Népszava, 1905. június (33. évfolyam, 90–115. sz.)
1905-06-14 / 101. szám
10 A legnagyobb tűzesetek voltak: Az ungvármegyei Kebrin községben április 9-én 156.937 kor. kárösszeggel és 75 károsulttal, a sopronvármegyei Osli községben április 7-én 122.128 korona kárösszeggel és 45 károsulttal, a korrváromvármegyei Szentpéter községben április 8-án 111.156 korona kárösszeggel és 97 károsulttal és a zemplénvármegyei Mocsár községben április hó 17-én 91.436 korona kárösszeggel és 5 károsulttal. SZAKMOZGALOM. A magyarországi textilmunkások és munkásnők szövetsége a következő felhívást bocsátotta ki: Magyarország textilipari munkásaihoz és munkásnőihez! Értesítjük a szövő- és fonógyárakban dolgozó munkásokat, hogy a „Magyarországi textilmunkások és munkásnők szövetségeinek alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Ezzel ledőlt a textilmunkások szervezkedésének egyetlen akadálya s amit eddig kénytelenek voltunk elmulasztani, most kettőzött erővel és lelkesedéssel pótoljuk! Alakítsuk meg a helyi csoportokat mindenütt, ahol textilmunkások vannak és minden erővel hassunk oda, hogy e helyi szervezeteknek minden egyes munkás és munkásnő tagja legyen, hogy e csoportok a fővárosi központban egy hatalmas szervezetté egyesülve, minél jobb munkaviszonyokat teremthessenek számunkra. Ha a szövő- és fonógyárakban uralkodó szomorú viszonyokat látjuk, a 12—14 órai munkaidőt, a fejletlen gyermekekkel végeztetett nehéz munkát és a mi alamizsnához hasonló csekély béreinket, melyek mellett éheznünk kell, ha arra gondolunk, milyen bánásmódban s jogtalan bérlevonásokban részesülünk , nyomban be kell ismernünk, hogy így csak szervezetlen munkásokkal lehet bánni és hogy e szégyenletes viszonyokat csak a szervezetekbe való tömeges bevonulással lehet megjavítani. Nem szabad ellenségeskednünk egymással, mert nmig mi magunk között zsörtölődünk, nem ismerjük fel igazi ellenségünket: a munkaadót, aki mindig örömmel látja, ha munkásai egymással civakodnak, ahelyett, hogy karöltve helyzetük megjavításán dolgoznának. A textilipari munkások szövetsége felébreszti bennük a szunnyadozó testvéri szeretetet, megtanít bennünket gondolkodni, hogy megtaláljuk boldogulásunk módját, megtanít bennünket tisztán látni, hogy fölismerjük bajainkat, mert csak így védekezhetünk eredménnyel gazdasági ellenfeleink, a munkaadók mindinkább fokozódó kizsákmányolása, elnyomása ellen. Munkástestvérek! Kezdjük meg szép és nemes munkánkat, alakítsuk meg a csoportokat, ahol textilmunkások vannak, azok küldjék el címüket, hogy intézkedhessünk a megalakulás iránt. A textiliparhoz tartoznak: szövő, fonó, takács, paszományos, műhimző, kék- és kelmefestő, fonálfestő, kötélgyártó, fehérneműtisztító, harisnyakötő, aranyszálfestő, tresz-, jutó- és lószer fonó szakmák. Föl tehát, textilmunkások és munkásnők, sorakozzunk, tömörüljünk a most fölbontott zászló alá, nézzünk előre és meglátjuk, hogy még mennyire hátul vagyunk a szervezkedés terén. Amilyen arányban vonulunk be szervezeteinkbe, olyan arányban fog javulni helyzetünk. A magunk, a családunk megélhetése, sorsa függ elhatározásunktól és melyik munkás nem akar jobb létfeltételeket ? Egyesülésben rejlik az erő ! Leveleket a „Magyarországi textilmunkások és munkásnők szövetségeinek címére: Budapest, VII. kerület, Kertész