Népszabadság, 2016. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-11 / 8. szám

2016. január 11., hétfő • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Segélyturizmus Cáfolják a számok Cameron bevándorlóellenes logikáját Alaptalanok az aggodalmak A brit kormány szerint az új tagál­lamokból érkező bevándorlók meg­terhelik a jóléti rendszert, ezért őket négy évre kizárnák a szociális ellátásból. Egy friss kutatás azon­ban nem igazolja a britek félelmeit. A felmérés vezetője Fóti Klára, akit a Eurofound, az EU munkapiaci és szociálpolitikai ügynöksége dubli­ni székhelyén kérdeztünk. Falus Tamás Mi motiválta az Európai Unióban a kutatást, melynek tartalma nap­jainkban aktuálpolitikai jelentősé­gűvé is vált? Már korábban felmerült az úgy­nevezett „segélyturizmus” gyanúja, vagyis az, hogy az „EUlO”-ből, azaz a visegrádi, a balti tagállamokból, Szlovéniából, Bulgáriából és Ro­mániából a nyugat-európai orszá­gokba, az „EU15-be” való vándor­lást az ott elérhető magasabb segé­lyek és szociális szolgáltatások mo­tiválják. Egy OECD-kutatás azon­ban már 2013-ban kimutatta, hogy mivel az érkezők túlnyomó többsé­ge munkát vállal, az általuk befize­tett adók és társadalombiztosítási járulékok összességében még min­dig magasabbak, mint azok a költ­ségek, amelyeket a juttatások, szol­gáltatások igénybevétele révén ki kell számukra fizetni. Vagyis töb­bet fizetnek be a rendszerbe, mint amennyit „kivesznek” onnan. A se­gélyturizmusról szóló vita ennek ellenére tovább éleződött, túlpoliti­zálttá vált, egyre kevésbé alapult a tényeken. Emiatt határoztuk el kol­légáimmal, hogy megvizsgáljuk, mi a helyzet a valóságban. Mely országokban vizsgálódtak? Ausztriában, Dániában, Hollan­diában, Írországban, Nagy-Britan­­niában, Németországban, Olasz­országban, Spanyolországban és Svédországban végeztünk adat­elemzést, illetve készítettünk inter­júkat kormánytisztviselőkkel, helyi önkormányzatok szociális ügyekért felelős alkalmazottaival, migráns­­szervezetek képviselőivel és persze magukkal a bevándorlókkal is. Névjegy FÓTI KLÁRA Közgazdász, 2008 júniusa óta dolgo­zik Dublinban az ELI szakosított szer­vezeténél, a Eurofoundnál, amely független és összehasonlító kutatá­sokból származó megállapításokat, ismereteket és tanácsokat továbbít kormányoknak, munkáltatóknak, szakszervezeteknek és az Európai Bizottságnak. A magyar szakember korábban az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének főmunkatársa volt, kutatási témái közé tartozott a kelet-európai országok munkaerő­­piaca, a térség szociálpolitikai kér­déseinek vizsgálata, valamint az Európán belüli migráció. A Euro­found 2015 decemberében publikál­ta legújabb tanulmányát az „Az EU-n belüli mobilitás szociális dimenziója: a közszolgáltatásokra gyakorolt hatás” (Social dimension of intra-EU mobility: Impact on public services) címmel. A kutatás mennyiben igazolta vagy cáfolta azt a nézetet, hogy a kelet­európaiakat nemcsak a magasabb jövedelmek vonzzák, hanem a jobb szociális szolgáltatások is, sőt soku­kat elsősorban azok? Az eredmények nem igazol­ták ezeket a nézeteket. Az adatok ugyanis azt mutatják - hasonló­an a 2013-as OECD-kutatáshoz -, hogy az „új” bevándorlók túlnyomó többsége munkát vállalni