Népszabadság, 2016. július (74. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-01 / 153. szám
NÉPSZABADSÁG I 2016. július 1., péntek POLITIKA ÉS GAZDASÁG Nyomoznak a fantomlakók miatt SOROKSÁR Közokirat-hamisítás gyanújával nyomozást rendelt el az ügyészség a nagybani piacon lévő panzióba bejelentkezett székely kamionsofőrök ügyében majdnem két évvel cikkünk után. FEKETE GY. ATTILA A 2014-es önkormányzati választás előtt a Népszabadság számolt be elsőként arról, hogy egy negyvenágyas soroksári panzióba ezernél több kamionsofőr jelentkezett be állandó lakosként. Valójában nem laktak ott, azután jelentették be őket, hogy megszűnt a Waberer’s Csíkszeredai telephelye. A székelyföldi sofőröknek magyarországi címre volt szükségük, a szállítmányozó cég kamiontelepe mellett működő panzió pedig épp kapóra jött. A lakossággyarapodás a szavazókörök kialakításakor a XXIII. kerület vezetésének is szemet szúrt, mivel a román, tehát uniós állampolgárságú, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező kamionosok szavazhattak volna a helyhatósági választáson. Kérdésünkre az önkormányzat akkor azt válaszolta: a járási hivatallal egyeztetve arra jutottak, nincs jogszabályi korlátja annak, hogy egy címen hányan létesíthetnek lakóhelyet. Ám miután nyilvánvalóvá vált, hogy a székely kamionosoknak eszük ágában sincs átírni a kerület politikai erőviszonyait, maradt minden a régiben. Egészen a közelmúltig, amikor is - mint megírtuk - Soroksár vezetése megelégelte a lassan kétezer kerületi fantomlakást. Májusban rendeletet alkotott a képviselő-testület, amely szerint júliustól települési adót kell fizetnie annak, aki egy kerületi szálláshelyre lakóként bejelentkezik. Az adó mértéke naponta 350, azaz évi 127 750 forint. Különös ugyanakkor, hogy az önkormányzat nem a törvény erejével próbálta meg visszaszorítani a törvénysértő gyakorlatot, hanem adó kivetésével. Az ugyanis még az önkormányzatnak készült előterjesztésből is egyértelműen kiderült, hogy a rendelet célja nem az országosan egyedülálló adófajtából származó bevétel beszedése, hanem a tömeges - fiktív - bejelentkezések megakadályozása. Június 7-én Tényi István bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen közokirat-hamisítás és más bűncselekmények, például hivatali visszaélés gyanújával. Tényi - a Magyar Nemzet írását idézve - a hatóság elé tárta a szállodatulajdonos nyilatkozatát, amely szerint „a Waberer’s kijárta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál, hogy a cég sofőrjeit állandó lakosokként jelentsék be a panzióban”. Amihez a cég azt a magyarázatot fűzte, hogy a sofőröknek állandó lakcímmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy Magyarországon dolgozhassanak. Az ügyészség nem látta okát, hogy hivatali visszaélésért nyomozást rendeljen el. Tény, hogy a Waberer’s befolyásos (ma már csak volt) tulajdonosa nem hivatalos személy. De ha igaz a panziós állítása és valóban „jártak” az ügyben a bevándorlási hivatalban, ott már hivatalos személyek is kapcsolatba kerültek az üggyel. Elrendelték ugyanakkor a nyomozást a fiktív lakcímbejelentések ügyében, közokirat-hamisítás miatt. Mint lapunk is megírta, időközben kétezerre nőtt azoknak a száma, akik bejelentkeztek a szálláshelyre. Igaz, már a két évvel ezelőtti cikkünk is utalt arra: aki olyan állandó lakóhelyre jelentkezik be, ahol ténylegesen nem él, közokirathamisítást követ el. Felvetődhet a kérdés, hogy 2014 óta miért nem zavarta