Népszava, 1900 (28. évfolyam, 1–147. sz.)

1900-01-04 / 1. szám

1­900. NÉPSZAVA 3. a) a jelentkező azon helybeli gazdasági munká­sokról, akik helyben keresetet nem találván, mező­gazdasági, szőlő, erdei, föld s­.b. munkára más vi­dékre is hajlandók csoportosan elszerződni, valamint a munkásokat kereső munkaadókról jegyzéket ve­zessen ; b) a földmivelésügyi minisztérium munkásközvetí­tési osztályának, a törvényhatósági, községi, körjegy­zőségi közvetítőknek, úgyszintén azon munkaadók­nak és munkásoknak, a­kik szóval, levélben, vagy távirattal hozzá fordulnak, a munkát és illetőleg a munkásokat keresők részére a szükséges felvilágosí­tásokat szóval, illetőleg a­mennyiben a magánfelek által kért válasz megírásáért járó 20 fillér, készpénz­ben vagy bélyegjegyekben részére megküldetett és a válasz" bérmentesítetett, levélben, táviratban adja meg s általában a munkaadókat és munkásokat a szerződéskötés előmozdítása c céljából megfelelő támo­gatásban részesítse ; c) ha pedig a munkáskereslet a kínálat közvetíté­sével kiegyenlítést nem nyerhet, a helyben keresetet nem találó és idegen helyre is csoportosan szerződni hajlandó munkások létszámát, és illetőleg a munká­sokat keresők számát hivatalos portamentes leve­lező­lapon, a törvényhatósági közvetítőnek és egy­idejűleg a földművelésügyi minisztérium munkásköz­vetítési osztályának hetenként jelenítse be, ha pedig a bejelentett adatokban hétközben jelentékeny válto­zás áll be, erről ugyanazoknak azonnal tegyen jelen­tést ; d) a törvényhatósági közvetítő által megküldött kimutatásoknak (5. §.) a községházánál nyílt helyen való kifüggesztéséről gondoskodjék. 4. §. A törvényhatósági munkásközvetítőt és he­lyettesét a törvényhatóság közönsége jelöli ki. Tör­vényhatósági munkásközvetítőül kijelölhető : a) a törvényhatóság központi tisztviselője, a segéd és kezelő személyzet tagja; b) a gazdasági egylet ajánlatára a gazdasági egye­sület titkára ; c) a törvényhatóság székhelyén lakó, közhivatalban nem álló magánegyén. A megbízás az alispán (polgármester) előterjeszté­sére bármikor visszavonható. Ha a törvényhatóság a közvetítői feladatok teljesítésére törvényhatósági tiszt­viselőt jelöl ki, e teendők ellátása annak hivatalos kötelességét képezi. A törvényhatósági közvetítő közvetlenül az alispán (polgármester) hatósága alatt áll. A törvényhatósági közvetítőnek az alispán (pol­gármester) előterjesztésére a m. kir. földmivelésügyi miniszter az adatszolgáltatás aránya szerint, évenként tiszteletdíjat állapít meg. 5. §. A törvényhatósági közvetítőnek az a feladata, hogy: az a községi közvetítőktől és a­­szomszédos törvényhatósági közvetítőktől beérkezett adatokból hetenkint összesítéseket készítsen, és azt azon me­gyéjebeli községeknek, melyekben munkások vagy munkásokat keresők jelentkeztek, továbbá a szom­szédos törvényhatósági közvetítőknek, egy-egy pél­dányban postán megküldje, vagy távbeszélőn tudtul adja; b) a közvetítési közegeknek, továbbá a köz­vetlenül nála szóval, írásban vagy távirattal jelent­kező feleknek a kért felvilágosításokat szóval, ille­tőleg a­mennyiben a magánfelek által kért válasz bérmentesíttetett, levélben vagy táviratban megadja és általában, hogy a munkaadókat és munkásokat a szerződéskötés előmozdítása ezéljából megfelelően támogassa. 