Népszava, 1912. augusztus (40. évfolyam, 181–206. sz.)

1912-08-29 / 204. szám

1912 augusztus 29. NÉPSZAVA A m­mka harcmezejéről. A gép megölt egy napszámost. — há­rom ember* belefúlt a pecegödörbe. A munka harcmezején nap-nap után vé­reznek el szegény, dolgozó proletárok. A munkás élete olcsó és nincs olyan gyötrel­mesen nehéz dolog, amit a szegény, ember­ el ne végezne. •­­ (A gép megölted) Bohn A. és Társai Bécsi­út 166. sz. alatti gyárában kedden Stojan Jancsó tizenhatéves napszámos a máso­dik emeleten az agyaggyúró gépnél dolgo­zott. Munka közben közel talált érni a gép fogaskerekéhez, amely elkapta a jobblábát és térden fölül elszakította. Stoján nemso­kára meghalt. Holttestét bevitték a tör­vényszéki boncoló intézetbe. A rendőrség m­egindította a nyomozást és megállapí­totta, hogy a balesetért Grósz Antal hu­szonnyolcéves munkafelügyelőt terheli a felelősség. A fogaskerék nem volt ellátva az előírt védőlemezzel és a gép, valamint a munka ellenőrzése Grósz Antalt illette. A rendőrség gondatlanságból okozott ember­ölés miatt letartóztatta Grósz Antalt. (Belefúltak a pöcegödörbe.) Herceghalom fejér vármegyei községben tragikus véget ért három munkásember, akik olyan mun­kára vállalkoztak, amihez nem értettek. A Metternich-uradalom Zemplényi nevű intézője a pöcegödröt akarta ki­tisztíttatni és erre a munkára negyven koronáért há­rom fiatal béres vállalkozott. (Kovács Jó­zsef, Subert János és Szarvas István.) Hozzá is fogtak a gödör tisztításához. Leg­elsőbben Szarvas István ereszkedett a mélységbe, a bódító gázoktól azonban el­szédült és eszméletét vesztette. A segítsé­gére siető Subert te így járt, valamint a harmadiknak lebocsájtkozó Kovács is. És mind a hárman — így értesítenek bennlün­ket— bennvesztek­ a pöcegödörben. Az el­­pusztult emberekért a felelősség minden­esetre az uradalmi intézőt terheli, aki­nek mégis csak tudnia kellett volna, hogy az ilyen munkát csak kellő óvatosság mel­lett szabad végezni. • Munkásak t Zápot® fc, a­z*¡MVM ér­dekét&i­s. agitáljatok minden­felé, ah­ol megfordultok. Köve­teljétek mi&enütt a Népszavát! Pártértekezlet Sopronban. Beszámoló a pártszervezet működéséről. A soproni pártszervezet e hó 22-én este 8 óra­kor tartotta félévi beszámoló értekezletét, ame­lyen az elvtársak nagy számban jelentek meg. Napirenden volt: 1. A titkári, pénztári, ellenőri jelentés. 2. A soproni és vidéki mozgalom fej­lesztése. 3. A pártvezetőség kiegészítése. 4. In­dítványok. Knapp Gábor pártelnök rövid beszéd kísére­tében megnyitja az értekezletet. A­ vezetőség te­vékenységéről Wajdits Béla elvtárs számolt be hosszabb beszédben. Jelentéséből kitűnik, hogy a végrehajtó bizottság az első félévben 22 ren­des és 3 rendkívüli pártülést, 18 népgyűlést tar­tott, ebből 15 vidéken és 3 Sopronban volt, 9 gyű­lést a hatóság betiltott. Tartott még a veze­tőség 56 értekezletet és 23 fölolvasást. Az első félévben sok gazdasági mozgalom volt. Moz­galma volt a reszelővágóknak márciusban, amelynek eredménye 3 százalékos béremelés, 2 éves kollektív szerződés, az évi bértöbblet 2000 korona. A kőfaragók áprilisban sztrájkba léptek, 4 napi sztrájk után 2­40 korona heti bér­javítás után munkába álltak. A kőművesek, akik már évek óta nem voltak kaphatók a szervezkedésre, az idén szintén csoportot ala­kítottak. Június havában egy fél napi sztrájk után 47 fillér minimális bér alapján, modern kollektív szerződéshez jutottak, amely 3 évig részükre nagy előnyöket biztosít. A kollektív szerződés körülbelül 300 munkásra érvényes és az évi bértöbblet 54.000 korona. Az ácsok moz­galma a sztrájkbontók miatt nem végződött az idén eredménnyel. A textilipari munkások Lajtaújfalun minden munkabeszüntetés nélkül heti 1 és fél órai munkaidőrövidítést és 5 szá­zalékos