igazán ez a tény (azaz az intézményesült közokirat-hamisítás) az önkormányzatot és a hatóságokat. Az önkormányzat foglalkozott az üggyel, de a jogászaik a kormányhivatallal egyeztetve úgy ítélték meg, semmi sem korlátozza azt, hogy egy lakcímre hányan jelentkezhetnek be. Ez igaz. Azt azonban előírja a jog, hogy aki állandó lakhelyül jelöl meg egy címet, annak ott elérhetőnek kell lennie. Kérdés, ennek eleget tettek-e a kamionsofőrök azzal, hogy voltaképpen postahóknak használták a panziót. A Viktória Motel: Otthonos hely FOTÓ: móricz-SABJÁN Simon L. számolta magát, L. megy Folytatás az 1. oldalról Egyesek tudni vélik, hogy L. Simonnak a lovasberényi kormányüdülő körüli sürgölődése lehetett az utolsó csepp a pohárban. (A Demokratikus Koalíció tegnap állampolgári bejelentésekre hivatkozva közölte: az üdülő az államtitkár érdekeltségébe kerülhetett.) Az viszont tény: L. Simon már másodszor veszíti el államtitkári rangját a nemzeti együttműködés rendszerében. Az előző ciklusban Orbán a kulturális államtitkári posztról menesztette, de később mégis visszaengedte a Miniszterelnökségre. Kormányzati forrásunk szerint harmadik virágzásában már nem reménykedhet. - Úgy látszik, eljutott végre a Miniszterelnökséghez is, hogy nem létezik Magyarországon hathatós műemlékvédelem - kommentálta a hírt Mezős Tamás, a megszüntetett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egykori elnöke. Az L. Simon államtitkársága idején törvénybe iktatott egyszerűsített műemlékvédelmi eljárás odavezetett, hogy a szakmának szinte semmilyen önálló jelenléte nincs. A hozzértő műemléki felügyelők az örökségvédelmi hivatal kormányhivatalokba tagolása óta egyre több helyen eltűntek az építéshatósági rendszerből. Mezős Tamás szerint vissza kellene adni a műemléki területnek az önálló szakhatósági felügyeleti kört, mert egyre inkább elveszti szakmaiságát. Ráadásul a távozó államtitkár kezdeményezésére körülbelül kétezerrel kevesebb lett a műemlékek száma az utóbbi években, holott számukat inkább jelentősen emelni kellett volna. Cs. I.-Cs. L. Némethné: csatából nyugdíjba KABINET Németh Lászlóné, a pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár júliusban nyugdíjba vonul. Ennek következtében személyi és szerkezeti változások lesznek a Miniszterelnökségen - jelentette be tegnap Lázár János. Igaz, rögtön hozzátette: Némethné a nyugdíjazása ellenére új posztot kap. Az egyelőre nem nyilvános, mit. Távozásának okait lényegesen sokszínűbben látják forrásaink, mint a sorozatos botrányaival a Fidesznek számos kínos percet okozó L. Simon László menesztését. Forrásaink egy része szerint esetében inkább kimenekítésről, mintsem leváltásról lehet beszélni. Orbán Viktor kedveli egykori fejlesztési miniszterét, mivel mindig elvégezte, amire vállalkozott. A kormányfő e magyarázat szerint megkíméli őt a jelenlegi területeit érintő csatározásoktól. Némethné az utolsó „simicskista", vagyis Simicska Lajos bizalmasa volt, aki az egykori fideszes milliárdos és a miniszterelnök szakítása után a kormány tagja maradhatott. Forrásaink szerint részben azért, mert Orbán bízott benne, hogy végrehajtja a rábízott feladatokat, jó viszonban van Lázár Jánossal is, valamint közeli kapcsolatot tartott fent az akkor még bizalmi embernek számító Spéder Zoltánnal, az FHB Bank elnökével, a takarékszövetkezeti integráció egyik szellemi atyjával is. Az egyik értelmezés szerint Némethnének most azért kellett távoznia, mert Spéder