utca 41., földszint 2. sz. alá kérjük. A pécsi építőmunkásoknak öt hétig tartó kizárása a munkások győzelmével végződött. Az eredmény: minimál 6 filléres óránkénti bérjavítás. Nagy munkáskizárás. A rajna-vesztfáliai iparvidéken — mint a M. T. I. jelenti — az építőipari munkaadók szövetségéhez tartozó üzletek egy előbbi határozathoz képest és a két héttel ezelőtt történt felmondás után elbocsátották az öszszes szervezett munkásokat, összesen vagy háromezret. A nagyváradi kereskedelmi alkalmazottak felhívják a szervezett munkások ügyeimet Stern Béla ottani nyomdatulajdonosra, aki dacára annak, hogy elvtársnak nevezi magát, a munkások plakátját, amelynek elkészítését elvállalta, nem csinálta meg. Saját bevallása szerint azért ültette fel a munkásokat, mert egy nála dolgoztató tőkés megfenyegette, hogyha a munkások falragaszát el meri készíteni, úgy többé nem dolgoztat nála. A munkások is csak ezt felelhetik neki. A ceglédi építőmunkás-csoport Kenéz Mihály kőművesz egyhónapi tartamra kizárta az egyletből. TŐKE ÉS MUNKA. A budapesti vas- és rézbútor munkásokat a szövetkezeti gyárosok kizárták. A kizárás legfőbb oka az, hogy a munkások keresetüknek 30 százalékát a harcban állók részére adták. A nagyobb gyárak tulajdonosai, akik nem szívesen látták a munkásság szolidaritásának megnyilatkozását, minden erejükből azon voltak, hogy a kisebb mestereket belehajtsák a kizárásba, ami sikerült is nekik. Kezükre járnak Kozmann és Yavrek Tamás sztrájktörők is, akik nem resteltek a munkások ügyének árulóivá lenni. A bécsi munkások nagyobb segélyt küldenek a kizártaknak, akiknek egy része a hét folyamán Romániába utazik egy nagyobb gyárba, ahol munkát vállalnak. Az óbudai textilmunkások közül a Spitzerféle gyárban ma, 25-en bérharcba léptek. Holnap alighanem a bentmaradt munkások is abbahagyják a munkát. Szervezett textilmunkások kerüljék e gyárat! "Bocsánatkérés. Oláh Miklós lakatossegéd bocsánatot kér a munkásságtól azért, hogy a múlt évben lefolyt lakatossztrájk alkalmával mint sztrájktörő dolgozott. Egyúttal kijelenti, hogy most nem lesz újra sztrájktörővé, amint azt többen hirdetik. Bojkott. Az újpesti szervezett pékmunkások a sztrájkban álló bérmunkások részére 163 darab kenyeret adtak. Spitzer Mór újpesti pékmester ezen annyira feldühödött, hogy munkásait kiutasította a műhelyből. E tettéért üzletét az újpesti szervezett munkások bojkott alá helyezték. Bérmozgalmak Marosvásárhelyen. Az ottani építőmunkások bérharcban állanak, a sütőmunkások és a Mestitz Mihály és fiai asztaloscég munkásai pedig bérharc előtt állanak. NÉPSZAVA 1905. Junius 14. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (A fővárosi köztisztasági munkások) hétfőn este gyűlést tartottak, amelyen 300-an jelentek meg. Helyzetüket Baasz Kálmán elvtárs ismertette. Naponta csak 98 krajcárt kapnak s ezért reggel 6 órától este 8 óráig kell dolgozniok, vasárnapi munkaszünet pedig nincs. De nincs még ebédidejük sem, mert alig kezdenek el enni, már rájuk kiáltanak, hogy siessenek. Ezenkívül ingyen munkát is kell végezniök, úgymint a városi rétek kaszálását. Ezért a munkáért nem kapnak semmit. Pedig a főváros nem szűkmarkú, mikor arról van szó, hogy a papoknak kell telkeket vagy százezreket ajándékozni. A beszéd után elhatározták, hogy a következőket fogják