Népszava, 1900 (28. évfolyam, 1–147. sz.)
1900-01-04 / 1. szám
1900. NÉPSZAVA 3. a) a jelentkező azon helybeli gazdasági munkásokról, akik helyben keresetet nem találván, mezőgazdasági, szőlő, erdei, föld s.b. munkára más vidékre is hajlandók csoportosan elszerződni, valamint a munkásokat kereső munkaadókról jegyzéket vezessen ; b) a földmivelésügyi minisztérium munkásközvetítési osztályának, a törvényhatósági, községi, körjegyzőségi közvetítőknek, úgyszintén azon munkaadóknak és munkásoknak, akik szóval, levélben, vagy távirattal hozzá fordulnak, a munkát és illetőleg a munkásokat keresők részére a szükséges felvilágosításokat szóval, illetőleg amennyiben a magánfelek által kért válasz megírásáért járó 20 fillér, készpénzben vagy bélyegjegyekben részére megküldetett és a válasz" bérmentesítetett, levélben, táviratban adja meg s általában a munkaadókat és munkásokat a szerződéskötés előmozdítása c céljából megfelelő támogatásban részesítse ; c) ha pedig a munkáskereslet a kínálat közvetítésével kiegyenlítést nem nyerhet, a helyben keresetet nem találó és idegen helyre is csoportosan szerződni hajlandó munkások létszámát, és illetőleg a munkásokat keresők számát hivatalos portamentes levelezőlapon, a törvényhatósági közvetítőnek és egyidejűleg a földművelésügyi minisztérium munkásközvetítési osztályának hetenként jelenítse be, ha pedig a bejelentett adatokban hétközben jelentékeny változás áll be, erről ugyanazoknak azonnal tegyen jelentést ; d) a törvényhatósági közvetítő által megküldött kimutatásoknak (5. §.) a községházánál nyílt helyen való kifüggesztéséről gondoskodjék. 4. §. A törvényhatósági munkásközvetítőt és helyettesét a törvényhatóság közönsége jelöli ki. Törvényhatósági munkásközvetítőül kijelölhető : a) a törvényhatóság központi tisztviselője, a segéd és kezelő személyzet tagja; b) a gazdasági egylet ajánlatára a gazdasági egyesület titkára ; c) a törvényhatóság székhelyén lakó, közhivatalban nem álló magánegyén. A megbízás az alispán (polgármester) előterjesztésére bármikor visszavonható. Ha a törvényhatóság a közvetítői feladatok teljesítésére törvényhatósági tisztviselőt jelöl ki, e teendők ellátása annak hivatalos kötelességét képezi. A törvényhatósági közvetítő közvetlenül az alispán (polgármester) hatósága alatt áll. A törvényhatósági közvetítőnek az alispán (polgármester) előterjesztésére a m. kir. földmivelésügyi miniszter az adatszolgáltatás aránya szerint, évenként tiszteletdíjat állapít meg. 5. §. A törvényhatósági közvetítőnek az a feladata, hogy: az a községi közvetítőktől és aszomszédos törvényhatósági közvetítőktől beérkezett adatokból hetenkint összesítéseket készítsen, és azt azon megyéjebeli községeknek, melyekben munkások vagy munkásokat keresők jelentkeztek, továbbá a szomszédos törvényhatósági közvetítőknek, egy-egy példányban postán megküldje, vagy távbeszélőn tudtul adja; b) a közvetítési közegeknek, továbbá a közvetlenül nála szóval, írásban vagy távirattal jelentkező feleknek a kért felvilágosításokat szóval, illetőleg amennyiben a magánfelek által kért válasz bérmentesíttetett, levélben vagy táviratban megadja és általában, hogy a munkaadókat és munkásokat a szerződéskötés előmozdítása ezéljából megfelelően támogassa. 