Népszava, 1910. október (38. évfolyam, 233–258. sz.)
1910-10-01 / 233. szám
18 Az urfi-katonaság, az egyéves önkéntesség intézményén, minden cáfolat ellenére, mégis lesz valami változtatás. Múltkor hire járt, hogy egészen eltörlik ezt a jogtalan és a vagyonosok számára kiváltságokat biztosító intézményt. De a kiváltságot élvezők jajveszékelésére és haragos fenyegetődzésére visszavonult a hadvezetőség. Most az a hir járja be a lapokat, hogy eltörlik az úgynevezett „svindli"-kurzusokat s csak az érettségi vizsgálatokat letetteknek adják meg ezt a jogot. Vagyis még élesebben kidomborítják az egyéves önkéntességnek vagyonhoz kötött jellegét. Másrészt a gyalogságnál eltörlik a saját költségen való szolgálás intézményét, amely tudvalevőleg megengedte, hogy az önkéntesek künn lakjanak és élelmezzék magukat s mentesítette őket a katonai szolgálatnak számos igen nehéz és kellemetlen velejárója alól. Persze a lovasságnál, ahol a grófok, bárok, zsentrik és megtollasodott zsidók fiai szolgálnak, ilyesmire nem mer gondolni a hadügyminiszter. Mindennek a sok foltozásnak nincs semmi értelme. Az önkéntesi intézmény egy reformra szorul rá: arra, hogy eltöröljék s a hadsereg is egyre, hogy leszállítsák a szolgálat idejét annyira, mint a miliciákban s vigyék bele a nép szellemét. Növekedő eladósodás. Magyarország gazdasági hanyatlásának két szomorú tünetére figyelmeztetik az embert a mai napnak hírei. Mindkettő annak jele, hogy a külfölddel szemben való eladósodásunk egyre növekedik. Az egyik az új kölcsön fölvétele, amelyről vezércikkünkben írunk. A másik az osztrák kereskedelemügyi minisztertől kibocsátott forgalmi statisztika, amely megállapítja, hogy az 1910. év első nyolc hónapjában, januártól augusztusig Magyarország bevitt Ausztriába 743 millió korona értékű árut s Ausztria behozott Magyarországba 872 millió korona árut. Tehát ezen nyolc hónapban a kereskedelmi mérleg 128 millió korona aktívumot tüntet föl Ausztria javára, a múlt év ugyanezen időszakának 60 millió koronájával szemben. Zichy János és a trónörökös. „A Nap" pénteki száma azt írta, hogy gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter a mult szombaton Bécsben volt s ez alkalommal Ferenc Ferdinánd trónörökös őt kihallgatáson fogadta és másnap a királynál jelent meg magánkihallgatáson és neki lemondását átnyújtotta. A „Magyar Távirati Iroda" ezen hírre azt jelenti, hogy Zichy tényleg volt kihallgatáson a trónörökösnél, „a trónörökös palotájából azonban egyenesen a vasúthoz hajtatott, hogy haldokló édesanyjának betegágyához utazzék. Ilyenképpen a kultuszminiszter őfelsége előtt kihallgatáson egyáltalán nem jelent meg és ennek következtében természetesen lemondását sem nyújthatta be a királynak". Ez a cáfolat majdnem úgy hangzik, mint beismerés és megerősítés. Hogy segítenek a nép ínségén? 1905-ben vetőmaghiányban szenvedtek a zemplénmegyei kisgazdák. Az inség elhárítására a kormánytól kértek vetőmagvat. A kormány küldött is mindenféle vetőmagvat, különösen sok kukoricát. Ez az inségkukorica azonban nem a nyomorgó gazdáknak, hanem a zemplén megyei főispánnak, Meczner Gyulának az Ínségén segített. Buza Barna volt országgyűlési képviselő ugyanis azt írta egy vidéki újságban, hogy Meczner főispán a vetőmaghiányban szenvedő kisgazdák részére küldött kukorica jelentékeny részét kedvezményes áron megvásárolta! Meczner főispán erre azzal védekezett, hogy a vetőmag ügyéről tudomása sem volt,mert abban az időben, amikor a vetőmagot kiosztották, gyógyulást keresendő, Abbáziában tartózkodott. Most Buza Barna az abbáziai fürdőigazgatóság bizonylatával igazolja, hogy a főispánnak ez az állítása nem áll, mert Meczner csak 1905 április 16-áig tartózkodott Abbáziában, a kedvezményes vetőmag pedig április 22-ike után került kiosztása. Az ember azt gondolná, hogy