Népszava, 1909. március (37. évfolyam, 51–76. sz.)
1909-03-02 / 51. szám
ifj. 1909 március 2. NÉPSZAVA 600.000 koronát, aminek fele elfogyott és még se közkórházat se városházát nem építtettek. A kórháznak helyét ugyan föltöltötték egy ingoványos helyen, de azt is kiadták krumpliföldnek. Előadta továbbá a szónok, hogyha valamelyik városi tisztviselő a város érdekében tenni akar valamit, akkor, ha az az ott uralkodó 48-as klikknek nem érdeke, a közgyűlés a javaslatot leszavazza s még helyéből is kizúrják az illető tisztviselőt. Szóval ami az ő érdekeikkel nem egyezik, az mind hazafiatlan dolog. El van rá készülve a szónok, hogy most őtet is bizonyára hazafiatlannak bélyegzik majd, amiért kimondta róluk az igazságot. Végül fölszólítja a polgárokat, hogy a küszöbön álló városi képviselőválasztáson mindenki tiszta meggyőződése szerint adja le szavazatát. Ne nézzék tovább ezt a 48-as rablópolitikát s ne hagyják magukat megvesztegetni, megfélemlíteni. A házadó. A képviselőház hétfői ülésének véletlenül már a megnyitása előtt határozatképes számban összegyűltek a törvényhozó urak. Összegyűltek, de nem volt elnök, aki az ülést megnyitotta volna. Telefonálnak Návayért, beteg, telefonálnak Rakovszkyért, nincs sehol. Justh is betegen fekszik, de amikor megtudta, hogy baj van, beüzent: jön. Nem volt rá szükség azonban. Féltizenegy után Rakovszky megjelent, sietve megnyitotta az ülést. A házadójavaslat részletes vitáját folytatták. Csöndes, unalmas, vizenyős vita folyt. A tárgyalt szakaszoknak majdnem mindegyikénél esett fölszólalás, stiláris, imitt-amott lényegesebb módosítás. Wekerle azonban mindenhol megvédte az eredeti szövegezést s ha néha módosítást is tett, az nem változtatott a rendelkezések lényegén. Szünet után Justh vette át az elnöklést s ekkor mindjárt került egy kis élénkség a vitába. Az ötvenkilencedik szakasznál Polónyi szólalt föl. — Kifogásolom,— mondta — hogy adóletiltásoknál a följelentő, még abban az esetben is, ha része volt az eltitkolásban, jutalmat kapjon. Ezt immorális dolognak tartja, amely ellentétben áll a törvény etikai feladataival. Ez a fölszólalás nagyon tetszett a függetlenségi párt egy nagy részének s Wekerle jó szimattal meg is érezte, hogy itt a leszavazás veszélye fenyegeti. Sietve válaszolt Polónyinak: — A följelentő jutalmazásának kérdése körül mindenütt erős vita folyik. Az etikai szempontokat a maga részéről is méltányolja, de a mi viszonyaink között a visszaéléseket másképpen korlátozni nem lehet, mint a följelentő jutalmazásával. Ha olyan példákat látunk, hogy egész városok most a magasabb lakbérosztályokba való sorozást azzal a megokolással kérik, mert az általános adóeltitkolás miatt kerültek alacsonyabb osztályba, nem lehet eltekinteni a megtorló intézkedésektől. A függetlenségi pártnak egy része még így is a miniszterelnök ellen szavazott, az alkotmánypárti és néppárti szavazatok mentették meg Wekerlét a leszavaztatás vereségétől. Ezután a következő szakaszokat — egyik másiknak lényegtelen módosításával — elfogadták. A javaslat harmadik olvasását a következő ülésre tűzték ki. Áttértek ezután a tőkekamat és járadékadókról szóló javaslat tárgyalására. A hétfői ülésen ennek a javaslatnak csak egy felszólalója akadt. Az ülés két órakor végződött. Wekerle Bécsben. Wekerle Sándor miniszterelnök vasárnap Darányi Ignác és Szterényi Józseffel együtt Bécsben volt. A kormány tagjai részt vettek azon a közös miniszteri tanácskozáson, amelyen a Romániával kötendő vámszerződés dolgát tárgyalták. A Balkánon levő feszült helyzetre való tekintettel a külügyi kormány mindent megtesz, hogy Szerbiát elszigetelje és a többi Balkán államokat engedményekkel, szívességekkel a maga pártjára