6. §: A törvényhatósági joggal felruházott városban a törvényhatósági közvetítő látja el a községi munkásközvetítő (3. §.) feladatát is. 1. §. A földmivelésügyi minisztérium munkásközvetítési osztálya a községi, körjegyzőségi és törvényhatósági közvetítőktől beérkezett "jelentések alapján a munkát keresőkről s a munkásokat keresőkről nyilvántartást vezet, s azoknak a munkaadóknak és munkásoknak, kik közvetlenül hozzáfordulnak, továbbá a törvényhatósági, községi, körjegyzőségi közvetítőknek, szóval, levélben vagy táviratban a kért felvilágosítást teljesen dijtalanul megadja. A központ a törvényhatósági és a községi közvetítőkkel közvetlenül érintkezik. 8. §. Azon községeket és törvényhatóságokat, amelyek területén nincsenek gazdasági munkások, vagy a melyek területén a munkáskereslet és kínálat kiegyenlítést talál, a m kir. földmivelésügyi miniszter a közvetítő kijelölésének kötelezettsége alól ideiglenesen felmentheti, azon törvényhatóságokban és községekben pedig, ahol erre szükség van, a közvetítés szervezése tekintetében különleges intézkedéseket tehet, azon vármegyebeli munkások közvetítésére jogosult, amely vármegyére engedélye szól. A közvetítő csak megbízójától szedhet közvetítési díjat. A munkásközvetítő a közvetítésekkel nyilvántartást tartozik vezetni. Ezen nyilvántartás az elsőfokú hatóság ellenőrzése alatt áll. 11. g. Olyan gazdasági munkást, a kip.ek munkás igazolványa nincsen, közvetíteni tilos. 12. §. Kihágást követ el és az 1898. évi II. t.-cz. 64. §-ában megjelölt büntetéssel büntetendő azon magánközvetitő , al aki már elszegődött munkást vagy napszámost azon időtartam alatt, a melyben annak már megkötött szerződést teljesítenie kellene, más munkaadó részére közvetíti; b) a ki engedély nélkül foglalkozik munkásközvetítéssel ; c) a ki a jelen szabályrendelet 10., 11. §-ainak rendelkezéseit, tilalmait megszegi. II. RÉSZ. A magán munkásközvetítőkről. 9. §. Gazdasági munkásközvetítés üzletszerű gyakorlására az illetékes törvényhatósági közigazgatási bizottság javaslatára a m. kir. földmivelésügyi miniszter adhat engedélyt Engedély csak annak adható, aki hatósági bizonyítványnyal igazolja, hogy: 1. magyar állampolgár önrendelkezésre jogosult; 2. nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétségért büntetve nem volt; 3 nem áll oly büntetés alatt, mely öt hasonló üzlet folytatásától eltiltja; 4 a törvényhatósági, közigazgatási bizottság előterjesztése alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszter által meghatározott biztosítékot készpénzben, takarékpénztári betétkönyvben, vagy biztosítékként ízéttt ércéklapitokoan a törvényhatóság pénztárába letette. Az engedély a közigazgatási bizottság javaslatára, a m. kir. földmivelésügyi miniszter által indokolt esetben visszavonható. Az a munkás, aki vele együtt szerződni kívánó munkásokat összegyűjti, a munkáscsoportban maga is munkát vállal és tényleg teljesít, közvetítőnek nem tekintik. 10. §: A gazdasági magánmunkás-közvetítő csak Munkáslakások. Baranya vármegye főorvosa, Dr. Hende Lajos, szabályrendeletet dolgozott ki a munkáslakásokról s ehhez fűzött jelentésében a megyebeli munkások lakásviszonyairól szóló jelentésben többek közt a következőket mondja : Köztudomásúlag a mezei gazdálkodás a legújabb időben igen intenzív növekedést nyert és ennek következtében az ilyen gazdaságok az állandó munkások számát is tetemesen szaporították, anélkül, hogy a munkáslakásokat is ugyanazon arányban szaporították volna, úgy, hogy a legislegtöbb nagyobb gazdaságokban a cselédlakások túlságosan zsúfoltak, mely törvényellenes és a közegészségre hátrányos állapotokat már több ízben — utoljára múlt évi 813, 818. és 864. számú beadványaimban is voltam kénytelen jelenteni. Van ugyan vármegyénkben