érkezett. Többségében munkavállalási korú fiatalokról van szó, körükben a 25- 45 év közöttiek aránya jóval maga­sabb nemcsak a hazaiakénál, ha­nem más bevándorlócsoportoké­nál is. Nagy-Britanniában például a hazaiak átlagéletkora 40 év körü­li, míg a frissen érkezetteké mind­össze 28 év. Ráadásul néhány or­szágban a foglalkoztatási szintjük is magasabb, mint a hazai népes­ségé. Ilyen Írország, Nagy-Britan­­nia és Olaszország. Míg a hazaiak foglalkoztatási rátája Írországban alig haladja meg a 60 százalékot, az EU12 vonatkozó rátája (ezek az adatok a ciprusi és máltai állam­polgárokat is tartalmazzák) 70 szá­zaléknál is magasabb. A különbség Nagy-Britanniában is csaknem 10 százalékpontos - itt az EU12-pol­­gárok foglalkoztatási rátája 80 szá­zalék. A válságot követően ugyan­akkor a kelet-európai munkaválla­lók helyzete rosszabbodott: több­nyire olyan ágazatokban dolgoz­nak, amelyeket a gazdasági ciklu­sok különösen érzékenyen érinte­nek: építőipar, turizmus, vendég­látás, kiskereskedelem stb. Ezzel is összefügg, hogy munkanélkülisé­gük egyes országokban különösen magas, jövedelmük gyakran ala­csonyabb, mint a hazai munkavál­lalóké, s körükben különösen so­kan dolgoznak részmunkaidőben, gyakran párhuzamosan több rész­­munkaidőt vállalva, hogy ki tudja­nak jönni alacsony fizetésükből. Milyen arányban vesznek igénybe szociális juttatásokat? A kelet-európai tagállamokból származó bevándorlók összességé­ben kevésbé veszik azokat igény­be, mint a fogadó ország népessé­ge. Különösen igaz ez a rokkantsági juttatásokra és a betegséggel össze­függő ellátásokra, valamint a nyug­díjakra. Egyes esetekben azonban - különösen a foglalkoztatást érintő juttatások esetében, mint amilyen a munkanélküli-segély vagy az ala­csony jövedelmű dolgozóknak járó ellátások - magasabb az igénybevé­tel, mint a hazai népességé. Kutatási eredményeik alapján a fo­gadó országok átlagából mennyire rí ki Nagy-Britannia, jogos-e poli­tikusaik aggodalma a segélyturiz­mussal kapcsolatban? Nagy-Britannia éppen abban tű­nik ki, hogy a kelet-európaiak mun­kavállalási szintje magasabb a ha­zai népességénél. Általános megál­lapításunkat illetően azonban nem rí ki a többi ország közül, azaz ös­­­szességében a segélyeket, különbö­ző juttatásokat a kelet-európai be­vándorlók kevésbé igénylik, mint a hazai népesség, ha a nyugdíjakat is beszámítjuk. Kutatásunk ellenben feltárta, hogy az EUrO-országok­­ból érkezők között többen veszik igénybe a gyerekek után járó jutta­tásokat. Ugyanez vonatkozik azok­ra az adókedvezményekre, amelyek gyerekes családoknak és/vagy ala­csony fizetéssel rendelkező szemé­lyeknek járnak. Az összes ilyen el­látás azonban a szociális juttatá­sok összköltségeinek csupán kö­rülbelül 20 százalékát teszi ki. Jó­val nagyobb azokra a juttatásokra jutó költséghányad, amelyet első­sorban a hazai lakosság vesz igény­be: csak a nyugdíjakra, a betegsé­gi és rokkantsági segélyekre a költ­ségek több mint 50 százaléka esik. Az aggodalmak tehát még akkor is eltúlzottak, ha az EU10 állam­polgárai egyes segélyeket nagyobb mértékben vesznek igénybe, mint más csoportok. Arról nem beszél­ve, hogy az uniós munkavállalókat diszkrimináló tervek megvalósulá­sa a szegénység növekedését vonná maga után.