Munkás-Heti-Krónika, 1873 (1. évfolyam, 1–52. sz.)
1873-03-16 / 11. szám
és gyengített munkásokkal van dolga, csak ezen szerencsétlenek, kihasználásának útján, tehát alávaló módon gazdagodhat meg. A gyáraokot, a munkaadót akadályozni abban, hogy embertársai bűntettessé ne legyen, erre azorvos és a Hygionia (egészségtan) van hivatva. Ezt mondja a mi szavazásunk szórólszóra. Vonjuk tehát futólagos vizsgálat alá egyes műfoglalkozásokat, különösen azokat, melyek közép- Európában főképen űzetnek, s kutassuk, hogy milyen teendői vannak az egészségügyirendőrségnek a különféle foglalkozási módokkal szemben. A szabómesterség a legegészségtelenebb műfoglalkozásoknak egyike. Az régi előítélet, hogy a szabó-mesterség leginkább gyenge, beteges embereknek való, sőt ezzel ellentétben választassák ezen mesterség a legnevezetesebb orvosok nyilatkozatai szerint a legerősebb és legegészségesebb emberektől. A czipészek ámbár közönségesen erősebb emberek, mint a szabók, tüdő- szív- és hasbél betegségekben, szenvednek leggyakoribban ; statistikai szemléletek folytán a czipészek negyven százaléka elhal tüdőbetegségekben. A szövök és fonók a legszerencsétlenebb mesteremberek közzé tartoznak. Tönkre teszi őket részint a rosz fizetés részint maga a munka. Azon szövőknek, kik gép nélkül dolgoznak, ott a tüdő az elrothad levegő által, a mellkas pedig a sok kézmozgatás által rontatik el. Gyárakban pedig teszik ezt a milliónyi fiorszemecskék és csillamkák, melyek a levegőt betöltik s ezzel együtt be is szivatnak. Kéfizelhetők ennek következményei. Hogy a higanynyal foglalkozó tükörbevonók, milyen veszélyeknek vannak kitéve, már többszörösen fojtatott meg. A bánya-tiszutamunkás nyomorúságos helyzetéről nem szükséges bővebben szólani, ez általánosan ismeretes lévén. Ezen munkások közötti halandóság roppant nagy. A betűszedők és festők az ólom legártalmasabb befolyásának ki vannak téve. Betűszedők, betűöntők és czimentök különösen 20 és 30 éves korukban harmincznégy százalékot túlhaladó halandóságot tanusítanak. Aszkór, vízkór, a hasbél betegségek (álomköldcsömör) festőknél szárazkór ezen mesterségbeliek halálának legjelentékenyebb okai. A betűszedőknek tanácsolja Holtzbock a híres orvos: ne dolgozzanak soha éjjel és iparkodjanak, hogy a munkaidőt rövidítsék. Dohány és szivarmunkások a gyárakban a dohánypor befolyásának martalékául adatnak teljesen. Ygonin orvos szemlélődése szerint főképen ezen munkások legtöbb esetben gastrikus (altoszi) szenvedésektől gyötörtetnek. Melier, az orvos, észrevette, hogy a dohánylevelük szárításával, a burnót porrá törésével és erjedésbe hozatasával foglalkoznak, különös gyötörtetnek ezen foglalkozás első évében,vérsavós hasmenésben szenvednek, hogy ezen emberek a rezszine halványsárga, vérük higfolyós, hogy passiv tódulások részbeni szélhűdések, a végtagok nagy gyengesége beálltak. Vornoir Maxime, egy más híres orvos azt tanácsolja ezen munkásoknak, hogy rövidebb munkaidőre kényszerítsék munkaadóikat. A színek elkészítésével és ezek alkalmazásával foglalkozó munkások gyárakban (p. o. arsonszinek, ultramarin- és tükörgyárakban, kőnyomdákban s. t. b. nagy halandóságnak vannak kitéve. A szinalkatrészek, még ha nem is mérgesek, amint ez igen gyakori eset, beszívatnak, a tüdőedények tőlük bevonatnak, amire szárazkór és tüdőbetegség (gyakran egyenes megmérgezé, amint ez Norinburgban