Munkás-Heti-Krónika, 1873 (1. évfolyam, 1–52. sz.)

1873-03-16 / 11. szám

és gyengített munkásokkal van dolga, csak ezen szerencsétlenek, kihasználásának útján, tehát alávaló módon gazdagodhat meg. A gyáraokot, a munkaadót akadályozni abban, hogy embertársai bűntettessé ne legyen, erre az­­orvos és a Hygionia (egészségtan) van hi­vatva. Ezt mondja a mi szavazásunk szóról­szóra. Vonjuk tehát futólagos vizsgálat alá egyes műfoglalkozásokat, különösen azokat, melyek közép- Európában főképen űzetnek, s kutassuk, hogy milyen­ teendői vannak az egészségügyi­rendőrségnek a különféle foglalkozási módok­kal szemben. A szabó­mesterség a legegészségtele­nebb műfoglalkozásoknak egyike. Az régi előítélet, hogy a szabó-mesterség leginkább gyenge, beteges embereknek való, sőt ezzel ellentétben választassák ezen mesterség a leg­nevezetesebb orvosok nyilatkozatai szerint a legerősebb és legegészségesebb emberektől. A czipészek ámbár közönségesen erő­sebb emberek, mint a szabók, tüdő- szív- és hasbél betegségekben, szenvednek leggyako­ribban ; statistikai szemléletek folytán a czi­pészek negyven százaléka elhal tüdő­betegsé­gekben. A szövök és fonók a legszerencsétle­nebb mesteremberek közzé tartoznak. Tönkre teszi őket részint a rosz fizetés részint maga a munka. Azon szövőknek, kik gép nélkül dolgoznak, ott a tüdő az elrothad levegő által, a mellkas pedig a sok kézmozgatás által ron­tatik el. Gyárakban p­edig teszik ezt a milliónyi fiorszem­ecskék és csillamkák, melyek a leve­gőt betöltik s ezzel együtt be is szivatnak. Kéfizelh­etők ennek következményei. Hogy a higanynyal foglalkozó tü­kör­bevonók, milyen veszélyeknek vannak kitéve, már többszörösen fojtatott meg. A bánya-tis­zutamunkás nyomorúságos helyzetéről nem szükséges bővebben szólani, ez általánosan ismeretes lévén. Ezen munkások közötti halandóság roppant nagy. A betűszedők és festők az ólom leg­ártalmasabb befolyásának ki vannak téve. Betűszedők, betűöntők és czimentök különösen 20 és 30 éves korukban harmincz­négy százalékot túlhaladó halandóságot tanu­sítanak. Aszkór, vízkór, a hasbél betegségek (álomköldcsömör) festőknél szárazkór ezen mesterségbeliek halálának legjelentékenyebb okai. A betűszedőknek tanácsolja Holtzbock a híres orvos: ne dolgozzanak soha éjjel és iparkodjanak, hogy a mun­kaidőt rövidítsék. Dohány és szivarmunkások a gyá­rakban a dohánypor befolyásának martalékául adatnak teljesen. Ygonin orvos szemlélődése szerint főképen ezen munkások legtöbb esetben gastrikus (altoszi) szenvedésektől gyö­törtetnek. Melier, az orvos, észrevette, hogy a dohánylevelük szárításával, a burnót porrá törésével és erjedésbe hozatasával foglalkoznak, különös gyötörtetnek ezen foglalkozás első évében,vérsavós hasmenésben szenvednek, hogy ezen emberek a rezszine halványsárga, vérük higfolyós, hogy passiv tódulások részbeni szél­hűdések, a végtagok nagy gyengesége beáll­tak. Vornoir Maxime, egy más híres orvos azt tanácsolja ezen munkásoknak, hogy rövidebb munkaidőre kényszerítsék munka­adóikat. A színek elkészítésével és ezek alkal­m­azásával foglalkozó munkások gyárakban (p. o. arsonszinek, ultrama­rin- és tükörgyárak­ban, kőnyomdákban s. t. b. nagy halandóság­nak vannak kitéve. A szinalkatrészek, még ha nem is mérgesek, a­mint ez igen gyakori eset, beszívatnak, a tüdőedények tőlük bevonatnak, amire szárazkór és tüdőbetegség (gyakran egyenes megmérgezé, a­mint ez Norinburgban