Munkás-Heti-Krónika, 1875 (3. évfolyam, 1–52. sz.)

1875-01-03 / 1. szám

1. szám. i­Hű hott­ára e­ür . III. é­vis olyan társadalmi és gazdászati néplac. I­II­­! A magyarországi munkások közlönye. Administratió és kiadóhivatal: 3 dob-utcza 67. sz. a hová minden reklam­ácziók intézendők. Előfizetési ár: Negyedévre tíz kr. — Szerkesztösagi iroda: háromdob-utcza 67. sz. Kéziratok vissza nem küldetnek. Hirdetmények: legolcsóbban számittatnak és az adm­inistráczióban elfogadtatnak.­­ Megjelenik minden vasárnap magyar és német kiadásban.­­ Budapest, január 3-án 1875. 1876. évi január 1-től uj előfizetést nyitunk a „Munkás-Heti-Króniká"-ra, melyet elvtársaink figyelmébe ajánlunk. Lapunk, mint eddig, úgy ezentúl is csakis a munkásnép érdekeit fogja képviselni és ebbeli feladatának minden irány­ban eleget teend. Támaszkodva részvételekre, lapunk nagyobb alakban jelenik meg és a magyar olvasóktól fog függni, hogy a „Munkás-Heti-Krónika” megfelelend­ e feladatának. Ha szemügyre veszszük társadalmi álapotainkat okvetlen fel­ kell ismernünk sajtónk nagy fontosságát. Annyi bizonyos, hogy ez állapotok megküzdésével nem a legszebb jövőnek nézünk elébe; fáradságok, csalatkozásoknak és üldöztetéseknek hiányában nem leszünk; de tartozunk ezzel nem csak önmagunknak, de elveinknek is erőnkből kitelthetőleg a szellemi harczot fáradatlanul folytatni. De ehez elv­társaink és barátaink támogatására van szükségünk. Reméljük tehát, hogy elvtársaink legfőbb figyelmüket a „Murk­'s-Heti-Krónis­ára” fogják irányozni és be fogják látni, hogy a közönyösség az egész munkás­osztály hátrányára van. Az elhanyagolt és háttérbe szorított munkásosztálynak ham­isutlan szellemi tápra van szüksége és ezt csak a munkássajtó utján kaphatják; ez által fogják a mai nyomor szülő okait megismerhetni, ennek következtében a „Munkás-Heti-Krimika” egyetlen műhelyben, egyetlen munkáscsaládnál se hiányozzék. Támaszkodva a magyarhoni munkások bizalmába, a ,,Munkás-Heti-Krónika" újévtől kezdve nagyobb a­l­a­b­a­n jelenik meg és előfizetési ára egy negyedévre csak 60 kr., havonkin­t 20 kr., postai szétküldéssel. Az előfizetésnél legczélszerűbb és legolcsóbb a postai utalványokat használni. A „Munkás-Heti-Krónika" kiadóhivatala, 3 dob-utc­a 67. k- Tömeges munkásgyűlés, Budapécs, dpn7.fember 25. Ma az Újvilág helyiségében egy 2500 munkás által látogatott gyűlés tartatott, mely­nek tárgyalását a következőkben adjuk: A behivók részéről Kovács Károly magyar nyelven, Bayer német nyelven nyitják meg a gyűlést és felkérik azt, hogy a legnagyobb rendben viselje magát. Közfel­kiáltással: Icrlinger Antal elnökké , Ka­czander Gyula magyar, Tittel német jegyzővé választatott. A napirend első pontjához mint első szó­nok Bayer németül szól: Mi az államot tart­juk fenn a közvetlen adók által és semmi jogunk nincs. Törvényes úton nem fogunk m­egszedulni azon jogokat követelni, mely ben­nünket megillet. Előhozat: az államban előfor­duló rendezetlenséget iskolai­ és más tekinte­tekben. Ha a munkások a törvényt maguk számára megkövetelik, akkor bizonyosan győzni fognak. Szapáry azt mondja, hogy nem vagyunk eléggé képzettek a polgári és poli­tikai jogok­ gyakorlására, de Ghyczy eléggé éretteknek tart bennünket az adók megfizetésé­re. Ez ügyben a következő határozati javaslatot terjeszti a gyűlés el : „Tekintetbe v ve,­logy ,a lakásosztály minden polgári és politikai j­ogoktól Van zárva, e szer­in semmi része a dykitut drtlaus, ér az ahol eredő neu, agyi vadság­ban s ennek kii r . eeeményeiben ..