­­ A SZERZŐ FELVÉTELE Köln Viharos demonstrációkat tartottak a szilveszteri erőszak miatt Szigorodó német szabályok Hírösszefoglalónk Vízágyúval kellett lehűteni a heves tüntetőket szombaton Kölnben. A főpályaudvarnál, ahol a szilveszteri forgatagban észak-afrikai bevándor­lóknak tűnő férfiak nőket zaklattak és raboltak ki, egyrészt az idegen- és iszlámellenes Pegida mozgalom tartott tüntetést, másrészt balolda­li csoportok tiltakoztak a rasszizmus ellen. A helyszíni beszámolók szerint utóbbiak voltak többen, s a Reuters úgy értesült, hogy 1700 rendőr aka­dályozta meg az összecsapást. Angela Merkel kancellár szerint a szilveszterkor elkövetett tömeges tá­madások fényében a német polgá­rok és „a menekültek nagy többsé­gének” érdekében változtatni kell a menekültügyi szabályozáson - szá­molt be az MTI. A CDU elnöksé­gi ülésén elfogadott Mainzi nyilat­kozat című dokumentumban egye­bek mellett a menekültek számának korlátozását, az elutasított mene­dékkérők hazaküldésének felgyor­sítását, a bűncselekményt elkövetők menedékjogtól való megfosztását és általában véve hatósági ellenőrzé­sük erősítését irányozza elő. A német belügyminiszter ugyan­akkor összehangolt és előre meg­szervezett támadást gyanít a szil­veszteri események mögött. Hei­ko Maas erről a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozott. „Ha egy ilyen horda találkozik, hogy bűn­­cselekményt kövessen el, az vala­kik által megszervezettnek tűnik” - hangsúlyozta Maas, hozzátéve: „Ne mondja nekem senki, hogy nem volt összehangolva és előre eltervezve.” Mint mondta, sürgő­sen fel kell deríteni, hogy hogyan történhettek meg ezek az „undorí­tó tettek”. A politikus azonban óva int attól, hogy messzemenő követ­keztetést vonjanak le a kölni ese­ményekből a migránsok törvény­tiszteletéről. Azt mondta, a bűnö­zési ráták hasonlóak a német ál­lampolgárok és a migránsok köré­ben. Maas komplett badarságnak nevezte a bűntetteket annak bizo­nyítékaként látni, hogy egyetlen külföldi sem integrálható a német társadalomba. Eddig mintegy négyszáz felje­lentés érkezett a kölni rendőrka­pitányságra, ezek negyven százalé­ka szexuális visszaélésekről szól. A rendőrség több mint száz nyomo­zót állított rá az ügyek kivizsgálá­sára. Bevándorlóellenes tüntetők fotó: Reuters - wolfgang rattay A TANULMÁNY MEGTALÁLHATÓ a www.eurofound.europa.eu honlapon, az interjú hosszabb változata a Nol.hu-n olvasható. Világ i 7 Határvédelem Fico újabb millióktól tart Szilvássy József POZSONY Robert Fico szlovák kormányfő (ké­pünkön) rendkívüli EU-csúcsot ja­vasol, amelyen sürgősen dönteni kellene a külső schengeni határok közös védelméről. „Hétfőn levél­ben kérem Donald Tuskot, az Euró­pai Tanács, valamint Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság el­nökét, hogy mérlegeljék indítvá­nyomat. Nem halogathatjuk őszig a nemzetközi határ-, illetve parti őr­ség felállítását, mert addigra további két-hárommillió migráns érkezhet” - szögezte le vasárnap a TA3 pozso­nyi hírtelevízóban. Elmondta, hogy indítványát támogatja Bohuslav So­­botka cseh kormányfő, és felvette a kapcsolatot magyar és lengyel kollé­gájával is. Szerinte az, ami szilvesz­terkor a kölni főpályaudvaron és más városokban történt, megcáfolta azokat, akik még ma is bagatelli­zálni