Népszava, 1883 (11. évfolyam, 1–52. sz.)

1883-06-10 / 23. szám

XL. évfolyam. 1883. 23. szám. Magjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadó­hivatal külső dob-utcaa 33. sz. Minden a lap szellemi ré­­­zére vonatkozó közlemények, valamint hirdetések ide in­tezendők. Hirdetések jutányosan számíttatnak. PSZ­AVA A MAGYARORSZÁGI ÁLTALÁNOS MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYI TÁRSADALMI ÉS GAZDÁSZATI NÉPLAP. Budapest, ItmiuSS Hó I0-én. Előfizetés: Egész évre . . 2 frt. 40 kr Fél évre . . .1 „ 20 . „ Negyedévre . . — „ 60 „ Egy hóra , „ — „ 20 „ Egyes példány ára 5 kr Előfizetéseket minden posta­hivatal elfogad. F­ÖLHIVÁS az összes budapesti munkássághoz! Ma vasárnap, 1883. junius hó 10-én, délután 3 órakor, a pesti király-utczai r­ész tartatik a következő napirend mellett: A munkás-kérdésnek Magyarországbani megoldására legújabban felmerült javaslatok meg­vitatása. Polgártársak! A munkásosztály érdeke megkívánja a tömeges részvételt, tehát fel a nép­gyűlésre! Az egybehivók. Az eskü­ Európa igen sok államaiban már el van törölve a parlamentek képviselőinél követelt eskületétel. Francziaország volt a legelső, mely már a múlt században nemcsak az eskületé­telt, hanem magát a vallást is egészen eltö­rölte egy időre. Spanyolország, mely egykor a legbigottabb állam volt, legújabban törölte el az esküt. Olaszországban ugyan egy kép­viselőnek eskümegtagadása némi botrányt és izgalmat idézett elő, de itt is gondoskodott a törvényhozó testület arról, hogy ilyesmi többé ne történhessék, azáltal, hogy az eskü­letételt megszüntette. Vannak még oly álla­mok is, hol az eskületétel parlamenti tagok­nál soha sem követeltetett, valamint valóban nem látjuk át, miért létezzék az. Az angol nép a XIX. század vége felé annak adta bizonyságát, hogy legkevésbé elő­rehaladott, legbigottabb Európában. Pedig ez nem volt mindig így. Anglia még ezelőtt egy századdal is a legszabadabban gondolkozott vallási ügyekben. Az újabbkori bölcsészet eredetét Angliá­ban találjuk. Azon reformata vallással, a­me­lyet VII. Henrik Angliában nem meggyőző­désből, hanem szerelmi szeszély folytán hozott be, mivel a pápa nem akarta megen­gedni elválását nejétől, arragóniai Katalintól, magában foglalta a haladás kiindulási pont­ját, midőn tanai közt az is foglaltatik, hogy a reformata vallás ugyan kimondja és elismeri ezeket meg amazokat a dogmákat, de ha va­laki másról van meggyőződve, nem süti rá az eretnekség bélyegét, hanem megengedi, hogy gondolkozzék ugy amint akar és amint meg­győződése tartja. Már a híres Bacon Francis, Erzsébet ki­rálynő kanczellárja is oly bölcsész volt, hogy tanai által bebizonyította, hogy ő mivel sem tart többet a keresztény vallásra, mint a híres atheista Spinoza. Hobbes, Locke még szaba­dabban nyilatkoznak, sőt magának Newton Izsáknak csillagászati rendszere épp úgy ha­lomra dönti a keresztény és zsidó vallás tanait, mint ezt újabb korban Humboldt Sán­dor és Owen tapasztalatai halomra döntik a földalkotásának theóriását, úgy amint azt Mózes képzelte s képzeletét egy egész népre tolta föl. A legújabb találmányok, a fizikai erők ismerete az embereket egészen hitetlenekké tette. De még az sem szükséges. Egy gondol­kodó embert nem a vallás tartóztatja vissza bűnök elkövetésétől, nem a félelem a pokoltól vagy a megjutalmaztatás reménye a meny­országban, hanem a jóra való ösztön, annak meggondolása, hogy minden tett ahhoz képest, a­mint az magának annak, ki azt elköveti vagy más embernek káros vagy hasznos, ma­gában hordja a büntetést és jutalmazást, vagy­is a