Népszabadság, 2015. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-28 / 227. szám
2015. szeptember 28., hétfő • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Magyarország i 5 Tehenészet Három jószággal 120 ezer forintot lehet keresni, de ritka az ideális eset Minden pusztul Tavaly óta negyven forinttal esett a tej felvásárlási ára. A hencidai tehenészt, akit megkérdeztünk, ez foglalkoztatja, no és az, hogy ideális esetben sem tud 120-130 ezer forintnál többet keresni. Az Európai Unióban megszüntetett tejkvótának viszont nem igazán tulajdonít jelentőséget. Kácsor Zsolt HENCIDA Györke Imre 61 éves hencidai tehenész egész életében állattartással foglalkozott, akárcsak az apja, nagyapja, dédapja és minden ismert felmenője. Mégis, amikor megkérdem tőle, hogy ha újrakezdhetné, megint belevágna-e a gazdálkodásba, gondolkodás nélkül vágja rá: „Soha! De mit csináljék az ember, ha máshoz nem ért?” Az apja olyan korán befogta a jószág mellé, hogy Imre csak nyolc osztályt végzett. Nem ért rá tanulni. Évtizedek óta mindennap hajnal négy órakor kel, lefeji a tejet, kitakarítja az istállót, enni ad a teheneknek, majd azok reggel hét felé indulnak a közlegelőre. Ezután a gazda kimegy a határba, hiszen tíz hektár földön termeszt takarmányt - kukoricát, búzát, árpát, lucernát -, s nincs olyan nap, hogy a földön ne akadna munka. Késő délután a hencidai csordás - egy magas, szótlan, cigány származású fiatalember, aki három kutyával és jókora pásztorbottal kíséri a csordát - visszahajtja a teheneket a faluba, és következik az esti fejés. Tavasztól őszig ez így megy szünet nélkül. Telente a napirend annyiban változik, hogy olyankor nem odakint legel a jószág. Fejni azonban akkor is naponta kétszer kell, úgyhogy egy tehenésznek hazulról elmozdulnia nem lehet. Imre azt mondja, feléjük utoljára a nyolcvanas éve második felében ment jól a tehenes gazdák sora. De a rendszerváltás környékén Berettyóújfaluban megszűnt a tejporgyár, s azóta „lefele megy minden”. Korábban tizenkét tehene volt, most három van, és két borja: az egyik két, a másik három hónapos. Kérdem Györke Imrét az Európai Unióban megszüntetett tejkvótáról, de úgy veszem ki a szavaiból, hogy nem tulajdonít neki jelenőséget, mert Magyarországon ez nemigen éreztette a hatását. Sokszor nem is termeltünk annyi tejet, hogy a kvótát kimerítettük volna. Az igazság kedvéért hozzáteszi, hogy neki a helyi Euro-milk Kft.vel nagy szerencséje van, mert rendes ember a cégvezető, „a tejet átveszi, és időben fizet”. De alkudozásról szó sem lehet. Imre azt mondja: ha azzal állna elő, hogy holnaptól szeretne literenként tíz forinttal többet kapni a tejért, azt a választ kapná, hogy akkor vigye máshoz. Örülhet, hogy van kinek leadni az árut, elvégre tavaly óta a felvásárlási ár úgy negyven forinttal esett, legutóbb 2010-ben volt ilyen alacsony. Megkérem a gazdát, mutasson egy számlát. E szerint augusztusban leadott 630 liter szuper extra besorolású, 3,6 százalék zsírtartalmú tehéntejet, s kapott érte mindösszesen 43 142 forintot. Vagyis - a hétszázalékos kompenzációs felárat beleszámolva - literenként nettó 68 forintot. Ha a gazda három tehene ideális esetben naponta átlagosan hatvan liter tejet ad, akkor egy hónapban úgy 120-130 ezer forintot lehet keresni. Csakhogy ritka az ideális eset. A nyári forróság különösen megviseli az állatokat: kánikulai napokon a tehén feleannyi tejet ad, mint szokott. Kevesebb a leadott tejmennyiség akkor is, ha valamelyik tehén ellés előtt áll. Olyankor az állatot két hónapra „apasztóra” teszik, eladható tejjel abban az időszakban nem lehet számolni. És akkor a