Népszava, 1910. január (38. évfolyam, 1–25. sz.)

1910-01-09 / 7. szám

1910 január 9.­ ­ NÉPSZAVA Justh: „Visszatérünk a perszonálunióhoz!" A Justh-párt közhelyiségében szombat este szokatlan nagy számban gyűltek össze a párt tagjai. Justhot akarták hallani valamennyien akiről már korábban tudták, hogy ma végleg szakított Lukáccsal. Justh korán föl is ment a pártkörbe, nyilatkozott is a „párthívei" előtt s ezek szinte megdöbbenéssel hallgatták a vezér indulatos kifakadásait. Alig hogy belé­pett Justh a klub társalgójába, a párttagok érdeklődő kérdezősködéssel vették körül. Justh elég hosszasan válaszolt. — Ma tárgyaltunk utoljára Lukáccsal. Ma is csak azért, mert végleg meg akartunk győ­ződni arról, amit már úgyis tudtunk, hogy Lukács sem az önálló bankot, sem az önálló vámterületet nem hozhatja s hogy a császár sem enged a gazdasági közösségből. Lukács engem nyilván ostobának hitt, a viselkedése után mást nem gondolhatok. Örülök, hogy Lukács csalódott, ha azt hitte, hogy engem meg lehet téveszteni. A történtek után tőlem indemnitást nem kaphat Szó sem leh­et a vele való további tárgyalásról, ő vele ebben az életben többé tárgyalni nem fogok. Inkább legyen nyílt abszolutizmus, minthogy burkolt abszolutizmussal, vagy ál­parlamentarizmusban elbujtatott álalkotmá­­nyossággal elalkudják a nemzet jogait. Az előbbi olcsóbb, de az utóbbi nagyon költsé­ges. Ám csak folytassák, ahogy elkezdték. Lukács indemnitást nem kap, a császár pe­dig nem kap tőlünk se újoncot, se pénzt. Hi­hetetlen az a játék, amit velünk szemben el­követtek. Megkérdeztem ma Lukácsot, hogyan tarthatja ő magát a gazdasági önállóság hívé­nek, amikor mindjobban bebizonyul róla, hogy nem az. Erre Lukács azt kezdte ma­­gyarázni, hogy nem a gazdasági különválás­nak a híve, de azt tartja, hogy engedmények­kel a mai államjogi viszonyok között foko­zatosan az országot az önállóság felé lehet fej­leszteni és meg lehet erősíteni gazdasági té­ren. Megmondtam neki: „Te Wekerlének a csatlósa vagy !" Az is csak nagy gazdasági te­rületeken belül tudja elképzelni az ország gaz­dasági viszonyainak a javulását. Lukács azzal válaszolt, hogyha nem tudunk megegyezni, Sibnen jön a hatvanhetesekkel és megcsináljuk a hatvanhetes koncentrációt. — Várom a választásokat — folytatta Justh. — Bizonyos, hogy lehengereljük a közös bankosokat és bizonyos az is, hogy a válasz­tásokon az önálló bank hívei nagy diadalt fognak aratni. Megalkuvást én nem ismerek, engem a hatalom nem csábít. Khuent is sze­retettel fogom üdvözölni, ha az önálló bankot hozza, de mindenkivel szembeszállok, aki a gazdasági közösség s az Ausztriától való függés híve. Aki eltér a függetlenségi eszméktől, vagy aki a hatalom kedvéért Lukácscsal szövetkezni akar, annak itt a pártban helye nincs, az menjen a hatvanhetes táborba. Lukács azzal is fenyegetett, hogy ha mi meg nem egyezünk, megerősödik az oligarchia hatalma. Én nem ijedek meg semmitől, mert kibontom a radikális nemzeti szabadelvűség lobogóját s meg vagyok győződve arról, hogy a nép mellém fog állani. Megelégedtem volna azzal is, ha Lukács a gazdasági önállóságnak egy­előre csupán a garanciáit hozza; kész voltam arra, hogy ennek ellenében egyelőre kikap­csoljuk a katonai kérdéseket. Az Andrássy katonai vívmányai úgyis csak arra lettek volna jók, hogy a bankkérdésről eltereljék a figyelmet. Justh ezek után kifelé indult a teremből. De még visszafordult s ezeket mondotta: — Ha a gazdasági önállóság m­egteremtése továbbra is akadályokba ütközik s ha a ko­rona továbbra is szembeszáll a gazdasági ön­állóságra való törekvéseinkkel, mi vissza­térünk a függetlenségi spárt programmjára , a perszonálunióra. Ha egymagamban maradok is, akkor is meg fogom akadályozni, hogy a közös bank szabadalmát meghosszabbítsák. Végigjárom az országot, faluról-falura megyek a gazdasági önállóság jelszavával s majd meg­látjuk