Népszava, 1908. augusztus (36. évfolyam, 183–207. sz.)
1908-08-01 / 183. szám
1908 augusztus 2. NÉPSZAVA orosz birodalom különböző városaiban 44 időszaki lapnak megjelenését tiltották el. Ezek közül volt 32 orosz nyelvű, 7 lengyel, 3 grúz és 2 tatár. A városok között ebben a statisztikában elől állanak Pétervár 16, Moskva 10, Varsó 6 és Tiflis 5 beszüntetett lappal. Csupán Péterváron 6 szakszervezeti lapot tiltottak be. Ezek az adatok magukban véve még nem adják az orosz „sajtószabadság" teljes képét. A „Recs" jelentése szerint a legutóbbi félév alatt 78 időszaki lapot összesen 39.950 rubel pénzbírsággal sújtottak. Az egyes bírságok nagysága 50 és 3000 rubel közt változott: Az új Törökország. — Az ifjú-törökök bizalmatlanok. — Kijátsszák az alkotmányt. — Bár a hivatalosan és félhivatalosan sugalmazott táviratok a szultán iránti viharos lelkesedésről és a nép forró szeretetéről adnak csak hírt, lassan kint kiszivárog, hogy ez a lelkesedés és szeretet korántsem általános. Az ifjú törökök bizalmatlanok s attól tartanak — talán nem is ok nélkül — hogy a körülmények kényszerítő hatása következtében megadott alkotmányt a szultán ismét visszavonja, ha teheti. Tápot ad ennek a bizalmatlanságnak a szultán egy kádéja, mely egyelőre félig választott, félig kinevezett torzparlamentet akar életbe léptetni s talán később állandósítani is. Nagyfontosságú az a hir, mely Londonból érkezik s azt engedi sejtetni, hogy Indiában s Egyptomban is nagy és jelentős mozgalomnak nézünk elébe. Anglia keleti birtokain is csakhamar megindul egy erőteljes mozgalom alkotmányért és talán a teljes függetlenségért is. Mai távirataink a következőket jelentik: Az ifjú törökök bizalmatlanok. Konstantinápoly, július 31. A bizalmatlan ifjú törökök nagy tüntetésre készülnek, hogy a szultánt rákényszerítsék arra, hogy a nép előtt megesküdjön JSZ alkotmányra. Az ifju-török bizottság tegnap az örmény áldozatok közös sírjánál gyászemlékünnepet rendezett. Belgrád, július 31. Üszkükből hírek jönnek hogy az ifju-török vezetők bizalmatlansága a szultán irányában egyre növekedik. A nagyobb városok lakosságát titokban előkészítik a trónváltozásra. Az alkotmány helyreállítása dacára is elhatározott dolog, hogy a szultánt megfosztják trónjától s utódául Resid trónörököst kiáltják ki, akinek fényképeit a nép között ezrével terjesztik. India és Egyiptom, London, július 31. A „Daily Mail" értesülései szerint Indiában és Egyiptomban nagy örömet keltett a török alkotmány helyreállítása, mert abban bizakodnak az egyiptomi és indiai népek, hogy a szabadelvű Anglia nem fogja megtagadni Egyiptomtól és Indiától azt, amit a szultán megadott népének. Rendszerváltozás: személyváltozás. Konstantinápoly, július 31. Szambulban a tegnapi nap igen mozgalmasan telt el. A nép hangulatát a kegyencek és a kémek elleni elkeseredés jellemzi. Az utcákon mindenféle költeményeket árulnak és gúnydalokat énekelnek a rendőrkémekről. A portán nap-nap után mozdítják el a hivatalnokokat. Első volt ezek között Zeki pasa, aki ellen a nép türelmetlensége tegnap tetőpontját érte el. Rögtön ezután másik kádé érkezett, amely Szelim Melhame pasát mozdítja el állásából, aki tegnap el is utazott. Hire jár, hogy további ivadék által elmozdították Kenan pasát és Mehmed cserkesz pasát, a két hatalmas főhadsegédet. Hamdi bey rendőrminiszter elbocsátása is állítólag már befejezett tény. Mikor tegnap délután négy órakor eltávozott a portáról, a tömeg kifütyülte. A nagyvezir ablaka alatt a tömeg heves tüntetést rendezett Hamdi bey ellen. A tüntetés vezetője, egy rendőr, beszédet