megnyugvást, vagy a lelkiismeret furda­lásait, a félelmet a következésektől. A parlamenti eskü, kivált most, tökélete­sen fölösleges. Azokban az időkben, midőn még némely államokban a választók a maguk képviselőinek utasításokat adtak arra nézve, hogy erre vagy amarra a törvényjavaslatra szavazzanak, midőn nem a képviselő mondotta ki a maga politikai hitvallását, hanem a vá­lasztók szabták azt meg neki, midőn még azt a képiselőt, aki ezek ellen az utasítások ellen szavazott vagy képviselőtársa (így volt ez Magyarországon 1848-ig) dezavouálta és ellenkező értelemben szavazván, amannak a szavazatát megsemmisítette, vissza­hívhatták, midőn még fenyítő pör által is fenyegették őt mint hitszegőt éz árulót, akkor még az eskü­letételnek volt némi értelme, de most, midőn se utasításokat nem adnak, se vissza nem hív­hatják, midőn szélkakaskodhatik, a­mennyit, tetszik, ez az eskü valóságos komédia és ne­vetség tárgya. Miért van tehát az, hogy épen az angol parlament ragaszkodik oly nagyon ahhoz, hogy parlamenti tagjai vallásosak legyenek és higyjenek az esküben ? Mint feljebb említet­tük, épen az angolok voltak egész III. György uralkodása idejéig a legszabadabban gondol­kodók. Hol, melyik nemzetnél találhatni athe­isztikusabb könyveket, mint a mult száza­dokbeli „exam­en important de la religion chrétienne" St. John lovag Bolingbroke lord­tól, vagy Chesterfield „traité des trois impo­steurs Moses, Christ et Mahomet?" Ha az enczyklopädisták, ha Helvetius, Volney meg­támadják is a keresztény vallást, az utóbbi bebizonyítja, hogy Krisztus soha nem is léte­zett, ha Helvetius az apokalypoist egy beteg agy örült álmának nevezi, ha a német írók közt Lessing megmutatja, hogy a zsidóknak nem lehetett száraz lábbal átmenni a vörös tenge­ren, mint az Móses könyvében meg van írva, hogy a négy evangélista, midőn Krisztus ha­láláról, eltemettetéséről és föltámadásáról beszél, egymással ellentmondásba jön és hogy nem Lessing volt az első, ki ezt megírta, ha­nem több századdal előtte egy angol, Chobham lord, akkor valóban nem tudja az ember, mit tartson az angol népről. De ezen rákhasadásnak megfejtését a mult században kitört franczia nagy forradalom­ban találjuk. A franczia forradalom, mely a vallást eltörölte, a papok jogait, kiváltságait megnyirbálta, ugyanakkor támadta meg a nemességet is. Proskribálta, jószágait foglalva le, nyakaztatta a nemeseket, ahol csak egyhez juthatott. Ettől szeppent meg a kormány és az arisztokráczia csak igazán, mert azt gon­dolta, ha a forradalmi szellem átlépi a la Mancha csatornát, nemcsak az angol papság, de főleg a birtokos arisztokraczia lesz az, a melylyel a nép számolni fog első­sorban s ekkor földbirtokaikat is veszthetik. És vala­mint az atheisztikus mozgalom Angliában az arisztokrácziából indult ki, úgy most ugyan­az az arisztokráczia követett és követ el még jelenleg is mindent, hogy a nép mennél bi­gottabb maradjon. A „Journal des Debats" igen helyesen azt mondja azokról a parlamenti tagokról, kik a kormány azon törvényjavaslatát visszave­tették, melynél fogva az eddigi esküforma helyett hozassák be az egyszerű állítás, hogy a parlamenti tag hű fog maradni azokhoz a kötelességekhez, melyeket meg kell tartania mint, parlamenti tagnak, nincs talán egy sem és sir Stafford Northcote, ki ebben a kérdés­ben mint kolompos szerepel, legkevésbé az, ki akár istenben, akár ördögben hisz. Átalá­nosan véve ezt a törvényjavaslatot nem any­nyira bigottságból vetették vissza, hanem hogy Gladstonenak törjenek borsot az orra alá. A konzervatívok amúgy is ellenségei, a

Next