6. §: A törvényhatósági joggal felruházott város­ban a törvényhatósági közvetítő látja el a községi munkásközvetítő (3. §.) feladatát is. 1. §. A földmivelésügyi minisztérium munkásköz­vetítési osztálya a községi, körjegyzőségi és törvény­hatósági közvetítőktől beérkezett "jele­ntések alapján a munkát keresőkről s a munkásokat keresőkről nyilvántartást vezet, s azoknak a munkaadóknak és munkásoknak, kik közvetlenül hozzáfordulnak, to­vábbá a törvényhatósági, községi, körjegyzőségi köz­vetítőknek, szóval, levélben vagy táviratban a kért felvilágosítást teljesen dijtalanul megadja. A központ a törvényhatósági és a községi közvetítőkkel köz­vetlenül érintkezik. 8. §. Azon községeket és törvényhatóságokat, a­melyek területén nincsenek gazdasági munkások, vagy a melyek területén a munkáskereslet és kínálat kiegyenlítést talál, a m kir. földmivelésügyi minisz­ter a közvetítő kijelölésének kötelezettsége alól ideig­lenesen felmentheti, azon törvényhatóságokban és községekben pedig, a­hol erre szükség van, a köz­vetítés szervezése tekintetében különleges intézkedé­seket tehet, azon vármegyebeli munkások közvetítésére jogosult, amely vármegyére engedélye szól. A közvetítő csak megbízójától szedhet közvetítési díjat. A munkás­közvetítő a közvetítésekk­el nyilvántartást tartozik vezetni. Ezen nyilvántartás az elsőfokú hatóság ellen­őrzése alatt áll. 11. g. Olyan gazdasági munkást, a kip.ek munkás igazolványa nincsen, közvetíteni tilos. 12. §. Kihágást követ el és az 1898. évi II. t.-cz. 64. §-ában megjelölt büntetéssel büntetendő azon magánközvetitő , al a­ki már elszegődött munkást vagy napszámost azon időtartam alatt, a melyben annak már meg­kötött szerződést teljesítenie kellene, más munkaadó részére közvetíti; b) a ki engedély nélkül foglalkozik munkásközve­títéssel ; c) a ki a jelen szabályrendelet 10., 11. §-ainak rendelkezéseit, tilalmait megszegi. II. RÉSZ. A magán munkásközvetítőkről. 9. §. Gazdasági munkásközvetítés üzletszerű gya­korlására az illetékes törvényhatósági közigazgatási bizottság javaslatára a m. kir. földmivelésügyi mi­niszter adhat engedélyt Engedély csak annak ad­ható, a­ki hatósági bizonyítványnyal igazolja, hogy: 1. magyar állampolgár­­ önrendelkezésre jogosult; 2. nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétsé­gért büntetve nem volt;­­ 3 nem áll oly büntetés alatt, mely öt hasonló üzlet folytatásától eltiltja; 4­ a törvényhatósági, közigazgatási bizottság elő­terjesztése alapján a m. kir. földmivelésügyi minisz­ter által meghatározott biztosítékot készpénzben, takarékpénztári betétkönyvben, vagy biztosítékként ízét­­­tt ércéklapitokoan a törvényhatóság pénz­tárába letette. Az engedély a közigazgatási bizottság javaslatára, a m. kir. földmivelésügyi miniszter által indokolt esetben visszavonható. Az­ a munkás, a­ki vele együtt szerződni kívánó munkásokat össze­gyűjti, a munkáscsoportban maga is munkát vállal és tényleg teljesít, közvetítőnek nem tekintik. 10. §: A gazdasági magánmunkás-közvetítő csak Munkáslakások. Baranya vármegye főorvosa, Dr. Hende Lajos, szabályrendeletet dolgozott ki a mun­káslakásokról s ehhez fűzött jelentésében a megyebeli munkások lakásviszonyairól szóló jelentés­ben többek közt a következőket mondja : Köztudomásúlag a mezei gazdálkodás a legújabb időben igen intenzív növekedést nyert és ennek kö­vetkeztében az ilyen gazdaságok az állandó munká­sok számát is tetemesen szaporították, a­nélkül, hogy a munkáslakásokat is ugyanazon arányban szaporí­tották volna, úgy, hogy a legislegtöbb nagyobb gazdaságokban a cselédlakások túlságosan zsúfoltak, mely törvényellenes és a közegészségre hátrányos állapotokat már több ízben — utoljára múlt évi 813, 818. és 864. számú beadványaimban is voltam kénytelen jelenteni. Van ugyan vármegyénkben