Népszava, 1911. március (39. évfolyam, 51–77. sz.)
1911-03-21 / 69. szám
1911 március 12. NÉPSZAVA után a városon kívül gyűlést tartottak, ahol több beszéd hangzott el, amelyek sorában Castillar szenátor igen élénk fejtegetésekben támogatta a vincellérek követeléseit. A tüntetések, amelyek délután 2 órakor vették kezdetüket, 5 órakor végződtek. Nagyszámú tüntető benyomult az alprefektúra kertjébe és udvarába, ahol a Champenois himnuszt (az Internacionale dallamára írt vincellér-forradalmi dal) énekelték. Az alprefektus beszédet mondott és megnyugtatta a tömeget, amely ezután énekelve végigvonult a városon. A zárt Champagne-terület vincellér-szindikátusainak szövetsége vasárnap délután gyűlést tartott. Rendkívül izgatott vita után elhatározták, hogy szükség esetén erőszakhoz is nyúlnak, hogy az aubei szőllőterületnek a zárt Champagne-területhez való csatolását megakadályozzák és arra az esetre, ha az Aube-terület ezt a követelését keresztülviszi, erőszakos intézkedésekhez folyamodik, az adókat megtagadja és a községi képviseletek szüntelen lemondásával válaszol. Az olasz kormány lemondott. Megírtuk a Népszava vasárnapi számában, hogy az olasz kamara elfogadta a szocialisták és radikálisok azon indítványát, amelyben határidőt követelnek a választójogi reform kidolgozására. A kormány ellenezte a javaslatot és a szavazás után Sacchi és Credaro radikális párti miniszterek kijelentették, hogy lemondanak. A szavazás után a radikális képviselők kijelentették Sacchi előtt, hogy szavazatukkal nem akarták kifejezni azt, mintha bizalmatlansággal viseltetnek a kormány iránt. Minthogy a kamarai tagok egy része és a bizottsági tagok közötti nézeteltérésről van szó, kormányválságra nincsen ok. A két miniszter mindazonáltal az éjjel tartott minisztertanácson kifejezést adott lemondási szándékának. Erre az egész kormány elhatározta, hogy beadja lemondását. Luzzatti miniszterelnök hétfőn be is adta az egész kormány lemondását. A király meggondolási időt kért. A miniszterek egyelőre megmaradnak hivatalukban. A romániai parlamentet hétfőn megnyitották. A trónbeszéd elmondta, hogy a mostani ülésszakban a költségvetést kell legelsősorban elintézni. Mielőtt lehetséges lesz a birtokvásárlásra, munkásbiztosításra, az iparügyek újjászervezésére és a közigazgatás decentralizására vonatkozó törvényeket tárgyalni, foglalkozni kell a mezőgazdasági lakossággal és törvényt hozni abban az értelemben, hogy a hat hektáron aluli mezőgazdasági birtok adómentes legyen, valamint törvényeket az alacsonyrangú vasúti alkalmazottak helyzetének javítására és az elemi és középiskolai tanítók fizetésjavítására. Bolgár és török katonák harca. Szalonikiből jelentik, hogy Erzeniknél a török őrház közelében bolgár katonák megtámadták a török katonaőrséget és egy török katonát megöltek. A törökök viszonozták a tüzelést s az összeütközésben még egy török katona esett el s többen megsebesültek. A bolgárok részén a halottak száma három volt. Osmani környékén is véres összeütközés volt egy bolgár banda és török katonaság között. A török csapatok legénysége közül két katona esett el, a bolgárok halottja pedig három volt. Stolypin megbukott. Pétervári távirat szerint Stolypinnek, a cár egyik legvéresebbkezű szolgájának bukása befejezett tény. A birodalmi tanácsban leszavazták javaslatát, amelyben a nyugati kormányzóságok vidéki választásai számára nemzeti kúriák alakítását kívánta. Politikai körükben azt híresztelik, hogy a cár már elfogadta Szolypin lemondását és Rokowcev lesz a miniszterelnök, Sturmer pedig belügyminiszter. Spanyolország és a Vatikán. Madridból