Népszava, 1883 (11. évfolyam, 1–52. sz.)
1883-01-07 / 1. szám
1883. — 1. krim. volt a hála azért, hogy Muszkaország segített Ausztriának a magyar forradalmat leverni, mihez Ausztria egyedül alig lett volna képes, miután mi annak minden seregeit meg és szétvertük az 1849 diki tavaszi hadjáratban. Épp oly kevésbé nyugtatnak minket meg a német és más lapok esititó szavai, mert jól tudjuk, hogy ezen háborunek okvetetten ki kell törnie és az csakugyan ki is fog törni. Ennek az oka nagyon világos és kézzel fogható. Muszkaország most oly állásban van, hogy háborút kell indítania, mégpedig nem választhat afölött, hogy kit támadjon meg. Muszkaországnak két fő ellensége van: Német- és Ausztria-Magyarország. Muszkaországban még e két ellenségen kívül még van egy mindkettőnél sokkal hatalmasabb ellenség, a nihilizmus, a forradalom, tokan azt hiszik, hogy raoát, mivel mit sem hallani új merényletekről, sőt még forradalmi kiáltványokról sem, a nihilizmus megszűnt. Az éppen nem szűnt meg, sőt ez az, mely a czárt arra kényszeríti, hogy háborút kezdjen. Hogy a nihilisták sem Ausztriával sem pedig Németrszággal nem rokonszenveznek, sőt hogy igen jól tudják, miszerint annyival könnyebben fognak későbben elbánni a maguk zsarnokával akkor, ha ez egykori szövetségeseit megsemmisíti, ez nagyon logikus következtetés. Muszkaország még eddig mindig tudott Német- és Ausztria-Magyarországra támaszkodni, még akkor is, midőn itt névleg az abszolút kormányrendszer helyébe alkotmányos formákat hoztak be. De a népek ezt az alkotmá- nyosságot csak látják, hallanak arról, de valósággal nem érzik. Nem mindegy-e, ha a népet elnyomják, annak bőrét lenyúzzák, akár történjék az kiadott ukázok folytán, akár pedig alkotmányos úton, törvények által? Nálunk ez nagyon könnyű. Bécsben valamire van szükségük a döntő köröknek, Tisza Kálmánt fölparancsolják s megmondják neki, hogy ezt kell a magyar országgyűlésen keresztülvinni, ő azonnal látja, hogy biz annak keresztülvitele nehéz lesz s már előre borsódzik a háta azoktól a gorombaságoktól, melyeeket Németh Bérczi, vagy Csanády és Madarász József fejéhez vágnak, vagy Verhovay a „Függetlenség"-ben róla ir. Ez utóbbi őt öt évvel ezelőtt ezen czikkfölirat alatt: „ki a hitvány", egy szarvorruval hasonlította össze, melynek bőre oly vastag, hogy még a dorong vagy faltörő kos döfését sem érzi. Neki meg van a maga mameluk hada, ennek mint 'Koppelius a Koppelia tánczjátékban jelt ad és _a főautomatonok azonnal szónokolni kezdenek a betanított nóta szerint, a többiek pedig rászavazzák az igent. Muszkaországnak tehát kell támadnia. Midőn a német lapok, jelesül a „Grenzboken" és a „Köllnische Zeitung", melyeknek épp ugy Bismarck mondotta be, hogy mit írjanak, a muszka fegyverkezésekről és az osztrák-német szövetségről,írtak, az osztrák lapok és döntő körök szokott önhittségükben fitymálták az intéseket, azalatt a német kormány, mely, noha Bismarck herczeg sokkal elébb volt Pétervárott, mint Kálnnoky gróf, de azért mégis jobban ismeri a muszka udvart és jól tudja azt, hogy Muszkaországban két hatalom van, az egyik a czár, a másik a pánszlávizmus és hogy ez utóbbi sokkal hatalmasabb az elsőnél. Bécsben azt nem akarják számba venni, pedig nagyon hibáznak, mert a czár, legyen még annyira, autokrata is, elvégre mégis kénytelen ezen hatalomnak engedni és előtte meghajolni. Valamint Bismarck gondoskodott arról, hogy erős szövetségese legyen azon esetre, ha Muszkaország támadni akarna és Ausztriát szemelte ki mint legerősebbet, legmegbizhatóbbat, de egyszersmind legkönynyebben mindenre rávehetőt, úgy Muszkaország sem maradt tétlen. Pétervárott igen jól tudják, hogy Londonban