kegyvesztett lett, több érdekeltsége ellen eljárás indult. Egy másik interpretáció szerint nem kellett kirúgni, hiszen maga felismerte, hogy elfogyott körülötte a levegő, s kérte nyugdíjazását. Forrásaink szerint Némethné a rábízott ügyek közül a posta átalakítását, illetve a takarékszövetkezeti integrációt 90 százalékban megvalósította, ám a kormány a zárás előtt olyan radikális változásokat hajtott végre a koncepción, amelyeket nem akart felvállalni. Ismerői szerint bármennyire próbálta távol tartani magát a Simicska-Orbán-háborútól vagy a Spéder érdekeltségei elleni eljárásoktól, és igyekezett egyensúlyozni a felek között, most felismerte, az elmérgesedett viszonyok miatt már nem tudja befejezni az elkezdett munkát. „Régi vágású káder, végrehajtó típus, nem akart beleállni ebbe a háborúba” - indokolta visszavonulását egy kormányzati forrás. Lázár viszont egyes hírek szerint csupán taktikus vezéráldozatnak tartja Némethné nyugdíjazását. A megszűnésre ítélt államtitkárság alapvetően két nagyobb vagyoncsoport felett őrködik: az egyik a pénzügyi terület - például az MFB, a Magyar Posta, a díjbeszedő, a takarékszövetkezetek -, a másik a közművek, például Paks 2., az ENKSZ és a Főgáz. Mindkét csoportot szívesen vinnék a kabinet más tagjai: az előbbi a nemzetgazdasági, az utóbbi a nemzeti fejlesztési tárcánál köthet ki. Lázár tegnap többször odaszúrt minisztertársának, Seszták Miklósnak. Eszerint tárcája azért fogott az állami közműszolgáltatás kialakításába, mert azt a fejlesztési minisztérium nem szervezte meg. Első körben Némethné államtitkárságának megszüntetésétől mindenki ama, régóta rebesgetett szándék beteljesültét várja, hogy az energiatársaságok átkerülnek Sesztákhoz és így az MVM-hez. Mások szerint az iparági szereplők által döntésképtelennek látott államtitkár elmozdításával épphogy olajozottabbá válhatnak a tárcán belüli folyamatok, így ismét felvetődhet az a változat, hogy míg az ügyfelek veszteséges ellátása maradna Lázár hatásköre, addig a vezetékek megvásárlása és nyereséges üzemeltetése maradhat az MVM-re. Munkatársainktól Németh Lászlóné régi barátja, Simicska Lajos társaságában FORRÁS: közgép 3 Virrasztással gyógyítanának Az egészségügyért felelős államtitkár nélkül emlékeznek meg a Semmelweis-napról ma a Kossuth téren. Ónodi-Szűcs Zoltán azzal hárította el a meghívást, hogy nem vesz részt politikai rendezvényeken. Döntését Sándor Mária, a fekete ruhás ápolónő sajnálja, mert - mint lapunknak mondta - az este hattól szombat reggelig tartó demonstrációjuk nem politikai rendezvény, hanem összefogás a betegekkel, az egészségügyi dolgozókkal a jobb, tisztességes körülményekért, ellátásért. „A felszólalók arról beszélnek majd, milyen egészségügyet akarunk, hogyan képzeljük a minőségi ellátást” - mondta. S hozzátette: úgy biztosan nem, hogy félniük kelljen a jogaikért kiállóknak. Az előzetes jelzések alapján a térre 5-7000 embert várnak Sándor Máriáék. Ott lesznek az elmúlt hónapok oktatásügyi tiltakozásait vezető tanárok is. De a megmozdulás nem csak beszédektől lesz hangos. Este nyolctól mások mellett Dés László zenész, Parti Nagy Lajos költő, Grecsó Krisztián író, Danics Dóra énekes, Kollár-Klemencz László zenész lép fel, este 11-től pedig a Pa-dö-dő együttes zenél. Éjjel egy órától kerekasztal köré várnak a szervezők orvosokat, nővéreket, egészségügyi szakpolitikusokat. Danó Anna Sándor Mária támogatást és félelmet tapasztalt, amikor rendezvényére toborzott