Népszabadság, 2016. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-25 / 47. szám

2016. február 25., csütörtök • www.nol.hu Névjegy MICHAEL BARKER A Sony Pictures Classics társelnöke. Olyan független művészek műveit gondozta, mint Woody Allen, Pedro Almodovar, Robert Altman, Hector Babenco, Ingmar Bergman, Frances Coppola, David Cronenberg, Guiller­mo del Toro, James Ivory, Merchant Ivory, Jim Jarmusch, Norman Jewison, Neil LaBute, Ang Lee, Richard Linkla­­ter, Louise Malle, David Mamet, Errol Morris, Wim Wenders és Zhang Yi­mou. Korábban az United Artist ügy­vezetője volt, megalapította az Orion Classicsot, amelynél többek között R. W. Fassbinderrel, Akira Kuroszavával, Francois Truffaut-val és Szabó Ist­vánnal dolgozott. NÉPSZABADSÁG Kultúra i ii Interjú Michael Barkert lenyűgözte a Saul fia, a Sony Pictures Classics egyik legjobb filmjének tartja Nehéz lesz elvenni tőlük az Oscart A Michael Barker alapította Sony Pictures Classics filmjei 1992 óta 158 Oscar-jelölést gyűjtöttek be, melyekből végül harminchatot vál­tottak díjra. Barker a Saul fia első vetítésén tudta, hogy Nemes Jeles László óriási tehetség, muszáj meg­szerezniük és az Oscarig repíteniük a filmet. Csákvári Géza Mikor látta meg a Saul fiában a si­ker lehetőségét? A Saul fia nemzetközi joga­it egy francia cég, a minőségi, füg­getlen produkciókkal foglalkozó Films Distribution árulta. Már jóval Cannes előtt szóltak, hogy lesz egy „nekünk való” film. Tom Bernard stú­dióalapító kollégámmal az első nyil­vános vetítésén, tehát a cannes-i vi­lágpremieren láttuk. Rögtön tudtuk: ez a film kell nekünk. Szenzációsnak tartottuk, és biztosak voltunk, hogy óriási tehetség bontakozik ki éppen a szemünk előtt. Nem sokkal később meg is egyeztünk a franciákkal. A szaklapok azt­ írták, hogy az ame­rikai cégek sorban álltak és egymás­ra licitáltak. Biztosan így is volt. Huszonöt éve vagyu­nk a szakmában, ha megtet­szik egy film, mindent elkövetünk, hogy megszerezzük. Teljesen mind­egy, kik a konkurensek. Mi fogta meg a filmben? Tény, hogy úgy gondoltuk, bőven elégszer láttunk már holokauszt­­filmet a moziban, minden lehetsé­ges történetet már elmondtak róla. Csakhogy amikor pergett előttünk a Saul fia, rögtön nyilvánvaló volt, so­sem láttunk még ilyet, egészen újsze­rű módon közelít a témához. Ezt a hatást csak olyan kiemelkedő tehet­ségű rendező tudja elérni, aki a leg­jobb alkotótársakkal veszi körül ma­gát. Ráadásul 35 milliméteres film­re forgatták, digitálisan ezt a textú­rát nem tudták volna megvalósíta­ni. A sikerben nagy része van az ope­ratőrnek, Erdély Mátyásnak is. Los Angelesben nem múlik el beszélge­tés a munkájának méltatása nélkül. És Röhrig Géza alakítása is rendkí­vüli, hovatovább filmtörténeti jelen­tőségű. Most már elmondhatom: csak néhány szavazaton múlt, hogy nem került be a legjobb férfialakítás jelöltjei közé az Oscarra. Benne van Röhrig Gézában a lehető­ség, hogy filmsztárrá váljon? Abszolút. Én például egyáltalán nem tartom őt kezdőnek. A film­vásznon a jelenléte természetes és erőteljes. A Saul fiában