hódítsa. Ennek a célnak megfelelően a román követelésekkel szemben nagyobb engedékenységet hajlandó tanúsítani a közös minisztertanács, nevezetesen hajlandó megengedni, hogy Romániából nagyobb menynyiségű húst hozhassanak be. Romániának ez a követelése hasznára válik Ausztria-Magyarország ipari és városi lakosságának, mert a húsdrágaságnak egyik fontos oka volt éppen az, hogy a balkáni húskivitel előtt elzárták az osztrák-magyar határt. Wekerle azonkívül a királynál is volt kihallgatáson és az úgynevezett politikai helyzetről tett jelentést. Menekülnek a magyarok. Szombaton délután indult el Fiuméból — amint a Népszava tudósítója írja — a „Pannónia" kivándorlókat szállító Cunard-gőzös Newyorkba, hogy kiszállítsa a „ szabadság szigeté"-ről menekülő magyarokat. A hajó összesen 1694 utast vett föl, kik mind az új hazába mennek. Ezúttal is, mind már annyiszor, a „Pannónia" kicsinynek bizonyult az összes kivándorlók befogadására s visszamaradtak mintegy 300-an, akik most kénytelenek bevárni a március 6-án induló „Carpathia" nevű kivándorló-gőzöst. A kivándorlás napról-napra rohamosan nő, jeléül annak, hogy a nemzeti kormány működésének gyümölcse már érik. A 8 nap múlva induló „Carpathia" sem lesz képes előreláthatólag az összes menekülőket befogadni. De azért fönnen hirdetik, hogy boldog a magyar és nem óhajt kivándorolni. Nihil. E cím alatt a kutyaújság rettenetesen köpködő cikket ír. Rágalmaz és uszít, üvölt, mint az éhes komondor. És ugyan miért? A munkások szabadszervezetei vadították meg a „cikk" íróját: Farkas Eleket. Abból az alkalomból, hogy találkozott a munkások közt is egy sikkasztó, aki utánozva a polgári strébereket és kéjenceket, lopott, Farkas nekimegy a szabadszervezeteknek és azt állítja, hogy ezek vezetői lopnak és sikkasztanak. Jó ízlésünk tiltja, hogy egy emberrel vitatkozzunk, akinek kenyere a munkások elleni uszítás. Csak egyet jegyzünk meg: a munkások szervezetei minden fillérrel nyilvánosan leszámolnak, akár szakegyesület, akár szabadszervezet, minden évben, sőt minden negyedben nyilvános kimutatást közöl a pénzforgalomról. A munkások legtöbb bizalmi embere ingyenesen végzi a szervezet nehéz és felelőségteljes munkáját. De mit csinál a kutyaszövetség és ennek titkára? Két éve, hogy ez a kutyaszövetség alakult és pénzkezeléséről még senki sem látott nyilvános kimutatást. A hatóság a munkáltató szervezeteket egyáltalán nem ellenőrzi. Épp ezért a munkás-szaklapok szerkesztői nyilvános közleményekben fölhívták a kutyaszövetséget a leszámolásra. Nihil volt a válasz. Pedig a munkások joggal kíváncsiak arra, hogy mennyibe kerülnek a gummirádlisok. És talán nem ártana, ha a kutyaszövetség tagjai is érdeklődnének eziránt. Horvát ügyek. Mint zágrábból jelentik, a napokban új pártalakulások lesznek a horvát politikában. A horvát klerikálisok, akik eleinte a Frankistákkal tárgyalgattak, majd utóbb a disszidens Starcsevicsek köré akartak csoportosulni, most mind a két tervet elejtve, a jogpárthoz szándékoznak csatlakozni. A horvátszerb koalíció körében neheztelnek a klerikálisokra, amiért a jogpártiak mellé akarnak állni, akik új programmjuk értelmében nem ellenzői a bán fölfogása szerint való kiegyezésnek. A koalícióban az a nézet uralkodik, hogy ezek az eszmék közeledést jelentenek a horvát kormányhoz és hogy az egész terv a horvátszerb koalíció szétverésére irányul. A horvát bán megint Budapesten járt a kormányelnökkel tárgyalni. Innét Bécsbe utazik, hogy a királynak jelentést tegyen a horvátországi helyzetről. Rövid belpolitikai hírek. A képviselőház legközelebbi ülése holnap, kedden délelőtt 10 órakor lesz. Napirend: a házadó harmadszori olvasása, a tőkekamatadó s a többi adójavaslatok. Az adójavaslatokat megelőzőleg azonban tárgyalni fogják még a tárgyalásra kész 40 mentelmi ügyet is. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter most körrendeletben fölhívta a választókerületi központi választmányokat, hogy az 1910. évben érvényes választói névjegyzék elkészítéséhez szükséges intézkedéseket az előírt határidők pontos betartása mellett tegyék meg. Az összeférhetetlenségi állandó bizottság március 10-én, délután 5 órakor a képviselőház I. számú termében ülést tart. Tárgy: Vájnai Dezső által gróf Benyovszky Sándor országgyűlési képviselő ellen tett bejelentés. KÜLFÖLD. Oroszország. Halálraítéltek öngyilkoskisérlete. Már számtalanszor beszámolhattunk arról, hogy az orosz börtönökben dívó rémes állapotok még a halálraítélteket is öngyilkosságba kergetik. Pétervárról jelentik most, hogy tizenöt politikai fogoly, akiket Irkutskban szökés kísérlete miatt halálra ítéltek — amely ítéletről különben annak idején szintén megemlékeztünk — megmérgezték magukat. Egy közülük meghalt, négy veszélyesen megbetegedett. Amikor a főhaditörvényszék látta, hogy a börtönben való életet a halálnál is rémesebbnek tartják a foglyok, az öngyilkoskísérlet után tudtukra adta, hogy a halálos ítéletet felfüggeszti. Perzsia. A forradalmárok működése. Réstből az a hír érkezik, hogy a forradalmárok az oroszúton erődítményeket építenek és aknákat vetnek, hogy a csapatok közeledését megakadályozzák. A személy- és teheráru-forgalom majdnem teljesen megszűnt. Teheránban a lakosság az idegen követségeken keres menedéket. A fővárosban szétosztott proklamációkban a forradalmárok jelentik, hogy a várost bombázni fogják. Újonc és földadó. — A főrendiház ülése. — Tisza István háboruba uszit. — Ki fizet adót Magyarországon ? — A főrendiház hétfőn délután ülést tartott, amelyen tárgyalták és elfogadták az ujoncozási törvényjavaslatot Tisza István gróf fölszólalása után. A szabadelvű párt levitézlett vezére megint az erőskezű ember szerepében mutatkozott be a főrendiház ülésén, pedig ő nem erőskezű, hanem két balkezű ember. Az újoncjavaslat kapcsán a külső politikai helyzetről beszélt. Támadta Angliát, amelynek szerinte nagy része van az osztrák-magyar monarchia-ellenes európai hangulat felkelésében és erélyes rendszabályokat sürgetett Szerbia ellen. Azt mondotta többek között Tisza István: „Ha van egy pillanat, amikor bűnnek tartanék minden előzékenységet Szerbiával szemben, úgy ez a mostani pillanat az. Szerbiának adandó minden gazdasági engedmény Tisza szerint „bűnös merénylet a monarchiának nagyhatalmi állása ellen". Tehát háború kell a szabadelvű párt ó-konzervatív hazajáró kísértetének ! Majd bejelentette Tisza István, hogy noha távol áll is és a legközelebbi jövőben is távol kíván állani a napipolitikától, mégis arra kér minden tényezőt, akinek ebbe beleszólása van, hogy ebben a külügyi helyzetben, a nemzetközi helyzetnek most várható fejlődése és bonyodalmai mellett, találjanak módot a függő katonai kérdések megoldására, találjanak módot hadseregünk viszonyainak, helyzetének végleges rendezésére. Talán addig, amíg annyira derült volt a külügyi láthatár, lehetett húzni, halasztani, kitolni a függő katonai kérdések megoldását. De ez az idő elmúlt. Noha ezt a fölszólalást egy politikai szüzességi fogadalom előzte meg, mégis összevetve a háborúra való uszítást a katonai kérdések megoldásának sürgetésével, arra kell gondolnia az embernek, hogy Tisza István fölkínálkozik Bécsnek, mint a monarchia nagyhatalmi állásának lelkes védelmezője. Wekerle Sándor miniszterelnök néhány semmitmondó szóval való kertelése után elfogadták a javaslatot és a földadó-javaslat tárgyalásához fogtak. Az elhangzott felszólalások közül kiemelendő gróf Zselénszky