Népszava, 1905. június (33. évfolyam, 90–115. sz.)

1905-06-14 / 101. szám

10 A legnagyobb tűzesetek voltak: Az ungvár­megyei Kebrin községben április 9-én 156.937 kor. kárösszeggel és 75 károsulttal, a sopronvármegyei Osli községben április 7-én 122.128 korona kár­összeggel és 45 károsulttal, a korrváromvármegyei Szentpéter községben április 8-án 111.156 korona kárösszeggel és 97 károsulttal és a zemplénvár­m­egyei Mocsár községben április hó 17-én 91.436 korona kárösszeggel és 5 károsulttal. SZAKMOZGALOM. A magyarországi textilmunkások és munkásnők szövetsége a következő felhívást bocsátotta ki: Magyarország textilipari munkásaihoz és munkás­nőihez! Értesítjük a szövő- és fonógyárakban dol­gozó munkásokat, hogy a „Magyarországi textil­munkások és munkásnők szövetségeinek alap­szabályait a belügyminiszter jóváhagyta. Ezzel le­dőlt a textilmunkások szervezkedésének egyetlen akadálya s amit eddig kénytelenek voltunk el­mulasztani, most kettőzött erővel és lelkesedéssel pótoljuk! Alakítsuk meg a helyi csoportokat mindenütt, ahol textilmunkások vannak és minden erővel hassunk oda, hogy e helyi szervezeteknek minden egyes munkás és munkásnő tagja legyen, hogy e csoportok a fővárosi központban egy ha­talmas szervezetté egyesülve, minél jobb munka­viszonyokat teremthessenek számunkra. Ha a szövő- és fonógyárakban uralkodó szomorú viszo­nyokat látjuk, a 12—14 órai munkaidőt, a fejlet­len gyermekekkel végeztetett nehéz munkát és a mi alamizsnához hasonló csekély béreinket, melyek mellett éheznünk kell, ha arra­ gondolunk, milyen bánásmódban s jogtalan bérlevonásokban részesü­lünk , nyomban be kell ismernünk, hogy így csak szervezetlen munkásokkal lehet bánni és hogy e szégyenletes viszonyokat csak a szervezetekbe való tömeges bevonulással lehet megjavítani. Nem szabad ellenségeskednünk egymással, mert n­mig mi magunk között zsörtölődünk, nem ismer­jük fel igazi ellenségünket: a munkaadót, aki min­dig örömmel látja, ha munkásai egymással civa­kodnak, ahelyett, hogy karöltve helyzetük meg­javításán dolgoznának. A textilipari munkások szövetsége felébreszti bennük a szunnyadozó testvéri szeretetet, meg­tanít bennünket gondolkodni, hogy megtaláljuk boldogulásunk módját, megtanít bennünket tisztán látni, hogy fölismerjük bajainkat, mert csak így védekezhetünk eredménnyel gazdasági ellenfeleink, a munkaadók mindinkább fokozódó kizsákmányo­lása, elnyomása ellen. Munkástestvérek! Kezdjük meg szép és nemes munkánkat, alakítsuk meg a csoportokat, ahol textilmunkások vannak, azok küldjék el címüket, hogy intézkedhessünk a meg­alakulás iránt. A textiliparhoz tartoznak: szövő, fonó, takács, paszományos, műhimző, kék- és kelme­festő, fonálfestő, kötélgyártó, fehérneműtisztító, harisnyakötő, aranyszálfestő, tresz-, jutó- és lószer fonó szakmák. Föl tehát, textilmunkások és mun­kásnők, sorakozzunk, tömörüljünk a most fölbon­tott zászló alá, nézzünk előre és meglátjuk, hogy még mennyire hátul vagyunk a szervezkedés terén. Amilyen arányban vonulunk be szervezeteinkbe, olyan arányban fog javulni helyzetünk. A magunk, a családunk megélhetése, sorsa függ elhatározá­sunktól és melyik munkás nem akar jobb létfel­tételeket ? Egyesülésben rejlik az erő ! Leveleket a „Magyarországi textilmunkások és munkásnők szövetségeinek címére: Budapest, VII. kerület, Kertész­ utca 