néhány olyan uradalom is, ahol a cselédhajlék egy-egy szobájában csak egy család lakik, de sokkal nagyobb azok száma, hol minden szobában annyi személy van elszállásolva, amennyinek összezsúfolását a talajfelület megengedi. Nem akarom itt újra leírni és ismételten fejtegetni ezen munkáslakásoknak az egyéni és közegészséget veszélyeztető, de erkölcsi és szociálpolitikai tekintetekből is alig tűrhető, szánalmas viszonyait és ezek orvoslásának szükségét, úgy hiszem elég, ha a szabályrendelet-tervezet támogatásául beterjesztett hivatalos jelentéseimből csak a következő két kis fragmentumot írom le szóról-szóra : „Az ilyen béreslakásokba, ha beköszönt egy ragályos kór, ugy ki annak a megmondhatója, hogy mennyire terjeszkedik ki a ragály és miként alkalmaztassák ott az elkülönítés és fertőtlenítés, midőn az egyik sarokban első nyöszörgését hallatja az újszülött gyermek; a másikban a halállal vívódik a szobának egy másik lakása; napi fáradalmaiból próbál valahol megnyugodni egy harmadik; a szoba közepén hever egy pár gyermek; az ágyak alatt a télre való élelmiszerek halmaza; a padló agyaga pedig telítve van évtzedes rothadási anyagokkal és bűzzel." „Nem hagyhatom felemii tetlenül azt is, hogy az ily egy szobában együttható "2—3 családok közül találtam olyant is, ahol mindegyik családban voltak is, egész 20 éves fiuk és leányok, akik az áll ittassághoz közeli intimitásban élnek itt együtt; kiknél tehát szégyenérzet, az otthon és vele a haza szeretete nem is fejlődhetik és kik, ha csak a kedvezőtlen életviszonyok következtében előbb el nem vesznek, a társadalmi rendet veszélyeztető bármely gonosztettre mindig rávehetők; úgymint, hogy adandó alkalommal az ilyenek sorából fognak bizonyára az anarchizmus és szoczializmus legezinikusabb, legkitartóbb és legmerészebb harczosaiig kikerülni" ! Tudom, hogy ezen szabályrendelet összeállításánál azon visszásságra is ki kellett volna terjeszkednem, mely a gazdasági cselédek családjainak gyógykezeltetése tekintetében áll fenn. Cselédtörvényünk ugyanis, igen helyesen elrendeli azt, hogy ha a cseléd megbetegszik, ápoltatásáról és gyógykezeltetéséről egy hónapig legalább a gazda tartozik gondoskodni és ezen rendelkezés ott, hol rendszeres uradalmi orvos van, pontosan be is lesz tartva és a törvénynek hézaga sem vehető észre, miután rendszeres orvosi kezelésben részesülnek a cselédnek vele együtt élő hozzátartozói is. Azon mezei gazdaságodban azonban, hol állandó orvost nem tartanak, a törvény ezen intézkedését csak a cseléd személyére értik és már a cseléd felesége, vagy gyermekének betegségével nem törődnek, sőt még az orvos elhozatalára szükséges fogatot sem szolgáltatják. Mit csinálhat hát ily esetben az a szegény cseléd ? Csekély jövedelme mellett a gyógyköltséget nem birja és tehetetlenül kénytelen őket kínlódni, nyomorogni és idő előtt elveszni hagyni és még jó, ha mindebben csak azzal nyugszik meg, hogy „Isten ugy akarta!” Nemcsak Baranya megyében, hanem az ország minden részében ilyen rettenetesek a cselédek és földmivesek lakásviszonyát. Hogy a bárányi főorvos észrevette ezt a nagy nyomorúságot, az csak a szoczilizmusnak köszönhető, hisz soraiból is kitűnik, hogy attól fél, hogy ezek az állapotok fogják a soczializmusnak „legezinikusabb és legmerészebb" harczosait megteremteni! A szocziidizmus már egyszeri megjelenésével is kényszeríti az urakat, hogy meglássák a szegény ember baját! Levelezés. Túrkevei ipari és mezei munkások, hozzátok szól egy munkás, egy elnyomott