ilyen súlyos vád alól egy sajtóper vagy fegyelmi vizsgálat útján tisztázza magát a megvádolt köztisztviselő. De hát NÉPSZAVA 1910 október 2. nem azért élünk mi az „úri Magyarországban", hogy ilyen avult és rossz módszerekkel védekezzenek a megvádoltak. Korántsem: Meczner Gyula főispán lovagias elégtételt kért Buza Barnától. Lesz tehát jegyzőkönyv, nyilatkozat, esetleg két lyuk a levegőben, azt azonban emberfia nem tudja majd meg, hogy kinek az ínségén enyhített a kormányadta kukorica. Rövid belpolitikai hírek. A képviselőház és a főrendiház kedden ülést tart. Érdemleges tárgya és napirendje ezeknek az üléseknek nincsen. Ilyen a nemzeti munka új korszaka. A peéri petíciót, minthogy a 3000 koronát nem helyezték letétbe, a Kúria visszautasította. Újabb tíz választó most letétbe helyezte az összeget, kérve a megválasztott dr. Németh Károly munkapárti mandátumának megsemmisítését és Markos Gyulának megválasztott képviselővé való kimondását, mert a megválasztott képviselő személyesen vesztegetett és pártja részén állandóan, heteken át nagy tivornyázások folytak. KÜLFÖLD, Ausztria, Bécs az argentínai húsért. A bécsi községtanács hosszabb vita után elfogadta a városi tanácsnak azt az indítványát, mely szerint szólíttassék föl a kormány, hogy engedélyezze mintegy 20—25.000 kilogramm argentínai hús behozatalát. A cseh tartománygyűlés, Prágából táviratozzák, hogy a megegyezés alapján, amit a csehek és németek kötöttek, pénteken délelőtt összeült a cseh tartománygyűlés. Lobkowitz herceg tartományi marsall 11 órakor nyitotta meg az ülést. A formalitások elintézése után a napirend tárgyalására tért át a Ház. A napirend második pontjára vonatkozólag Skarda képviselő javasolta, hogy a pontot 27 tagú bizottság elé utalják, amelynek tagjait az egész Ház oly módon választja, hogy az egyes kúriák kilenc taggal legyenek képviselve. E bizottság, tekintettel az ügy sürgősségére, három héten belül tegyen jelentést. A javaslatot vita nélkül elfogadták. A napirend 3. pontjánál Eppinger dr. javasolta, hogy ez ügyet 39 tagú bizottság elé utalják, amelyben a három kúria szintén egyenlően legyen képviselve. E bizottságok feladata lesz, hogy három héten belül jelentést tegyen. E javaslatot elfogadták. A tartományi főmarsall az ülést délután egy óráig megszakította. Délután az ülést ismét megnyitják. Lobkowitz tartományi marsall közli a bizottsági tagválasztások eredményét és azután kijelenti, hogy a tartományi választmány javaslatát, amely a sörfogyasztási adóra tartományi pótlékra vonatkozó törvénytervezetet tartalmaz, első olvasás nélkül az adóbizottsághoz utalja. Ezután áttérnek a napirend többi pontjának elintézésére. Majd az ülést 2 órakor berekesztik. A következő ülés idejét írásban fogják közölni. Szerbia. Osztrákok a szerbek ellen, szerbek az osztrákok ellen. Belgrádból táviratozzák. A „Politika" közli, hogy 40 osztrák csendőr elfoglalta a a Nadilvorece-szigetet a Drinán és amikor 20 főnyi szerb határőrség fölszólította őket a távozásra, az osztrák csendőrök nem engedelmeskedtek, sőt később sortüzet adtak, amely súlyosan megsebesítette a szerb határőrök parancsnokát. A szerb katonák azonban nem viszonozták a tüzelést. A belügyminisztériumban megerősítik, hogy csakugyan így történt a dolog. Ugyancsak Belgrádból jelentik, hogy az egyetemi hallgatók elhatározták, hogy a boszniai annexió évfordulóján tiltakozó gyűlést rendeznek a Mihály fejedelem téren, amelyre meghívják György herceget. Tíztagú diákküldöttség kereste föl a herceget és fölkérte, hogy jelenjék meg a hazafias gyűlésen és ne engedje magát visszatartani a szerb nép árulóitól. Törökország. Mégis csak megkötötték. Egy konstantinápolyi távirat minden kétséget kizáró határozottsággal jelenti, hogy a nagyvezír pénteken aláírta a török-román katonai egyezményt. A