nagy ívű és többrétegű az alakítása. Hogy kell elképzelnünk az Oscar­­kampányt­, amit a film mögé tett a Sony Pictures Classics? A legjobb idegen nyelvű filmé spe­ciális kategória. Senki sem költ annyi pénzt rá, mint a legjobb film- vagy legjobb rendező-nominációra. Arra kell törekedned, hogy minél többen nézzék meg a jelöltedet. Ha minden akadémiai tag látja, a film majd ma­gáért beszél, hisszük, hogy lenyűgö­zi a szavazókat. László és Géza ren­geteg interjút is ad, végigturnézza az ország összes nagyvárosát . Azt is mu­száj elmondanom: tényleg sok neves alkotóval dolgoztam együtt, de en­­­nyire alázatos és adekvát művészek­kel, mint László és Géza, még nem volt dolgom. Ők maguk a kampány. László Golden Globe-díj-kiosztón elmondott köszönőbeszéde - „abszt­rakció lett a holokauszt” - megérin­tette az embereket. Egy nagy művész­i, érzékeny emberi lény is egyben. Az Andrej Zvjagincev rendezte Levi­­atán is Sony Classics-film volt: ta­valy a Golden Globe után az Oscar nem jött össze. Most nem aggódik? A legjobb idegen nyelvű film az a kategória az Oscaron, melynek az eredményét lehetetlen megjósolni. Sokszor nem a legesélyesebb nyer, de most úgy érzem, hogy a Saul fiától nehéz lenne elvenni a díjat. De száz százalékban senki sem lehet biztos. A magyar felek segítik az Oscar­­kampányt? A washingtoni magyar nagykö­vetség szervezett egy vetítést kong­resszusi tagoknak, de ami ennél is fontosabb, hogy a Magyar Nemze­ti Filmalap vett hirdetéseket. Sokat számít, ha a gyártó ország is megmu­tatja, tesz valamit a díjért, nem csak az amerikai forgalmazó „nyomatja”. Magyarországnak is nagy dicsőség ez. Kevesen tudják, de még az Orion Classicsszal benne voltam a Redl ez­redes Oscar-kampányában is, így egy kicsit déja vu érzésem van... Már a jelölés is óriási esemény. Mi­lyen befolyással lehet ez Nemes Jeles László pályafutására ? Jelentős előny, ha valakinek a ne­ve mellé odateszik, hogy Oscar-j­elölt. Ezt pedig senki sem tudja már elven­ni tőle. A legjobb idegen nyelvű film kategóriában a jelölés sokat számít az amerikai forgalmazás szempont­jából is: lehet utóélete a mozikban és egyéb platformokon hosszú éve­ken át. Az Egyesült Álamokban na­gyon kevés nem amerikai filmet néz­nek, egy nomináció elengedhetetlen ahhoz, hogy számításba vegyék. Mekkora bevételt várnak az ameri­kai piacon a Saul fiától? Nincsenek konkrét számok. In­kább úgy fogalmaznék, hogy mi már így is sikernek tartjuk. A filmet levetítették egy ma még élő egykori sonderkommandósnak, a görög Dario Gabbainak, így van. Az egyik Los Angeles-i vetítés után megkérdezték Lászlótól, találkozna-e vele. Azt felelte, hogy természetesen, de jobb lenne, ha előtte megnézné a Saul fiát. A vetí­tésen Gabbai kérte, hogy vegyék le a hangot minimálisra és néhány lám­pát hagyjanak égve, mert nem akart túlságosan a hatás alá kerülni. A film végül lenyűgözte, és nagyon szívesen találkozott Lászlóval és Gézával. Ki­­lencvenhárom éves, tele élettel, erős kézfogással. Nem találtam a szava­kat, amikor beszélgettek. A világ egyik legfontosabb filmes