Munkás-Heti-Krónika, 1875 (3. évfolyam, 1–52. sz.)
1875-01-03 / 1. szám
Tiz perez szünet. Tíz percanyi szünet után következik a napirend második pontja. Kürschner: A munkásmozgalom már nagyon régi és nem mostanában keletkezett. Ezt már a negyon régen alkalmazott szabad verseny következménye. Előhozza a termelési mód viszonytalanságát és a verseny következtében létrejövő túltermelést, ennek rosz hatása pedig a tömeges munkáselbocsáttatás. A munka áruvá aljasul és versenyzik a munkás ilyenkor egymás közt. A kisiparos szintén ilyen és tán még roszabb helyzetben van: függ ez a nagyiparostól épúgy, mint ennek munkásai tőle; a nagyiparos hasznát húzza a kisiparostól, ez pedig addig ameddig lehet munkásaitól, tehát kisiparos és munkás egy sanyarú helyzetben van Ennek következtében legszentebb kötelessége volna a kisiparosnak a munkásokkal szövetkezni. Végül a következő határozati javaslatot terjeszti elő.Az Újvilágban ma ülésező munkásgyűlés határozza: 1) hogy miután a munkásmozgalom nem helybeli vagy nemzeti, hanem társadalmi és egyetemleges; 2) miután a munkásmozgalom nem valami találmány vagy készítmény, hanem a dolog természetében, a mai rendezetlen termelési módban rejlik; 3) miután a munkásmozgalomnak minden országban kivétel nélkül művelődési hivatást teljesítenie kell és teljesíteni fog; 4) miután ezen, tudományos alaptételeken nyugvó művelődési harcz kivívására kivétel nélkül valamennyi — legyen az bármily szakbali vagy szellemmel működő munkás erkölcsileg kötelezve van, minden erejét az emberiség javát előmozdító reformok elérésére felhasználni. Ez megköveteli: a) minden hivatásbeli munkás, foglalkozók az bár szellemi vagy fizikai munkával, nem véve ki a kisiparos vagy kisbirtokos osztályt, mely az uralkodó tőke termelési módja által tönkremenésben van, — vegye fontolóra osztályontudatát, hogy egyesülten törekedjenek a mai igazságtalan politikai és tásadalmi állapitok megszüntetésére, ehez szükséges: b) hogy mindenütt, hol a munkások többé kevésbé ismeretesek a munkásmozgalamamal, az öntudatosan által annak megértetésére gyűlések hivandók be: s ez, megfelelő szervezkedés hiányában, nem érhető el időközi gyűlések által, s miután a munkásoknak elérendő reformtörekvéseihez milyien szervezkedés hiányzik a ma uralkodó rendszerben, ugy azon szükség áll be, magának szellemi szövetkezést teremteni, a mely a már létező magyarhoni munkásfajiban, a „Munkás-Heti-Króniká"-ban megtaláltatott, ennek következtében d) kivétel nélkül minden munkásra azon kötelesség háramlik, hogy a Budapesten megjelenő „Munkás-Heti-Kronika" és „Arbeiter-Wochen-z'Kronik" munkáslapokra elöfizessei és az minden felé terjeszsze, hogy ezeknel tétele biztosítassék: el mindenütt, hol a fentiek alapján gyoesen hivandók egybe, neveztessenek ki egyszers Hander k . kik feladata legyen ; mozgalomról fenn vnt lapok képviselőségének beküldendő irások mellett e lapol terjesztéséről gondoskodni." Fernkorn: Hivatkozva a hal. javaslatra, megjegyzi, hogy a munkásmozgalom nem most keletkezett, de a mamhester-iskok folyománya. A mozgalom nem helyi és nem i ? Ó-.r ; ..;!: í-t \ - 'A- A n-írrv..' I. UrU -1- . folytonosan és az önsegély alapja tovavá terjed , nem válogatja az eszközöket s teszi ezt a munkások árán A gyárosnak a verseny következtében önzőnek kell lenni, ha azt nem akarja, hogy tönkre menjen. Minél jobban gyarapodik a tőke, annál roszabb az a munkásra nézve; a tőke termékenyíttetik s ki fizeti a tőke százalékát? nem a tőke, de a munkások fizetik meg azt a kisiparossal együtt. Példázgatásokkal él s a következőkre jut: Midőn nem volt még ipartörvényünk, ellátták az iparosok munkásaikat mindennél. De midőn az élelmiszerek megdrágultak, a mester azt mondta: a viszonyok drágák én nem láthatlak többé el semmivel, hanem dolgozz darab számára, mert csak így versenyezhetek a többiekkel. A munkás kapva kapott az alkalmam és azt gondolta: „most dolgozhatok éjjel-nappal és meg fogok gazdagodni . Hiszen látják önök, mikép gazdagodtak meg a munkások. A mesterek megszabták a munka díját és a munkások dolgoztak éjjel-nappal, de nem birt megélni mindennek daczára, a viszonyok megdrágultak és a munkás munkájáért nagyobb árt kivánt — de soha nem adták meg azt, mit követelt. — Így járt nemcsak a munkás, de a kisiparos is, mert nyersterményeit sokkal drágábban vásárolta, mint a nagyiparos, kinek kegyelméből élhet meg csak. — A gyárban az a szokás, hogy a munkásoknak élelmiszerek adatnak egy heti hitelre, a munkás utalva van erre, mert különben a gyáros elbocsátja őt, azt mondva, hogy a munkást nem használhatom, nem tud dolgozni , mert nem vesz élelmiszereket, hogy abból is hasznot húzzak. Mindaddig, míg az emberek nem becsülik meg egymást, addig az állathoz hasonlítanak. A munkás az