Népszava, 1910. május (38. évfolyam, 103–128. sz.)
1910-05-01 / 103. szám
1910 május 1. NÉPSZAVA alsóház elfogadott s amelyet a lordok a hozzájuk való átutalástól számított egy hónap alatt nem fogadnak el, egyszerűen a király elé terjesztik szentesítés végett és törvényerőre emelik. Az alsóház elnöke dönti el, hogy melyik javaslat „pénzügyi". Mivel alig van olyan törvényjavaslat, amely valamiképpen ne lenne pénzügyekkel kapcsolatban, a kormány valamennyi javaslatot pénzügyinek minősíttethet. Ilyenformán a lordok hiába akarnak bármely javaslatot is visszadobni. Törökország. Az albánokat leverték. (?) Török híradások megint arról számolnak be, hogy az albánokat leverte a török katonaság. Az ehhez hasonló jelentések már többször is valótlannak bizonyultak s meglehet, hogy legközelebb megint csak véres vereségről számolnak be a török csapatok. Mindamellett nem valószínűtlen, hogy az albánok csakugyan meghátráltak a túlnyomó erő előtt. Szaloniki-i jelentés szerint a Kacsanik környékét megszállott albánok, amidőn Verisovicz felől feltűntek a török csapatok, a legnagyobb rendetlenségben elhagyták állásaikat és visszahúzódtak a hegyek közé. Hivatalos jelentések szerint valószínű, hogy a csapatok vasárnapig megszállják Kacsanik környékét. A hegységet az albánok már elhagyták. Hivatalos hírek szerint az Ipek Djakova közt táborozó albánok szétoszlottak, miután hűséget esküdtek a szultánnak és megfogadták, hogy mindhalálig védelmezik a hazát és annak földjéből egy darabkát sem engednek át az ellenségnek. A lázadók kérik, hogy újításokat ne léptessenek életbe, hanem küldjenek Albániába parlamenti vizsgálóbizottságot. A főparancsnok távirata szerint Kacsanik mellől a lázadók északkeleti irányban a Morava folyó felé menekülnek. A főparancsnok előnyomult a Kacsaniktól északra fekvő Omanije város ellen. A lázadók Kacsanik és Elesan közt elsáncolják magukat. Szalonikiből táviratozzák, hogy a felső-albániai hangulat hirtelen megváltozott. Az albánok megállapodtak abban, hogy a kormánynak nem csinálnak nehézségeket, hanem csak arra törekednek, hogy bizonyos adóknál könnyítéseket kapjanak. A djakovári és ipeki lakosság elismeri a szultánt és késznek nyilatkozik a csapatokkal küzdeni a meg nem hódoló felkelők ellen. A helyzet ezzel túl van a legkritikusabb ponton. Oroszország. Nem sikerült merénylet. Az odesszai főkormányzó ellen merényletet terveztek, amelynek kivitele azonban meghiúsult. A kormányzó palotája előtt álló katonai őrszem észrevette, hogy a szomszédos ház tetején egy gyanús ember kúszik a kémények mellett és kötélen le akar ereszkedni a kormányzó udvarára. A katona rálőtt, de nem találta és a gyanús embernek sikerült elmenekülnie. Átkutatták a szomszédos ház fedelét és két bombára akadtak, amelyeken hosszú gyújtózsinór volt. Rövid külpolitikai hírek. A porosz urak háza elfogadta a választójogi javaslatot, miután azt még rosszabbá tette, mint amilyen volt. A javaslat visszakerül a képviselőház elé. Helsingforsból jelentik, hogy az abai japáni képkiállítást a főkormányzó bezáratta, mert a kiállított képek sértők az orosz hadseregre nézve. Az aboi rendőrkapitányt utasították, hogy mondjon le állásáról. Harc a választójogért. Választási küzdelem, választójogi harc. Jelentős mozzanata a szombati napnak az az üzenet, amelyet Tisza küldött Kolozsvárról Khuen-Fléderváry miniszterelnöknek. Az üzenet veleje az, aki az általános választójogot hirdeti, az ne keresse a Tisza szövetségét, hanem menjen és keressen szövetségtársakat a „magyar faj ellenségei" között. Ez az üzenet arra az esetre szól, ha a miniszterelnök és Tisza között a választójog kérdésében fönnálló ellentétek elsimítására kerül a sor a „kölcsönös kapacitáció" annak idején nem a Tisza-féle reakciós reform javára nyer majd befejezést. Akkor azután Tisza leveszi atyai két balkezét a miniszterelnökről s az vagy megbukik, vagy