táviratozzák, hogy miután a Vatikán elutasítólag felelt a spanyol kormány utolsó jegyzékére, Canalejas miniszterelnök kijelentette, hogy a Vatikánnal folytatott tárgyalás megszakítottnak tekinthető, miután ennek további huzavonája Spanyolország fenségével nem egyeztethető össze. A kormány eddigi politikájához következetes marad és az egyesületi törvényt rövidesen a parlament elé terjeszti. Békebírósági egyezmény Anglia és Amerika között. A londoni „Daily Chronicle" közli, hogy az angol nagykövet az amerikai külügyminiszterrel a döntőbírósági szerződés minden egyes pontjára nézve már megegyezett, a szerződés azonban csak decemberben kerül a washingtoni szenátus elé. • A mexicói forradalom. Mexicóból táviratozzák, hogy a jövő héten fog a döntés megtörténni, várjon az amerikai haderő továbbra is a táborban manővíírozzon-e, vagy bevonuljon Mexicoba. A helyzet északi Mexicoban tarthatatlan. Limautur úgyszólván ultimátumot hozott magával Newyorkból, hogy Diaz vagy leveri a lázadást, vagy békét köt Maderoval, vagy tartozik lemondani. A nők szavazójogáért. A szociáldemokraták akciója. Vasárnap Ausztria, Németország és Svájc szociáldemokrata munkássága nagyszabású tüntetéseket rendezett a nők szavazójoga érdekében. Ezekben az országokban a politikai viszonyok fejlettsége aktuálissá teszi a nők szavazójogát. A proletár nők tömegei pedig a szociáldemokrácia zászlója alá tömörülve igyekeznek kivívni jogaikat. Megtanulták, hogy a szociáldemokrácia történelmi belátásában társadalmi egyenlőséget és igazságosságot igyekszik teremteni. Az újabb idők technikai fejlődése a nőt is a kapitalista termelés rabszolgájává tette. Ugyanez a folyamat természetszerűen megváltoztatta a nő társadalmi helyzetét, öntudatát forradalmivá tette, de meghagyta régi jogfosztottságában. A gazdaságilag önállóvá lett nőnek gondolkozása és érzelmi világa átalakult, látóköre szélesbedett és ugyanezért nyomasztó igazságtalanságnak érzi, hogy neki egyenlő kötelességek mellett kevesebb jogot adnak, mint a férfinak. A nő szavazójogot követel, hogy polgári jogainak gyakorlásával megjavítsa a társadalmat. Mint szocialista, a nő részt akar venni a politikai hatalomért vívott küzdelemben, hogy megdöntse az osztályuralmat és fölépíteni segítsen a szocialista társadalmat, mert csak az biztosíthatja a nőnek teljes emberi jogait. A szociáldemokrata munkásság teljes erejével támogatja a nőt jogaiért vívott küzdelmében, mert igazságérzete erre készteti és mert a jogokkal bíró proletár nő hatalmas segítőtársa lesz további küzdelmében. Az osztrák tartományok valamennyi fővárosában hatalmas tüntetéseket rendeztek elvtársaink a nők szavazójoga érdekében. * Bécsben korán délután a külvárosokból nagy csoportokban gyűlt a munkásnősereg a Kaiser Wilhelmsringen levő Blumensale helyiségeibe, ahol a gyűlést tartották. A nők piros szegfűt tűztek föl. A Belvárosban találkoztak a csoportok és ezrével együttesen folytatták útjukat. A menetben táblákat vittek ilyen fölirásokkal: Választójogot a nőknek ! Délután fél három órakor a hatalmas terem már színültig megtelt s a később érkező csoportok odakünn állottak föl és éltették a nők választójogát. A gyűlésen előbb a szociáldemokrata női énekkar énekelte az Internationalet, majd Schlesinger Teréz elvtársnő új szerzeményét, egy indulót, amelynek nagy hatása volt. Adler dr. képviselő-elvtárs volt az ünnepi szónok, utána Papp Adél, a cseh szociáldemokrata nők nevében Dvorzsák Jánosné, a lengyel kiküldöttek részéről pedig Scherer Antónia elvtársnők szólaltak föl. A gyűlés egyhangúlag fogadta el a kopenhágai kongresszus határozati javaslatát a nők választójoga érdekében. A gyűlés Háború Oroszország és Kína között? 