Népszava, 1910. január (38. évfolyam, 1–25. sz.)
1910-01-09 / 7. szám
1910 január 9. NÉPSZAVA Justh: „Visszatérünk a perszonálunióhoz!" A Justh-párt közhelyiségében szombat este szokatlan nagy számban gyűltek össze a párt tagjai. Justhot akarták hallani valamennyien akiről már korábban tudták, hogy ma végleg szakított Lukáccsal. Justh korán föl is ment a pártkörbe, nyilatkozott is a „párthívei" előtt s ezek szinte megdöbbenéssel hallgatták a vezér indulatos kifakadásait. Alig hogy belépett Justh a klub társalgójába, a párttagok érdeklődő kérdezősködéssel vették körül. Justh elég hosszasan válaszolt. — Ma tárgyaltunk utoljára Lukáccsal. Ma is csak azért, mert végleg meg akartunk győződni arról, amit már úgyis tudtunk, hogy Lukács sem az önálló bankot, sem az önálló vámterületet nem hozhatja s hogy a császár sem enged a gazdasági közösségből. Lukács engem nyilván ostobának hitt, a viselkedése után mást nem gondolhatok. Örülök, hogy Lukács csalódott, ha azt hitte, hogy engem meg lehet téveszteni. A történtek után tőlem indemnitást nem kaphat Szó sem lehet a vele való további tárgyalásról, ő vele ebben az életben többé tárgyalni nem fogok. Inkább legyen nyílt abszolutizmus, minthogy burkolt abszolutizmussal, vagy álparlamentarizmusban elbujtatott álalkotmányossággal elalkudják a nemzet jogait. Az előbbi olcsóbb, de az utóbbi nagyon költséges. Ám csak folytassák, ahogy elkezdték. Lukács indemnitást nem kap, a császár pedig nem kap tőlünk se újoncot, se pénzt. Hihetetlen az a játék, amit velünk szemben elkövettek. Megkérdeztem ma Lukácsot, hogyan tarthatja ő magát a gazdasági önállóság hívének, amikor mindjobban bebizonyul róla, hogy nem az. Erre Lukács azt kezdte magyarázni, hogy nem a gazdasági különválásnak a híve, de azt tartja, hogy engedményekkel a mai államjogi viszonyok között fokozatosan az országot az önállóság felé lehet fejleszteni és meg lehet erősíteni gazdasági téren. Megmondtam neki: „Te Wekerlének a csatlósa vagy !" Az is csak nagy gazdasági területeken belül tudja elképzelni az ország gazdasági viszonyainak a javulását. Lukács azzal válaszolt, hogyha nem tudunk megegyezni, Sibnen jön a hatvanhetesekkel és megcsináljuk a hatvanhetes koncentrációt. — Várom a választásokat — folytatta Justh. — Bizonyos, hogy lehengereljük a közös bankosokat és bizonyos az is, hogy a választásokon az önálló bank hívei nagy diadalt fognak aratni. Megalkuvást én nem ismerek, engem a hatalom nem csábít. Khuent is szeretettel fogom üdvözölni, ha az önálló bankot hozza, de mindenkivel szembeszállok, aki a gazdasági közösség s az Ausztriától való függés híve. Aki eltér a függetlenségi eszméktől, vagy aki a hatalom kedvéért Lukácscsal szövetkezni akar, annak itt a pártban helye nincs, az menjen a hatvanhetes táborba. Lukács azzal is fenyegetett, hogy ha mi meg nem egyezünk, megerősödik az oligarchia hatalma. Én nem ijedek meg semmitől, mert kibontom a radikális nemzeti szabadelvűség lobogóját s meg vagyok győződve arról, hogy a nép mellém fog állani. Megelégedtem volna azzal is, ha Lukács a gazdasági önállóságnak egyelőre csupán a garanciáit hozza; kész voltam arra, hogy ennek ellenében egyelőre kikapcsoljuk a katonai kérdéseket. Az Andrássy katonai vívmányai úgyis csak arra lettek volna jók, hogy a bankkérdésről eltereljék a figyelmet. Justh ezek után kifelé indult a teremből. De még visszafordult s ezeket mondotta: — Ha a gazdasági önállóság megteremtése továbbra is akadályokba ütközik s ha a korona továbbra is szembeszáll a gazdasági önállóságra való törekvéseinkkel, mi visszatérünk a függetlenségi spárt programmjára , a perszonálunióra. Ha egymagamban maradok is, akkor is meg fogom akadályozni, hogy a közös bank szabadalmát meghosszabbítsák. Végigjárom az országot, faluról-falura megyek a gazdasági önállóság jelszavával s majd meglátjuk