csinál — ha a reakciós bandától ideje és ereje lesz hozzá — egy becsületes választójogi reformot a magyar faj ellenségeinek a segítségével. A fanatikus geszti ezekre az eshetőségekre gondol és ezért fanatikusabb és veszettebb nap mint nap a választójog ellen megindított küzdelme. A munkapártban szombaton este valósággal megostromolták a miniszterelnököt olyanféle kérdésekkel, várjon döntött-e a minisztertanács a választások felírása dolgában. A miniszterelnök kitért a válaszadás elől. A párt tagjai között csakhamar híre járt, hogy a minisztertanács még nem döntött a választások kiírásáról. Arról van szó, hogy a választásokat a kormány tagjai néhány napra június elseje előtt óhajtanák kiíratni. Döntés errenézve azonban valószínűleg csak a szerdai minisztertanácson fog történni. Ehhez képest a pártkörben két verzió keringett. Az egyik szerint a választásokat május utolsó hetére, a másik szerint június 2-ára fogják kiírni. Egész határozottsággal beszélték, hogy az új országgyűlés egybehívására és a választások kiírására vonatkozó közlések még a jövő hét folyamán megtörténnek. Minisztertanács: Szombaton délelőtt tíz órától délután kettőig tartó minisztertanács volt a miniszterelnökségen, amelyen a kormány tagjain kívül Tomasics horvát bán is részt vett. A minisztertanácson Tomasics bán előterjesztette a horvát választójog reformjára vonatkozó törvénytervezetet. A minisztertanács a reformtervezetet elfogadta és így a horvát választóreform törvényjavaslata legközelebb a horvát országgyűlés elé kerül. A horvát bán távozása után folyó ügyeket intéztek el. A minisztertanácsot megelőzőleg a választások kiírásáról Khuen Héderváry így nyilatkozott: — A határnapot most még megmondani nem tudom, de bizonyos, hogy május tizedikéig okvetetlenül ki lesz írva a képviselőválasztás ideje. A határidőt a legközelebbi miniszteri tanácskozás állapítja meg. A király a jövő hét végén, de mindenesetre egy hét múlva Budapestre érkezik és az ő fővárosi időzése alatt írom ki, mint belügyminiszter, a választást. Munkapárti hírek szerint a választások június 2-án kezdődnek és tíz napon át fognak tartani. Tomasics horvát bán vasárnap este Bécsbe utazik, ahol hétfőn délután külön kihallgatáson fogadja a király. A kihallgatáson a bán benyújtja a horvát választójog reformtervezetét. A legfelsőbb hozzájárulás után a törvénytervezetet benyújtják a horvát tartománygyűlésnek, Kristóffy Orosházán. Orosházáról írja a Népszava tudósítója, hogy az ottani polgárság május 8-ára meghívta Kristóffy Józsefet egy népgyűlésre, hogy ott az általános választójogról beszéljen. A mozgalomhoz a munkásság is csatlakozott s igy a nagy magyar Alföldön Orosháza lesz az első kerület, amely bátran szembehelyezkedik a Tisza-féle reakcióval. Kristóffyt Orosházán nagy ünnepélyességgel fogadják. Zenével és bandériummal vonulnak ki a vasúti állomáshoz a választójog miniszterének fogadására. Az egész község, sőt a környék is egyetért a választójog fontosságára és nagy jelentőségére nézve. A választójogi liga gyűlése. Az általános, egyenlő és titkos választójog országos szövetségéhez az ország minden részéből tömegesen és lelkesen csatlakoznak a dolgozó magyar értelmi és polgári osztályból a választójog hívei és számos vidéki városban folynak az előkészületek a szövetség helyi fiókjainak megalakítására s nagygyűlések rendezésére. Ezek a pártközi gyűlések a legkülönbözőbb pártállásu egyéneket hozzák össze egy táborba. Holnap, május 1-én Mezőkaszonyban, május 8-án Szegeden, Lugoson, Erzsébetfalván és Vadkerten tart a polgárság pártállásra való tekintet nélkül nagyszabású gyűléseket, amelyeken az országos szövetség kiküldött szónokai vesznek részt. A Szövetséghez újabban vagy háromszázan csatlakoztak ; ezek között számos volt országgyűlési képviselő. Mégis készül a paktum. A román nemzetiségiek és a kormány. A román nemzetiségi párt