Népszava, 1903. április (31. évfolyam, 39–50. sz.)

1903-04-02 / 39. szám

1903. április 11. NÉPSZAVA 3. oldal. mányszomjának szolgáltatja ki őket. A legvadabb sovinizmus hazájában síkra szállnak az összes néptörzsek szabadságáért, a legkorruptabb és leg­esdibb választói jog hazájában az általános, egyenlő választói jogért küzdenek. A szocziál­demokraták és a többi parlamenti pártok közti ellentét oly éles, hogy ezzel szemben a többi pár­tok egymás közti ellentéte — melyeket különben a korrupczió fűz egybe — legyen az bármily éles, mit sem jelent. Az „egy reakc­iós tömegről" szóló mondás Magyarországban még nem vesztette el jelentőségét. K­Ü­L­F­Ö­L­D, Németország. A birodalmi képviselőválasztások június 16 én lesz­nek. Elvtársaink mindenütt lázasan készülődnek. A „Vorwärts" vasárnap a lap élén „Be a politikai szervezetekbe !" czímen felhívást közöl, melyben arra buzdítja az elvtársakat, hogy politikai szerve­zeteket alakítsanak, melyekben jó politikai agitá­torokat képeznek ki. „Minden császári beszédre 100.000 szavazatot szá­mítok !" — mondotta Bebel elvtársunk a német parlamentben és minden jel arra mutat, hogy igaza is lesz. Az egyik császári beszéd tudva­levőleg Easenben hangzott el. Ott mondta Vilmos a munkásoknak, hogy szakítsanak meg minden összeköttetést a szoczialistákkal. És mi lett a beszéd eredménye ? Az, hogy az esseni ipar­testület választott bírósága elvtársaink kezébe ke­rült, a választáson óriási többséggel győztek. Az ipartestület választott bírósága eddig a „kereszté­nyek" kezében volt. És ha a császár nem beszélt volna ellenünk, bizonyára még most is az ő kezük­ben lenne. Ázsiából. Mai felhajtásunk: Benkó Albert, Jásznagy- birája, Bács-Bodrog­kunszolnokvármegye vármegyében, főjegyzője. Mladin Miklós, az eleki Dalnoki Nagy Lajos, járás főszolgabirája, Aradvármegye a Kis- Aradvármegyében, Bánja. Konkoly Thege Lajos, a Kassa szab. kir. város gesztesi járás főszolga­tanácsa és főkapitány- birája Komáromvár­helyettese, megyében. Kada Elek, Kecskemét Gabányi János, a dettai sz. kir. város polgár­­járás főszolgabirája, mestere és Vámos Temesvármegyében. Béla főkapitány. A községi jegyző To-Matkovits Béla, az apa- kodon, Esztergomvár­tiai járás főszolga- megyében Meg lehetünk elégedve ezzel a felhaj­tással : súlyra is, minőségre nézve is egyike a legszebbeknek, amit eddig a tisztelt elvtársaknak bemutathattunk. — Nyolcz vármegye ; egy alispán ; egy fő­jegyző ; egy kupaktanács; két főkapitány ; egy polgármester négy főszolgabíró ; egy községi jegyző. És ez mind egy héten belül rugott ki a hámból. Van közöttük egészen új jószág is; néhányan, mint Gabányi János, már rég puffetitják takarmányunkat. Azért mától fogva nem szorítunk helyt a kérődzések­nek, hanem csakis a fiatalok zöldségeit szállítjuk be a vásárba. Csinadratta, bum, bum ! Kezdődik a komédia! Ma nagy etetés és szoczialista falás lesz az állat­seregletben ! Tessék besétálni! Minden látogató emlékül kapja a csuhások lapját, az „Uj Lapu-ot. Benkó Albert, Jásznagykunszolnok vár­megye ékes tollú főjegyzője, mint az al­ispán helyettese, jóváhagyta Cseh József­nek, a jászapáti főszolgabírónak ukázát, amelylyel a jászladányi elvtársak nép­gyűlését betiltotta. Az ok: nyilt helyen tilos gyűlést tartani. Igazuk van. Nyilt helyen csak katonáskodni és földet ka­pálni szabad. Mire való a parasztnak a politika, ezt kérdi Cseh Jóska és Benkó Bérezi, derék jász-kunok. Dalnoki Nagy Lajos, Aradvármegye al­ispánja pedig az aradi főszolgabírónak ukázára ütött még egy nagy pecsétet. Egyben elutasította glogováczi elvtársaink felebbezését, mert a népgyűlésen „csak a községben állandó lakással bíró egyének vehetnek tevékeny részt". A tevékeny rész természetesen a szónoké volna, aki elől elzárják a határt Glogováczon. Ezzel persze a szoczializmusnak még magja sem maradt Glogovácz községben. Kassa város főkapitányhelyettese és ta­nácsa már engedett a 48-ból. Nemrég semmi szín alatt sem akarták tudomásul venni a népgyűlés bejelentését. Most már „megengedik", de nem azon a helyen és nem abban az időben, ahogy a szo­czialisták bejelentették. A­­gyűlésből semmi sem lesz, de azért akad még Kas­sán néhány szocziaista. Furcsa legények