legújabb időben történt), ezek legtöbb esetben a munkás halálának okai. Noufoille nevű híres orvos azt szemlélte hogy p. o. a kőnyomdászok életük rövidségére nézve első helyen állanak. Ép úgy ki vannak téve a legnagyobb veszélyeknek a phoszphor- és gyufa-gyárakban dolgozó munkások. Mindazon munkások, kiknek oly műhelyekben kell dolgozniok, melyek a nagy hőség mellett szénporral és széngőzzel tölvek, (nagy gyárak sok kovács és lakatos műhelyeiben), valamint mindazon munkások, ásványos port, vas- sárgaréz s. t.b. részecskéket keszínak, mindennemű köszörülök, kővágók, vasforgatók, érezverők, (érezverdében) és afélékben, tüdővésztől oly mérték vezetnek, hogy ezen munkások 70 százalékra elhal benne. Sok orvos avval okadolja ezen számos, ezen nagy halandósági számot a kovácsok, lakatosok s. t.b. között, hogy nagyon is szeretnék sokat inni. Mások pedig azt mondják hogy az iszákosság ezen embereknél ezen műhelyekben a száraz por- és gőzzel telitett levegő következtében majdnem nélkülözhetlenné vált. Más iparszakok előszámításával föl akarunk most hagyni; csak az legyen megemlítve, hogy a faszekasok és porcellánmunkások gyakran vérszegénységben roggyanta (kautschuk) munkások az idegrendszer megzavartatásán és teljes erőtelemtésén, a tímárok és asztalosok az aszkárban halnak meg. A ki az elkorhadt, egészségtelen sötét helyeket, ismeri, melyek épen a legtöbb nagyvárosban, műhelyekül használtatnak az Dr. Isoidi szavatosunk szavainak igazságát be ... fogja látni s helyeselni, ki oly törvényt követel, mely egésségszerü, világos, elég nagy tiszta levegővel és szellőztetéssel ellátott dolgozó helyek, valamint a munkaidő megröviditsét törvényesen létrehozzon. Néiő munkásnak, ki azt hiszi, hogy másokironyában roppant sokat korcs tekinteti ugye a neki kilátásban levő életkurtkásán,, munkájáért határtalanul roszszul fizetőtik. De különösen vegyék szívükre az itt mondottakat a könyv- és kőnyomdászok tükörbevonók, és gyári érezverők, a gyári kovácsok és a géplakatosok. Új-Yorkban megjelen február 8. óta egy ügyesen szerkesztett social-demokrata hetilap, melyet teljes szívből üdvözölünk. Az „Arbeiter Zeitung" programmjából — ez az új pártközlöny neve — következő figyelemre méltó helyeket teszük közzé. A amerikai nagyvárosok előrehaladt iparbani fejlődése úgy keleten, mint nyugaton azon meggyőződést teremtett s erősített meg a munkásokban, miszerint csak saját, közepünkből eredt saját maguktól vezetett és gondozott közlönyük által óvhatók meg anyagi érdekei s elégíthetők ki szellemi szükségletei. A egész napi sajtó a napi újdonságok utáni múlékony kíváncsiságnak szolgál, más tekintetben értéktelenek mi ránk nézve ezek működései, valamint kétértelmű barátságuk egyedül a ük saját, tőlünk egészen idegen haszonkémlésük által idéztetik elő . . Azon mindinkább érvényesülő kivonat által egy saját munkáslap után, inditatva, Sry-York és más városok számos munkásai egy új munkásközlöny alapítása iránt tanácskoztak s kidolgoztak következő programmot. Az „Arbeiter Zeitung"nak következő feladata van: 1. Az ország munkásainak szervezése és központositása. 2. Socialistikus elvek terjesztése. Az osztályöntudat fejlesztése a munkásosztály között. Felvilágot, politikai és gazdászati érdekeik fölött. 3. A fenálló társadalom megbirálása minden intézményeiben. 4. A politikai napi események áttekintése a munkásosztály álláspontjáról. 