néhány olyan urada­lom is, a­hol a cselédhajlék egy-egy szobájában csak egy család lakik, de sokkal nagyobb azok száma, hol minden szobában annyi személy van el­szállásolva, a­mennyinek összezsúfolását a talaj­felület megengedi. Nem akarom itt újra leírni és ismételten fejte­getni ezen munkáslakásoknak az egyéni és közegész­séget veszélyeztető, de erkölcsi és szoc­iálpolitikai tekintetekből is alig tűrhető, szánalmas viszonyait és ezek orvoslásának szükségét, úgy hiszem elég, ha a szabályrendelet-tervezet támogatásául beterjesz­tett hivatalos jelentéseimből csak a következő két kis fragmentumot írom le szóról-szóra : „Az ilyen béreslakásokba, ha beköszönt egy ragá­lyos kór, ugy ki annak a megmondhatója, hogy mennyire terjeszkedik ki a ragály és miként alkal­maztassák ott az elkülönítés és fertőtlenítés, midőn az egyik sarokban első nyöszörgését hallatja az új­szülött gyermek; a másikban a halállal vívódik a szobának egy másik lakása; napi fár­adalmaiból próbál valahol megnyugodni egy harmadik; a szoba közepén hever egy pár gyermek; az ágyak alatt a télre való élelmiszerek halmaza; a padló agyaga pedig telítve van évt­zedes rothadási anyagokkal és bűzzel." „Nem hagyhatom felemii tetlen­ül azt is, hogy az ily egy szobában együttható "2—3 családok közül találtam olyant is, a­hol mindegyik családban voltak is, egész 20 éves fiuk és leányok, a­kik az áll ittasság­hoz közeli intimitásban élnek itt együtt; kiknél tehát szégyenérzet, az otthon­ és vele a haza szeretete nem is fejlődhetik és kik, ha csak a kedvezőtlen életviszonyok következtében előbb el nem vesznek, a társadalmi rendet veszélyeztető bármely gonosz­tettre mindig rávehetők; úgymint, hogy adandó alkalommal az ilyenek sorából fognak bizonyára az anarchizmus és szoczializmus legezinikusabb, leg­kitartóbb és legmerészebb harczosaiig kikerülni" ! Tudom, hogy ezen szabályrendelet összeállításánál azon visszásságra is ki kellett volna terjeszkednem, mely a gazdasági cselédek családjainak gyógykezel­tetése tekintetében áll fen­n. Cselédtörvényünk u­gyan­is, igen helyesen elrendeli azt, hogy ha a cseléd megbetegszik, ápol­tatásáról és gyógykezeltetéséről egy hónapig legalább a gazda tartozik gondoskodni és ezen rendelkezés ott, hol rendszeres uradalmi orvos van, pontosan be is lesz tartva és a törvény­nek hézaga sem vehető észre, miután rendszeres or­vosi kezelésben részesülnek a cselédnek vele együtt élő hozzátartozói is. Azon mezei gazdaságodban azonban, hol állandó orvost nem tartanak, a törvény ezen intézkedését csak a cseléd személyére értik és már a cseléd felesége, vagy gyermekének betegségével nem törődnek, sőt még az orvos elhozatalára szükséges fogatot sem szolgáltatják. Mit csinálhat hát ily eset­ben az a szegény cseléd ? Csekély jövedelme mellett a gyógyköltséget nem birja és tehetetlenül kénytelen őket kínlódni, nyomorogni és idő előtt elveszni hagyni és még jó, ha mind­ebben csak azzal nyugszik meg, hogy „Isten ugy akarta!” Nemcsak Baranya megyében, hanem az ország minden rész­ében ilyen rettenetesek a cselédek és f­öldmivesek lakásviszonyát. Hogy a bárány­i főorvos észrevette ezt a nagy nyomorúságot, az csak a szoczi­lizmusnak köszönhető, hisz soraiból is kitűnik, hogy attól fél, hogy ezek az állapotok fogják a s­oczializmusnak „legezinikusabb és legmeré­szebb" harczosait megteremteni! A szocziidizmus már egyszeri megjelenésé­vel is kényszeríti az urakat, hogy meglássák a szegény ember baját! Levelezés. Túrkevei ipari és mezei munkások, hozzátok szól egy munkás, egy elnyomott