a fővárostól követelni : napi 2 kor. 60 fillér"munkabért, a vasárnapi munkaidő szabályozását olyképp, hogy reggel 6—9-ig a munkások fele, 9—3-ig a másik fele dolgozzék. Azután megválasztottak egy öttagú bizottságot, amely át fogja nyújtani a kívánságokat a polgármesternek. (A budapesti bádogos- és szerelőmunkások) vasárnap délelőtt nyilvános gyűlést tartottak. A gyűlés Márkusz Samu elvtársat elnöknek, Beszeda János elvtársat jegyzőnek választotta. Miákits Ferenc elvtárs a vasmunkások harcát ismertette, pellengére állítva Detl gyárost, aki egy hajcsár kedvéért kész volt 25000 munkást sztrájkba kergetni. Végül határozati javaslatot terjesztett a gyűlés elé, mely kimondja, hogy minden munkás köteles hetekkint koronát adni a harcban állók részére. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Azután Beszeda János elvtárs erős bírálatot mondott a gyárosok szövetségéről, s buzdította a munkásokat a szolidaritásra, amelynek érdekében nem szabad visszariadniuk semmi áldozattól sem. Ezután az elnök bezárta a gyűlést. (A budapesti légszeszgyárak munkásai) nyilvános gyűlést tartottak vasárnap. A gyűlés elnöknek Altmann Lőrinc, jegyzőnek Beszeda János elvtársakat választotta meg. A szervezkedésről és a sajtóról Schmidt Lipót elvtárs beszélt. Beszédében "foglalkozott a gázgyárban dolgozó néhány keresztény-szociális munkással is, akiknek viselkedését erős bírálat tárgyává tette. Ezután a gyűlés véget ért.• (A kecskeméti építőmunkások) június 12-én nyilvános gyűlést tartottak. A gyűlés elnöke Igács Ferenc elvtárs volt, akinek megnyitóbeszédje után Garbai Sándor elvtárs vette át a szót. Beszédében lefestette az építőmesterek szívtelenségét, akik nem törődnek a 11 hét óta kizárt építőmunkások családjaival, akiknek azért kell éhezniök, mert a mesterek nem akarják megadni azt a kis béremelést, amit a munkások kértek. Itt most már nem lehet mást választani, mint vagy visszamenni dolgozni, a mesterek kényére bízva magukat, vagy vidékre utazni s akik ezt meg nem tehetik, azokat segélyezni. A gyűlés lelkesen az utóbbi mellett foglalt állást. Végül Nagy István elvtárs felolvasott egy határozati javaslatot, melyben a gyűlés kimondja, hogy Kecskemét városra a zárlatot közhírré teszik az egész országban s az építőmunkások vidékre mennek dolgozni. A gyűlés egyhangúlag elfogadta e határozatot, azután a jelenlevők a Marseillaise eléneklése után szétoszlottak. (A zentai munkások) június 4-én népgyűlést tartottak. A gyűlés elnöknek Deák András, jegyzőnek Balla Pál elvtársakat választotta meg. Ehrenfeld Adolf elvtárs fejtegette a napirenden lévő pontokat, szervezkedésre buzdítva a jelenvoltakat. A gyűlés az elnök zárószava után véget ért. VEGYES. A nagyváradi famunkások csoportjának mulatságán felülfizettek a következők : Schwarcz Jakab, idősb Fekete Sámuel, Stern Béla 22 koronát, Fazekas Gyula 50 fillért, Fazekas Margit 40 fillért. Figyelem! A frankfurti „Magyar Otthon" felhívja a külföldi magyar egyletek figyelmét a következő, kizárttagokra, akik az egyletet megkárosították : Kempfner Gyula, Sz.István (Baranya megye), Wittenberg Zoltán (Szabadka), Breitner Salamon (Budapest). A sztrájkoló vas- és fémmunkások részére a következők adakoztak: a rákospalotaújfalui Kerékpár-Kör 20 kor., Joó Lajos 1 kor. 60 fillért, Wörner-gyári munkások Ebenfurtban 26 koronát, Weiszenstein József mészáros pedig 120 személyre gulyáshúst adott, melyet özv. Dankházy Jánosné kifőzőnő készített el. GYŰLÉSEK. VIDÉKEN : Nagy-Perkátán június 18-án délután 2 órakor a községháza előtti téren nyilvános népgyűlés lesz. Napirend: 1. A munkásnép gazdasági helyzete és politikai jogai. 