Munkás-Heti-Krónika, 1873 (1. évfolyam, 1–52. sz.)
1873-02-23 / 8. szám
tesz, hogy gúnyt ne irjak. De korántsem írok azért, hogy, a tunya és eltompult olvasót mulattassam. Én ezt szigorú komolyságnak veszem, és valósággal hiszek a gazdagok a szegények elleni harczában. A kételkedőt meg fogom arról győzni. Annál erősebben hiszem, hogy nincs szükségük a munkásoknak erőszakot gyakorolni, hacsak az nem lenne, hogy rajtuk akarnának erőszakot elkövetni, amint ez kétségkívül minden forradalomban történt. Elleneinek hibái voltak azok, melyek a legjobbat tették a munkások mindeddigi haladásaihoz. Most pedig még az irtóztatóig is űzik a régi hibákat. Katonák hiányában egy reaktió sem ütött ki balul, de az eszközök — melyekben sohasem szenvedtünk hiányt — megválasztásánál elkövetett részlelkűség és figyelmetlenség hiányában sem, hanem egyedül a kor megértésének hiányában, minden tekintetbeni szűkalme és ügyetlenség miatt. Azon emberek, kik fen akarják tartani a régi állapotokat, azok magok tartoznak ezen régi korhoz s csak külsejükön viselik az uj kor szinezetét. Ők nem foghatják fel, hogy a holt dolgok maradnak csak hosszabban ugyanazok, s hogy annál gyorsabban következnek be a változások, minél magasabb mértékben nyilvánul az élet. A gyorsaság, mely a jelenlegi mozgalom tulajdona az előbbi kor minden mozgalmaival szemben, magasabb irányának bizonyságát képezi, hatalmáról és sokat magában foglaló szelleméről tanakodik. A kereszténységet azzal magasztalják, továbbá abból magyarázzák eredményét, hogy a társadalom legalsóbb rétegeiből eredt; és hát ismerjék ezt el a munkás mozgalomra nézve is. Még nem vált lehetetlenné, hogy a régi kort enyhén az újba vezethessük át, de a határidő, mely nektek szánva van, igen rövid fog lenni, kivált ha ezentúl is ugy túlrohantok. Gazdagságtok elvesztendi értékét, ha nem találtok többé szolgákat kéjelgéstokre. De nemcsak gazdagságtok kártyaházak, hanem hatalmatok kártyaháznak fog bebizonyulni, ha az eddigi módon tovább haladni fogtok. Hozzátok pedig munkások kiáltok: Ne rázzátok a fát! Búzástok által éretlen gyümölcsök esnének le. Ezek pedig károtokra válnának. Várjatok, de nem összedugott körökkel, hanem teremtve munka által és folytatva s kiterjesztve törekvéseiteket, erkölcsi s szellemi emelkedéstekre. Megmutattam már nektek ezen lapban, mily magas és nagyterjedelmű a ti feladatatok, miképen foglalja ez magában az egész társadalom tökéletes átalakítását. Fogjátok fel ezt egész komolyságában. Még nincs ellenségeitek előtt tárva az örvény, amely elébe sietnek, addig nem hallgatnak semmi intésre, de kedvesek lesztek, "la ula:11 gazdagságuk és hatalmuk kártyaházai összeomlásnak indulnak. Ők maguk hivandnak titeket kétségbeesésükben." Ezen kiáltás el fog hangzani — de nem előbbutóbb, — hanem nemsokára. E mellett kezeskedik a kor előrehaladásának gyorsasága s a minden értelmet nélkülöző hátramenő törekvések rohamossága. Akkor legyetek felfegyverezve, hogy a partra vetett államhajók és a szétmenő társadalomtagok védkalauzai legyetek. Mindaddig legyetek csendesek, de éberek , erőszüljetek kifelé és emeljétek magatokat belsőleg. " A magyar ipartörvény. ív. Az ipar megkezdéséről. 1. §. A magyar korona területén minden nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül," ezen törvény korlátai közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat. 2. §. Önálló ipart az atya, gyám, vagy gyámhatóság beleegyezésével kiskorúak is űzhetnek, és ily esetben vagyonukról szabadon rendelkeznek. 