetet kezelje. Ez hosszú idő, de jó cél. A fenntartónak az a feladata, hogy megteremtse ennek feltételeit. Ebbe miként fér bele, hogy a Klik visszafordít már elindult deszegregációs folyamatokat? Piliscsabán az akkori önkormányzat konszenzust hozott össze a környék többi fenntartójával, hogy felmenő rendszerben bezárja a cigányiskoláját, és az odajelentkező diákokat felveszik. Aztán jött a Klik, és szeptemberben új osztály indul a cigányiskolában, pedig alig jelentkeztek, s összevont osztályokkal működik az alsó tagozat. Miért? Volt rá igény, hogy újrainduljon. Minden intézményünk értékes. A szegregációra mindig van igény. Nem a szegregációra volt igény. A Klik a nemzetiségi önkormányzat javaslatára bővítette az intézmény szolgáltatását, amely hiánypótló a körzetben. Nem hiszek az intézménybezárásban mint egyedüli lehetőségben. Abban hiszek, hogy ha valahol a működés nem jó, akkor azon javítani kell. Ez törvénytelen helyzet. Miként lesz ebből törvényesen működő, integrált iskola? Úgy, ha hátrányos helyzetű gyerekek nevelését vállalja fel az iskola, vagy olyan szakmai programot indít, amelyre a környéken igény van, és más iskolában nincs ilyen. Akkor ez a szegény gyerekek gyűjtőiskolája lesz? Nem nevezném gyűjtőiskolának, a mi feladatunk az igények alapján az optimális lehetőségek megteremtése. Nem a szegregációt szeretnénk konzerválni. Mintha kínlódva keresnék az indokot, amivel ki lehetne bújni a deszegregáció alól. Én abban hiszek, hogy értéket hoztunk létre. Lehet, hogy ezt az értéket a legegyszerűbb lett volna felszámolni, de mi nem ezt tettük. Talán inkább az a legnehezebb. Miért gondolja ezt? Mert sok konfliktussal jár, sok előkészítést és erőfeszítést igényel. Egyszerűbb lenne a bezárás, ehhez számos indokot fel is lehet sorolni. Van szegregációs indok, vagy például az, hogy így gazdaságosabb lesz a működés. Olyan ez, mint a fogászat, a legegyszerűbb megoldás a fájó fogat kihúzni. Van elég hely a köznevelésben lévő gyerekek számára. El tudnánk helyezni könnyedén a bezárandó iskolák tanulóit, ezért a bezárás számtanilag nem okozna problémát. Én mégsem ebben hiszek. Azt is tudjuk, mi történik, ha bezárunk egy intézményt. Láttunk már jó példát, rá. Van jó és rossz példa. Hódmezővásárhelyen nem tekintették értéknek a rossz iskolát, és bezárták. Nem azt mondom, hogy ez ördögtől való, csak azt, hogy nem a bezárás az egyetlen megoldás. Ezért mondtam, hogy minden egyes esetet meg kell vizsgálni. Nincs általános szabály. A TELJES INTERJÚ a www.nol.hu-n olvasható lason, azt mondta lapunknak: most megint kiderült, hogy a helyi közösség véleménye semmit sem számít a kormánynak. Tipikus fideszes módon eddig csak a név megváltoztatásáról beszéltek, de váratlanul összevonták a gyakorló gimnáziumot és a gyakorló általános iskolát, ami biztosan nem szolgálja az oktatás színvonalát. A polgármester szerint névtelen iskola lett a Ságváriból. A társadalmi ellenállást látva feltehetően nem merték egy lépésben elvenni a nevét, összevonni és államosítani is, mint ahogyan több egyetem gyakorló iskoláját beerőszakolták a Kükbe. Szombaton tartották a Ságvári gimnáziumban az utolsó ballagást. Valamennyi ballagótarisznyára kitűzőt raktak, amelyen az állt: Ságvári ad infinitum: Ságvári az örökkévalóságig. Hanesz: „A társadalmi igény ellen nem léphetünk föl” fotó: Korponai tamás Hiába tüntettek márciusban Szegeden, az iskola nem őrizheti meg nevét FOTÓ: MTI - KELEMEN ZOLTÁN GERGELY