Népszabadság, 2016. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-14 / 11. szám

21 Politika és Gazdasá; Lapszél A Telekommal szerződött a főváros A Főpolgármesteri Hivatal net­tó 78,7 millió forintért kötött távközlési szolgáltatási szerző­dést a Magyar Telekommal két évre telefon- és mobilnet-elő­­fizetésekre. Mindez azért ér­dekes, mert decemberben az Akos-ügy nyomán Kovács Zol­tán kormányszóvivő a kabinet Telekom-szerződéseinek fel­bontását helyezte kilátásba. Vé­gül kiderült, hogy csak néhány mobilnetszerződést mondott fel a kormány. (V. G. G.) Merkel megosztja a magyarokat A Nézőpont Intézet közvéle­mény-kutatása szerint megoszt­ja a magyarokat Angela Merkel személye: 39 százalék szimpati­zál a német kancellárral, 42 szá­zalék inkább rossz véleményt al­kot róla. Az Európai Bizottsá­got vezető Jean-Claude Juncker­­ről a magyarok 22 százaléka jó, 23 százaléka rossz véleménnyel van. A felmérés szerint ugyanak­kor a megkérdezettek 46 száza­léka kedvezően ítéli meg Vlagyi­mir Putyin orosz elnököt, míg a kritikusok aránya 28 százalék. Még pozitívabb a, Barack Obama amerikai elnökről alkotott kép: a lakosság 59 százaléka szimpati­zál vele, és csak 18 százalék bírál­ja. (MTI) Súlyos tartozása volt az eltűnt politikusnak Százmilliós adótartozása volt az eltűnt zuglói önkormányza­ti képviselő, Sápi Attila cégé­nek - írta a Bors. A cikk sze­rint az MSZP-s politikus 2011- től tulajdonosa egy magánnyo­mozással foglalkozó cégnek, amelyet 100 millió forintot, il­letve 180 napot meghaladó adótartozás miatt októberben felszámoltak. A több mint egy hete eltűnt politikust immáron a rendőrség is keresi. (Hírössze­foglalónk) Szijjártó: 391 ezer bevándorlót láttunk el Magyarország tavaly 391 ezer illegális bevándorlónak bizto­sított szállást és ellátást - kö­zölte tegnap Szijjártó Péter külügyminiszter válaszul arra, hogy Nils Muiznieks, az Euró­pa Tanács emberi jogi biztosa bírálta a magyar menekültügyi rendszert. Magyarország tavaly 502 menedékkérőt ismert el menekültként, ez a regisztrál­tak 0,1 százaléka. (Hírösszefog­lalónk) ERŐS MONDAT Igen, embercsempész vagyok, de vállalom. Orbán Viktor hatezersze­res embercsempész azzal, hogy papírok, regisztráció nélkül, buszokkal szállít­tatta Ausztriába a menekülteket. Kalmár Szilárd, a Segítsünk együtt a menekülteknek csoport vezetője a 24.hu-nak arról, hogy ő is szállított menekültet Bécsbe. NEPSZABADSAG Média Az OTP jelentős összeggel finanszírozta a TV2 megvételét Csányi is beszállt Az állami Eximbank mellett az OTP is adott hitelt Andrew G. Vaj­na filmügyi kormánybiztosnak a TV2 megvásárlásához - értesült a Népszabadság. Vajna vállalkozása megerősítette az információt, de a hitel összegét nem árulta el. M. László Ferenc Az ország leggazdagabb emberének számító, a miniszterelnökkel jó vi­szonyt ápoló Csányi Sándor bank­ja, az OTP is adott hitelt Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztos­nak a TV2 megvásárlásához - ér­tesült a Népszabadság. Úgy tudjuk, a bank jelentős összeggel finanszí­rozta a tranzakciót. Értesülésünket a TV2-t megvásárló Magyar Broad­casting Co. Kft. megerősítette, bár a hitel összegéről nem kívánt részle­teket elárulni. Andy Vajna október 15-én ír­ta alá a két korábbi tulajdonossal, Yvonne Dederickkel és Simon Zsolt­tal az adásvételi szerződést, az át­adás-átvétel pedig január elején zá­rult le. Mint arról korábban beszá­moltunk, Vajnának