41., földszint 2. sz. alá kérjük. A pécsi építőmunkásoknak öt hétig tartó kizárása a munkások győzelmével végződött. Az eredmény: minimál 6 filléres óránkénti bérjavítás. Nagy munkáskizárás. A rajna-vesztfáliai iparvidéken — mint a M. T. I. jelenti —­ az építő­ipari munkaadók szövetségéhez tartozó üzletek egy előbbi határozathoz képest és a két héttel ezelőtt történt felmondás után elbocsátották az ösz­szes szervezett munkásokat, összesen vagy három­ezret. A nagyváradi kereskedelmi alkalmazot­tak felhívják a szervezett munkások ügyeimet Stern Béla ottani nyomdatulajdonosra, aki dacára annak, hogy elvtársnak nevezi magát, a munkások plakátját, amelynek elkészítését elvállalta, nem csinálta meg. Saját bevallása szerint azért ültette fel a munkásokat, mert egy nála dolgoztató tőkés megfenyegette, hogyha a munkások falragaszát el meri készíteni, úgy többé nem dolgoztat nála. A munkások is csak ezt felelhetik neki. A ceglédi építőmunkás-csoport Kenéz Mi­hály kőművesz egyhónapi tartamra kizárta az egy­letből. TŐKE ÉS MUNKA. A budapesti vas- és rézbútor munkáso­kat a szövetkezeti gyárosok kizárták. A kizárás legfőbb oka az, hogy a munkások keresetüknek 30 százalékát a harcban állók részére adták. A nagyobb gyárak tulajdonosai, akik nem szívesen látták a munkásság szolidaritásának megnyilat­kozását, minden erejükből azon voltak, hogy a kisebb mestereket belehajtsák a kizárásba, ami sikerült is nekik. Kezükre járnak Kozmann és Yavrek Tamás sztrájktörők is, akik nem resteltek a munkások ügyének árulóivá lenni. A bécsi mun­kások nagyobb segélyt küldenek a kizártaknak, akiknek egy része a hét folyamán Romániába uta­zik egy nagyobb gyárba, ahol munkát vállalnak. Az óbudai textilmunkások közül a Spitzer­féle gyárban ma, 25-en bérharcba léptek. Holnap alighanem a bentmaradt munkások is abbahagyják a munkát. Szervezett textilmunkások kerüljék e gyárat! "Bocsánatkérés. Oláh Miklós lakatossegéd bo­csánatot kér a munkásságtól azért, hogy a múlt évben lefolyt lakatossztrájk alkalmával mint sztrájk­törő dolgozott. Egyúttal kijelenti, hogy most nem lesz újra sztrájktörővé, amint azt többen hirdetik. Bojkott. Az újpesti szervezett pékmunkások a sztrájkban álló bérmunkások részére 163 darab kenyeret adtak. Spitzer Mór újpesti pékmester ezen annyira feldühödött, hogy munkásait kiutasította a műhelyből. E tettéért üzletét az újpesti szerve­zett munkások bojkott alá helyezték. Bérmozgalmak Marosvásárhelyen. Az ot­tani építőmunkások bérharcban állanak, a sütő­munkások és a Mestitz Mihály és fiai asztalos­cég munkásai pedig bérharc előtt állanak. NÉPSZAVA 1905. Junius 14. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (A fővárosi köztisztasági munkások) hétfőn este gyűlést tartottak, amelyen 300-an je­lentek meg. Helyzetüket Baasz Kálmán elvtárs ismertette. Naponta csak 98 krajcárt kapnak s ezért reggel 6 órától este 8 óráig kell dolgozniok, vasárnapi munkaszünet pedig nincs. De nincs még ebédidejük sem, mert alig kezdenek el enni, már rájuk kiáltanak, hogy siessenek. Ezenkívül ingyen munkát is kell végezniök, úgymint a városi rétek kaszálását. Ezért a munkáért nem kapnak semmit. Pedig a főváros nem szűkmarkú, mikor arról van szó, hogy a papoknak kell telkeket vagy százezreket ajándékozni. A beszéd után elhatároz­ták, hogy a következőket fogják a fővárostól kö­vetelni : napi 2 kor. 60 fillér"munkabért, a vasár­napi munkaidő szabályozását olyképp, hogy reg­gel 6—9-ig a munkások fele, 9—3-ig a másik fele dolgozzék. Azután megválasztottak egy öttagú bi­zottságot, amely át fogja nyújtani a kívánságokat a polgármesternek.