ujabb gépek egy részét képezik, mert nem képes egy kész darabot elkészíttetni és igy munkássága egyoldalúvá lesz. Mi nem kárhztatjuk a gép mointt, n.tinktfebpentánt, Jo K.tikoztatjuk annak rész alkalmazását,a mai termelési módban. A munkás mindent eszközöl, mindent , amit látunk, és mindezért meghalhat éhen s a statisztika bebizonyítja, hogy a munkás átlag nem éri el a 30. életévet. De hogy a munkás ne haljon meg éhen, rendeztek népkonyhát, itt a munkás olcsón ehetik, de erre a munkaadó azt mondja, hogy olcsóbbért is dolgozhatik. A mozgalomnak nem a munkásosztály az oka, de a mai termelési mód s e szemrehányást vissza is lehet utasítani. A nagyipar és kisipar közti viszonyról szólva, megjegyzi, hogy a kisiparos semmiképen sem versenyezhet a nagyiparral, mert sem annyi hitele, sem tőmége nincs. Vegyék ezt tekintetbe a kisiparosok és ne áltassák többé magukat a hódolt nagyravágyás által, de szövetkezzen a munkásokkal, mert csak itt találja meg érdekeinek képviseltetését. Hogy ezt megérthesse, olvassa a munkássajtót, támogassa azt erejéből és öntudatra fog jönni. A sajtó nagyhatalom, mely által a tőkei termelési mód ellen megküzdhetünk. Ajánlja a hat. javaslatot. Luká cs v: Mindaddig, míg a törvényhozásban nem alkottatik oly törvény, mely az emberiség egyenjogúsítását czélozza, addig nem lesz a munkás boldog. A következő csatolványt ajánlja a hat. javaslathoz: „A megfelelő szervezkedés hiányában, ez nem érhető i időközi gyűlések által s miután a munkásoknak elérendő reformtörekvéseihez minden szervezkedés hiányzik a ma uralkodó rendszerben, ugy azon szükség áll be, magának szellemi szövetkezést teremteni, a mely a már létező magyarhoni munkáslapokban „Munkás-Heti-Krónika" és „ Arbeiter-Wochen Chro__M_tt I fi M Korn tartolja ugyan a nat. de Vannak koztittünk munkástársaink , kik ellenül.'.ben működnek, ennek következtében ki kell zárni mindazokat, kik a mai határozat ellen működnek. A kzövetkező csitolványt ajánlja a határúti javaslathoz: ,A mai tömeges munkásgyűlés nyit egyúttal, hogy csak azon munkást számíthatni -mint a munkásmozgalomban résztvevőnek, ki a fenti pótoknak minden irányban eleget tesz és ki a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel, azoknak teljesítésére törekedik. Minden eltérés és ellenműködés a ma elfogadott határozati javaslat ellen ellenségesnek, és oly egyén, ki a munkástörekvések ellen működik, a munkásmozgalomhoz nem tartozónak tekintessék. Ajánlja mindenkinek a munkáslapokat és a h .t. javaslat elfogadását. Bayer indítványozza a vita végét és ajánlja nemcsak a munkáslapok terjesztését, de felszólítja a munkásokat a munkásegyletbe való belépésre. A vita vége elfogadtatott s a csatalányok úgy, mint a határozati javaslat egyhangúlag elfogadtattak. Elnök Shrlinger a gyűlést néhány lelkesítő szóval bezárja. gyu- Karácsony. Mily szép ez a száz még száz év emlékezései által szentesített ünnep, mely bennünket az emberiség igája alól való felszabadítására emlékeztet, ez évben számtalan munkáscsaládra nézve nem volt boldogító. Mert a mai termelési mód által előidézett túltermelés az utóbbi két évben idézte elő egyszersmind azt a válságot, mely alatt ma a proletár nyög. A munkálkodás idejében a kereset alig volt elég egy munkáscsalád életét fentartani, megtakarásról szó sem volt. De most a családfentartó munka és kereset nélkül van és a család a legnagyobb nyomorban tengepen most, midőn a szívnek örülni kellene a szerető kéz által nyújtott ajándékokért. Mily szembeötlő most az ellentét szegény és gazdag, nyomor és pompa közt! A nehéz selyem függöny mögött a kis gyermekek örömzaja hallatszik ki a legpompásabb és legértékesebb ajándékok sokasága miatt; a proletár-kunyhóban ellenben nélkülözés és nyomor. Az asszony utolsó fillérét keresi elő, hogy azért gyermekének ha csak kis örömet is szerezhessen és ennek örömében pillanatnyi megelégedést talál. Itt gazdagság, amott szegénység! itt tulság, amott nélkülözés; ez a mai társadalom jellege; ilyen a helyzet a világok W®jobbikában. Emelkedj fel, munkás nép! fel harczva a fennálló jogtalanság ellen, s akkor számodra is virulni fog még egy jobb kor, neked is lesz még békeünneped: akkor lesz boldog karácsonyod! A vidéki munkások. Ha a munkásmozgalom Magyarországon mindeddig csak helyi jelleget mutatott, végpontját és székhelyét pedig a fontosabb iparvárosokba, mint a munkások fogyárhelyeire tette át, úgy ez azon következtetésben találja természetes alapját, mert itt a munkások szakbeli és elmebeli tehetséget fejtettek ki és ennek következtében annál érezhetőbb rájuk nézve a társadalom bajai és visszaélései, mely alatt szenvedni kényteleníttetnek. Az erőkiaknázás tudata úgyszólván általános volt, mivel szabályzat, és meghatározott auukaidő nin. 1. /•!» TimT"»«