kiadásokról még nem is beszéltünk: a földet szántani, művelni, a takarmányt levágni, bálázni, szállítani kell, és ha a gázolaj árát nézzük, ez jelentős költség. A gazda egy ősöreg Zsigulival jár, és egy szintén túlkoros traktorral dolgozik, s nem keveset tankol beléjük egy hónapban. Munkagépei vannak, így legalább azoknak a megvásárlására már nem kell költeni, de legalább húsz-harminc évesek: ha a tárcsázó, a kasza vagy a bálázó tönkremegy, milliós tétel a pótlásuk. A közlegelő bérlete fél évre 45 ezer forint, és persze ki kell fizetni a rezsit is, ami egy tehéngazdaságban tetemes kiadás. Súlyos tétel a számlában, hogy a kannákat mindennap többször át kell mosni meleg vízzel, a tejet ugyanis csakis gondosan megtisztított edényekben veszik át. A tehenészgazda úgy spórol, ahogy tud: malacot, tyúkot, libát tart, húsra nem költ. Borjút azért nevel, hogy ha valamelyik hónapban kiesik a tejbevétel, s anyagilag nagyon megszorul, legyen mit eladni. Igaz, ha egy borjú 50 ezerért elkel, az már jó üzlet. Idén eladott hármat. Miután megmutatja a kis gazdaságot, szabadkozik a rendetlenség miatt, majd kikísér a kertje végébe, ahonnét a síró pusztaságot látni. Keserűen jegyzi meg, hogy a puszta helyén nem is olyan régen még igazi falusi utcák voltak házakkal, udvarokkal, istállókkal. Körbemutat, s azt mondja, hogy „az emberek kihalnak, a házakat széthordják, minden pusztul”. A nagy semmit látva el sem akarjuk elhinni, hogy itt élet volt, de Györke Imre bólogat: „Minden pusztul, ez így volt, így lesz, de a rendetlenséget ne nézzék, két hónapja temettem el a feleségemet.” Audi-iskola Nyerő modell Hajba Ferenc GYŐR Európában egyedülálló iskolai modellt hozott létre Győrött a városban 22 éve letelepedő Audi Hungária, az önkormányzat és az állam. A beruházás első üteme elkészült, szeptemberben 453 tanuló kezdhette meg a tanévet. Az ötmilliárdos beruházásból a magyar állam és az Európai Unió együtt 1,2 milliárd forintot vállalt magára. 2017-ig felépül egy új iskolaközpont, amely módszereiben és technikai feltételeiben az ország legmodernebb oktatási intézményeinek egyikévé válhat. Az ötlet onnan ered, hogy eleinte német mérnökök, szakmunkások költöztek Győrbe az Audi-gyár termelésének beindításához. Hosszabb időre, családostul telepedtek le, s gyerekeik számára megfelelő színvonalú német nyelvű iskolát akartak teremteni. Az Audi 2010-ben egy régi győri iskolában kezdte meg az oktatást 58 diákkal. Jelenleg már alapítvány működteti az intézményt, amely az óvodától az érettségiig terjedő képzést kínál. Az odajáró gyerekek után megkapják a magyar állami normatívát, amit az Audi kiegészít. Az együtt tanuló német és magyar diákoknak nem kell fizetniük a kétnyelvű oktatásért, miközben magyar és német bizonyítványt is szerezhetnek. Borkai Zsolt polgármester azt mondja: Európában nincs még egy olyan modell, hogy egy vállalat az állammal és az önkormányzattal együtt ingyenes alapítványi iskolát hoz létre, mégpedig nemcsak saját dolgozói gyerekeinek, hanem nyitottá teszi az intézményt. A túljelentkezés óriási. A szülők, akiket megkérdeztünk, elmondták, hogy az Audi intézménye elitiskolának számít. Sokakat vonz a német és a magyar érettségi együttes megszerzésének a lehetősége, mások kiváló ajánlólevélnek tartják az iskolát arra az esetre, ha gyerekeik külföldön akarnak munkát vállalni vagy továbbtanulni. Györke Imre azt mondja, feléjük a nyolcvanas évek második felében ment jól a gazdák soraFotó: Koncz györgy 68 LITERENKÉNT 68 forintot kap egy gazda a 3,6 százalékos zsírtartalmú tehéntejért, amelynek besorolása: szuper extra. A fejlesztés első eredménye: az új