­­ (A budapesti bádogos- és szerelő­munkások) vasárnap délelőtt nyilvános gyűlést tartottak. A gyűlés Márkusz Samu elvtársat elnök­nek, Beszeda János elvtársat jegyzőnek választotta. Miákits Ferenc elvtárs a vasmunkások harcát ismer­tette, pellengére állítva Detl gyárost, aki egy haj­csár kedvéért kész volt 25000 munkást sztrájkba kergetni. Végül határozati javaslatot terjesztett a gyűlés elé, mely kimondja, hogy minden munkás köteles hetek­kint­­ koronát adni a harcban állók részére. A határozati javaslatot egyhangúlag el­fogadták. Azután Beszeda János elvtárs erős bírá­latot mondott a gyárosok szövetségéről, s buzdí­totta a munkásokat a szolidaritásra, amelynek érdekében nem szabad visszariadniuk semmi áldo­zattól sem. Ezután az elnök bezárta a gyűlést.­­ (A budapesti légszeszgyárak munkásai) nyilvános gyűlést tartottak vasárnap. A gyűlés el­nöknek Altmann Lőrinc, jegyzőnek Beszeda János elvtársakat választotta meg. A szervezkedésről és a sajtóról Schmidt Lipót elvtárs beszélt. Beszédé­ben "foglalkozott a gázgyárban dolgozó néhány keresztény-szociális munkással is, akiknek visel­kedését erős bírálat tárgyává tette. Ezután a gyű­lés véget ért.­­• (A kecskeméti építőmunkások) június 12-én nyilvános gyűlést tartottak. A gyűlés elnöke Igács Ferenc elvtárs volt, akinek megnyitóbeszédje után Garbai Sándor elvtárs vette át a szót. Beszé­dében lefestette az építőmesterek szívtelenségét, akik nem törődnek a 11 hét óta kizárt építőmun­kások családjaival, akiknek azért kell éhezniök, mert a mesterek nem akarják megadni azt a kis béremelést, amit a munkások kértek. Itt most már nem lehet mást választani, mint vagy visszamenni dolgozni, a mesterek kényére bízva magukat, vagy vidékre utazni s akik ezt meg nem tehetik, azokat segélyezni. A gyűlés lelkesen az utóbbi mellett foglalt állást.­ Végül Nagy István elvtárs felolvasott egy hatá­rozati javaslatot, melyben a gyűlés kimondja, hogy Kecskemét városra a zárlatot közhírré teszik az egész országban s az építőmunkások vidékre men­nek dolgozni. A gyűlés egyhangúlag elfogadta e határozatot, azután a jelenlevők a Marseillaise el­éneklése után szétoszlottak.­­ (A zentai munkások) június 4-én népgyű­lést tartottak. A gyűlés elnöknek Deák András, jegyzőnek Balla Pál elvtársakat választotta meg. Ehrenfeld Adolf elvtárs fejtegette a napirenden lévő pontokat, szervezkedésre buzdítva a jelen­voltakat. A gyűlés az elnök zárószava után vé­get ért. VEGYES. A nagyváradi famunkások csoportjának mu­latságán felülfizettek a következők : Schwarcz Ja­kab, idősb Fekete Sámuel, Stern Béla 2­2 koro­nát, Fazekas Gyula 50 fillért, Fazekas Margit 40 fillért. Figyelem! A frankfurti „Magyar Otthon" fel­hívja a külföldi magyar egyletek figyelmét a kö­vetkező, kizárt­­tagokra, akik az egyletet meg­károsították : Kempfner Gyula, Sz.