nem csak a vé­telárat kellett előteremtenie, a tévé­­társaságnak jelentős adósságai vol­tak a Magyarországról 2013-ban kivonuló német médiakonszern, a Pro7Sat.1 felé. Továbbá át kellett vállalnia az amerikai stúdiók felé fennálló kötelezettségeket is, ame­lyek összege akár a 30 millió dollárt is elérheti. Ezek a stúdiók biztosít­ják a filmcsomagokat a négy csa­tornát magába foglaló tévétársa­ságnak, és a szerződés alapján még hosszú évekig fizetni kell értük, ezt Vajnának garantálnia kellett. Pár hete derült ki, hogy a tranz­akció egyik finanszírozója az ex­portra szakosodott állami bank, az Eximbank, amely 6,7 milliárd forintos hitelt nyújtott a Magyar Broadcastingnak. Erről a lapunk­nak adott interjúban a producer azt mondta, nincs mögötte állami támogatás, szigorú feltételekkel és piaci kamatozással kapott hitelt, továbbá cáfolta, hogy egy másik ál­lami bank, az MKB is beszállt vol­na a finanszírozásba. Kérdésünk­re, miként teremtette elő a 18-20 milliárdosra becsült vételárat, Vaj­na így válaszolt: „A vételár üzleti ti­tok. Az ügyletet saját tőkéből és egy több bankból álló konzorcium köz­reműködésével finanszíroztam.” Andy Vajna 18-20 milliárdot fize­tett a TV2-ért fotó: Reviczky Zsolt Csányi Sándor bankja, az OTP is hitelezett fotó: Korponai tamás Bontás után visszaállítás A Mahir Cityposter Kft. tegnap négy Andrássy úti oszlop felállítá­sával megkezdte a fővárosi ön­­kormányzat által elbontott 169 hirdetőoszlop pótlását, miután a Fővárosi Törvényszék kedden eltiltotta a fővárost a további bontástól. A cég új oszlopokat állít, mivel a régieket még mindig nem adta ki a főváros. Háború A légszennyezettség-mérők okozták a Simicska-cég vesztét Mi bűzlik az oszlopok körül? Szalai Anna A fővárosi oszlopper főszereplőivé váltak a hirdetőhengereken elhelye­zett légszennyezettség-mérők és in­ternetterminálok. Az önkormány­zat ezekre alapozza a szerződésbon­tást. Holott ezek a tenderkiírásnál és a szerződéskötésnél sem voltak töb­bek színes pántlikánál az üzleten. „A pályázó tegyen javaslatot ar­ra, hogy milyen formában tudja tá­mogatni Budapest társadalmi, kul­turális, idegenforgalmi életét” - a 2005-ben kiírt utcabútor-pályáza­tot szövegező fideszes képviselők aligha hitték, hogy tíz év múltán eb­be a pontba kapaszkodva mondják fel a Simicska Lajossal nagy nehe­zen tető alá hozott szerződést. A ten­der célja ugyanis az volt, hogy a Si­micska érdekkörébe tartozó reklám­céget, a Mahir Cityposter Kft.-t hoz­zák helyzetbe. A cég ajánlatában öt, légszen­­­nyezettséget mérő oszlop telepítését vállalta, amelyek mutatják az egész­ségügyi határértékhez viszonyított arányt is. Ezenfelül vállalta, hogy huszonöt, internetes terminállal kombinált hirdetőoszlopot helyez ki Budapest legforgalmasabb útjain. Hat év telt el anélkül, hogy bárki érdeklődött volna az internetes ter­minálok, illetve a légszennyezettség­mérő eszközök felől. 2012 januárjá­ban a Mahir azt írta a városüzemel­tetési főosztály vezetőjének, hogy a „légszennyezettséget bemutató hir­detőoszlopokon megjelenő adattar­talmakat az Országos Meteorológiai Szolgálattal egyeztették”, míg az osz­lopok környezetében wibzónákat alakítanak ki. A rendszer alkalmas arra, hogy a hotspotot használó in­ternetezők készülékén előre beállí­tott weboldalak jelenjenek meg pél­dául az idegenforgalomról. A levél­re augusztusban érkezett meg a tu­lajdonosi hozzájárulás a fővárostól, bármiféle