3. §. Jogi személyek szintén szabadon űzhetnek ipart, ha üzletvezetőt állítanak. (24. §.) 4. §. Aki szabadon gyakorolható ipart űzni szándékozik, tartozik ebbeli szándékát az illetékes iparhatóságnak szóval vagy írásban bejelenteni, s ezen akalommal kimutatni, hogy az ipar önálló gyakorlására az 1., illetőleg 2. vagy 3-ik §§-okban kivánt kollékoknek megfelel, mi ha megtörtént, a bejelentésről szóló iparhatósági igazolvány, a 26. §. alá tartozó eseteket kivéve, meg nem tagadható, és az iparhatóság által az illetőnek legfölebb 3 nap alatt ingyen kiszolgáltatandó, különben a bejelentő iparának űzését megkezdheti. 5. §. A következő iparágak gyakorlására nézve: u. m. szállodák, korcsmák és kávéházak tartása, a zsibáruskodás, zálogra való kölcsönzés, cselédszerzés, kéményseprés, tüzijátékszerek készítése, rendes járati időhöz kötött személyszállítás és azok iparára nézve, kik közhelyeken a közönség számára személyszállító eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják, mint: hordárok, bérszolgák stb., a közigazgatási hatóságok föl vannak jogosítva, közbiztonsági, közerkölcsiségi, közegészségi és más egyéb közérdekek szempontjából, ezen törvény korlátai között és a helyi szükséghez képest átalánosan kötelező szabályokat hozni. 6. §: Új reál iparjogok többé nem engedélyezhetők, de az eddig engedélyezettek épségükben továbbá is megmaradnak, anélkül... azonban, hogy azok hasonnomú iparnak mások általi gyakorlását korlátozhatnák. 7. §. Valamely fennálló reál iparjognak tulajdona nem menti fel a tulajdonost a törvény által megkívánt kellékek kimutatásának kötelessége alól. Ha a kellékekkel nem bír, csak minősített üzletvezető vagy bérlő által űzheti iparát. 8. §. Ha valamely iparág gyakorlása oly üzlettelepek fölállításával jár, melyek fekvésük, vagy az üzlet minősége által a szomszédbirtokosokat vagy lakókat, avagy egyátalában a közönséget háborgatják, megkárosíthatják, vagy veszélyeztethetik, ily telepek az alább körülirt eljárás mellett csak iparhatósági engedély alapján állíttathatnak fel, ide tartoznak : mindennemű tűzijáték- és gyászer-áru készítésére szolgáló telepek, lőpor-gyárak és raktárak, gázkészítő, gáztartó intézetet, olajgyárak, ásványolaj-finomítók, kátrány-készítők, koksz-gyárak, amennyiben másutt állíttatnak fel, mint ahol az anyag termeltetik, üveghuták, koromégetők, agyag-áru-, mész-, tégla- és gipsz-égető kemonczét, tükör-gyárak, nyers fémek előállítására szolgáló telepek, pörkölő kemonczék, fém-öntödék, amenynyiben az olvasztás nem tégelyekben történik, hámorművek, mindennemű vegyészeti gyárak, gyors fehérítők, finász-főzdék, keményítőskeményítő-szörp, paraffin, kátrányos ponyva, bélhúr, házfedő-papír és házfedő-nemez előállítására szolgáló gyárak, vér-lúg-, enyv- é, szappanfőzdék, csontégetők, csontszárítók, csontzúzók, csontfőzők és csontfehérítők, állati szőr előkészítésére szánt telepek, fagygyúolvasztók, gyertyaöntők, vágóhidak, tímárműhelyek, trágyagyárak, dugnyázó helyek, len-, kenderáztató telepek, czukor-, szesz- és sörgyárak, gőz-, száraz- és szélmalmok, uszodák, fürdők. Vízimalmok és vízépítmények fölállítására nézve továbbra is a fennálló törvények rendeletei fognak zsinórmértékül szolgálni. E lajstrom a szerint, amint az e szakasz elején említett köztekintetek egyes új iparágak telepeinél felmerülnek, vagy a most felemlítettek valamelyikére nézve elenyésznek, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszer által, a belügyminiszerrel egyetértőleg, a legközelebbi országgyűlés jóváhagyásának fönntartása mellett módosítható. 