akkor, hogy ki erősebb ? ... Justh beszéde alatt egyetlenegy közbeszólás sem hangzott el. Akkor kezdtek az emberek eszmélni, amikor Justh már elhagyta a ter­met. Kmety Károly szólalt meg elsőnek: — Én mindenben helyeslem Justh fölfogá­sát s a magam részéről Justh mellett ki fogok tartani. Nem félünk a hatvanhetesektől. A hatvanhetes koncentrációval szemben a két függetlenségi párt kooperációjával kell válaszolni. Ezt a gondolatot tetszéssel fogadták a párt­ban s valaki azt javasolta, hogy ezzel az üggyel a legközelebbi értekezleten foglalkoz­zanak. A párt értekezletének a napja még nincs megállapítva. A legközelebbi napok eseményeitől függ, hogy mikor válik szüksé­gessé az értekezlet egybehívása. A pártkörök. A Kossuth-pártban a Justh—Lukács-tárgyalással foglalkoztak. A Nemzeti Társaskörből érkezett hí­reket kolportálták, ahol azt tartják, hogy a Justh­pártban okvetlenül bekövetkezik a szakadás. Vala­melyik képviselő a Justh-párt hangulatáról re­ferált. — s­g az ugyan — mondotta — hogy Lukács Justhékkal ma nem tudott megegyezni, de kilátás van arra, hogy a legközelebbi értekezleten Justh kisebbségben marad s a pártja mégis megegyezik Lukáccsal. Ismét a Társaskörről beszéltek. Úgy tudták, hogy ott ma délban nagy méltatlankodással tár­gyalták Tisza tegnapi nyilatkozatát s tudták azt is, hogy Lukács ott azt a kijelentést tette, hogy hajlandó tovább tárgyalni Justhékkal, de nem hiszi, hogy s­ikerül majd velük megegyezni. Hirül kapt­a az is, hogy Lukács nagyon kedvelten volt, ebből arra következtettek, hogy valószínűleg vissza­adja a megbízatását. — Nem hiszem — mondta Kossuth — hogy Lukács visszaadja a megbízatást. Végigcsinálja a dolgát s a megs­érésekkel a végén áll majd elő. Erre valaki ismét egy Társaskörbeli beszélgetést említett föl. Eszerint ott azt beszélték, hogy Lu­kács olyan program­nal jön, hogy ha Kossuth és a pártja tudomást szerez róla, azonnal melléje áll. Kossuth azzal válaszolt, hogy a Fejérváry- kormány programmjában is igen szép dolgok vol­tak, de egyikből se lett semmi. Az alkotmán­ypártban nem tartják valószínűtlen­nek, hogy Lukács hétfői kihallgatásán olyan dol­gok történnek, amelyek Lukácsot megbízatásának visszaadására fogják kényszeríteni. MŰVÉSZET, IRODALOM. (*) Lehár új darabja. Bécsből jelentik: Lehárt, a „Víg özvegy" diadalmas szerzőjét ünnepelte a Carltheater közönsége a mai premieren. A cigány­életet a keringőkirály, Strauss János vitte először színpadra operettben s ugyanez a mese, ugyanez a tarka romantika csábította Lehár Ferencet, aki­nek Willner és Bodanszky tetszetős szövegkönyv­vel jött segítségére. A barna, füstösképű muzsikus­had régi szokásai, tüzes temperamentuma, agya­fúrtságai körül szövődik a „Cigányszerelem" tarka meséje, amely mindössze ennyi. Egy gaz­dag bojár leánya beleszeret Józsi cigányba, akinek vad szeméért faképnél hagyja vőlegényét, a deli Ionel Bolescut, de aztán álmot lát. Álmában el­vonul képzelete előtt a cigányszerelem csapodár­sága, kiábrándul és a román ifjú boldogan fogadja vissza hű szerelmesét. Ez a mese bővelkedik vidám epizódokkal, a cigányszokások érdekes je­lenetei mindvégig lekötik a nézők figyelmét. Lehár nagy szeretettel látott hozzá a „Cigányszerelem­" megzenésítéséhez. Hangszerelése gondosabb min­den eddigi művénél, cigánydalaiban szenvedélyes temperamentum csendül meg. Józsi cigány hegedű­számaiban ritkabecsü koncertdarabokat alkotott és az egész partitúra egységes mégis. A csárdás­motívumok viszik a főszerepet, gyorsütemű ter­cettek, vidám duettek váltakoznak egymással s csak néha szólal meg egy-egy induló, nagyritkán egy keringő. A legsikerültebb a G-dur­valcer, de nagyon tetszett a kedves szerelmi kettős is, amely igazi Lehár-muzsika s bizonyára legalább is olyan népszerű lesz, mint „A víg özvegy" híres kerin­gői. Ünnepi estéje volt ma a Carltheaternek. Mindjárt az első lendületes számnak