5. Közvetítés és összeköttetés a különféle munkáscsoportozások és szakiparegyletek között , ugy maguk, mint az országban levő hasonelvűek között. 6. A munkások szoló csarnoka eszméik, követeléseik érvényesítésére. 7. Minden munkás egylet és a munkás ügyet érdeklő jelentések közzé tétele. Munkástársak ! Fentebbi pontokban látjátok,hogy mit tartalmazand ezen lap,még azt is kell mondanunk nektek, és hogyan és mily értelem és szellemben fog az vezetetni, minő alapelvek szerint fog ez hatni. Mi elismerjük, hogy minden emberrel való közlekedés vezérelvének jog és igazságon kell alapulnia, melynek valóban keresztül vitele a munkásosztálynak jutott s előmozdítása a munkásmozgalomban fekszik. Mi akarjuk a munkásosztály teljes felszabadítását maguk a munkások által. Azaz: A bérmunka eltörlését; a munkaszerek teljes birtoklása a dolgozó emberiség részéről evvel tehát minden osztálykülönbség eltörlése s egyenlő jogokat és valamint egyenlő kötelességeket minden ember számára. Mint legközelebb elérendő állomás ezen nagy csélhoz küzdünk a nyolczórai munkanapért, a törvényhozás által. Osztályunk minden törekvései azon mértékben nyernek eredményt amennyiben fejlődik a mi szervezésünk, s a solidaritás ugyanazon helyiség és ország munkaágai közt hozatik létre. A munkaadók szövetségével, valamint a bevándorlás és a növekvő elszegényedés által teremtet munka erőkbeni bövelkedéssel szemben a munkások akárminemű tökéletlen és egyoldalú szervezkedése erőtelen. A munkabérérti kikerülhetlen küzdelem mindenben reménytelen, ha nem járnak el az egész munkásosztály gazdászati és politikai érdekeivel összhangzásban. Munkások! Egyesülnünk kell, ami által egyetértők és erősek vagyunk. A magunk feladatáról és érdekeinkről kell felvilágosítást szereznünk. Oktassuk és tanítsuk önmagunkat ! Az uralkodó osztálytól nekünk kínált műveltségének hulladéka ránk nézve érték nélküli alamizsna, mert a fenálló gazdászati függőség, szellemi függőséget is tételez föl. Amit mi nem tehetünk magunkért, nem teszi ezt senki, amiről magunkat nem oktatjuk, azt nem tudjuk, s amit magunk nem ismerünk meg, az nem használ nekünk. — Elég lesz, ha a mai társadalmat tüneményeiben a jog és igazság fényében világítjuk meg, mire munkástársaink ennek majd hátat fordítanak. Mi magunk szerezzük magunknak az eszköpözöket az egyesüléshez és felvilágosításhoz, egy saját közlönynyel, mely felszabadít minden szellemi gyámkodástól, mely arra képesit minket, hogy az előjogosult osztálytól ránk tukmált igát teljesen széttörjük. A mi lapunk hazand minden hétben szólű politikai tudósítást, nem a magasabb és alantabb kizsákmányolási politika álláspontjából, hanem a munkásosztály álláspontjából. Különös figyelmet fordítunk majd az Ocean mindkét oldalán a munkásmozgalomra, a főpontokról eredeti levelezéseket megszerezni, fogunk iparkodni. Munkavásítr. Ma a következő említésre méltó híroket van alkalmunk közölhetni: a nyergesek, szíjgyártók és bőröndösök munkaadóihoz Bécsben emlékiratot intéztek, melyben a munkaviszonyok egyenletes szabályozását követelik. E szerint vitessék keresztül mindenütt: a 10 órai munkaidő, az élelmezés és hálóhelyek eltörlése a munkaadóknál, egy legalább 10 fztot tevő heti munkabér meghatározása, darabmunkánál megfelelő százalék (percent) felemelés, hátonkénti kifizetés, mégpedig szombaton 6 órakor, a vásár- és