ezek a cucilisták: minél jobban piszkol­ják őket a legyek, annál gyorsabban sza­porodnak. Kada Elek, Kecskemét dicső tenyész­bikája észrevette, hogy már sok a vörös a híres alföldi városban. Egymásután négy népgyűlést tiltott be. Újat ő sem mond . Nem megbízhatók a bejelentők, akik olyan feledékenyek voltak, hogy elfelej­tették a szónokok neveit bejelenteni. Meg­tanítjuk Kadát a szoczialista kádencziára. Vele szóba sem kellene állanunk, csak a főrendőrrel, aki lerázta a nyakáról a nép­gyűlések dolgát. Mi úgy tudjuk, hogy a népgyűlések a rendőrséghez tartoznak, leg­alább így mondja ezt a legfőbb fő­rendőr, Széll Kálmán. Konkoly-Thege Lajos, a gesztesi járás fő­szolgabírája eddig csak a nagyigmándi népgyűléseket tiltotta be, most már a kocsi elvtársak bejelentésére is alkalma volt ugyanazokat a csodabogarakat le­firkálni, amiket a nagyigmándiak élveztek ennekelőtte. Konkoly úr azt a tanulságot merítheti ebből, hogy népgyűlés nélkül is terjed a Konkoly járásában. Kérjük a foly­tatást. Oabányi János, a deltai főszolgabíró, mindennapos vendégünk. Reméljük, hogy az ő községeiből kapjuk majd a legtöbb küldöttet a kongresszusra. Zsákszámra van már a magtárunkban Gabányi-féle nadragulya. Legutoljára gattajai elvtár­sainkat örvendeztette meg egy újabb be­tiltással. Köszönjük szépen: Sári János és társai ezért igen jó színben vagynak. Az apatini és az eleki járás főszolgabirái megérdemlik, hogy ukázaikat szóról-szóra lenyomassuk. Velük és a tokodi jegyzővel legközelebb foglalkozunk. PÁRTÜGYEK. Indítványok a kongresszushoz. A napirend 1. pontjához: Indítványozzuk az idén megtartandó pártkon­gresszusra vonatkozólag, hogy a pártvezetőség a jelentésekhez félóránál több időt ne vegyen igénybe, hogy a vidéki küldöttek is sorra kerül­jenek. Az erzsébetfalvai pártszervezet. A napirend 4. pontjához: I. Politikai programm. 1. Az állam 20 évet betöltött minden polgárának nemre való tekintet nélkül általános, egyenlő, köz­vetlen és titkos választási jog minden választásnál és szavazásnál; aránylagos képviselet; községen­kint való szavazás ; a választás titkos voltának törvényes megvédése; a szavazás törvényes munkaszüneti napon történik ; a megválasztottak megbízatása 3 évre szól; a választók többségének kifejezett bizalmatlansági nyilatkozata alapján a a képviselői megbízatás megszűnik. 2. Mindennemű politikai és nemzeti kiváltság megszüntetése, az öröklött hivatalok és rangok, a főrendiház, a virilista-intézmény eltörlése. 3. Az állam, megye és község teljes önkormány­zata választott, díjazott, független, felelősséggel és szavatossággal tartozó testületek és hivatalnokok útján. 4. A nép közvetlen törvényhozása az állami, megyei és községi ügyekben az indítványozó és elvető jog alapján. 5. A közszabadság öregbítése és biztosítása , az egyéni és tömegvéleménynyilvánítás szabadságát korlátozó mindennemű törvény és rendelet el­törlése ; a szólás, a sajtó, a gyülekezés és az egyesülés valamint a költözködés feltétlen szabad­sága és e közszabadságok megsértésének szigorú megtorlása; a hírlapóvadék megszüntetése; a nyomtatványok szabad árusításának megengedése ; a politikai rendőrség eltörlése. 6. A nőknek a férfiakkal, a törvénytelen gyer­mekeknek a törvényesekkel való teljes egyenjogú­sítása. 7. Az egészségügy államosítása és községivé tétele; a lakásügynek kiváltképpen egészségügyi szempontból való törvényes rendezése ; lakásfel­ügyelet; az orvosi kezelés és a gyógyítószerek ingyenes volta. 8. Állami, megyei és községi általános, kötelező, ingyenes, világi iskola ; a felekezeti iskola és a kötelező vallástanítás megszüntetése ; az iskolai egészségügy követelményeinek szigorú érvénye­sítése; ingyen tanszer és ellátás a nép- és szak­iskolákban, valamint a felsőbb iskolákban mind­azok számára, akik a továbbképzésre alkalmasnak bizonyulnak; általános, népies, ingyenes ismeret­terjesztő és szórakoztató intézmények alkotása. 9. Az egyháznak az államtól való teljes elvá­lasztása ; az egyházak és a vallási társulatok magánegyesületekké, a vallásnak az egyéni meg­győződés ügyévé való nyilvánítása. 