71 pekingi orosz követet meggyilkolták. Késő éjszaka az a szenzációs hír érkezik Pétervárról, hogy a pekingi orosz követet meggyilkolták. A nappal érkezett táviratok szerint a kínai kormány igen barátságos és békülékeny hangú válaszjegyzéket intézett az orosz kormányhoz, amelyben biztosítja Oroszországnak azt a jogát, hogy Koldóban konzulátust állítson föl. A jegyzék ezenkívül biztosítja az orosz alattvalóknak azt a jogot, hogy szabadon űzhessenek kereskedelmet Mongolországban és a nagy falon kívül eső más vidékeken, valamint a Tienshan-hegység északi és déli vidékein és pedig mindennemű és bárhonnan származó árukkal. Ami a kínai teának Oroszországból Kínában való behozatalát illeti, a kinaii kormány jegyzéke kijelenti, hogy ez a teakereskedelem az 1907. évben Csugucsakban az orosz konzul és a kinai taotájtól aláírt megegyezés alá tartozik, amelynek harmadik cikke azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a tea Kínának ősi saját terméke és eladás céljából nem szállítható Kínába vissza. Ezen jegyzékből azt lehetett volna következtetni, hogy a két ország között fölkavart bonyodalom elsimult. Közben azonban úgy Kína, mint Oroszország lázasan készülődött a háborúra. A nagy kínai falak mentén sürgősen csapatokat vontak össze. A hadügyminiszter mozgósítási parancsot adott ki. A kínai hadvezetőség legutóbbi ülése elhatározta, hogy minden áron megakadályozza azt, hogy európaiak Kína balügyeibe avatkozzanak. Oroszország a maga részéről színtén igyekszik harcképes helyzetbe kerülni a kínai határ mentén. Hivatalosan azt mondják ugyan, hogy az orosz hadseregnek Turkesztánban való mozgósítása nincs összefüggésben a kínai kormány jegyzékével. Az orosz külügyi hivatal és a hadvezetőség között tárgyalások folynak az orosz csapatoknak a kínai határra való előreitolása ügyében. Terveik nemcsak arra szorítkoznak, hogy Kulcsát megszállják, hanem megszállni akarják a mongol-orosz határon fekvő összes városokat. A kínai kormánynak az orosz követelésekkel szemben tanúsított engedékeny magatartása a kínai népet rendkívül fölizgatta. Mindenfelé népgyűléseket tartottak, ammelyeken erélyesebb magatartást követeltek Oroszországgal szemben. Meglehet, hogy ezek az 9 után megindult a körmenet a Ringstrassera a városháza felől. Előlhaladtak a dalkörök a női választójog indulóját énekelve. Az utcán mindenfelé rengeteg közönség nézte az impozáns felvonulást A parlament előtt megállott a menet. "Egy hang sem hallatszott, csak a női választójogot éltető és követelő táblákat hajtották meg és néhány perc multán folytatta az utat a sokezer asszony. A városháza elé érve, a középső kapu oszlopcsarnokai között helyezkedtek el a zászlóvivők, a táblákat is odaállították, azutána női dalkörök elénekelték a munkáshimnuszt, utána a női választójog indulóját A városháza előtt legalább tízezer asszony volt együtt. A rendőrség mindenfelé nyomon követte a körmenetet, de sehol sem volt oka beavatkozásra. Estefelé oszlott szét a tüntető tömeg Németországban. Hatalmas arányú volt a berlini szociáldemokraták tüntetése a nők választójogáért. A fővárosban kerületenkint tartottak gyűléseket a szociáldemokraták, de a vidéken is mindenütt gyűlés volt. Berlinben magában negyvenegy szociáldemokrata gyűlést tartottak a nők választójogáért. Bajorországnak csaknem valamennyi városában tüntetést rendeztek. Svájc minden nagyobb városában tüntető körmenetet rendeztek és gyűléseket tartottak a nők választójogáért. A gyűléseken azonos szövegű határozati javaslatokat fogadtak el.