Munkás-Heti-Krónika, 1875 (3. évfolyam, 1–52. sz.)
1875-05-16 / 20. szám
20. szám. tgr Egyes szánt ára 5 kr. _ III. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 3 dob-utcza 67. sz. a hová minden pénzküldemény intézendő. Előfizetési ár: Negyedévre 00 kr. — Szerkesztőségi iroda, háromdob-utcza 67. sz. Kéziratok vissza nem küldetnek. Hirdetmények: legolcsóbban számíttatnak és az administráczióban elfogadtatnak. Megjelenik minden vasárnap magyar és német kiadásban. ” Fehér zubbonyok. Hogy a munkásmozgalmak Magyarországban, egy pár helyi árleszorításérti striket kivéve, újabb idő óta kizárólagosan csak jótékony tereken működnek, és nem kevés eredményeset tud fölmutatni az illetékes állam mentők teljes megelégedésére, mely utóbbiak a kevéssé rohamos köznyilvánulást nem a legbizalmasabb szemmel kísérik, és gondoskodik arról, hogy szíves előrelátását megháromszorozza. Hogy ez előrelátás szükséges volna, alig kell megbeszélnünk, mert már sokoldalúlag bebizonyult, hogy ez mindenkor fölösleges volt, és ezen pompásan fölállított petróleum-alakok mindig mint szappanbuborékok pattantak szét. Eltekintve attól, hogy ezen európai államműt kaptái illetékes helyen szükségeseknek találtatnak, arra azt kell megjegyeznünk, hogy a hogyani kivitel mindig szomorú előjel oly kormányra nézve, mely bonapartisztikus közvetítésecskékre szorul, és becsület-és lelkiismeretnélküli embereket fogad, kik irtózva munkától, merényletekre adják magukat, mely minden emberi érzelmet kigúnyol. Gonosztevők, kik a barátság álharcza alatt egy megjelölt áldozathoz tolakodnak, ennek sajátságait tanulmányozzák, és azokra adott alkalommal behatnak, hogy ezeket nyilatkozatokra, vagy ehez hasonlókra indítsák, hogy azután illetékes helyen elmondva és sokszor ennek alig átgondolt szavainak nagy jelentőséget adjanak,vagy erős mint a legtöbb esetben, ezeket mé csipősebbekké eztezomázzák. Csodálkozhatunk azon, ha az illetékesek a közbelépésre indíttatva érezvén magukat, végül rendesen bakokat lőnek. Eléggé sajnos, hogy ez ismételve bebizonyult. Hanem még mindig úgy látszik, hogy az illetékesek ebből ki nem gyógyíttattak, vagy talán érdekükben állna ily eljárásokat észlelni, és önmaguk általi híreszteléseknek előnyöket nyújtani? A magyarországi munkásmozgalom állapota, kezdetétől fogva mindig és mindenkor szabad eszmecserén alapult, és érdemtelennek találta egy állam vagy társadalmi összeesküvés szerepét átvenni, mint milyenek illetékes helyeken láttattak és állíttattak. A magyarországi munkásmozgalom szóvivői mindenkor nyíltan és szabadon adtak gondolatainak kifejezést. Nekünk kézzelfogható bizonyítékaink vannak ezen állításokra nézve, és azért kényszerítve érezzük magunkat minden ügytársainkat a talányos eshetőségektől óvni, hogy felnevezett egyéneket kerüljék, kik magukat alkalmilag vagy nem alkalmilag minden kigondolható okok mellett föltolni keresik, és legfőkép gyökeres túlzottságokkal ismertetik meg magukat, vagy kitüntető szolgálatkészség által akarnak az előtérbe nyomulni, hogy egyrészt küldőiktől dicséretet nyerve, eszerint javítsák tudás-díjaikat, másrészt több alkalmuk legyen befolyásuknak érdemleges irányt adni. Sajnos vagy előre vagy hátra, mindenkép ártalmas, és csak Viola, S transz s több másokra utalunk. A magyarországi munkásmozga- lomnak már története van, vajha ebből okulás vétetnék. A legközelebb elmúltak ismét megmutatták nekünk, hogy a magyarországi munkásmozgalom dudásai