legújabb időben történt), ezek legtöbb eset­ben a munkás halálának okai. Noufoille nevű híres orvos azt szemlélte hogy p. o. a kőnyomdászok életük rövidsé­gére nézve első helyen állanak. Ép úgy ki vannak téve a legnagyobb veszélyeknek a phoszphor- és gyufa-gyárakban dolgozó munkások. Mindazon munkások, kiknek oly mű­helyekben kell dolgozniok, melyek a nagy hőség mellett szénporral és széngőzzel tölvek, (nagy gyárak sok kovács és lakatos műhelyeiben), valamint mindazon munkások, ásványos port, vas- sárgaréz s. t.­b. részecs­kéket keszínak, mindennemű köszörülök, kővágók, vasforgatók, érezverők, (érezverdében) és afélékben, tüdő­vésztől oly mérték vezetnek, hogy ezen munkások 70 százalékra elhal benne. Sok orvos avval okadolja ezen számos, ezen nagy halandósági számot a kovácsok, lakatosok s. t.­b. között, hogy nagyon is szeretnék sokat inni. Mások pedig azt mondják hogy az iszákosság ezen embereknél ezen műhelyekben a száraz por- és gőzzel telitett levegő következtében majdnem nélkülözhetlenné vált. Más iparszakok előszámításával föl aka­runk most hagyni; csak az legyen megem­lítve, hogy a faszekasok és porcellánmun­kások gyakran vérszegénységben roggyan­ta (kautschuk) munkások az idegrend­szer megzavartatásán és teljes erőtelem­tésén, a tímárok és asztalosok az aszkárban halnak meg. A ki az elkorhadt, egészségtelen sötét helyeket, ismeri, melyek épen a legtöbb nagyvárosban, műhelyekü­l használtatnak az Dr. Isoidi szavatosunk szavainak igazságát be ... fogja látni s helyeselni, ki oly törvényt követel, mely egésségszerü, világos, elég nagy tiszta levegővel és szellőztetéssel ellá­tott dolgozó helyek, valamint a munkaidő megröviditsét törvényesen létrehozzon. Néiő munkásnak, ki azt hiszi, hogy másokir­­onyában roppant sokat korcs tekinteti ugye a neki kilátásban levő élet­kurtkásán,, munkájáért határtalanul rosz­szul fizetőtik. De különösen vegyék szí­vükre az itt mondottakat a könyv- és kőnyomdászok tükörbevonók, és gyári érezverők, a gyári kovácsok és a gép­lakatosok. Új-Yorkban megjelen február 8. óta egy ügyesen szerkesztett social-demokrata hetilap, melyet teljes szívből üdvözölünk. Az „Arbeiter Zeitung" programmjából — ez az új pártközlöny neve — következő figyelemre méltó helyeket teszük közzé. A amerikai nagy­városok előrehaladt iparbani fejlődése úgy keleten, mint nyugaton azon meggyőződést teremtett s erősített meg a mun­kásokban, miszerint csak saját, közepünkből eredt saját maguktól vezetett és gondozott közlönyük által óvhatók meg anyagi érdekei s elégíthetők ki szellemi szükségletei. A egész napi sajtó a napi újdonságok utáni múlékony kíváncsiságnak szolgál, más tekintetben érték­telenek mi ránk nézve ezek működései, vala­mint kétértelmű barátságuk egyedül a ük saját, tőlünk egészen idegen haszonkémlésük által idéztetik elő . . Azon mindinkább érvé­nyesülő kivonat által egy saját munkáslap után, inditatva, Sry-York és más városok számos munkásai egy új munkásközlöny ala­pítása iránt tanácskoztak s kidolgoztak követ­kező programmot. Az „Arbeiter Zeitung"­nak következő feladata van: 1. Az ország munkásainak szervezése és központositása. 2. Socialistikus elvek terjesztése. Az osztály­öntudat fejlesztése a munkásosztály között. Fel­világot, politikai és gazdászati érdekeik fölött. 3. A fenálló társadalom megbirálása minden intézményeiben. 4. A politikai napi események áttekintése a munkásosztály álláspontjáról. 