Népszava, 1910. július (38. évfolyam, 155–181. sz.)
1910-07-01 / 155. szám
2 gyalás alá — bizottság elé jutásukat az ellenzék aligha fogja megakadályozni! — előbb is juthatnak tehát a képviselőház elé, mint a fölirati javaslat. Úgy halljuk, hogy a sorrend megváltoztatását a néppárt minden erejével igyekszik megakadályozni. Mind a tizenhárman föl akarnak szólalni a szándékaik szerint minél korábbi fölirati vitánál. Amennyiben pedig a választási visszaéléseket akarják szóvátenni, nem engedhetik meg, hogy a vita elhalasztásával a visszaéléseket ellaposítsák. A képviselőház tárgyalási ideje teljesen a régi marad, vagyis délelőtt tíz órától délután kettőig tartó. A kormánypárton nem tartják szükségesnek már most a nyolc órás üléseket, mert azt hiszik, hogy a Ház július végéig a jelenlegi tanácskozási idő mellett is elvégzi a munkáját. Beszélnek a munkapártban azonban arról, hogy ősszel megváltoztatják az ülések rendjét és nem délelőtt, hanem délután öt órától éjjeli tizenegy óráig fognak tartani a tanácskozások. Ez — állítják — komoly szándéka a kormánynak arra az esetre, — ha az — este megjelenő — ellenzéki lapok kellemetlenkedni fognának. * A Justh-párt pénteken este tartja meg azt az értekezletét, amelyen a képviselőház munkarendjének ügyén kívül kizárólag a párt válaszfeliratának a részletesebb megvitatásával kell foglalkoznia. Pénteken este kell tehát eldőlnie annak, hogy a párt akar-e hivatalosan is állást foglalni az általános, egyenlő és titkos választójog mellett. Justh , csütörtökön este erre körülbelül meg is felelt. Az állami napidíjas szolgák tisztelegtek nála és arra kérték, hogy pártfogolja a képviselőházhoz benyújtandó és helyzetük és szolgálati viszonyaik jobbítását kérő memorandumukat, egyben pedig üdvözölték azért, mert „a párt fölvette a programmjába" az általános, egyenlő és titkos választójogot. Justh így válaszolt: hogy az általános, egyenlő és titkos választójog tekintetében, valamint a szolgálati pragmatika tekintetében minden erőnkkel azon leszünk, hogy e kérdések megoldásának elodázását lehetetlenné tegyük. Tapasztalhattuk a kormánypárti programmokból, hogy fő céljuk, hogy a választójogot ne most oldjuk meg, hanem csak akkor, amikor a népszámlálási adatok föl lesznek dolgozva, ami egyértelmű lenne azzal, hogy ennek a nagy és fontos kérdésnek megoldása elhalasztatnék legalább is egy évtizedre. Ezt igyekezni fogunk lehetetlenné tenni azzal, hogy mindenképpen rajta leszünk, hogy ez a kérdés azon feladatok közé soroztassék, amelyek elsősorban és sürgősen oldandók meg. Az elsősorban és sürgősen megoldandó általános, egyenlő és titkos választójog!... Ennek a párt fölirati javaslatában is benne kell lennie. Hartner Géza s ennek a merész fordulatú honatyának is nagyobb büntetés Kossuth Ferenc hadseregében, mint az államfogházban tölteni az időt. Kossuth Ferenc fölakasztását követelte nemrégiben még egy olyan úr, aki ma Kossuth Ferenc pártjának képviselő tagja, sőt jegyzője is. Hartner Gézáról van szó, az elvetélt muszkapárti kortesről, a Justh-párti képviselőjelöltről s a mai Kossuth-párti képviselőről. Valamelyik vidéki lap írja a következőket : .A múlt héten jogerőre emelkedett az az ítélet, melyben a törvényszék Hartner Gézát, a muraszombatiak képviselőjét négy napi államfogházra ítélte izgatás címén, mert többeket fölhívott, hogy robbantsák föl a muraszombati vasutat, amit az a k . .. Kossuth Ferenc csinált, akit föl kellene akasztani. A törvényszék vizsgálóbírája tegnap a képviselőházhoz álírt, kérve Hartner mentelmi jogának fölfüggesztését." Ez ugyan nem éppen emberséges dolog, hogy ilyen szigorúan kívánt elbánni Hartner Géza mostani pártvezérével. A halálbüntetés barbár dolog, még akkor is, ha Kossuth Ferencre kívánja valaki alkalmaztatni. Mi azt gondoljuk, hogy elég szigorúan bűnhődik Kossuth Ferenc mindenféle bűneiért azzal,hogy olyan képviselők vezére, mint amilyen NÉPSZAVA A magyar állam pénzügyei. A