még nem haltak ki, mert az 1871-iki felségsértési mozgalomból magvai még megmaradtak. Orjel legyen ez, egyszerű és becsületes munkásainknak, hogy ily egyének által félre ne vezettessék magukat, sőt ezeket az őket illető elismerésben részesítsék. Miután a magyarországi általános munkásegylet föloszlattatott, terük ha árnyában eszmeterjesztőnk és szellemünket összekapcsoló „Munkás-Heti-Króniká"nkra is káros befolyást akarnak gyakorolni. A szaklap gyarapodása, mely — mint ügytársaink látják — megnagyobbodása által ezen gyanús egyéneknek szálka a szemükben, ezek ugyan "ok még közvetve nem léptek föl, de közvetlenül törekednek mérges fullánkjaikat használni. További mondandóinkat máskorra halasztva, csak azt jegyezzük meg, hogy ellenségeink az elvtársi álarcz alá bújtak, talán rövid idő alatt leránthatjuk ezeknek álarczait is. Nyílt kérdés, Bu dapes t, május 8-Tisztelt szerkesztő úr ! Az Istóczyféle beszédről, mely oly nagy zajt okozott a sajtó és a zsidóság között, ön egy társadalmi czikkében igen derekasan felelt, és azon nézetét fejté ki, hogy Istóczy több tekintetben igazat mondott, és senki sem tagadhatja, hogy daczára a zsidóság sokszor szellőztetett polgári egyenjogúsítási követelményeinek, ezek mindig egy elzárkózott külön osztályt képezni törekedtek. Egyrészről — és pedig nem ok nélkül, — megjegyeztetik, hogy a zsidók mindig üldöztetéseknek voltak kitéve. Hanem ép ugy jártak a keresztények a rómaiak idejében és a középkorban, a különféle keresztény felekezetek között. Ki ne hallott volna a Német-, Franczia-és több más országok vallásháborúiról ? Vagy talán ezen váltakozó üldöztetések és elnyomatások lennének okai egy rég jóvátett igazságtalanságot az igazságosság köpenye alatt érvényre emelni. Mi sem ecseteli jobban a zsidóság ezen áthatott néposztályi eszméjét, mint az, mikor keresztények zsidó intézetekhez fordulnak segélyért, és nem más okból, csak mert keresztények, elutasíttatnak. Például, e napokban egy pallér, ki egy lezuhanó gerenda által életveszélyesen megsebesíttetett, a szerencsétlen a gyár-utczai zsidó-kórházba vitetett, és csak azért tagadtatott meg tőle az első orvosi segély, mert ez keresztény volt. Tisztelt szerkesztő úr ! én azt hiszem, hogy szerencsétlenségesetében az különbséget nem tesz, ha valaki zsidó, keresztény vagy török. Én alig hiszem, hogy általán a kereszténység és zsidóság között gyűlölség létezne, daczára ennek, számtalan esetek fordulnak elő, melyek a legsajnálatra méltóbb ellentéteket tüntetik elő. Mily zajt ütött volna a zsidóság, ha hasonló esetben, egy zsidó utasíttatott volna el a budai irgalmasok kórházából ? Soraimmal nem aka- Budapest, május 16-án 1875. Fedése LAPUNK ELÁRUSZTÁSI HELYEI : Terézváros: Pollay dohánytőzs, dobuteza 63. Brunner dohánytőzs, királyuteza 62. Brichta papirkeresper dohánytőz, dohányt Százház : Morvay kiskereskedése. Buda : Fischer, dohánytőzs, viziváros, főutcza 211. Arch: Schrodt Lajos, Péter utcza 9. Eszék: Frölich György felsőváros, németutcza 384. Pécs: Schmiedl Ede, fatér 2. Lugos: Kratochvil vendéglője a fehér farkashoz. Pozsony : Schwartz Nándor, nagy rostélyutcza 57. Pancsova: Lancsárevics Demeter, a „Copa Marie"Mese házban. Szigetvár: Welz Károly. Temesvár: Belváros: Wollak Ferencz vendéglője az arany horgonyhoz. Gyár város: Vendéglő a három krumplihoz. Józsefváros: „Horgony "-vendéglő. Versetz: Lerry Kosta Kudritziuteza. Fejér templom: Pollak István, Wunder könyvnyomdájában.