Ausztriának most nincs sok barátja az angol kormányférfiak közt, de azt is, hogy Németországot sem igen szeretik és hogy mióst egy ember lépett be a kabinetbe, ki még kevésbé barátja a két szövetséges hatalomnak, mint Gladstone, igen lehetséges, hogy a muszka kormánynak is keze van abban, hogy Derby gróf lépett a kabinetbe, ki bizonyosan nem fogja Németországot és Ausztriát támogatni Muszkaország ellen és legrosszabb esetben ma legalább semleges fog maradni. A francziáknak nem sok kell, hogy csatlakozzanak Muszkaországhoz Németország ellen, a franczák előtt egy háború Németország ellen legnagyobb mérvben népszerű De van még egy harmadik hatalom is, melyet megnyerni nem tartja fölöslegesnek a czárok birodalma, kivált ha arról van szó, hogy szabad hódítást engednek neki Ausztriában. Ez a hatalom Olaszország. Giers most ott időzik és képzelhető mint szítják a tűzet az anélkül is gyúlékony olaszok közt. Oberbank kivégeztetése és a milanói, nápolyi és római osztrákellenes tüntetések neki éppen kapóra jönnek. Ott egyébb nem kell, mint az, hogy az olasz kormány is épp úgy nyilatkozzék Ausztria ellen, mint az olasz nép, és kész a háború. Noha az olaszok maguk nem igen félelmesek mint katonák, de elég, hogy foglalkoztatják Ausztriát. 1866-ban is így volt Ausztria könnyen győzött Custoszánál, de nem ám Szadovánál Ha azt a sereget, amelyet Olaszországba volt kénytelen indítani, Csehországba küldhette volna, akkor talán a poroszok minden készültségük és hadászati s harczászati fölényeik mellett sem igen szenvedtek volna oly vereséget, mint az volt, mely az osztrák hadsereget tönkre tette. NÉPSZAVA így tehát Muszkaország az angolok semlegességére, a francziák közreműködésére, azon esetben, ha Németország megmoczózan és Olaszország szövetségére épp oly bizonyosan számíthat, mint 1866-ban Németország számíthatott. Mindezeken kívül még bizonyos szövetségesei vannak a Balkán félszigeten a bolgárok, a montenegróiak, a románok, sőt még a szerbek is, a lert egy átalános európai háború kitörése esetében A milánnak népe azt fogja neki mondani, hogy vagy ő is lépjen fel Muszkaország mellett Ausztria ellen, vagy elmehet Karagyorgyevicshez és Kisztics lép helyébe, ki ugyan nem barátja Ausztriának. Ez az, mit a beállott újévtől várhatunk. 35 év óta a háborúk egymást váltják föl. Ausztriának magának hét háborúja volt és még a leggyengébb ellenség fölött is alig tudott győzni. Most még a hadsereg újraszervezése, a sok rosz tábornok alig engednek győzelmet remélnünk. És ki lesz az, ki ez alatt legtöbbet fog szenvedni, mint a munkás nép ? Drágulás, iparpangás, fiainknak háborúba vitele, adó fölemelés ére utoljára talán még államvagyonbukás. Ezek a mi kilátásaink. A megzavart néépgyűlés. A magyarországi ált., munkáspárt részéről e hótére egybehívott népgyűlés, az először bejelentett napirend mellett,leendő megtartása a főkapitányság részéről betiltatott; a napirend másodszori bejelentése folytán vétetett csak tudomásul és nem fogásoltatott ki annak megtartása. A gyűlés a köznépet igen lényegesen érdeklő tárgyról volt hivatva véleményt és határozatot mondani, de megnyitása és elnökválasztás után egy csomó utczai gyerkőcz folytonos eszeveszett, de ok nélküli ordítása folytán, a megválasztott elnök, dr. Csillag Zsigmond elvtársunk részéről feloszlatott. Fél 3 órára a tarcsai sörcsarnok tág terme zsúfolásig megtelt közönséggel s feszült figyelemmel várta mindenki a kitűzött napirend tárgyalásai. De belopództak a terembe néhány csirkefogók, kik, nem tudjuk ki bérelte őket, de hogy felbérelve voltak, az legott kitűnt, — már a megnyitás alkalmával vadállat módjára ordítottak és szünet nélkül, ugy hogy