Népszava, 1901 (29. évfolyam, 1–151. sz.)
1901-01-03 / 1. szám
2. oldal Az értekezlet napirendje: 1. A 9-es bizottság jeltése a földmivelő mozgalomról. 2. Földmivelő-programm. 3. Földmivelő lap kiadása. 4. Földmivelő kongresszus. 5. Szervezkedés. A hatóságot dr. Hadádi Endre főkapitány képviselte több rendőrrel. Keresztes Mihály elvtárs a 9-es bizottság és az egybehívók nevében üdvözölte a külddötteket, valamint a nagyszámú hallgatóságot, végre ajánlotta, hogy az értekezlet vezetésére két elnököt és két jegyzőt válaszszanak. Az értekezlet elnököknek Sz. Kovács János (H.-M.-Vásárhely), Urbán Pál (Czegléd) elvtársakat, jegyzőknek: Kacsa István (Makó) és Szilágyi Albert (Hód-Mező-Vásárhely) elvtársakat választotta meg. Urbán Pál elvtárs az értekezletet megnyitva sajnálattal konstatálja, hogy a bejelentett küldöttek nagy része a nyomor miatt nem jelenhetett meg. Ezután ajánlja egy öttagú mandátum-vizsgáló bizottság megválasztását, melybe az értekezlet megválasztja: Molitorisz Istvánt (Makó), Doviczi Jánost (Makó), Nagy Sándort (Hódmezővásárhely) és László Rókust (Pest-Szent-István). Míg a bizottság feladatának megfelel, az elnök az értekezletet felfüggeszti. Szünet után az elnök megnyitja az értekezletet . Molitorisz István, mint a mandátumvizsgáló bizottság tagja jelenti, hogy az értekezleten képviselve van 15 község, 34 küldöttel. A képviselt községek a következők: Manó, Szeged, Halas, Medgyes-Egyháza, Félegyháza, Bécs (práterspitzi földmivelők), Pest-Szt.István, Ó-Moravicza, Új- Loóre, Czegléd, Orosháza, Újvidék, Szabadka, Hódmezővásárhely, Dunapataj. Következik az első pont tárgyalása: A 9-es bizottság jelentése a mozgalomról. Dobor István (Duna-Pataj) terjesztette elő az országos 9-es bizottság jelentését. A húsvéti kongresszus megbízta a 9-es bizottságot a szükséges lépések megtételére a munkásviszonyok javítása és a szervezkedés előmozdítása czéljából. A bizottság megtette kötelességét. Külön földműves lapot nem adhatott ugyan ki, de a szocziáldemokrata párt a „Népszava" csütörtöki számát teljesen átengedte a földmivelőknek. Létesített egy földmivelőtitkárságot, melynek élére Csizmadia Sándort állították. A titkárság szoros összeköttetést létesített a földmivelők között. Csizmadia S. elvtárs vázolja, mily óriási nehézségük között teljesítette a 9-es bizottság és a pártvezetőség működését. A gyűléseket és egyleteket a hatóság betiltja, sőt egyszerű összejöveteleket is megbüntet a rabszolgatörvény alapján. Keresztes Mihály elvtárs kijelenti, hogy a mostani mozgalom, mely természetes alapon áll és fejlődik, többet ér a 2—3 év előtti szalmatűznél. Deviczi János elvtárs, mint a 9-es bizottság tagja, üdvözli a küldötteket és kéri, hogy a bizottság jelentését vegyék tudomásul. Izor Istv. elvtárs felszólítja a küldötteket, hogy ha valakinek panasza van a 9-es bizottság ellen, vagy pedig másként óhajtaná a jövőben a bizottság működését, az most szólaljon föl, mikor annak ideje van. Urbán Pál elvtárs elnök felteszi a kérdést, hogy tudomásul veszik-e a bizottság jelentését? A jelentést az értekezlet egyhangúlag tudomásul veszi. Következik a 2. pont: Földmivelő programm. Csizmadia S. elvtárs kifejti, hogy egységes mozgalom létesítése és a sikeres működés czéljából milyen nagy szükség van egy földmivelő programmra. A programmnak azonban az egész ország földmivelőmunkásaira nézve egyaránt megfelelőnek kell lenni, azért a programmba apró részletkérdéseket, kivált olyanokat, melyekre nézve az ország különböző részein nagy eltérések vannak, bevenni nem lehet. A 9-es bizottság ennélfogva egy földmivelő programm-javaslatot állított össze, melyet elfogadás végett terjeszt az értekezlet elé azon megjegyzéssel hogy elfogadás esetén a programm felett véglegesen a legközelebbi földmivő-kongresszus fog határozni. A programm-javaslat a következő: 1. A rabszolgatörvény megszűnte. "•• 2. A cselédtörvény eltörlése. • 3. Teljes önkormányzat a községben. 