Népszava, 1908. augusztus (36. évfolyam, 183–207. sz.)

1908-08-01 / 183. szám

1908 augusztus 2. NÉPSZAVA orosz birodalom különböző városaiban 44 időszaki lapnak megjelenését tiltották el. Ezek közül volt 32 orosz nyelvű, 7 lengyel, 3 grúz és 2 tatár. A városok között ebben a statisz­tikában elől állanak Pétervár 16, Moskva 10, Varsó 6 és Tiflis 5 beszüntetett lappal. Csu­pán Péterváron 6 szakszervezeti lapot tiltot­tak be. Ezek az adatok magukban véve még nem adják az orosz „sajtószabadság" teljes képét. A „Recs" jelentése szerint a legutóbbi félév alatt 78 időszaki lapot összesen 39.950 rubel pénzbírsággal sújtottak. Az egyes bírságok nagysága 50 és 3000 rubel közt változott: Az új Törökország. — Az ifjú-törökök bizalmatlanok. — Kijátsszák az alkotmányt. — Bár a hivatalosan és félhivatalosan su­galmazott táviratok a szultán iránti viha­ros lelkesedésről és a nép forró szereteté­ről adnak csak hírt, lassan kint kiszivárog, hogy ez a lelkesedés és szeretet korántsem általános. Az ifjú­ törökök bizalmatlanok s attól tartanak — talán nem is ok nélkül — hogy a körülmények kényszerítő ha­tása következtében megadott alkotmányt a szultán ismét visszavonja, ha teheti. Tápot ad ennek a bizalmatlanságnak a szultán egy k­ádéja, mely egyelőre félig választott, félig kinevezett torz­parlamentet akar életbe léptetni s talán később állandósítani is. Nagyfontosságú az a hir, mely Londonból érkezik s azt engedi sejtetni, hogy Indiában s Egyptom­ban is nagy és jelentős mozgalomnak né­zünk elébe. Anglia keleti birtokain is csak­hamar megindul egy erőteljes mozgalom alkotmányért és talán a teljes független­ségért is. Mai távirataink a következőket jelentik: Az ifjú törökök bizalmatlanok. Konstantinápoly, július 31. A bizalmatlan ifjú­ törökök nagy tüntetésre készülnek, hogy a szultánt rákényszerítsék arra, hogy a nép előtt megesküdjön JSZ alkotmányra. Az ifju-török bizottság tegnap az örmény áldozatok közös sírjánál gyászemlékünnepet rendezett. Belgrád, július 31. Üszkükből hírek jönnek hogy az ifju-török vezetők bizalmatlansága a szultán irányában egyre növekedik. A nagyobb városok lakosságát titokban előkészítik a trón­változásra. Az alkotmány helyreállítása da­cára is elhatározott dolog, hogy a szultánt megfosztják trónjától s utódául Resid trónörö­köst kiáltják ki, akinek fényképeit a nép kö­zött ezrével terjesztik. India és Egyiptom, London, július 31. A „Daily Mail" értesü­lései szerint Indiában és Egyiptomban nagy örömet keltett a török alkotmány helyreállítása, mert abban bizakodnak az egyiptomi és indiai népek, hogy a szabad­elvű Anglia nem fogja megtagadni Egyip­tomtól és Indiától azt, amit a szultán meg­adott népének. Rendszerváltozás: személyváltozás. Konstantinápoly, július 31. Szambulban a tegnapi nap igen mozgalmasan telt el. A nép hangulatát a kegyencek és a kémek elleni elkeseredés jellemzi. Az utcákon mindenféle költeményeket árulnak és gúnydalokat éne­kelnek a rendőrkémekről. A portán nap-nap után mozdítják el a hivatalnokokat. Első volt ezek között Zeki pasa, aki ellen a nép türelmet­lensége tegnap tetőpontját érte el. Rögtön ezután másik k­ádé érkezett, amely Szelim Melhame pasát mozdítja el állásából, aki tegnap el is utazott. Hire jár, hogy további ivadék által elmozdították Kenan pasát és Mehmed cser­kesz pasát, a két hatalmas főhadsegédet. Hamdi bey rendőrminiszter elbocsátása is állítólag már befejezett tény. Mikor tegnap délután négy órakor eltávozott a portáról, a tömeg kifütyülte. A nagyvezir ablaka alatt a tömeg heves tüntetést rendezett Hamdi bey ellen. A tüntetés vezetője, egy rendőr, beszédet