ellenvetés nélkül. A Mahir a 2006-os szerződés alapján 761 hirdetőoszlopot állított fel Budapesten. Ez mutatja a lég­­szennyezettségi adatot, tizennégy biztosít internetkapcsolatot. (A szerződésben ez utóbbiból huszon­öt szerepel.) A főváros tavaly má­jusban (az Orbán Viktor és Simics­ka között kitört háború nyomán) átfogó ellenőrzést rendelt el az ut­cabútor-szerződésekkel kapcsolat­ban. Az ellenőrzést végző Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazga­tósága 27 helyen talált hibát a Ma­­hir-oszlopokon. Feltárta, hogy „az oszlopok nem a légszennyezettség mértékét mutatják, hanem a leve­gőminőséget”, ráadásul az sem sa­ját mérés, hanem az Országos Lég­­szennyezettségi Mérőhálózat ada­tai alapján. Terminál helyett pedig mindössze wifielérést biztosító osz­lopokat telepítettek. Ezek haszná­latához azonban saját okos eszköz­re (telefonra, tabletre) van szükség. Ráadásul négy oszlopot nem is talál­tak meg, többnél nem volt megfelelő az internetkapcsolat. A főváros október végén felmond­ta a szerződést. Okként a fenti hiá­nyosságokat jelölte meg, kiegészítve azzal, hogy a cég karbantartási kö­telezettségeinek sem tett eleget, rá­adásul a szerződés a jó erkölcsbe üt­közik. Azt nem írták, hogy pontosan mi. Azt sem, hogy kinek a jó erköl­csébe ütközik. A mérőoszlopok egyike. Ez megvan fotó: móricz-sabján simon 2016. január 14., csütörtök Budapest Tarlós visszavág Orbánnak­ ­•Folytatás az T. oldalról Ám a főpolgármester hozzáteszi: mindez aligha javítja majd a Fidesz megítélését Budapesten.­­ Mint ahogy az sem teszi népszerűvé, ha Orbán Viktor pártelnök-miniszter­elnök kijelenti, hogy szíve szerint egyetlen fillért sem adna Budapest­nek fejlesztésre, illetve azt mondja: Budapest „irodalmi kérdés” - han­goztatta a főpolgármester, megerő­sítve információnkat, hogy találko­zójukon ez hangzott el. Tarlós István fontosnak tartja tisztázni: ez nem az ő csatája, ha­nem Budapesté és a Fideszé. Nem tőle vesznek el pénzt, hanem a fővá­rostól. És nem hiszi, hogy a helyé­ben más többet tudna kiharcolni a városnak. A főpolgármester nem tagadja: a közösségi közlekedés ügye megvá­lasztása óta ütközőpont a kormán­­nyal. Mint mondja, számára fontos a politikai közössége iránti lojalitás, de a budapestiek választották meg. Nem könnyíti a megoldáskeresést az sem­­ idézzük hogy „Nyíra­­dony polgármesterével kell meg­értetnie egy nagyváros közlekedési problémáit”. (A Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium közlekedési ügye­kért felelős államtitkára, Tasó Lász­ló korábbi nyíradonyi polgármes­ter.­­A szerk.) A főpolgármester szerint a kor­mánynak esze ágában sincs átven­ni a BKV-t. Ezt egyébként már ő is javasolta, de egyetlen kormány­tag sem kapott a lehetőség után két kézzel: a kabinet tisztában van az­zal, hogy a BKV üzemeltetése nem oldható meg annyiból, amennyit most adnak. Azt a megfogalmazást sem tudja hova tenni, hogy a „kormány nem dugódíjellenes”. Ha nem az, akkor helyezze hatályon kívül a behaj­tási díj bevezetését tiltó törvényt, mondta, hozzátéve: a fővárosi ön­­kormányzat nem fogja egyedül ma­gára húzni ezt a népszerűtlen in­tézkedést. A bevezetést alátámasz­tó munkaanyagot ráadásul már egy éve megküldték a kormánynak. A főpolgármester mindezzel együtt leszögezi: nem harcolni akar, hanem megegyezni. Ha hagyják, Tarlós a kormányfő árnyékában­FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Next