bérjavítást kaptak és így a bértöbblet, a munkaidőrövidítést nem számítva, 65.000 ko­rona. Mozgalmuk volt még a soproni bútorgyári asztalosoknak, a csornai téglagyári munkások­nak és két ízben a brennbergi bányamunká­soknak; ezek több-kevesebb eredménnyel vég­ződtek. Új szervezetek alakultak: Bánfalván pártszervezet, Brennbergben pártszervezet, Bü­döskúton pártszervezet, Sopronban az építő­munkások csoportja az ácsokkal együtt; a csiz­madia munkások nagy részét is sikerült a szer­vezet részére megnyerni. Alakultak még Sop­ronban : „Virradás" szervezett munkások mű­kedvelő köre és Lajtaújfaluban „Morgenrot" szervezett munkások dalárdája. Alakulóban vannak a lajtaszentmiklósi, a csornai, a kismar­toni, az ágfalvi pártszervezetek. A politikai mozgalomban részt követelt magának a párt­szervezet és a népgyűlésen foglalkoztak az ak­tuális politikai kérdések megoldásával. A má­jus 23-iki tüntetés áldozatai részére azonnal megindult a gyűjtés, amely körülbelül 500 ko­ronát eredményezett. A május 23-iki esemé­nyek m­iatt május 26-án egy hatalmas népgyű­­lésen tiltakoztak, amelyen részt vettek az ösz­szes sopron megyei pártszervezetek kiküldöttei. A brennbergi munkások vagy 300-an vettek részt. A népgyűlést megelőzőleg egy félelmete­sen impozáns tüntető felvonulást rendeztek. A vidéki mozgalom költségeit, a kiszállásokat, a népgyűléseket, mind a központi pártvezetőség vette át. Nagyobb akciója volt a pártszervezet­nek a soproni párttitkárság szervezése és az új Munkás-Otthon megteremtése. A végrehajtó bi­zottság hatalmas memorandumot intézett a városi tanácshoz, amelyben rámutat a­ drága­ság okaira, a lakásmizériákra és nagyszámú indítványt terjesztett elő mindezen mizériák megszüntetésére. A város egyet mást indítvá­nyaink közül magáévá is tett. Az előterjesztett titkári jelentést egyhangúlag tudomásul vette a pártértekezlet. A pénztári jelentést Ferenczy János elvtárs adta elő, amelyből kitűnik, hogy az összes sza­badszervezetek fizetik a pártadót, úgyszintén a vidék is hozzájárul a párttitkárság f­ön­tartási költségeihez. Horváth Ödön elvtárs fölszólalása után a pártértekezlet tudomásul veszi a pénz­tári jelentést, miután az ellenőrök részéről Klein Béla elvtárs kijelenti, hogy a tételeket átvizsgálták "és mindent­ rendben találtak. A napirend második pontját Wajdits Béla párttitkár terjesztette elő és rövid beszédben foglalkozott a városi és a­ vidéki mozgalommal és indítványozza, hogy azonnal alakítsák mee­ a pártbizalmiférfi-testületet. Kasztner, Horváth és Ferenczy elvtársak hozzászólása után ezt a fontos kérdést a vezetőséghez utalja az érte­kezlet. A végrehajtó bizottságot Tóth Gyula és Ba­ritzius János elvtársakkal egészítették ki. Né­hány indítvány letárgyalása, után Knapp Gá­bor szép buzdító beszéd kíséretében bezárta a pártértekezletet. Elsikkasztotta a Népszava árát Hollerik Alajos, aki 1907 április 1-től december 15-éig volt a Népszava debreceni kezelője. Ez alatt az idő alatt nem számolt el 1540 koronával, amiért, a kiadóhivatal bűnvádi feljelentést tett ellene a debreceni törvényszéknél. A törvényszék kedden tárgyalta Hollerik Ala­jos sikkasztási ügyét. A tárgyalásra tanuk­ként megidézett elvtársak igazolták, hogy Hollerik a saját egyéni céljaira költötte a Népszava előfizetési összegeit. A törvényszék Hollerik Alajost sikkasztás miatt bűnösnek mondotta ki és ezért a cselekményéért két hónapi fogházbüntetésre itélte, azonkívül kötelezte az elsikkasztott 1540 korona meg­fizetésére és a költségek viselésében is el­marasztalta. Az oktatás központi szervezése folya­matban van. Ebben az ügyben már leg­közelebb részletes értesítést kapnak a szer­vezetek. A szervezeteknek már most is szolgál fölvilágosítással Somogyi Béla elvtárs (Conti­ utca 4., telefon 