mondott, amelyet „Éljen a szul­tán !" kiáltással kezdett el és amelyben Hamdi bey elcsapását és új rendőrminiszter kinevezését kérte. A nagyvezír kénytelen volt megjelenni az ablakban és néhány szót mon­dani, hogy a tömeget lecsöndesítse. Biztosí­totta a tüntetőket, hogy a nép kívánsága tel­jesülni fog és ajánlotta nekik, hogy imád­kozzanak a szultánért. Az ifjú­ törökök, sőt a hivatalnoki körök is remélik, hogy Memdudi pasát, az eddigi belügyminisztert is elmoz­dítják. Az alkotmány kijátszásai Saloniki, július 31. Szandanszki és Panizza Salonikibe érkeztek. A szultán k­ádéja elren­deli, hogy a képviselőket ezúttal az idő rövidsége miatt minden egyes vilajet közigazgatási tanácsa választja, melyet úgyis a nép választott. A képvi­selők számát 160-ban állapították meg, melyből 40-et Konstantinápolyban neveznek ki. A központi bizottság kijelentette, hogy az irádét nem is­meri el és Hilmi pasa által megtáviratoztatta Konstantinápolyba, hogy ragaszkodik az alkot­mány föltétlen betartásához. Pénzhiány, Konstantinápoly, július 31. A portán nagy a zűrzavar a pénzhiány miatt, mert egyetlen miniszter sem mer a parlament hozzájárulása előtt előlegeket fölvenni, már­pedig a szükség olyan nagy, hogy novemberig lehetetlen köl­csönök vagy előlegek nélkül boldogulni. A tisztek, hivatalnokok, közkatonák pénzüket követelik s mindennap legalább ezer fontot kell adni a Yildiznek. KÖZSÉGI ÜGYEK.­ ­ Községek közös villamos telepe. Mint a „Műszaki Világ" írja, Mezőtúr város villanyos központi telepének építését augusztus havá­ban kezdik meg. A telephez csatlakoztak Gyoma és Szarvas városok és Túrkeve község csatlakozása is várható. Debrecen városa pedig folyó hó 27-én fog­lalkozott azzal a kérdéssel, hogy Hajdúböször­mény világításához a debreceni központi te­lepből szolgáltassa a szükséges áramot. A vil­lamos világítás ilyetén bevezetése 350—400.000 korona költségébe kerülne Hajdúböszörmény­nek. Az elvbeli tárgyalások megindultak.­­ Fővárosi munkások biztosításának a be­jelentése. A székesfővárosi alkalmazottaknak betegség és baleset esetén való biztosításra történő bejelentése tárgyában a tanács hatá­rozatot hozott. A főváros, mint munkáltató, az 1907. évi törvény rendelkezései értelmében betegség és baleset esetére való biztosítás kö­telezettsége alá eső alkalmazottainak be- és kilépését, valamint az ezeknek munkaviszo­nyában beállott egyéb változásokat a buda­pesti kerületi munkásbiztosító pénztárnál, a m. kir. állami munkásbiztosító hivatal ren­deletében megállapított mintájú egyéni be­jelentőlapok útján jelenti be. A Mészárossztrájk Szabadkán. Nem a mun­kások sztrájkolnak Szabadkán, hanem a mes­terek. Bizonyára őket is valami „lelketlen iz­gató" bolondította el. Azért a sztrájk, mert a hatóság is mészárszéket állít föl, hogy így véget vessen a tűrhetetlen húsuzsorának. Ez nem tetszett a mester uraknak s a szabadkai mesterek küldöttsége pénteken délelőtt meg­jelent Szalay főkapitánynál, kérve, hogy a városi mészárszéket ne állítsák föl, mert kü­lönben lemondanak iparjogukról. Végül kérel­mezték, hogy a földmivelésügyi miniszter húsvizsgálati rendeletét ne léptessék életbe. Úgy látszik, a válasz nem volt biztató, mert a mészárosok délután Mukics Simon ország­gyűlési képviselő részvételével értekezletet tartottak, amelyen kimondták a sztrájkot. A MŰVÉSZE­TIRODALOM. (*) Mag­yar tárlat Düsseldorfban. A „Kévé"­művésztársaság kiállítást rendezett Düsseldorfban, mely július 1-én nyílt meg. A tárlaton a követ­kező tagok vettek részt: Bálint Rezső, Benkhard Ágost, Dénes Valy, Erdei Viktor, a megboldogult Göröncsér-Gundel