9. §. Aki a 8. §. alá eső üzlettelepok valamelyikének felállítására szükséges iparhatósági engedélyért folyamodik, köteles egyúttal a telepnek, az azon felállítandó épületeknek , belső felszerelésüknek pontos rajzát, körülményes leírását és szabatos magyarázatát az iparhatóságnak benyújtani, melynél az érdekeltek azokat a 10-dik §-ban meghatározott tárgyalás napjáig megtekinthetik. 10. §: Az iparhatóság a szándékba vett vállalatot mind falragaszok által és egyérb szokott módon az illető községben, mind a község elöljáróságához, a közelebbi, sőt ha szükségesnek látja, a távolabbi szomszédokhoz is intézett külön értesítvényben közhírré teszi, és haladék nélkül, legfeljebb 4 heti határidőre tárgyalást tűz ki a helyszínére, melyen azok, kik a vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást tenni akarnak, e kifogást szóval vagy írásban előadni kötelesek, különben az üzlettelep — ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — engedélyezendő. 11. §. A tárgyaláskor, melyről jegyzőkönyv vezetendő, az érdeklett felek és szükség esetében szakértők, s a helyi viszonyok ismeretével biró egyének jelenlétében és kihallgatása mellett minden irányadó körülmények megvizsgálandók, a netári ellenvetések alaposan tárgyalandók, és azon esetben, ha oly kifogások léteznének, melyek magánjogi czímeken alapulnak, megkísérlendő a barátságos egyezkedés, mely ha nem sikerülne, a kifogást tevő fél, jogi igényeinek érvényesítése végett, a törvény rendes útjára utasítandó, anélkül, hogy az ez érdemben hozandó bírói határozattól a telep felállításának engedélyezése függővé tétethetnék. 12. §. Na valamely üzletteleppal oly építkezések vannak kapcsolatban, melyeknek létesítése a szabályszerű épitési engedélytől függ az építészeti tekintetből szükséges tárgyalás is, a felinebb említett tárgyalással lehetőleg egy időben tartandó meg. 13. §. Az eljáró iparhatóság a felek kifogásain kívül hivatalból azt is tartozik megvizsgálni: vájjon a tervezett telep által nem fog-e a közönségre nézve jelentékenyebb háborgatás, kár vagy veszély előidéztetni, és vájjon megfelel-e az a fennálló tűzrendőri és egészségügyi szabályoknak. Kiterjesztendő a vizsgálat azon intézkedésekre is, melyek a munkások életének és egészségének megóvására szükségesek. O O o o A vizsgálat eredménye szerint az engedély vagy megtagadandó, vagy a szükségeseknek mutatkozó feltételek alatt megadandó. A végzés a megszabott feltételek elsorvolása mellett 3 nap alatt írásban kiadandó, és az engedély megtagadása vagy feltételek kikötése esetében indokolandó. Gőzkazánok használatba vétele csak akkor engedendő meg, ha az iparhatóság arról, hogy a kazán a szabályszerű biztonsági feltételeknek megfelel, kellő meggyőződést szerzett. Munkavásár. Mult számunkban közöltük a magyar ipartörvénynek azon részét, mely a tanonczokról szól. Annak megvilágítására, hogy miként tartatnak tiszteletben a törvény határozatai az iparvállalatok részéről, következő sorok küldettek be hozzánk „egy pápaszámos tanoncz" fölirattal: „A hit jó csillagzata az „Athenaeum" czimű pesti nyomda részvénytársulatának helyiségébe vezet, annak alkalma nyilik azon