igyekeznek a helyzetet. „A szlovák kormány nem hajlandó a migránsokat va­lami védett faj­taként kezelni... Szlovákia a ka­tolikusok és a protestánsok hazája, ezért nem engedhetjük meg, hogy itt mecsetek épüljenek, idegen kultúrát honosítsanak meg” - szögezte le. A március 5-i parlamenti válasz­tásokra készülő Fico a migránsvál­­sággal kapcsolatban hat nap lefor­gása alatt négyszer tartott rend­kívüli sajtótájékoztatót, amelye­ken, tévés szerepléseihez hason­lóan, egyre szélsőségesebb hangne­met üt meg. Az elmúlt héten újra megismételte, hogy a Szlovákiában ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező valamennyi muszlimot megfigyelik. Bejelentése ellen éle­sen tiltakozott a mintegy kétezres szlovákiai muszlim közösség. Jirí Dolezal cseh politikai elem­ző a Reflex című prágai hetilapban úgy vélekedett, hogy ha egy cseh politikus ragadtatná úgy el magát, mint Fico, akkor nemzetgyalázás és uszítás megalapozott gyanújával alighanem bíróság elé kerülne. + Ajándékba kap egy 100% pamut pólót, ha regisztrál az e-mail címével. ++ A blokk felmutatásával 1 órát ingyen parkolhat a szomszédos parkolóházban, ki­véve hétvégén, de akkor az utcán ingyenes. A szövet téli kabátok ára 24.990 - 39.990 Ft között van, öltönyt pedig 19.990 - 49.990 Ft közötti áron vásárolhat. 17 560 Ft-os ajándékcsomag most öltönyhöz is! Siessen, mert csak 2016.01.16-ig kap 17.560 Ft értékű ajándékcsomagot a szövet télikabátja vagy öltönye mellé a kuponnal! KUPON NSZ 1­7 560 Ft értékű ajándékcsomag minden szövet télikabáthoz vagy öltönyhöz. 1 pár kesztyű, 1 db sapka, 1 db sál, 1 db kabát­zsák és egy 10.000 Ft-os bármire beváltható utalvány IZSé&ft helyett ajándék ezzel a kupon­nal, minden szövet télikabáthoz vagy öltönyhöz. A kupon 2016.01.16-ig használható fel, más kedvezménnyel nem vonható össze. Bp. VI. Weiner Leó u. 20. (a Nyugatitól 2 percre) Tel.: (1) 302-4085; (1) 331-7970 www.mrsale.hu Nyitva tartás: H,K,Sze,P: 10-19, Cs: 10-21, Szó: 9-17 MRIjHLE HIRDETÉS Hogyan vehet férfi szövet télikabátot a piaci ár alatt? Olvassa el lépésről lépésre útmutatónkat! Ha öltönyre van szüksége, akkor is érdemes tovább olvasnia! Nézzünk meg példaként egy 70% gyap­jú anyagból készült, nem túl ismert már­kájú, de modern fazonú szövet télikabá­tot! Egy ilyen szövet télikabát általában 40 - 50 000 forint között kapható. De hogyan lehet megszerezni ezt a szövet télikabátot a piaci ár alatt? 1. Felejtse el a plázákat! Keressen egy férfiruha outletet egy mellékutcában, ahol ugyanezt a szövet télikabátot már 24 990 Ft-ért megkaphatja. 2. A férfiruha outletek közül válassza a MrSale Öltönyüzletet! 3. Vágja ki az itt található kupont, és irány a MrSale Öltönyüzlet, mert ajándékba kap minden szövet télikabáthoz vagy öltöny­höz 1 pár kesztyűt, 1 db sapkát, 1 db sá­lat, 1 db kabátzsákot és egy 10.000 Ft-os bármire beváltható utalványt összesen 17.560 Ft értékben! (Az utalvány bármi­lyen termék vásárlására felhasználható 2016.12.31-ig.) 4. Vásárolja meg az Önnek tetsző szövet télikabátot vagy öltönyt, válassza ki az ajándékokat! Nem kockáztat semmit, mert a MrSale Öltönyüzlet minden termékére időkorlát nélküli 100% pénz-visszafizetési garanciát vállal. Kifutó, márkás férfiruházat nagykereskedelmi áron

Next