mondott, amelyet „Éljen a szultán !" kiáltással kezdett el és amelyben Hamdi bey elcsapását és új rendőrminiszter kinevezését kérte. A nagyvezír kénytelen volt megjelenni az ablakban és néhány szót mondani, hogy a tömeget lecsöndesítse. Biztosította a tüntetőket, hogy a nép kívánsága teljesülni fog és ajánlotta nekik, hogy imádkozzanak a szultánért. Az ifjú törökök, sőt a hivatalnoki körök is remélik, hogy Memdudi pasát, az eddigi belügyminisztert is elmozdítják. Az alkotmány kijátszásai Saloniki, július 31. Szandanszki és Panizza Salonikibe érkeztek. A szultán kádéja elrendeli, hogy a képviselőket ezúttal az idő rövidsége miatt minden egyes vilajet közigazgatási tanácsa választja, melyet úgyis a nép választott. A képviselők számát 160-ban állapították meg, melyből 40-et Konstantinápolyban neveznek ki. A központi bizottság kijelentette, hogy az irádét nem ismeri el és Hilmi pasa által megtáviratoztatta Konstantinápolyba, hogy ragaszkodik az alkotmány föltétlen betartásához. Pénzhiány, Konstantinápoly, július 31. A portán nagy a zűrzavar a pénzhiány miatt, mert egyetlen miniszter sem mer a parlament hozzájárulása előtt előlegeket fölvenni, márpedig a szükség olyan nagy, hogy novemberig lehetetlen kölcsönök vagy előlegek nélkül boldogulni. A tisztek, hivatalnokok, közkatonák pénzüket követelik s mindennap legalább ezer fontot kell adni a Yildiznek. KÖZSÉGI ÜGYEK. Községek közös villamos telepe. Mint a „Műszaki Világ" írja, Mezőtúr város villanyos központi telepének építését augusztus havában kezdik meg. A telephez csatlakoztak Gyoma és Szarvas városok és Túrkeve község csatlakozása is várható. Debrecen városa pedig folyó hó 27-én foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Hajdúböszörmény világításához a debreceni központi telepből szolgáltassa a szükséges áramot. A villamos világítás ilyetén bevezetése 350—400.000 korona költségébe kerülne Hajdúböszörménynek. Az elvbeli tárgyalások megindultak. Fővárosi munkások biztosításának a bejelentése. A székesfővárosi alkalmazottaknak betegség és baleset esetén való biztosításra történő bejelentése tárgyában a tanács határozatot hozott. A főváros, mint munkáltató, az 1907. évi törvény rendelkezései értelmében betegség és baleset esetére való biztosítás kötelezettsége alá eső alkalmazottainak be- és kilépését, valamint az ezeknek munkaviszonyában beállott egyéb változásokat a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztárnál, a m. kir. állami munkásbiztosító hivatal rendeletében megállapított mintájú egyéni bejelentőlapok útján jelenti be. A Mészárossztrájk Szabadkán. Nem a munkások sztrájkolnak Szabadkán, hanem a mesterek. Bizonyára őket is valami „lelketlen izgató" bolondította el. Azért a sztrájk, mert a hatóság is mészárszéket állít föl, hogy így véget vessen a tűrhetetlen húsuzsorának. Ez nem tetszett a mester uraknak s a szabadkai mesterek küldöttsége pénteken délelőtt megjelent Szalay főkapitánynál, kérve, hogy a városi mészárszéket ne állítsák föl, mert különben lemondanak iparjogukról. Végül kérelmezték, hogy a földmivelésügyi miniszter húsvizsgálati rendeletét ne léptessék életbe. Úgy látszik, a válasz nem volt biztató, mert a mészárosok délután Mukics Simon országgyűlési képviselő részvételével értekezletet tartottak, amelyen kimondták a sztrájkot. A MŰVÉSZETIRODALOM. (*) Magyar tárlat Düsseldorfban. A „Kévé"művésztársaság kiállítást rendezett Düsseldorfban, mely július 1-én nyílt meg. A tárlaton a következő tagok vettek részt: Bálint Rezső, Benkhard Ágost, Dénes Valy, Erdei Viktor, a megboldogult