londoni „Times"-nak jelentik Szófiából, hogy a török-román katonai egyezség miatt rendkívül nagy az izgatottság. Szófiában fél vannak háborodva Törökország és Románia, de Ausztria és Magyarország ellen is. Az osztrákokat és magyarokat az utcán bántalmazzák. Az osztrák és magyar követséget rendőrök őrzik. A „Novo Vreme" egy szentpétervári levelet közöl, amely orosz szempontból magyarázza az egyezmény jelentőségét. Többek közt a következőket mondja: A török-román egyezség, amelynek létrejövetele most már kétségtelen, az orosz balkánpolitikának teljes megsemmisülését és a balkán konföderáció halotti énekét jelenti. Jelenti a krétai ügyekbe való beavatkozást, a török birodalom akcióképességének teljes szabadságát, Bulgária izolálását, jelenti azt, hogy a német befolyás a Boszporuson kizárólagos lesz, hogy a németeknek Kisázsiában adott koncessziók egy csomó új koncesszióval fognak még gyarapodni. Törökország szabad kezet nyer Görögországgal szemben és védelmet a török-görög háború kitörése esetén bekövetkezhető bolgár támadással szemben. A Bratianu által aláírott konvenció értelmében az egész román hadsereg a bolgár határra összpontosítandó abban a pillanatban, amint a háború kitör. Spanyolország. Bezárják a kolostorokat. Madridból azt jelentik, hogy Canalejas miniszterelnök rendeletére október elsején a csendőrség harmincnégy kolostort zár be karhatalommal. Ezenkívül további hetven kolostor szigorú felszólítást kapott, hogy legkésőbb október 15-ig annál inkább terjessze be az illetékes hatóságokhoz a szerzetesek és növendékek névsorát, mert különben minden előzetes eljárás mellőzésével azonnal bezárják valamennyit. Finnország: Finnország orosz tartomány lesz ? Úgy látszik, hogy Finnország sorsa Friedbergben fog eldőlni. Szolypin belügyminiszter az üdülő cárhoz utazott és a pétervári távirat szerint amikor előadta a finn országgyűlés dolgát, a cár annyira haragra lobbant, hogy azonnal aláírta a finnországi főkormányzónak javaslatát, amely szerint az országgyűlés örök időkre bezárandó. Finnország közönséges orosz tartomány lesz, megkapja a zemsztvóalkotmányt és képviselőket fog küldeni a birodalmi dumába. Rövid külpolitikai hírek. A konstantinápolyi „Ikdam" jelentése szerint Tripolisz belső részeiben a tuarégek francia területen meggyilkolták Tiboresade sejkjának embereit, fogságba ejtették családját, marháit elhajtották és az élelmiszereket elégették. A porta megtette a szükséges lépéseket a francia kormánynál. MŰVÉSZET, IRODALOM. (*) Föld. (Schönherr Károly színműve. Fordította Faragó Jenő. Bemutató előadás a Nemzeti Színházban.) A paraszt örök földéhsége a témaforrás, melyből a jónevű osztrák írónak ez az érdekes drámája kibuggyant. A föld, a föld . . . lihegik a parasztok és mindent, ami az életben szép, jó és becses, a földtől várnak, de nem attól, amely gömbölyű, forog és kering s mindnyájunkat éltet, hanem csak attól a darabkától, ami birtok, ami kizárólag és jogilag: az övék. Öregszem, ráncok vannak az arcomon és még nincs egy talpalatnyi földem... Ezzel a mondattal indul a darab és csakhamar rájövünk, hogy az öregedő parasztlány, aki, mikor egyedül van a szobában s lopva a tükörbe néz, nem hiába konstatálja ráncait és nem hiába sóhajtja ezt az első mondatot, mert ez egy programmos, fundamentális mondat, amely összesürűsítve, beharangozóan mindent kifejez, amit az író a három fölvonáson keresztül ki akar fejezni. A földre éhes paraszt sóvárgásával, vágyaival, mint témakör, gazdag forrás, csak meríteni tudjanak belőle. Schönherr Károly nem meríti ki a témát, de ausztriai parasztját és annak miliőjét, biztos kézzel, fölényes tudatossággal állítja be, abból az egy mondatból kifejlesztett életképébe. Az öreg Grätz, a hetvenkétéves gazda, aki makacsul ragaszkodik a földjéhez, az élethez, de-