­István (Baranya megye), Wittenberg Zoltán (Szabadka), Breitner Salamon (Budapest). A sztrájkoló vas- és fémmunkások ré­szére a következők adakoztak: a rákospalota­újfalui Kerékpár-Kör 20 kor., Joó Lajos 1 kor. 60 fillért, Wörner-gyári munkások Ebenfurtban 26 ko­ronát, Weiszenstein József mészáros pedig 120 sze­mélyre gulyáshúst adott, melyet özv. Dank­házy Jánosné kifőzőnő készített el. GYŰLÉSEK. VIDÉKEN : Nagy-Perkátán június 18-án délután 2 órakor a községháza előtti téren nyilvános népgyűlés lesz. Napirend: 1. A munkásnép gazdasági hely­zete és politikai jogai. 2. Hogyan javítsunk hely­zetünkön ? Győrött 1905. június 18-án délután nyilvános népgyűlés lesz. Napirend: Magyarország gazda­sági és politikai helyzete. Temesváron június 18-án délután nagy nép­gyűlést tartanak. Napirend: 1. A politikai hely­zet. 2. A koalíció és az általános titkos válasz­tói jog. MULATSÁGOK. A kaposvári pártszervezet e hó 18-án az Angol-kertben mulatságot tart. Kezdete délután 3 órakor, belépti­ díj 10 fillér. A Magyarországi vas- és fémmunkások központi szövetségének bádogos, légszesz, vízvezeték és fűtési szerelők szakosztálya 1905. évi junius hó 25-én, vasárnap, a Schotz-féle (Tábori) zuglói nagy sörcsarnok összes termeiben és kerthelyiségében nyári ünnepélyt rendez. Műsor kezdete délután 4 órakor. Belépődíj: sze­mélyjegy 1 korona. Budapesti gabonatőzsde. — 1905. június 13. — A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: I. Készáru-üzlet. Eladatott: Buza. Tiszavidéki: 100 mm. 81 k. 18.15 K, 100 mm. 81 k. 18.20 K, 800 mm. 81 k. 18.15 K, 570 mm. 82 k. 18.15 K, 100 mm. 81 k. 18.— K, 1500 mm. 79­5 k. 17.90 K, 500 mm. 79 k. 17.40 K, kocsira, 300 mm. 80 k. 17.70 K, 500 mm. 78­5 k. 17.95 K, mind három hónapra. Szentesi: 2500 mm. 79­5 k. 17.90 K, 100 mm. 78 k. 17.20 K, kocsira mind három hónapra. Pest megyevidéki: 200 mm. 82 k. 17.60 K, 100 mm. 76­5 k. 17.60 K, 100 mm. 80­ 5 k. 17.65 K, 500 mm. 80 k. 17.45 K, sárga, 600 mm. 79'5 k. 17.90 K, 75 mm. 79­ 5 k. 17.50 K, 500 mm. 79 k. 17.75 K, 500 mm. 79 k. 17.50 K, 400 mm. 79 k. 17.50 K, 75 mm. 79 k. 17.45 K, 600 mm. 78'5 k. 17'45 K, 200 mm. 78 k. 17.22­5 K, 100 mm. 77 k. 17.25 K, mind három hónapra. Bánsági: 3400 mm. 78 k. 17.50 K, mind há­rom hónapra. Bácskai: 100 mm. 76 k. 16.30 K, három hó­napra. Óbecsei: 2400 mm. 75 8 k. 17.45 K, három hó­napra. Kulai: 1900 métermázs 76 k. 17.50 K, három hónapra. Becskereki: 4000 mm. 76­ 8 k. 16.90 K, 2000 mm. 76 k. 16.90 K, mind három hónapra. Szerb: 5000 métermázsa 78 8 k. 16.75 K, három hónapra. Raktáráru: 2300 méter mázsa 80 K, 17.55 K, há­rom hónapra. Rozs: 200 mm. 14.5 K, 150 mm. 14.50 K, kész­pénzfizetés mellett, paritásra. Zab : 200 mm. 13.25 K, 100 mm. 13.40 K, 100 mm. 13.20 K, mind készpénzfizetés mellett, pantásra. Tengeri: 100 mm. 15.75 K,­készpénzfizetés mellett, paritásra. Az árak 100 kilogrammonként koronaértékben értendők. n. Határidő-üzlet. Zárlat délután órakor : 1905. októberi buza 15.98—16.— 1905. októberi rozs 12.98—13.— 1905. októberi zab 11.10—12.— 1905. juliusi tengeri 14.98—15.— 1906. májusi tengeri 11.10—12.— Vásárcsarnok. — Hivatalos árjegyzék.— (1905. junius 13.) Hus és hastermékek: Kfg.-kontR.-ban Marhahús helyben la hátulja 1-36—1-44 , „ „ eleje 1'28—1-32 „ „ fla hátulja 1-28—1-36 „ „ „ eleje 116—128 „ vidéki la hátulja — 1-28—1-32 „ „ „ eleje 1-12-1-16 , 9 Ha hátulja 1*16—1-28 „ eleje 1-04-1-12 Borjú, ölött, bőrb., helyb. 1.20—1.30 „ „ vidéki 1.12-1.18 Borjúhúsba hátulja 1-42—1-48 „ „ eleje­ 1-24-1-32 „ 11a hátulja 1-28-1-42 „ eleje 1-12-1-24 Borjúhús hátulja, comb — — — — — —

Next