az elnöklő elvtársunk jobbnak találta, a komolyabb következményeknek elejét venni és a gyűlést feloszlatni. Mert azt a néhány szüntelenül ugatott, konczdarabok árán kommendirozott kutyát egy-két becsületes pofonvágással könnyen lehetett volna elnémítani, de mellőztük és megakadályoztuk méltán megérdemlett megfenyítésüket, nehogy pártunk becsülete megtámadtassék. A jelen volt alkapitány, Batiz kivezettethette volna a bitang rend de nem tette, pedig jól tudjuk, hogy azért küldetett oda, miszerint a rendet tartsa fenn, vagy pedig nyújtson hivatalos segédkezet a gyűlési vezetőnek a rend fentartására, mert ha az általunk felkért rendező elvtársak elragadtatták volna magukat és a kiabáló csőcselék még nagyobb csőcselékű kolomposak fülüknél fogva egy kissé érezhetőbb módon kivezették volna, lett volna dulakodás, lett volna verekedés és nem állottunk volna jót érte, várjon az egyik vagy másik bitangot nem terpesztették-e volna a terem padlójára? Kitért volna ezért a felelősség? Mi és velünk együtt a gyűlés nagy többségű intelligens látogatót nem vádolt volna, mint a jelenvolt rendőri közegeket, kik látták, hogy szánt szándékkal igyekszett néhány fegyházba való csirkefogó a rendet felbontani, a gyűlést megzavarni, a jelenvolt józan munkásoké tettlegességekre provokálni, látták mindezt, de még meg sem kísérelték közbelépésük által a rendet helyreállítani. Mire való tehát ott a rendőrség, ha rendre nem ügyel ? Azért jelenik meg, hogy a szónokok beszédét feljegyezze és szó szerint erről jelentést tehessen ? Ezt megtudhatja a hírlapokból is. Ügyeljen a rendre, a csendre és véleményünk szerint csak igy felel meg hivatásának mint rendőrhatóság a gyűléseken. De mindemellett a gyűlés meg fog tartatni és az egyszer majd mi gondoskodunk a rendőrségi felügyeletről. X' ur, szép szerivel és csendzavarókat. JEibt E K. — Arabi és számfizetési társai. Az egyiptomi száműzöttek családja és kísérete 80 személyből áll. Arabi neje, ki igen előrehaladott érdekes állapotban van, csak akkor fogja őt követni, ha átesett a szülési válságon. A száműzöttek Morrce Key angol születésű egyiptomi tiszt felügyeletére vannak bízva. Évi nyugdíjuk nem több, mint fejenként 5000 forint. Ez ugyan politikai száműzöttekre nézve elég nagy összeg, de alig elégséges arra, hogy számos tagból álló családjukat és kíséretüket eltartsák, mert ezek nem rabszolgák. Nők, gyermekek és szolgák vannak köztük, kik a mozlim törvény értelménél fogva a családhoz számíttatnak. Azt hiszszük, hogy Anglia, midőn leszállította az egyiptomi kormány által fizetendő nyugdíjakat, maga fogja annak csekélységét pótolni. Ezek a száműzöttek azonban, daczára a rendeletnek, melynél fogva jószá Igaik le vannak foglalva a júliusi áldozatok javára, nincsenek segédforrás nélkül. Háremjeik ugyanis bánthatatlanok, ami a nőké, azt nem szabad lefoglalni és a férjek rendesen a háremekben tartják pénzüket és kincseiket. Páringtól. Egyletek. — A budapesti vas- és fémáru-munkások önképző-egylete 1883. február 1-én a Széchényisétatér vendéglő-helyiségében bált rendez. Előre váltott személyjegy 80 kr., a pénztárnál 1 frt. Előreváltott családjegy (1 ur és 2 hölgy) 2 frt, a pénztárnál 2 frt 40 kr. — Kezdete 8 órakor. — Jegyek kaphatók: Az egyleti helyiségben, akáczfa-utcza 39. — Az egylet pénztárnokánál, Izabella-utcza 36—38., I. em . 