pénzügyminisztérium most teszi közzé az 1910 esztendő első negyedévi kimutatását az állami pénztárak bevételeiről és kiadásairól, összehasonlítva azokat az 1909. évi hasonidőszaki eredményeivel. Ezen kimutatás szerint az első évnegyedben a bevétel volt 1909-ben 347 millió korona, 1910-ben 330 millió korona. A bevételeknek ez a csökkenése majdnem teljesen az egyenes adóbevétel fogyására vezethető vissza, amelyet az ex-lex idézett elő. Míg ugyanis a múlt év első negyedében 56 millió folyt be egyenes adókból, addig az idén az egyenes adóbevétel 41 millió koronára szállott le. Ellenben a fogyasztási és italadóknál alig van apadás: a tavalyi 68 millióval 67 millió áll szemben, mert a fogyasztási adók nem függenek a törvényhozás megszavazásától. A kiadásoknál is csökkenés észlelhető. Az állam kiadása volt 1909-ben 426 millió korona, 1910 ben 390 . A kiadásnak ez a csökkenése is az ex-lex állapottal van összefüggésben; a kormány takarékoskodik. Minden beruházást, rendelést beszüntetett. Ehhez az állapothoz mérten a kiadások túl magasak, noha valamivel mögötte maradnak az előző év kiadásainak. Mikor a plébános ur építkezik ... Esztergom megyében, Csév községben nagy építkezés volt a plébánián. Az uri mulatságok, berendezkedések költségét mindig a nép szokta megfizetni. Eképpen történt ez Cséven is, ahol a plébános ur bizonyára kellemesebb, szebb, csinosabb házat kivánt a maga számára. Az építkezésnél 1565 korona kézi- és igásnapszám-költség merült föl s ezt a csévi plébános meg a kegyura a falu, bizonyára szegény lakosságával akarta megfizettetni. A cséviek azt gondolták, hadd fizesse a plébános maga, ha építkeznie tetszik s bizonyára arra is gondoltak, hogy az ő viskójuk bedőlhet, arra ugyan nem ad senki egyetlen fillér segítséget se. Bizonyosan az is eszükbe jutott, hogy a plébános úr se keresztel ingyen, nem is esket, nem is temet. Mindennek ára van, míg hozzá nem is rossz. Pedig imát morzsolni meg összeadni párokat sokkal könnyebb munka, mint napszámba dolgozni a plébános ur házának kicsinositásánál. Mindezek alapján nem teljesítettek ingyen napszámot s nem is akarták a napszám költségeit megfizetni. Az istenfélő plébános erre bepörölte híveit s az esztergomi főszolgabíró a csévieket elitélte az 1565 korona megfizetésére, mert hát hiába, kéz kezet mos. A cséviek fölebbeztek s a vármegye közigazgatási bizottsága megsemmisítette a főszolgabíró határozatát. Ebbe meg a plébános és a kegyúr nem nyugodtak meg s a kultuszminiszter elé vitték a dolgot, aki természetesen a pap, a kegyúr és a főszolgabíró pártjára állott, kijelentvén, hogy a plébániaépületek tatarozásánál, illetve újraépítési munkálatainál fölmerülő összes kézi-és igásnapszámot a hívők tartoznak teljesíteni, míg ellenben a kegyurat az építési anyag beszerzési, valamint a mesteremberek munkadíjai terhelik. Ami a kötelezettség mértékét illeti, arra nézve az országos jogszokás semmiféle korlátot föl nem állít, illetve ha a kegyúr kegyúri kötelezettségéből kifolyólag a plébánián akár kisebb-nagyobb terjedelmű javításokat eszközöltet, akár a valamely elemi csapás által elpusztitottat újra építi, az ezen munkálatoknál szükséges összes kézi- és igásnapszám szolgáltatása a hivők kötelezettségét képezi s ők azt a kegyúrra át nem háríthatják. Zichy János grófot nem hiába nevelték a kalksburgi jezsuiták: ime, mint a példa mutatja, hálás fia egyházának s buzgón folytatja a papzsák tömésének Apponyi kezdette munkáját. 