4. Munkásvédtörvényeket, a mezőgazdasági munkások részére. 5. Betegsegélyző- és balesetbizosítási intézkedéseket. 6. A 14 éven aluli gyermekeknek a munkától való eltiltása 7. Iskolakényszer az elemi és ismétlőiskolákban. 8. A kubik-, vasúti-, töltési- és egyéb vándormunkások munkaviszonyának rendezését, az ügynökrendszer megszüntetését és annak nyilvános munkaközvetítőintézettel való helyesbítését. 9. A szakmánymunka eltörlése. 10. Rendes munkanap megállapítását, a vasárnapi munkaszünet biztosítását ugy a munkások, mint a cselédség részére. II. Az egészség és az erkölcsnek megfelelő lakásokat, a munkahelyeken erélyes lakásfelügyeletet. 12. Teljes egyesülési és gyülekezési szabadságot. 13. Az aratási vállalkozói rendszer megszüntetését. Keresztes M. elvtárs figyelmezteti a munkásokat arra, hogy a követeléseket egyszerre megvalósítani nem lehet, hanem csak hosszú, fáradságos szervezkedés által. Csakis így lehet törvényeket kivívni, amelyek megvédik azokat a munkásokat, kik magukat megvédeni nem tudják. Szilágyi Albert legsürgősebbnek tartja a szakmánymunka eltörlését, mert ez okozza a munkások között az óriási versengést, ez okozza, hogy a munkások erejükön túl dolgoznak, úgy, hogy alig van idősebb ember, kinek a nehéz munka következtében sérve nem volna. 12.000 földmivelő munkás Hódmező-Vásárhelyen már sokszor fordult a hatósághoz helyzetének javítása végett, de a hatóság még soha sem tett semmit. Szántó Kovács kvtárs hibáztatja, hogy a kormány az állatokra több gondot fordít, mint az emberekre. Akire az állam kötelességeket ró, annak jogokat is adjon. A munkás csak tisztességes munkabért és állandó munkát akar. A történelem azt bizonyítja, hogy a kormányok csak akkor adnak valamit a népnek, ha ez kényszeríti reá. Dobor I. elvtárs (Duna-Pataj) emlékeztet Széll Kálmán egy beszédére, melyben mondotta, hogy a kötelező betegsegélyezést és balesetbiztosítást a kormány csak akkor létesíthetné a földmívelő munkások részére, ha ezt ők maguk is óhajtanák. Hát igenis követelik ezt. De hogyan adják óhajaikat a miniszter tudomására ? Ezt csak népgyűléseken tehetnék. Ha azt akarja a miniszter, hogy a munkások óhajairól értesüljön, engedje meg a népgyűléseket, hiszen most egész megyék vannak, melyekben még értekezletet sem engednek meg. Urbán elvtárs(Czegléd) a gyermekmunka eltörlését tartja sürgősnek, s példákat hoz fel arra nézve, miként kínozza meg némely lelketlen munkaadó a nála dolgozó gyermekeket. Megtámadja ezután az aratási vállalkozókat, kik a munkásokat kizsarolják. Németh I. elvtárs (Szabadka) elmondja, hogy 40-szer jelentettek be gyűlést, de sikertelenül, sőt a bejelentőket a rendőrök megkínozták. A betiltó végzést megfelebbezték a belügyminiszterhez, de orvoslást nem nyertek, hanem a felebbezőket meglánczolták, a rendőrök ismét megkínozták, s a rendőrkapitány kijelentette, hogy amíg ő kapitány lesz, gyűlést nem tartanak Szabadkán. A napirend ezzel le volt tárgyalva, s az értekezlet egyhangúlag elfogadta a földmivelők 9-es szervezőbizottsága által előterjesztett országos programmot. Az országos értekezlet tárgyalásait délutánig felfüggesztette. Délután. Két órakor Szántó Kovács János elnök megnyitja a tárgyalást. Felolvasták a beérkezett üdvözlő leveleket és táviratokat: München, Baja, Török-Kanizsa, Tisza-Borf, Pécs, Medgyes-Egyháza, Mezőtúr, Budapest (Az öntudatos