akkor, hogy ki erősebb ? ... Justh beszéde alatt egyetlenegy közbeszólás sem hangzott el. Akkor kezdtek az emberek eszmélni, amikor Justh már elhagyta a termet. Kmety Károly szólalt meg elsőnek: — Én mindenben helyeslem Justh fölfogását s a magam részéről Justh mellett ki fogok tartani. Nem félünk a hatvanhetesektől. A hatvanhetes koncentrációval szemben a két függetlenségi párt kooperációjával kell válaszolni. Ezt a gondolatot tetszéssel fogadták a pártban s valaki azt javasolta, hogy ezzel az üggyel a legközelebbi értekezleten foglalkozzanak. A párt értekezletének a napja még nincs megállapítva. A legközelebbi napok eseményeitől függ, hogy mikor válik szükségessé az értekezlet egybehívása. A pártkörök. A Kossuth-pártban a Justh—Lukács-tárgyalással foglalkoztak. A Nemzeti Társaskörből érkezett híreket kolportálták, ahol azt tartják, hogy a Justhpártban okvetlenül bekövetkezik a szakadás. Valamelyik képviselő a Justh-párt hangulatáról referált. — sg az ugyan — mondotta — hogy Lukács Justhékkal ma nem tudott megegyezni, de kilátás van arra, hogy a legközelebbi értekezleten Justh kisebbségben marad s a pártja mégis megegyezik Lukáccsal. Ismét a Társaskörről beszéltek. Úgy tudták, hogy ott ma délban nagy méltatlankodással tárgyalták Tisza tegnapi nyilatkozatát s tudták azt is, hogy Lukács ott azt a kijelentést tette, hogy hajlandó tovább tárgyalni Justhékkal, de nem hiszi, hogy sikerül majd velük megegyezni. Hirül kapta az is, hogy Lukács nagyon kedvelten volt, ebből arra következtettek, hogy valószínűleg visszaadja a megbízatását. — Nem hiszem — mondta Kossuth — hogy Lukács visszaadja a megbízatást. Végigcsinálja a dolgát s a megsérésekkel a végén áll majd elő. Erre valaki ismét egy Társaskörbeli beszélgetést említett föl. Eszerint ott azt beszélték, hogy Lukács olyan programnal jön, hogy ha Kossuth és a pártja tudomást szerez róla, azonnal melléje áll. Kossuth azzal válaszolt, hogy a Fejérváry- kormány programmjában is igen szép dolgok voltak, de egyikből se lett semmi. Az alkotmánypártban nem tartják valószínűtlennek, hogy Lukács hétfői kihallgatásán olyan dolgok történnek, amelyek Lukácsot megbízatásának visszaadására fogják kényszeríteni. MŰVÉSZET, IRODALOM. (*) Lehár új darabja. Bécsből jelentik: Lehárt, a „Víg özvegy" diadalmas szerzőjét ünnepelte a Carltheater közönsége a mai premieren. A cigányéletet a keringőkirály, Strauss János vitte először színpadra operettben s ugyanez a mese, ugyanez a tarka romantika csábította Lehár Ferencet, akinek Willner és Bodanszky tetszetős szövegkönyvvel jött segítségére. A barna, füstösképű muzsikushad régi szokásai, tüzes temperamentuma, agyafúrtságai körül szövődik a „Cigányszerelem" tarka meséje, amely mindössze ennyi. Egy gazdag bojár leánya beleszeret Józsi cigányba, akinek vad szeméért faképnél hagyja vőlegényét, a deli Ionel Bolescut, de aztán álmot lát. Álmában elvonul képzelete előtt a cigányszerelem csapodársága, kiábrándul és a román ifjú boldogan fogadja vissza hű szerelmesét. Ez a mese bővelkedik vidám epizódokkal, a cigányszokások érdekes jelenetei mindvégig lekötik a nézők figyelmét. Lehár nagy szeretettel látott hozzá a „Cigányszerelem" megzenésítéséhez. Hangszerelése gondosabb minden eddigi művénél, cigánydalaiban szenvedélyes temperamentum csendül meg. Józsi cigány hegedűszámaiban ritkabecsü koncertdarabokat alkotott és az egész partitúra egységes mégis. A csárdásmotívumok viszik a főszerepet, gyorsütemű tercettek, vidám duettek váltakoznak egymással s csak néha szólal meg egy-egy induló, nagyritkán egy keringő. A legsikerültebb a G-durvalcer, de nagyon tetszett a kedves szerelmi kettős is, amely igazi Lehár-muzsika s bizonyára legalább is olyan népszerű lesz, mint „A víg özvegy" híres keringői. Ünnepi estéje volt ma a Carltheaternek. Mindjárt az első lendületes számnak