proletár. Kérdi tőletek, hogy hová lett "belőletek azon lelkesedés, a­mely az elmúlt évben fellobbantott benneteket. Tőletek, gaz­daságilag kifosztott, kizsákmányolt, elnyomott mezei munkásoktól kérdi: hová lettek mindazok, a­kik oly nagy lelkesedéssel álltatok a szo­cziáldemokráczia lobogója alá? Kishitűvé lettetek? Munkástársak, el­nyomott proletárok, ne hagyjátok abban elkezdett munkátokat! Fel újra a nagy munkára, fel a zsarnokság ellen küzdő szocziáldemokráczia zászlója alá, mert gon­doljátok meg, ti mindenkitől elhagyott, mindenkitől kifosztott testvérek, a ti sokaságtok, a ti nagyság­tok előtt minden és mindenki eltörpül. Csak gon­doljatok vissza az elmúlt évre, a­mikor csak alig voltunk egy pár százan, h­ogy remegtek tőlünk az úgynevezett munkaadók! Tehát munkástársak, ne hagyjátok magatokat az eszmétől eltéríteni, még akkor sem, ha a gazdák azt mondanák ,­­hogy ha szoczialista vagy, nem kellesz munkára." Mert az nem igaz. Nem bánja az akármi vagy, csak olcsón ad el bőrödet! Jöjjetek hozzánk, tartsatok velünk, vegyétek meg a mi lapjainkat, a mi könyveinket, tanuljatok, ne maradjatok örökké közömbösek. Gondoljátok meg munkástársak, hogy Csak egye­dül egy út vezet benneteket ki a mai gazdasági ki­zsákmányolásból­­ ez­­ a szervezkedés, az összetartás. T. K. A magyarországi szocziáldammokrata párt bevételeinek és kiadásainak kimutatása az 1899. év október 1-től deczember 31-ig terjedő III. évnegyedről. Pártlapok forgalma 18gg. október 1-től deczember 3 1-ig. Bevétel: Kiadás: Októ­ber. A pártlapok bevételeinek és kiadásainak összkimutatása fegg. október 1-től deczember 31-ig. Bevétel: Kiadás: Korona Korona Egyes eladás . 2610'28 Nyomda . . . 3589.46 Előfizetés . . 728 46 Posta. . . . 1415.82 Hirdetések . . 101648 Fizetések . . 1732-— Vidékről . . . 1964-32 Vegyes . . . 568-16 Összeg 6319-44 Összeg 7305-44 A könyvkereskedés kimutatása i8gg. október l-től deczember l11-ig. Bevétel Kiadás Korona Korona Október 460-72 116- 00 November 337-50 2­8-72 Deczember 533-78 552-68 Ö­sszeg 1332-00 2002-40* Különböző bevételek és kiadások i­gg. október l-től deczember 21-ig. Bevétel Kiadás Korona Korona Október 3465 66 1320'42 November 435'24 655'76 Deczember . . . . . . 2251 36 1782'48 Összeg 6152-26 3758-42­ Összkimutatás 18gg. márczius l6-ától 18gg. deczember 11-ig. Bevétel Kiadás Korona Korona Pártlapok 21894 94 2417-38 Könyvkereskedés . . . 5510-84 6147-78 Különfélék 11548 96 9337-12 Kölcsön 70154 Összeg 39.656-28 39,656-38 Az üzleti könyveket megvizsgáltuk, a kiadási té­teleket a számlákkal összeegyeztettük és mindent rendben találtunk. Sághi Adolf, Wankó Károly, ellenőrök. * A kiadások között szerepel a teljes házbér, a világítás és fűtés, melyeket szerződésszerű­leg a könyvkereskedés fedez. E kiadások között vannak a titkárság összes kiadásai, mint a titkár fizetése, posta költség, iroda fenntartás stb. Korona Korona Egyes eladás. . 10SP30 Nyomda . . . 1509-48 Előfizetés . . . 329-22 Posta .... 651.22 Hirdetések . . 330.— Fizetések . . . 572. — Vidékről . . . 806-32 Különféle . . . 225­66 Összeg 2526-84 Összeg 2958'36 November. Egyes eladás . 872­6 Nyomda . . . 889.— Előfizetés . . . 209-32 Posta .... 420.32 Hirdetések . . 298'60 Fizetések . . . 590.— Vidékről . . . 550-74 Különféle . . . 190.62 Összeg 1930-82 Összeg 2091.94 Deczember. Egyes eladás . 676'82 Nyomda . . . 1190-98 Előfizetés . . . 189-92 Posta .... 344-28 Hirdetések . . 387'88 Fizetések . . . 568'8 Vidékről . . . 607-16 Különféle . . . 151.88 Összeg 1861-78 Összeg 2255.14 a Ida!.

Next