1910 július 3. Az ilyen esetek a legvallásosabb ember és a legbuzgóbb hívő előtt is érthetővé teszik, hogy milyen jogosulatlan kiváltságokat élvez az egyház és a pap. Az orvos bizonyára van olyan szükséges és hasznos ember, mint a pap. De ha az ő háza bedől, akkor a megye, az állam nem parancsol rá a falura, hogy ő állíttassa helyre az orvos házát. Az állam a papok érdekeinek védelmezésére odaadja a saját hatalmát: aki nem fizeti meg a cséveiek közül a plébánia tatarozásából reá eső hányadot, annak elárverezteti az állam a házát, földjét, szerszámát, már aszerint, hogy mije van. Amikor a szocialisták az államnak az egyháztól való elválasztását követelték, nem a vallást, nem a hitet támadják, hanem az ilyenfajta események előfordulását akarják megszüntetni. Régi bor az új tömlőben. Székely Ferenc igazságügyminiszter hivataloskodása kezdetén egy csomó per beszüntetését rendelte el, mert nyilvánvalóan politikai üldözés volt a világraszólítójuk. A választási harc és választási mozgalom egy csomó tüntetést, verekedést, miegymást termelt, amelyeket azonban most, a választások után nagy bűnpörökké készülnek fölfújni a politikai üldözés szennyes munkájába nagyon is betanult ügyészek. így most azt jelentik, hogy a brassói vizsgálóbíró befejezte a vizsgálatot ama tizennyolc ótoháni lakos ügyében, kiket a fogarasi választási zavargások idején letartóztattak. A tizenkilenc vádlott közül hetet továbbra is vizsgálati fogságban hagyott a birói határozat, tizenkettőt pedig szabadlábra helyezett. Továbbá: Popa Oktavián fogarasi káplánt az ügyészség vád alá helyezte, mert a margineni zavargás alkalmával agyonlőtt románok temetésén mondott gyászbeszédében izgatott a magyar állam ellen. Az ilyen vizsgálatok, nyomozások és vád alá helyezések úgy hasonlítanak a koalíció e fajta gyakorlatához, mint egyik záptojás szaga a másikéhoz. Petíciók. Július elsején jár le a mandátumok megtámadásának határideje. Az utolsóelőtti napon, június 30-án jött is szép számmal a petíció a Kúriához. Ezek a következők: A kiskunfélegyházi (Holló Lajos Justh-párti) mandátumot a kisebbségben maradt Kazy József államtitkár pártja támadja meg etetés-itatás, vesztegetés, izgatás címén. A petíció szerint Holló személyesen vesztegette meg 10—10 koronákkal fejenkint egy egész városrész 63 választóját, 260 embert ő lakmároztatott, egy lakodalom költségeit is fizette. Törvénytelenül járt el Tóth Imre választási elnök, aki a választásnál 40.000 korona erejéig volt érdekelve. A kérvényezők arra való tekintettel, hogy a leadott szavazatok több mint ötödrésze inficiáltatott, nem elégednek meg annak a kimondásával, hogy az érvényes szavazatok általános többségét Holló nem nyerte el, hanem arra kérik a Kúriát, hogy a nagymértékű etetés, itatás, izgatás és vesztegetés miatt a választókerület képviselőküldési joga az országgyűlés időtartamára felfüggesztessék. A Pécsváradon kisebbségben maradt Egri Béla Kossuth-párti amiatt kérik a megválasztott Frey János néppárti mandátumát megsemmisíteni, mert etetés és itatáson kívül kétszáz név szerint megnevezett választót megvásárolt. A Déván megválasztott Barcsay Andor Justhpárti mandátumát a munkapárti Hollaky Artúr hívei támadják meg, mert Tolnay Lajos dévai ügyvéd, a választás elnöke, tűrte, hogy a csendőrség szeme láttára a csőcselék Hollaky választóit inzultálja. Etetéssel, itatással és vesztegetéssel vádolják a győztes pártot. Beöthy László dr. hosszúpályi munkapárti mandátuma elleni petícióban Fisch Ernő Justh-párti 21 szóval kisebbségben maradt hívei azt írják, hogy a választási elnök 31 szavazatot visszautasított Vesztegetés miatt kérik 460 szavazat érvénytelenítését. Lengyel Zoltán Kossuth-párti zilahi mandátuma elleni petíciójában Teleki Arvéd gróf Justh-párti Lengyelt azzal vádolja, hogy személyesen vesztegetett, etetett, itatott. A füleki kerületben Mocsáry Sándor dr. munkapárti ellen Keszler Lipót dr. pártonkívüli függetlenségi petíciója szerint a megválasztott képviselő vesztegetett, azonkívül Fáy Albert dr. és Szakál István küldöttségi elnökök visszaéléseket követtek el. Az ugodi kerületben megválasztott Jákói Géza munkapárti mandátumát etetés-itatás és megvesztegetés címén a kisebbségben maradt Csóti Géza plébános pártja támadta meg petícióval. Kiss Ernő dr. munkapárti képviselőjelöltet a kunszentmártoni választókerületben Bozóky Árpád Justh-párti jelölttel szemben képviselővé válasz-