24. ajtó és a gyárak bizalmi férfiainál. — A Budapesti kovács-segédek betegsegélyző- és temetkezési egylete 1883. év február hó 4-én, farsang utolsó vasárnapján, a zenekedvelő egylet ujonan diszitett nagytermében, (V. ker. bálvány-utcza 14. sz. a.) tánczvigalommal és tréfás tombolával egybekötött mulatságot rendez, pénztárnyitás 7 órakor, kezdete 8 órakor. Az újpesti bőrgyártó-munkások egylete a f. hó 6-ára tervezett kedélyes estélyét az árvízveszély miatt bizonytalan időre elhalasztotta. január 7-én. — Törvényszéki gyilkosság Írországban. Múlt szerdán jelent meg a rendőrségnél Dublinban O'Brien a United Ireland kiadója, kit hamis és rosszakaratú hírek gyártásával vádoltak. O'Brien azt ígérte, hogy mindazt, amit állított, be fogja bizonyítani, mire a tárgyalás egy hétre elhalasztatott. Más napon a United Ireland a következő czikket hozta: „Fognak-e velünk is ugy tenni, mint az utolsó halálra ítéltekkel? Ugyanazok az esküdtek lesznek-e, kiknek verdiktjét ugyan nem támadták meg, de személyeik, mint esküdtek , az,o bitó, hozta* taua'"1 tieik és takkal nem ugyanazon valláson van-Írország lakosságának legnagyobb része, akkor a vádlottak fölött nem ítélnek hozzájuk hasonlók és azt is állítjuk, hogy miután a vádlottak az egyház szentségeiben részesülnek és még mindig ártatlanoknak vallják magukat akkor is, ha kötél van már nyakukon, akkor minden hitsorsosaik méltán kételkedhetnek azon, vájjon r megérdemlették-e a halált." Mások még tovább mennek mint O'Brien és azt állítják, hogy a vádlottak a United Ireland által fölhozott körülmények alatt jogosulva voltak tökéletes ártatlanságuk állítására. — Gambetta, a híres franczia államférfiú e hótén meghalt. Gambettának igen veszélyes törekvése volt és utóbbi időben ő a franczia munkásosztály részéről egyike a legmegvetettebb embereknek volt. Halálának okozója szeretője, Leon asszony volt, ki egykor revolverrel rálőtt. A Londonba érkezett táviratok szerint Erterumban tömeges elfogatások történtek az örmény lakosság közt, kik titkos szövetséget alakítottak, mely forradalmi mozgalmat akart indítani, hogy felszabadítsa Örményországot a török járom alól. Az összeesküvők, mintegy 400-an, állítólag pénzsegélyt kaptak Oroszországból. A török hatóság statáriumot hirdetett kink kifogásokat. Senki sem állítja, hogy kik Hayest, Walsht és Myles Joycet , nem esküjükhöz képesti verdiktet állítjuk, hogy ha esküdteket választ osztályból, kik más vallásfelek ezen pre, a me. Az elvtársaknak tudomására adatik, hogy hétfőn, f. hó 8-án esti 8 órakor a törzshelyiségben (Király utcza 72.) iártestély tartatik. Teljes számbani és pontos megjelenés szükséges. Igazolványok felmutatandók. A t. cz. egyleteknek és magánosoknak ajánljuk könyvnyomdánkat mindennemű nyomtatványok, mint: alapszabályok, tagkönyvek, kimutatások, jegyek, körözvények, valamint minden a nyomdászati szakba vágó munkák elkészítésére és kötelezzük magunkat, az átadott munkákat a legpontosabban és olcsón, a t. cz. megrendelőknek teljes megelégedésére, kiszolgálni. ogg Megjelent a „Magyarországi Által. Munkáspárt" kiadásában a MAGYAR MUNKAS.NAPTA. az 1883 évre. (VI. évfolyam.) Tartalom : Hazánk munkásaihoz ! (költem.) — Csillagvizsgálói észrevételek. — Időszámitás. — Naptári rész. — Izraelita naptár. — Tekintsünk vissza. — Vizió. (költ.) — A népek igazságszolgáltatása. — Az ördögök strikója. (költ.) — Az újév. — A feltámadás. (Természettudományi vizsgálás.) — Szegénység és bűntett.. — A jólét és nyomor. (költemény.) — Szüke istenek. (Humoreszk.) — Egy bűnös mint a társadalom vádlója. — Keresztények és szoczialisták. — Az emberiség igazi megváltója. — A szegény özvegyasszony. (költ.) — Népesség. — Vásárok. — Előfizetési felhívás. Megrendelések kiadó-hivatalunkhoz intézendők. — A naptár a pénz előleges beküldése, vagy postai utánvét mellett küldeti kezét. Egyes példány ára 35 kr. (posta-küldéssel 30 kr." Minden 100 példány után 2 tiszteletpéldány adatik. Félidős szakesztő: KÁSZONYI DÁNIEL. "Kiadó: FERENCZY JÓZSEF. "