frenetikus hatása volt és azontúl rohamosan nőtt a siker. Az ismétléseknek se szeri, se száma nem volt. Megszámlálhatatlanul sokszor tapsolták ki Lehárt minden fölvonás után. (*) Bemutató előadások. A Magyar Színház e héten ismét eredeti újdonságot hoz a közönségnek. Bemutatja Biró Lajos három egyfölvonásosát, a „Családi tűzhely"-t. A három egyfölvonásosnak, amelyeket egy vezérgondolat köt össze, három címe van. Az elsőnek: „Vali pályát választ", a másodiknak: „A vőlegény", a harmadiknak: „A nagymama." — A Nemzeti Színház jövő pénteken, január 14-én mutatja be Shaw Bernhard exotikus komédiáját, a „Brassbound kapitány megtérésé"-t. A darabban egymást váltják föl a legdrámaibb és legmulatságosabb jelenetek, melyeknek középpontjában Lady Cicely áll, egy éltesebb úri kisasszony, aki Marokkóban megtérít egy kalózkapitányt, aki véres bosszút akar állani nagybátyján, egy angol lordon. A lady szerepét P. Márkus Emma asszony kreálja. — A Vígszínház jövő hetének kimagasló eseménye az első Shakespeare-előadás, a „Makrancos hölgy" szombati bemutatója lesz. Ez a klasszikus vígjáték éppen a legutóbbi időkben nagyon sokat foglalkoztatta a színházi világot. A múlt szezonban Lipcsében játszották olyan berendezéssel, hogy az egész cselekmény egy színen történt, legújabban pedig Reinhardt adta elő Berlinben a Sly Cristopher kalandjának keretében groteszk felfogással. A Vígszínházban Hegedűs Gyula rendezése szerint tisztán a vígjátékot adják elő és a színhely, hol Pádua, hol pedig Petruchio háza. Az új fordítás Zigány Árpád műve. Katalint Varsányi Irén személyesíti. — A Király Színház e heti műsorának eseménye Lehár Ferenc operettjének, a „Luxemburg grófjá"nak a bemutatója. Ez a bemutató-előadás, amelyre a színház már hetek óta a legnagyobb gonddal és szorgalommal készül, pénteken, e hó 14-én lesz. — Az Uránia Tudományos Színház nagy apparátussal készül Pekár Gyula darabjának, „Napoleon"-nak január 12-iki bemutatójára. A színház színes képeket festetett a darabhoz, a mozgók pedig a modern filmtechnika elsőrangú produktumai. (*) Tárlatok. Vasárnap délelőtt nyílik meg a Művészház második kiállítása, amelyben ezúttal a Grafikusok Egyesülete is részt vesz. Ez utóbbi kiállítás a közönség részére azonban csak kedden nyílik meg. A Művészház kollekciójában ezúttal is föltűnt két fiatal nagybányai: Szigeti és Pechán. Kiállítottak még Egry József és Boromissza, továbbá Horti Nándor, Réthy Károly, Körmendy Ervin, stb. Nagy szoborkollekcióval jött Körmendy Jenő. A tárlat érdemességeire legközelebb részletesebben visszatérünk. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre a Nemzeti Szalonban rendezi harmadik kiállítását, amelyen az idén a M. I. E. N. K. 29 tagja vesz részt. A kiállítást 12-én nyitják meg ünnepélyesen. A megnyitás napján a közönség két korona belépődíjat fizet, míg a Nemzeti Szalon tagjai meghívójukkal vesznek részt a vernissage-on. A magyar művészek új képeinek kiállítását a Könyves Kálmán Nagymező utcai szalonjában állandóan igen sokan látogatják. A kiállítás még 15 napig marad nyitva és ezalatt hétköznapokon reggel 9-től este 7-ig, vasár- és ünnepnapokon pedig reggel 9 órától délután 1 óráig tekinthető az meg minden belépődíj nélkül (*) Az Uránia Színház vasárnap, január hó 9-én, délelőtt pont 10 órakor munkás-előadást rendez. Szinre kerül: „A párisi asszony". Jegyek 40 fillérért kaphatók a helyszínen. 5 Persitz leleplezi Krecsányit. —Krecsányi detektívfönöt egy csúnya botrány középpontjában. — Hogyan fogják a politikai kémeket? — Persitz levele a „Népszavá"-hoz. — Isac Persitz, a tizenkét nyelven beszélő diplomáciai és politikai kém,akinek a dolgairól hosszan és részletesen beszámoltunk, szombaton terjedelmes levelet írt a Népszavának, amelyben leleplezi Krecsányi Kálmán detektívfőnököt, lovag tíielozzgursky detektív-csoportvezetőt és