10. Ingyenes igazságszolgáltatás és jogvédelem ; választott esküdtek ; ingyenes igazságszolgáltatás és jogvédelem; a büntetések mai megtorló jellegé­nek a társadalom védelmét és az elítéltek meg­javítását szolgáló rendszerrel való helyettesítése ; az ártatlanul vádoltak, letartóztatottak és elítéltek kártalanítása; a közigazgatási hatóság­ok bírásko­dási jogának megszüntetése ; a halálbüntetés, vala­mint a katonai és kiváltságos bíróságok eltörlése. 11. Az állandó hadsereg helyettesítése néphad­sereggel ; általános védképességre való nevelés ; általános népfelfegyverkezés; háború és béka kérdésében a népképviselet döntsön ; nemzetközi viszályoknak választott bíróság útján való eldön­tése. II. Gazdasági programm. 1. Magyarország teljes gazdasági önállósága. 2. Az állami, megyei és községi közvetett adók­nak és illetékeknek helyettesítése fokozatosan emel­kedő jövedelmi-, vagyon- és örökösödési adóval ; a megélhetéshez szükséges jövedelem adómentes­sége ; azoknak a gazdaságpolitikai intézkedések­nek eltörlése, amelyek egy kisebbség javára a né­pesség többségét megkárosítják. 3. A kötött birtok intézményének megszünte­tése ; a holtköz birtokainak és vállalatainak köz­tulajdonba vétele. 4. A köztulajdon fokozatos kiterjesztése ; az erdők­nek, a bány­­áknak, a vízierőknek, az országos köz­lekedés nagy eszközeinek, a közutaknak, a magyar banknak, a biztosítás mindenféle nemeinek, a víz­szabályozásnak, a mezőgazdasági hitelügynek álla­mosítása; a közvilágításnak, a vízellátásnak, a csa­tornázásnak, a köztisztaságnak, a helyi közlekedés nagy eszközeinek, a munkáslakás­ügynek, a köz­raktárnak, az erőszolgáltatásnak, a halott-eltakarítás­nak községivé tétele ; az állami, megyei és községi birtokok eladásának megtiltása és munkás­szövet­kezeteknek való bérbeadása. 5. A jövedelemszerzésre alkalmas köztulajdon jövedelme az egész nép javát szolgáló intézmények alkotására és fentartására fordítan­dó (elhagyott gyermekek gondozása, özvegyek és árvák istápo­lása, üdülőhely betegeknek stb.). III. MunkdsvédS programm. 1. Az összes üzemek munkásainak egyenjogú­sítása ; a munkakönyvek, a munkás- és cseléd­igazolványok eltörlése. 2. A munkások hathatós ellenőrzése alatt álló állami munkaközvetítés munkáskamarák útján és a munkások által választott munkástitkárok vezetésé­vel ; munkásstatisztika. 3. A szakegyesületi szervezkedés teljes, törvény­ben biztosított szabadsága , a szervezkedés szabad­ságának megsértése szigorúan megtorlandó. 4. A munkahelyek egészségügyi szempontból való kifogástalan voltának törvényes biztosítása. 5. Kereken megállapított és kivételt nem tűltő napi nyolcz órai munkaidő. 6. Az éjjeli munka eltiltása azon üzemek kivéte­lével, amelyekben a megszakítás műszaki okból vagy a közjólét szempontjából elkerülhetlen, a nők és a serdülő korban lévő munkások éjjeli mun­kája föltétlenül tilos. 7. A 14. évet be nem töltött gyermekeknek ke­reseti munka, valamint nőknek a szervezetükre káros munka tilos. 8. Hetenkint legalább 36 órás megszakítatlan munkaszünet. 9. A természetben és utalványokkal való bér­fizetés megtiltása, az átlagos és darabszám­os munkák megszüntetése s az időbér kötelezővé tétele; a robotmunka eltörlése ; az üzemi munka­rendnek a munkások közreműködésével való meg­alkotása ; bírság fejében való bérlevonás tilos. 10. A fogházi munka szabályozása. 11. Szigorú állami munkafelügyelet; a munka­felügyelők végrehajtó hatalommal való felruházása , a munkás­szervezetek közreműködése a munkás­védtörvények végrehajtásának ellenőrzésénél általuk választott mindkét nembeli felügyelők útján és e felügyelők állami díjazása. 12. A munkásvédtörvények megszegése elzárással büntetendő. 13. Általános, állami, kötelező betegség-, baleset-, munkanélküliség-, rokkantság- és aggkár-biztosítás a biztosítottak teljes önkormányzatával. Szabados Sándor, Komárom. Hagyassék ki a pártprogrammból a „ szabad szeszfőzés'' követelménye. A szabad szeszfőzés legkevésbé sem alkalmas a társadalmi kérdés megoldására, illetőleg a mai súlyos helyzet eny­hítésére. Minden állam munkássága erős harczot vív ma különösen az égetett szesz ellen, mert a kapita­lizmus mellett az alkoholizmus is iszonyú mérv­ben szedi áldozatait és teszi képtelenné a népnek nagy részét a kultúrmozgalmakban való részvé­telre.

Next