János, Lévy Róbert, Lohway Frida, Mikola András, Remsey Jenő, Szablya-Frischauf Ferenc. A sajtó dicsérettel foglalkozott a kiállítással, melyet nagyon érdekesnek tart. Meg­haló az egyik bírálatnak az a részlete, amely a „Kéve" tragikus véget ért tagjáról, Göröncsér-Gundel Jánosról szól. „A korán elhunyt Göröncsér-Gundel János e kis csoport legérdekesebb tehet­ségei közé tartozott. Mint festőpoétát, jobban mondva mint szinpoétát mutatja őt nekünk a „Mese" című képe. A legizgatóbb színellentéteket teljes sikerrel helyezi egymás mellé. A sokhangú­ság mellett a melódia mégis egyszerű marad." A düsseldorfi kiállítás bezárása után az egész anyag Berlinbe megy, ahol az egyesület kiállítása augusz­tus első napjaiban fog megnyílni. (*) Musset s Chopin szobra. Párisból jelentik, hogy rövidesen fölállítják a város Musset-szobrát, amely már a harmadik szobra lesz a költőnek Párisban. Ezt a szobrot Alphonse Moncel alkotta a város megbízásából. A szobor teljesen készen áll a művész műtermében; nagyszabású dombormű, középütt Musset alakjával, jobbról, balról a költő műveit ábrázoló allegorikus csoportokkal. A szobrot az Avenue d'Anton és a Cours­la-Reine sarkán állítják föl. — Varsóban bizott­ság alakult, amely Chopin-szobor létesítését tűzte ki céljául. Az orosz kormányzóság betiltotta a gyűjtést és végzésében arról értesítette a bizott­ságot, hogy a Chopin-szobor felállítását nem en­gedélyezi. Mint Varsóból jelentik, Wolska Adelaide, a pétervári opera első énekesnője közbenjárt a szobor érdekében a kormányzóságnál, amely most hatályon kívül helyezte végzését és megengedte a gyűjtést. A bizottság úgy tervezi, hogy a nagy­ zeneszerző szobrát 1909 március 1-én, Chopin születésének századik évfordulóján leplezi le. (*) Új operaház Párisban, Párisból jelentik hogy csak nemrégiben fejezték be a legújabb pá­risi operaház alapításának előmunkálatait. A tu­lajdonképpeni alapító egy William Corey nevű amerikai milliomosnő, aki egykor híres operett­énekesnő volt. Az új vállalatba, mely egyúttal ifjú amerikaiak részére zeneakadémiával is össze lesz kötve , öt millió frankot fektetett. Az új opera és zeneakadémia, melynek igazgatója Jean de Resce lesz, a Place de l'Etoil közelében épül s 1909 végén nyílik meg. 11 mészárosok ma már nem vágtak, minek foly­tán holnap, szombaton az egész városban nem kapható hus, mert a próbavágásra a hatóság­gal szerződött mészárosok nem mernek mun­kába állani. Holnap a hatóság katonasággal vágatja a marhákat és a levágott húst a vá­rosi husszékben árusítja el. A Városi üzem megváltása. Zalaegerszeg vá­rosa tárgyalásokat folytat a városi villamostelep bérlőjével, a Ganz-féle villamossági r­­t.-gal a bér­let megváltása tárgyában. X Községi beruházások. Sátoraljaújhely város kétmillió koronát fog fordítani szálloda-, gőzfürdő-, csatorna- és vízvezeték építésére, mire most köz­gyűlési határozattal egymilliós kölcsönt vesz föl — Kolozsvár város 30.000 korona költséggel halastó létesítését tervezi. — Kassa város új közvágóhíd építését tervezi. Militarizmus a tőke szolgálatában. — Villeneuve-ben a katonaság sor­tü­zelt a sztráj­kolókra. — A reakció elszabadult. — A munkástőzsdét be akarják zárni. — A Népszava pénteki számában röviden megemlékeztünk arról a franciaországi véres összeütközésről, mely a sztrájkoló munkásság és a katonaság között keletke­zett. A francia dicsőség hősei, a katonák sortüzet adtak a munkásokra, mert azok nem éljenezték, sőt megdobálták őket. A szabadság híres hazájában is divat lett vérbefojtani a munkásság küzdelmét. A le­lőtt munkások véres teteme fölött a reakció

Next