cégének vezetőjeként hogy tekint a munkájára? Mint üzletre vagy kul­turális misszióra? Am­ikor Tommal megalakítottuk a céget, lefektettük az elveket: az a cé­lunk, hogy a világ legjobb filmjeit és legfontosabb művészeit eljuttassuk a nézőkhöz. Ha ehhez valaki hozzáte­szi, hogy ezzel a kultúrát építjük, el­fogadom mint dicséretet. Ha a hét végén Oscart nyernek a Saul fiával, az mennyire lesz fontos elismerés a Sony Classicsnak? Az utóbbi hónapokban Lászlóval és Gézával eltöltött időt mind szak­mai, mind személyes szempont­ból felbecsülhetetlennek tartom. A Saul fia az egyik legjobb filmünk. Minden egyes ébren töltött órában azon dolgozunk, hogy László kezé­ben tarthassa majd az aranyszob­rocskát. Röhrig Géza, Nemes Jeles László és Michael Barker egy hollywoodi gálaesten fotó: afp­ kevin winter/cetty images Tévépremier Megegyeztek a Saul fia alkotói a televíziós bemutatóról. Először az RTL Klubon lesz látható, közvetle­nül a mozis vetítések után, várha­tóan még az idén. A TELJES INTERJÚ a www.nol.hu-n lesz olvasható. Kiállítás • • Ötvenhatról három vonallal Csordás Lajos Mieczyslaw Wasilewski fekete-fehér plakátjai láthatók a Lengyel Intézet Platán Galériájában, az Andrássy úton. Wasilewski a lengyel plakát­művészet legelismertebb alkotói kö­zött szerepel. A varsói Szépművészeti Egyetem és az Európai Szépművé­szeti Egyetem professzora, mind­két helyen a tervezőgrafika szak tan­székvezetője, plakáttervezéssel, il­lusztrációkkal, valamint kiadói rek­lámgrafikával foglalkozik. Mostani budapesti tárlatán kiállí­tási hirdetményeket és filmplakáto­kat láthatunk tőle. Magyar filmek­hez is készített reklámgrafikát, pél­dául a Kovácsi János rendezte Cha­­cha-chához és Fábr Zoltán 1978-as Magyarok című filmjéhez. Az ’56-os forradalom 50. évfordulóján, 2006- ban emlékplakátot rajzolt, reagálva arra is, hogy az őszödi beszéd és az azt követő események árnyékában nem lehetett méltó módon megün­nepelni az évfordulót. Mindezt há­rom vonallal meséli el: egy szemöl­dököt és egy lecsukott szemet áb­rázoló körívvel és egy könnycsep­pel, amivel a zseniális egyszerűség mellett visszautal Franciszek Staro­wieyski híres korabeli ’56-os plakát­jára, a Síró galambra is. Wasilewski rajzai még az egysze­rűség nagyszerűségét tökélyre vivő lengyel plakátművészetben is szi­kárnak mondhatók. Egy-két vonal­lal vagy betűvel hoz létre látványo­kat, melyek többnyire emberi arcot formáznak. Egyik munkáján például a PLAKATY szó betűit rendezi úgy, hogy orr, szemek és száj alakuljon ki belőlük. Hasonlót látunk a mos­tani kiállításához készült hirdetmé­nyén, melyen egy finom lángarc je­lenik meg öt-hat könnyed vonalból, sugárzó pacaszemekkel. MIECZYSLAV WASILEWSKI PLAKÁTJAI Lengyel Intézet Megtekinthető április 2-ig O Arc a „plakát” szóból FOTÓK: A SZERZŐ FELVÉTELEI Emlékezés 1956-ra, visszautalva Starowieyski Síró galambjára kontinens.. 1 rí 11 fik aielekbel ©^' i 4*r \ 'Iorday Emil különleges kongói gyűjteménye ^ Exkluzív bemutató és gyűjteményi kg a Néprajzi Múzeu­m­ \ ’ 1 italógus imban Énül Tom­my Congo Collection

Next