végrehajtó bizottságától a román választókhoz intézendő manifesztum közzétételét a mostani görög-keleti húsvétra várták, a manifesztum közzétételét azonban elhalasztották. A legutóbbi napokban ugyanis Szászvároson, V.an Aurél kerületében időztek a román nemzetiségi párt vezérei és ott abban állapodtak meg, hogy a választási kiáltványt csak akkor fogják kibocsájtani, amikor a kormány már intézkedett a választások kiírásáról. Más forrásból azonban arról értesülünk — jelenti a „Kel. Éri", — hogy Krassó-Szörénymegye főispánja az utóbbi napokban azon fáradozott, hogy a kormány és a román nemzetiségi párt vezetői között megszakadt tárgyalásokat ismét folytassák. Nem tartják tehát lehetetlennek, hogy a görós ünnep után a tárgyalásokat ismét megkezdik. Erre mutat az a körülmény is, hogy a román lapok a román választókat folyton figyelmeztetik, hogy addig, amíg a központból erre nézve értesítést nem kapnak, egy irányban se engedjék magukat lekötni, valamint az is, hogy több megyében egyes kerületekre nézve máris bizonyos megállapodás létesült a munkapárt és a nemzetiségi párt vezetői között. A tót nemzetiségi párt hivatalos lapja, a „Slovenský Dennik" ezzel ellentétben határozottan kijelenti, hogy a párt semmiféle tárgyalásokat sem folytatott a kormánnyal, semmiféle paktumot nem tervez és a választásokon tisztára a maga tervei szerint fog eljárni. Az általános, egyenlő és titkos választójog kivívása a titokra nézve a legelsőrezidübb kérdés, mert csak egy demokratikus Magyarországban remélhetik nemzeti sérelmeiknek az orvoslását. „Erdély szine-java előtt." Tisza Kolozsváron. Ahány grófot csak kitart Erdély dolgozó népe, az mind összesereglett szombaton Kolozsváron. Az alkalmat erre Tisza kolozsvári szereplése szolgáltatta, aki a munkapárt alakuló gyűléséhez és Kálmán Gusztáv kereskedelmi államtikár programmbeszédéhez szolgáltatta a fekete díszt. Tisza észrevétlenül, szombaton kora reggel érkezett meg Kolozsvárra, záplolás és más egyéb nem fogadhatta tehát, de az államtitkár úrnak némi része mégis volt e kiválóan jó dolgokból. A választókból és egyetemi ifjúságból a lakása előtt összesereglett tömeg az államtitkárt, mikor a városban látogatásokat akart tenni, megabcugolta és a záptojások özönével árasztotta el. Az államtitkár kocsija elé fogott lovak megbokrosodtak és kicsi híja volt, hogy ki nem szaladtak vele a városból. Kálmán államtitkár délután mondotta el programmbeszédét a Vigadó nagytermében, a grófok társasága előtt. A választójogról kijelentette, hogy annak „legtágasabb módon" való kiterjesztését kívánja addig a határig, ameddig a nemzeti államot nem veszélyezteti. Kijelentette még, hogy a bank szabadalmát, „mi sem fogjuk meghosszabbítani ha érdekeinket nem fogja a legteljesebb módon kielégíteni." Ezután kifejtette, hogy a közgazdaság továbbfejlesztése érdekében mit tart „lehetőleg sürgősen" ?egoldandónak. Tisza, megint igen sokat a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Látszólag támadta a nemzetiségieket, majd dicsérte Mangra Vazult, akinek volt bátorsága elárulni a pártját és munkapárti programmal lépett föl. A választójogról szólván, megjegyezte a következőket : — Kétértelműségeknek, a létező tények elhallgatásának nem voltam és nem leszek barátja soha. Éppen azért, bármennyire sajnáltam is általános szempontból és egyéni szempontból is, mert hiszen a legszorosabb barátság és nagyrabecsülés fűz a miniszterelnök úrhoz és a legszorosabb politikai szolidaritásban érzem vele magam minden más kérdésben, éppen ezért nem hunyok szemet az előtt a tény előtt, hogy a választójog reformjának fontos részleteire nézve ma még nem vagyunk egy véleményen. De a miniszterelnök úrral egy véleményen vagyunk abban, hogy a választójog k kiterjesztését addig a határig kívánja is, ameddig a magyar állam nemzeti jellegének és az intelligencia jogosult befolyásának biztosítása 3