2. Hogyan javítsunk helyzetünkön ? Győrött 1905. június 18-án délután nyilvános népgyűlés lesz. Napirend: Magyarország gazdasági és politikai helyzete. Temesváron június 18-án délután nagy népgyűlést tartanak. Napirend: 1. A politikai helyzet. 2. A koalíció és az általános titkos választói jog. MULATSÁGOK. A kaposvári pártszervezet e hó 18-án az Angol-kertben mulatságot tart. Kezdete délután 3 órakor, belépti díj 10 fillér. A Magyarországi vas- és fémmunkások központi szövetségének bádogos, légszesz, vízvezeték és fűtési szerelők szakosztálya 1905. évi junius hó 25-én, vasárnap, a Schotz-féle (Tábori) zuglói nagy sörcsarnok összes termeiben és kerthelyiségében nyári ünnepélyt rendez. Műsor kezdete délután 4 órakor. Belépődíj: személyjegy 1 korona. Budapesti gabonatőzsde. — 1905. június 13. — A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: I. Készáru-üzlet. Eladatott: Buza. Tiszavidéki: 100 mm. 81 k. 18.15 K, 100 mm. 81 k. 18.20 K, 800 mm. 81 k. 18.15 K, 570 mm. 82 k. 18.15 K, 100 mm. 81 k. 18.— K, 1500 mm. 795 k. 17.90 K, 500 mm. 79 k. 17.40 K, kocsira, 300 mm. 80 k. 17.70 K, 500 mm. 785 k. 17.95 K, mind három hónapra. Szentesi: 2500 mm. 795 k. 17.90 K, 100 mm. 78 k. 17.20 K, kocsira mind három hónapra. Pest megyevidéki: 200 mm. 82 k. 17.60 K, 100 mm. 765 k. 17.60 K, 100 mm. 80 5 k. 17.65 K, 500 mm. 80 k. 17.45 K, sárga, 600 mm. 79'5 k. 17.90 K, 75 mm. 79 5 k. 17.50 K, 500 mm. 79 k. 17.75 K, 500 mm. 79 k. 17.50 K, 400 mm. 79 k. 17.50 K, 75 mm. 79 k. 17.45 K, 600 mm. 78'5 k. 17'45 K, 200 mm. 78 k. 17.225 K, 100 mm. 77 k. 17.25 K, mind három hónapra. Bánsági: 3400 mm. 78 k. 17.50 K, mind három hónapra. Bácskai: 100 mm. 76 k. 16.30 K, három hónapra. Óbecsei: 2400 mm. 75 8 k. 17.45 K, három hónapra. Kulai: 1900 métermázs 76 k. 17.50 K, három hónapra. Becskereki: 4000 mm. 76 8 k. 16.90 K, 2000 mm. 76 k. 16.90 K, mind három hónapra. Szerb: 5000 métermázsa 78 8 k. 16.75 K, három hónapra. Raktáráru: 2300 méter mázsa 80 K, 17.55 K, három hónapra. Rozs: 200 mm. 14.5 K, 150 mm. 14.50 K, készpénzfizetés mellett, paritásra. Zab : 200 mm. 13.25 K, 100 mm. 13.40 K, 100 mm. 13.20 K, mind készpénzfizetés mellett, pantásra. Tengeri: 100 mm. 15.75 K,készpénzfizetés mellett, paritásra. Az árak 100 kilogrammonként koronaértékben értendők. n. Határidő-üzlet. Zárlat délután órakor : 1905. októberi buza 15.98—16.— 1905. októberi rozs 12.98—13.— 1905. októberi zab 11.10—12.— 1905. juliusi tengeri 14.98—15.— 1906. májusi tengeri 11.10—12.— Vásárcsarnok. — Hivatalos árjegyzék.— (1905. junius 13.) Hus és hastermékek: Kfg.-kontR.-ban Marhahús helyben la hátulja 1-36—1-44 , „ „ eleje 1'28—1-32 „ „ fla hátulja 1-28—1-36 „ „ „ eleje 116—128 „ vidéki la hátulja — 1-28—1-32 „ „ „ eleje 1-12-1-16 , 9 Ha hátulja 1*16—1-28 „ eleje 1-04-1-12 Borjú, ölött, bőrb., helyb. 1.20—1.30 „ „ vidéki 1.12-1.18 Borjúhúsba hátulja 1-42—1-48 „ „ eleje 1-24-1-32 „ 11a hátulja 1-28-1-42 „ eleje 1-12-1-24 Borjúhús hátulja, comb — — — — — —