proletár. Kérdi tőletek, hogy hová lett "belőletek azon lelkesedés, amely az elmúlt évben fellobbantott benneteket. Tőletek, gazdaságilag kifosztott, kizsákmányolt, elnyomott mezei munkásoktól kérdi: hová lettek mindazok, akik oly nagy lelkesedéssel álltatok a szocziáldemokráczia lobogója alá? Kishitűvé lettetek? Munkástársak, elnyomott proletárok, ne hagyjátok abban elkezdett munkátokat! Fel újra a nagy munkára, fel a zsarnokság ellen küzdő szocziáldemokráczia zászlója alá, mert gondoljátok meg, ti mindenkitől elhagyott, mindenkitől kifosztott testvérek, a ti sokaságtok, a ti nagyságtok előtt minden és mindenki eltörpül. Csak gondoljatok vissza az elmúlt évre, amikor csak alig voltunk egy pár százan, hogy remegtek tőlünk az úgynevezett munkaadók! Tehát munkástársak, ne hagyjátok magatokat az eszmétől eltéríteni, még akkor sem, ha a gazdák azt mondanák ,hogy ha szoczialista vagy, nem kellesz munkára." Mert az nem igaz. Nem bánja az akármi vagy, csak olcsón ad el bőrödet! Jöjjetek hozzánk, tartsatok velünk, vegyétek meg a mi lapjainkat, a mi könyveinket, tanuljatok, ne maradjatok örökké közömbösek. Gondoljátok meg munkástársak, hogy Csak egyedül egy út vezet benneteket ki a mai gazdasági kizsákmányolásból ez a szervezkedés, az összetartás. T. K. A magyarországi szocziáldammokrata párt bevételeinek és kiadásainak kimutatása az 1899. év október 1-től deczember 31-ig terjedő III. évnegyedről. Pártlapok forgalma 18gg. október 1-től deczember 3 1-ig. Bevétel: Kiadás: Október. A pártlapok bevételeinek és kiadásainak összkimutatása fegg. október 1-től deczember 31-ig. Bevétel: Kiadás: Korona Korona Egyes eladás . 2610'28 Nyomda . . . 3589.46 Előfizetés . . 728 46 Posta. . . . 1415.82 Hirdetések . . 101648 Fizetések . . 1732-— Vidékről . . . 1964-32 Vegyes . . . 568-16 Összeg 6319-44 Összeg 7305-44 A könyvkereskedés kimutatása i8gg. október l-től deczember l11-ig. Bevétel Kiadás Korona Korona Október 460-72 116- 00 November 337-50 28-72 Deczember 533-78 552-68 Összeg 1332-00 2002-40* Különböző bevételek és kiadások igg. október l-től deczember 21-ig. Bevétel Kiadás Korona Korona Október 3465 66 1320'42 November 435'24 655'76 Deczember . . . . . . 2251 36 1782'48 Összeg 6152-26 3758-42 Összkimutatás 18gg. márczius l6-ától 18gg. deczember 11-ig. Bevétel Kiadás Korona Korona Pártlapok 21894 94 2417-38 Könyvkereskedés . . . 5510-84 6147-78 Különfélék 11548 96 9337-12 Kölcsön 70154 Összeg 39.656-28 39,656-38 Az üzleti könyveket megvizsgáltuk, a kiadási tételeket a számlákkal összeegyeztettük és mindent rendben találtunk. Sághi Adolf, Wankó Károly, ellenőrök. * A kiadások között szerepel a teljes házbér, a világítás és fűtés, melyeket szerződésszerűleg a könyvkereskedés fedez. E kiadások között vannak a titkárság összes kiadásai, mint a titkár fizetése, posta költség, iroda fenntartás stb. Korona Korona Egyes eladás. . 10SP30 Nyomda . . . 1509-48 Előfizetés . . . 329-22 Posta .... 651.22 Hirdetések . . 330.— Fizetések . . . 572. — Vidékről . . . 806-32 Különféle . . . 22566 Összeg 2526-84 Összeg 2958'36 November. Egyes eladás . 8726 Nyomda . . . 889.— Előfizetés . . . 209-32 Posta .... 420.32 Hirdetések . . 298'60 Fizetések . . . 590.— Vidékről . . . 550-74 Különféle . . . 190.62 Összeg 1930-82 Összeg 2091.94 Deczember. Egyes eladás . 676'82 Nyomda . . . 1190-98 Előfizetés . . . 189-92 Posta .... 344-28 Hirdetések . . 387'88 Fizetések . . . 568'8 Vidékről . . . 607-16 Különféle . . . 151.88 Összeg 1861-78 Összeg 2255.14 a Ida!.