iskolaszárny fotó: mti - Krizsán csaba Ócsa Fúrt kutakkal ösztönöznék a kertművelést Már ürül a lakópark Szalai Anna A kertek üresek, az út is kong, a függöny se lebben. A játszótéren két asszony szívja a csikket, de közeledésünkre odébbállnak. Nem idevalósiak - avat be Julianna, aki viszont odavalósi. Már egy éve. Nem jött messziről, csak innen, az öt kilométerre lévő Ócsáról, mert a szociális lakóparkban 16 ezer a lakbér, ott meg a háromszorosa volt, holott itt vadonatúj házba költözhettek, ott pedig dohosat is alig találtak ennyiért. Ráadásul a gyerek örökölheti a bérleti jogot. Ezt mindjárt az elején elhadarja Julianna, csaknem egy szuszra. Majd azt is hozzáfűzi, hogy a kályha annyira kifűti a házat, hogy szinte alig lehet megmaradni a szobában, ahol a kandalló áll. De mi az a nyárhoz képest. Az kemény volt. A fák még vékonykák, nem adnak egy kicsit árnyékot se. A máltaiak - akiknek házuk van a telep közepén - minden pénteken fagyit osztottak a gyerekeknek. Az önkéntesek játszanak is velük, mert ha itthon vannak, nagy a hangzavar. És sokan vannak. Egy idős pár kivételével mindenhol van gyerek. Juliannának csak kettő, a többieknek inkább három-négy, de akad ötgyerekes család is. Jól ismerik egymást, ugyanabba az ócsai iskolába járnak. Néha be-beszólnak nekik, hogy lakóparkosok, de ez már csak így megy. Felnőttnek is mondták már, hogy azért nem kapja meg a munkát, mert a szegényházakban lakik. Mégis sokan dolgoznak. Juliannának is volt munkája az ócsai Bio-Fungi Kft.-nél, mielőtt otthon maradt a kisebbik fiával. Aki akar, el tud járni dolgozni busszal, már van reggel is, este is járat. De azért a kocsi kell. Mert a reggel és az este közt nincs semmi. Néhány ház előtt több autó is áll. Másutt a kertben sorakoznak. Kérdezem a kertről: vetettek-e bele valamit? - Amíg Ócsán laktunk, volt veteményesünk, de itt nincs - mondja. - Túl drága a víz. Literenként 350 forintért nem locsol itt senki ezer négyzetmétert. De a gazt le kell nyírni, mert az benne van a szerződésben, hogy rendben kell tartani a portákat. Azt ellenőrzi a Net (a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.). A cégnek is feltűnhettek a puszta udvarok, mert az idén elkezdtek kutakat fúrni a portákon. Ha Juliannáéknak is lesz, jövőre ültetnek valamit. A nagy csendességben is feltűnő a szemközti ház. Szinte kong. Nem ez az egyetlen, három is üresen áll. Egyikbe még nem költözött be senki, a másik kettőből viszont már ki is költöztek. Julianna szerint a korábbi lakók vettek egy saját házat, és továbbálltak. De nincs nagy mozgás - bizonygatja. A Net tavaly szeptemberben hirdette meg az eredetileg bebukott devizahiteleseknek épült ócsai szociális lakópark utolsó házát, a nyolcvanadikat. Az első - még a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által meghirdetett - pályázatra 588 család jelentkezett, ám alig akadt köztük olyan, amely megfelelt volna a szigorú feltételeknek. A második fordulóra már csak 23 pályázat érkezett. Ekkor folyamatossá tették a pályázatot, de így is csak a házak felét sikerült bérbe adni 2013 végére. A projekt hivatalosan két és fél milliárd forintból valósult meg. A negyed építését 2011 nyarán jelentette be a kormány, 2012-es átadást ígérve. Ám hiába nyilvánították kiemelt beruházássá, az építkezés folyamatos csúszásban volt. Több hónapot késett a belterületbe vonás, a telkek kitűzése, az engedélyezés, a kivitelezői tender. Az első nyolcvan ház csak 2013 márciusára készült el. A második ütemhez már hozzá sem kezdtek. Szociális lakópark Ócsán. Nem nagy a nyüzsgés, van olyan ház, amelyből már ki is költöztek fotó: teknős Miklós