5. Közvetítés és összeköttetés a különféle munkáscsoportozások és szakiparegyletek kö­zött , ugy maguk, mint az országban levő hasonelvűek között. 6. A munkások szoló­ csar­noka eszméik, követeléseik érvényesítésére. 7. Minden munkás egylet és a munkás ügyet ér­deklő jelentések közzé tétele. Munkás­társak ! Fentebbi pontokban lát­játok,hogy mit tartalmazand ezen lap,még azt is kell mondanunk nektek, és hogyan és mily értelem és szellemben fog az vezetetni, minő alapelvek szerint fog ez h­atni. Mi elismerjük, hogy minden emberrel való közlekedés vezér­elvének jog és igazságon kell alapulnia, mely­nek valóban­ keresztül vitele a munkás­osztály­nak jutott s előmozdítása a munkásmozgalom­ban fekszik. Mi akarjuk a munkásosztály teljes felszabadítását maguk a mun­kások által. Azaz: A bérmunka el­törlését; a munkaszerek teljes birtok­lása a dolgozó emberiség részéről evvel tehát minden osztálykü­lönbség eltörlése s egyenlő jogokat és vala­mint egyenlő kötelességeket minden ember számára. Mint legközelebb elérendő állomás ezen nagy csélhoz küzdünk a nyolcz­órai munkanap­ért, a törvényhozás által. Osztályunk minden törekvései azon mértékben nyernek eredményt amennyiben fejlődik a mi szervezésünk, s a solidaritás ugyanazon helyiség és ország munkaágai közt hozatik létre. A munkaadók szövetségével, valamint a bevándorlás és a növekvő elszegényedés által teremtet munka erőkbeni bövelkedéssel szemben a munkások akárminemű tökéletlen és egyoldalú szervezkedése erőtelen. A mun­kabérérti kikerülhetlen küzdelem mindenben reménytelen, ha nem járnak el az egész mun­kásosztály gazdászati és politikai érdekeivel összhangzásban. Munkások! Egyesülnünk kell, ami által egyetértők és erősek vagyunk. A magunk fel­adatáról és érdekeinkről kell felvilágosítást sze­reznünk. Oktassuk és tanítsuk önmagunkat ! Az uralkodó osztálytól nekünk kínált mű­veltségének hulladéka ránk nézve érték nél­küli alamizsna, mert a fenálló gazdászati függőség, szellemi függőséget is tételez föl. A­mit mi nem tehetünk magunkért, nem teszi ezt senki, a­miről magunkat nem oktatjuk, azt nem tudjuk, s a­mit magunk nem isme­rünk meg, az nem használ nekünk. — Elég lesz, ha a mai társadalmat tüneményeiben a jog és igazság fényében világítjuk meg, mire munkástársaink ennek majd hátat fordítanak. Mi magunk szerezzük magunknak az eszkö­p­ö­zöket az egyesüléshez és felvilágosításhoz, egy saját közlönynyel, mely felszabadít minden szellemi gyámkodástól, mely arra képesit minket, hogy az előjogosult osztálytól ránk tukmált igát teljesen széttörjük. A mi lapunk hazand minden hétben szó­lű politikai tudósítást, nem a magasabb és alantabb kizsákmányolási politika álláspont­jából, hanem a munkás­osztály álláspontjá­ból. Különös figyelmet fordítunk majd az Ocean mindkét oldalán a munkás­mozgalomra, a főpontokról eredeti levelezéseket megsze­rezni, fogunk iparkodni. Munkavásítr.­ ­ Ma a következő említésre méltó híro­ket van alkalmunk közölhetni: a nyergesek, szíjgyártók és bőröndösök munka­adóihoz Bécsben emlékiratot intéztek, mely­ben a munkaviszonyok egyenletes szabályo­zását követelik. E szerint vitessék keresztül mindenütt: a 10 órai munkaidő, az élelmezés és háló­helyek eltörlése a munkaadóknál, egy legalább 10 fztot tevő heti munkabér meg­határozása, darabmunkánál megfelelő száza­lék (percent) felemelés, hátonkénti kifizetés, még­pedig szombaton 6 órakor, a vásár- és

Next