­ .csca ; tekintetbe véve, hog­y a munkások jogos követeléseinek nemcsak hogy nem feleltetett meg, de illetékes oldalon nem is vétetett tekintetbe; tekintetbe véve továbbá, hogy ily orszá­gos válságok mindenkor és mindfia időben csakis az általánosság által iz tüntettet-e, mint ezt a népek tö­rténelme tanusítja. De ennek ellenében épen az állam­kompetenczia működik, mely az összes nép részvételét a törvényhozásban nem hogy nem mozdítja elő, de az új választótörvényben ezen minden állampolgár részéről teljesítendő jogkötelességét korlátolta, illetőleg meg­rövidíte:­t a ma, dec­ember 25-én az Újvilágban ülésező munkás nép tömeges gyűlése, a min­den jogoktól kizárt hivatkozást esztelennek nyilvánítja s ennek következtében Ghyczy pénzügyminiszter adójavaslatait a minden jogaitól kizárt néposztály megadóztatását ille­tőleg jelen fogalmazványaiban mindaddig jogtalannak és rákényszeritettnek tekinti, mig a munkásnépnek nem biztosíttatik a törvény­hozásba és községekbe való politikai részvé­telének joga.* Lukácsy: A munkásokra csak a kötelességeket rójja, de a jogokról nincs szó. Ellenségeink híznak vérünkön, ők rakják zsebre véres verejtékkel keresett pénzünket. Ajánlja elfogadásra a határozati javas­latot. Felsberg: Mióta a nagypolgárság uralkodásra jutott, behozták ezzel a közvetlen adót is, s ezen közvetlen adót más nem fizeti m­eg, mint a lakosságnak legnagyobb része: a munkásosztály, és mindezért semmi jogban nem részesül. Az államháztartás rendeze­tlen­ségére térve, azt mondja­, hogy egészen más a kép volna, ha minden néposztály lenne a tör­vényhozásban képviselve. Köral, hogy ki pa­naszkodik új adók ellen, nem m­ás mint a tőkével bírók. Minden ember egyenlő lévén, kell is, hogy minden tekintet­ben egyenlő jogokat és kötelességeket is él­vezzen. Fő feladatunk legyen a ránk szórt szemrehányásokat elodázni magunktól. Kürschner: Az Utóbbi új adók a czélra hozatnak, hogy a szegény népre minél­ több kötelességeket rójjanak. A közvetlen adók terményei árát oly magasra fokozták, hogy a szegény ember m­ár jóformán ne­m is érten. Hat áll­am lakosságának nagyobb ré­szére kötelességeket rónak, megilleti azt a jog is. Óvást teszünk mindazon igazságtalansá­gok ellen, melyek ellenünk elkövettetnek. A munkás hivatva vasi állampolgári kötelességek teljesüésére, követelnie kell tehát a jo­gokat is. Pachner furcsának tartja, hogy m­a még jogokról és kötelességekről vitatkoznak. Ma mindenkinek kellene azon tudattal bírni, hogy jogai és kötelességei vannak. De nem úgy van, mert van a mai államban egy a tár­­­sadalomtól kitagadott osztály, mely a leg-­­nagyobb részét képezi minden államnak , melyre­ az uralkodó rendszer a legnagyobb­­ kövességeket rójja. "A munkásoktól etvoé­­ krajczarokból építenek palatákat é­s élnek tulságban és kényelemben belőle, a munká­­ pedig sanyarog. A vita vége indítványoz­tatik; azt a gyű­lés egyhangúlag elfogadja. Korn a felolvasott határozati javaslt­ból azt értette meg, hogy részt akarunk , n.­­ a törvényhozásban. Ha a mai törvényhozást szemügyre veszszük, azt tapasztaluk, hogy ennek csakugyan máskénen kellene szervezve­­ lenni. A választótör­vény a­­z, mert a szerint­­ csak a kiváltságosak­­f- Vitnak, nem pe­dig í .-államnak ene­m/ Végül meg­jegyzi, hogy nem sz­ja ' m­int A egyetlen párt­tal" s magunkra vagyunk utalva törvényes úton jogainkat követelni. Ha egyesülten lé­pünk fel, az illetékesek kényszerítve leendőek velünk számolni. Ajánlja a határozati javas­latot. A határozati j­nslat még egyszer felol­­­vastatok­ és egyhangúlag el­fogadtatik. ..

Next