kereskedelmi alkalmazottak), Pápa, Budapest (A magyarországi szocziáldemokrata párt vezetősége), Budapest (Lakatosok szervezete). Következik a 3-ik pont: Földmivelő lap kiadása. Keresztes Mihály elvtárs, egy földmivelő lap alapításáról beszél. A kapitalizmus Magyarországon 10 év alatt rohamosan fejlődött s ezzel lépést kell tartani a munkások szervezkedésének is. A munkásoknak szükségük van egy lapra, hogy lerázhassák magukról a bilincseket. Az idő kerekét visszaforgatni nem lehet, hanem haladni kell a korral. Felolvassa a határozati javaslatot, melyben kimondják, hogy miután úgy a kormány, mint a polgári társadalom a munkások elnyomására törekszik, a földmivelők azonban érdekeik megvédésére egyelőre lapt nem alapíthatnak, felkérik a szocziáldemokrata pártot, hogy a Népszava csütörtöki számát engedje teljesen a földmivelőknek s bízza reájuk teljesen annak szellemi részét. Kifejté azután, mennyire szükség van egy földmivelő lapra, végül a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Határozati javaslat az 1900. év deczember hó 25-én Hódmező-Vásárhelyen tartott országos földmivelő-munkás értekezlet 3-ik (Földmivelő lap kiadása) pontjához . Egy földmivelő munkáslapra, mely kizárólag a földmivelő munkások érdekeit képviselje és annak előmozdítására törekedjék annál inkább is nagy szükség van, mivel éppen a legutóbbi évek tapasztalatial hangosan bizonyítják, hogy , polgári társadalom, kormányával az élén, majdnem minden a rendelkezésére álló hatalommal a földmivelő munkások teljes leigázására törekszik. Ilyen körülmények között egy független, önálló, szókimondó és a helyét minden veszélyben szilárdul megálló lap a földmivelőkre életszükséglet. Abban a háborúban, melyet az uralkodó osztály folytat a földmivelő munkások ellen, csak olyan lap állhatja meg a helyét és védelmezheti sikerrel a földmivelő munkások érdekeit, mely kizárólag a földmivelő munkások szolgálatában, azok igazgatása és ellenőrzése alatt áll. Tekintetbe véve azonban, hogy egy új lap alapítása nem kis nehézséggel jár, mely nehézségek elhárítása nekünk földmivelő munkásoknak, a jelen nyomasztó viszonyok között alig lehetséges; tekintve továbbá azt, hogy pártlapunknak, a „Népszavá''-nak csütörtöki száma most kizárólag földmivelő munkás érdekeket képvisel. Kimondja a jelen értekezlet, illetőleg utasítja a földmivelők országos 9-es bizottságát, hogy pártunk országos vezetőségét kérje meg az iránt, hogy a csütörtöki „Népszavá"-t, a szerkesztést és egyébb a lap szellemi részét illetőleg teljesen engedje át a földmivelő munkásoknak továbbra is úgy mint eddig, a földmivelő munkások között pedig a legerélyesebb agitácziót fejtse ki a csütörtöki „Népszava" érdekében. Németh A. elvtárs (Szeged) egy külön földmivelő lap kiadása mellett nyilatkozik, melyet kizárólag a földmivelők adjanak ki. Szalai I. elvtár,s a polgári társadalom hibájának tartja, hogy a magyar munkások nagy része írni olvasni nem tud s azért oly nehéz a munkásoknak lapot fenntartani. Azért is ajánlja, hogy a földmivelők külön lap indítása helyett a „Népszava" csütörtöki számát ismerjék el szaklapjuknak. Csizmadia S. elvtárs emlékeztet arra, hogy a földmivelők lapját annak idején a hatóság milyen elkeseredetten üldözte. A földmivelők között vannak néhányan, kik a pártvezetőség kezében nem szeretik látni a földmivelők lapját. Ezeknek pedig nincs igazuk. A pártvezetőség nem idegen hatalom, mely ellen küzdenünk kell, hanem a mi pártunknak vezetősége, melyet támogatnunk kötelesség. Azért ajánlja a határozati javaslat elfogadását, mert a földmívelők lapja a párt kezében van a legjobb és legerősebb kezekben. LEPSZAVA lyit.