frenetikus hatása volt és azontúl rohamosan nőtt a siker. Az ismétléseknek se szeri, se száma nem volt. Meg­számlálhatatlanul sokszor tapsolták ki Lehárt minden fölvonás után. (*) Bemutató előadások. A Magyar Színház e héten ismét eredeti újdonságot hoz a közönség­nek. Bemutatja Biró Lajos három egyfölvonáso­sát, a „Családi tűzhely"-t. A három egyfölvoná­sosnak, amelyeket egy vezérgondolat köt össze, három címe van. Az elsőnek: „Vali pályát vá­laszt", a másodiknak: „A vőlegény", a harmadik­nak: „A nagymama." — A Nemzeti Színház jövő pénteken, január 14-én mutatja be Shaw Bern­hard exotikus komédiáját, a „Brassbound kapitány megtérésé"-t. A darabban egymást váltják föl a legdrámaibb és legmulatságosabb jelenetek, me­lyeknek középpontjában Lady Cicely áll, egy él­tesebb úri kisasszony, aki Marokkóban megtérít egy kalóz­kapitányt, aki véres bosszút akar állani nagybátyján, egy angol lordon. A lady szerepét P. Márkus Emma asszony kreálja. — A Vígszínház jövő hetének kimagasló eseménye az első Shakespeare-előadás, a „Makrancos hölgy" szombati bemutatója lesz. Ez a klasszikus vígjá­ték éppen a legutóbbi időkben nagyon sokat fog­lalkoztatta a színházi világot. A múlt szezonban Lipcsében játszották olyan berendezéssel, hogy az egész cselekmény egy színen történt, legújabban pedig Reinhardt adta elő Berlinben a Sly Cristopher kalandjának keretében groteszk felfogással. A Víg­színházban Hegedűs Gyula rendezése szerint tisz­tán a vígjátékot adják elő és a színhely, hol Pádua, hol pedig Petruchio háza. Az új fordítás Zigány Árpád műve. Katalint Varsányi Irén személyesíti. — A Király Színház e heti műsorának eseménye Lehár Ferenc operettjének, a „Luxemburg grófjá"­nak a bemutatója. Ez a bemutató-előadás, amelyre a színház már hetek óta a legnagyobb gonddal és szorgalommal készül, pénteken, e hó 14-én lesz. — Az Uránia Tudományos Színház nagy appará­tussal készül Pekár Gyula darabjának, „Napo­leon"-nak január 12-iki bemutatójára. A színház színes képeket festetett a darabhoz, a mozgók pedig a modern filmtechnika elsőrangú produk­tumai. (*) Tárlatok. Vasárnap délelőtt nyílik meg a Művészház második kiállítása, amelyben ezúttal a Grafikusok Egyesülete is részt vesz. Ez utóbbi ki­állítás a közönség részére azonban csak kedden nyílik meg. A Művészház kollekciójában ezúttal is föltűnt két fiatal nagybányai: Szigeti és Pechán. Kiállítottak még Egry József és Boromissza, to­vábbá Horti Nándor, Réthy Károly, Körmendy Ervin, stb. Nagy szoborkollekcióval jött Kör­mendy Jenő. A tárlat érdemességeire legközelebb részletesebben visszatérünk. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre a Nemzeti Szalonban rendezi harmadik kiállítását, amelyen az idén a M. I. E. N. K. 29 tagja vesz részt. A kiállítást 12-én nyitják meg ünnepélyesen. A megnyitás napján a közönség két korona be­lépődíjat fizet, míg a Nemzeti Szalon tagjai meg­hívójukkal vesznek részt a vernissage-on.­­ A ma­gyar művészek új képeinek kiállítását a Könyves Kálmán Nagymező­ utcai szalonjában állandóan igen sokan látogatják. A kiállítás még 15 napig marad nyitva és ezalatt hétköznapokon reggel 9-től este 7-ig, vasár- és ünnepnapokon pedig reg­gel 9 órától délután 1 óráig tekinthető az meg minden belépődíj nélkül (*) Az Uránia Színház vasárnap, január hó 9-én, délelőtt pont 10 órakor munkás-előadást ren­dez. Szinre kerül: „A párisi asszony". Jegyek 40 fillérért kaphatók a helyszínen. 5 Persitz leleplezi Krecsányit. —Krecsányi detektívfönö­t egy csúnya botrány középpontjában. — Hogyan fogják a politikai kémeket? — Per­sitz levele a „Népszavá"-hoz. — Isac Persitz, a tizenkét nyelven beszélő diplomáciai és politikai kém,akinek a dolgairól hosszan és részletesen beszámoltunk, szombaton terjedelmes levelet írt a Népszavának, amely­ben leleplezi Krecsányi Kálmán detektívfőnököt, lovag tíielozzgursky detektív-csoportvezetőt és

Next