54—94 és 169—10) este 6—9-ig. Az összes szervezeteket fölkérjük, hogy a címüket és az összes csoportjaik címét kö­zöljék a Népszava-naptár szerkesztőségével, Weltner Jakab elvtárs címén (VIII., Conti­utca 4). Csak azok a címek kerülnek a nap­tárba, amelyeket beküldenek. Ugyan­n e kérjük az összes külföldi magyar szerve­zeteket is. A pártünnepély rendező bizottsága föl­hívja Bleier és Wolf (X. ker.), Gross (VIII. ker. 4. csoport), Géri J. (VII. ker. 8. csoport), Nadler József (VII. ker. 2. csoport) elvtár­sakat, hogy a pártünnepély helyszínén ki­vitt jegyekkel és sörblokkokkal legkésőbb csütörtök estig számoljanak el. Jegyekkel este 6—8-ig lehet a párttitkárságba elszá­molni. Mindazok a szakmai és pártszerveze­tek, amelyeknél jegyek vannak, a jelzett időben számoljanak el. Szervezkedés. Nyolcadik kerület. Mindazok az elvtársak, akik a párt­ünnepély jegyeivel még nem számoltak el, legkésőbb csü­törtökön este okvetlenül számoljanak el Vidra, elvtársnál, a párttitkárságban. Tizedik kerület. A végrehajtó bizottság fölhívja a Mar­tinovics-tér. Kápolna-, Vaspálya-, Korponai-, Cserkesz-, Bolgár-, Komán-, Jászberényi-, Halom-, Gergely-, Ihász- és Óhegy-utcákban lakó Népszava-előfizetőket és szervezett munkásokat, hogy pénteken este 8 órakor a Martinovics­tér 6. szám alatti Munkás­ Otthonban tartandó csoporta­la­kuló értekezleten jelenjenek meg. ÖÖO A Szakszervezeti Otthon érdekében való agitáció a m­áju­s 23-iki események miatt rövid időre megakadt. Ma azonban már foly­tatni lehet a munkát. Fölhívjuk az elvtár­sakat, hogy a munkából vegye ki mindenki a részét. Azokat a szervezeteket, amelyek­nek nagyobb ünnepélyeik voltak és a tiszta jövedelem 30 százalékát még nem szállítot­ták be az Otthon javára, fölhívjuk, h­ogy azt tegyék meg minél előbb. Fölhívjuk a szervezeteket és az egyes elvtársakat, akik tömböket vittek ki árusítás céljából, hogy ezekkel számoljanak le haladéktalanul. — Újabban befolyt az Otthon javára: Aigner Jakab utján 47 korona 44 fillér. — A Szak­szervezeti Tanács titkársága. OQO­­ Vidék, Harc a csepeli lőszergyárban. A csepeli lőszergyár híres arról, hogy ott olyan mun­kást vagy bizalmi férfit, aki a munkások érdekében szót mer emelni, nem tűrnek meg. Ezzel a taktikával a gyár azt akarja elérni, hogy a többi munkások szótlanul tűrjék egyes hajcsárok túlkapásait. Megtörtént nem egyszer, hogy a művezető megneheztelt va­lamelyik munkásra és munkahiány miatt el is bocsátotta. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a többi munkással 90—100 órát dolgoztasson egy héten. Ugyanilyen eset történt a közelmúltban az apreturmű­hely esztergályosaival is. Ebben az osztály­ban a felváltó rendszer volt bevezetve, vagyis éjjel-nappal dolgoztak. Az ottani műhely­vezető pártoskodó eljárásával a munkásokat állandóan provokálta. A műhelyvezető a munkások szószólóit munkahiány ürügye alatt egyszerűen el­bocsátotta. A munkahiány mellett azonban egy Gromos nevű esztergályossal hetenként 95—100 órát dolgoztatott. Gromos a szakma munkásainak a túlórára vonatkozó, határo­zatát egyszerűen figyelmen kívül hagyta, sőt az érdekelt munkások jóindulatú felszó­lítására lelövéssel fenyegetett meg minden­kit, aki ő hozzá még ez ügyben szólni mer. Az esztergályosok látván, hogy a művezető kedvencétől még életük sincs biztosságban, megfogták az ipsét és kivezették a gyárból. A műhelyvezető látván, hogy kedvenc krea­túrája már nem űzheti tovább piszkos dol­gait, az osztályban dolgozó esztergályosokat, számszerint 23-at kizáratott a munkából. A többi esztergályos tiltakozására azzal felelt, hogy az összes esztergályosokat csendőr­fedezet mellett eltávolította a gyárból. A csepeli töltény­gyárat, a kizárás tartama alatt, vas- és rézesztergályosok szigorúan kerüljék. 9

Next