Göröncsér-Gundel János, Lévy Róbert, Lohway Frida, Mikola András, Remsey Jenő, Szablya-Frischauf Ferenc. A sajtó dicsérettel foglalkozott a kiállítással, melyet nagyon érdekesnek tart. Meghaló az egyik bírálatnak az a részlete, amely a „Kéve" tragikus véget ért tagjáról, Göröncsér-Gundel Jánosról szól. „A korán elhunyt Göröncsér-Gundel János e kis csoport legérdekesebb tehetségei közé tartozott. Mint festőpoétát, jobban mondva mint szinpoétát mutatja őt nekünk a „Mese" című képe. A legizgatóbb színellentéteket teljes sikerrel helyezi egymás mellé. A sokhangúság mellett a melódia mégis egyszerű marad." A düsseldorfi kiállítás bezárása után az egész anyag Berlinbe megy, ahol az egyesület kiállítása augusztus első napjaiban fog megnyílni. (*) Musset s Chopin szobra. Párisból jelentik, hogy rövidesen fölállítják a város Musset-szobrát, amely már a harmadik szobra lesz a költőnek Párisban. Ezt a szobrot Alphonse Moncel alkotta a város megbízásából. A szobor teljesen készen áll a művész műtermében; nagyszabású dombormű, középütt Musset alakjával, jobbról, balról a költő műveit ábrázoló allegorikus csoportokkal. A szobrot az Avenue d'Anton és a Coursla-Reine sarkán állítják föl. — Varsóban bizottság alakult, amely Chopin-szobor létesítését tűzte ki céljául. Az orosz kormányzóság betiltotta a gyűjtést és végzésében arról értesítette a bizottságot, hogy a Chopin-szobor felállítását nem engedélyezi. Mint Varsóból jelentik, Wolska Adelaide, a pétervári opera első énekesnője közbenjárt a szobor érdekében a kormányzóságnál, amely most hatályon kívül helyezte végzését és megengedte a gyűjtést. A bizottság úgy tervezi, hogy a nagy zeneszerző szobrát 1909 március 1-én, Chopin születésének századik évfordulóján leplezi le. (*) Új operaház Párisban, Párisból jelentik hogy csak nemrégiben fejezték be a legújabb párisi operaház alapításának előmunkálatait. A tulajdonképpeni alapító egy William Corey nevű amerikai milliomosnő, aki egykor híres operetténekesnő volt. Az új vállalatba, mely egyúttal ifjú amerikaiak részére zeneakadémiával is össze lesz kötve , öt millió frankot fektetett. Az új opera és zeneakadémia, melynek igazgatója Jean de Resce lesz, a Place de l'Etoil közelében épül s 1909 végén nyílik meg. 11 mészárosok ma már nem vágtak, minek folytán holnap, szombaton az egész városban nem kapható hus, mert a próbavágásra a hatósággal szerződött mészárosok nem mernek munkába állani. Holnap a hatóság katonasággal vágatja a marhákat és a levágott húst a városi husszékben árusítja el. A Városi üzem megváltása. Zalaegerszeg városa tárgyalásokat folytat a városi villamostelep bérlőjével, a Ganz-féle villamossági rt.-gal a bérlet megváltása tárgyában. X Községi beruházások. Sátoraljaújhely város kétmillió koronát fog fordítani szálloda-, gőzfürdő-, csatorna- és vízvezeték építésére, mire most közgyűlési határozattal egymilliós kölcsönt vesz föl — Kolozsvár város 30.000 korona költséggel halastó létesítését tervezi. — Kassa város új közvágóhíd építését tervezi. Militarizmus a tőke szolgálatában. — Villeneuve-ben a katonaság sortüzelt a sztrájkolókra. — A reakció elszabadult. — A munkástőzsdét be akarják zárni. — A Népszava pénteki számában röviden megemlékeztünk arról a franciaországi véres összeütközésről, mely a sztrájkoló munkásság és a katonaság között keletkezett. A francia dicsőség hősei, a katonák sortüzet adtak a munkásokra, mert azok nem éljenezték, sőt megdobálták őket. A szabadság híres hazájában is divat lett vérbefojtani a munkásság küzdelmét. A lelőtt munkások véres teteme fölött a reakció