Népszava, 1912. augusztus (40. évfolyam, 181–206. sz.)
1912-08-29 / 204. szám
1912 augusztus 29. NÉPSZAVA A mmka harcmezejéről. A gép megölt egy napszámost. — három ember* belefúlt a pecegödörbe. A munka harcmezején nap-nap után véreznek el szegény, dolgozó proletárok. A munkás élete olcsó és nincs olyan gyötrelmesen nehéz dolog, amit a szegény, ember el ne végezne. • (A gép megölted) Bohn A. és Társai Bécsiút 166. sz. alatti gyárában kedden Stojan Jancsó tizenhatéves napszámos a második emeleten az agyaggyúró gépnél dolgozott. Munka közben közel talált érni a gép fogaskerekéhez, amely elkapta a jobblábát és térden fölül elszakította. Stoján nemsokára meghalt. Holttestét bevitték a törvényszéki boncoló intézetbe. A rendőrség megindította a nyomozást és megállapította, hogy a balesetért Grósz Antal huszonnyolcéves munkafelügyelőt terheli a felelősség. A fogaskerék nem volt ellátva az előírt védőlemezzel és a gép, valamint a munka ellenőrzése Grósz Antalt illette. A rendőrség gondatlanságból okozott emberölés miatt letartóztatta Grósz Antalt. (Belefúltak a pöcegödörbe.) Herceghalom fejér vármegyei községben tragikus véget ért három munkásember, akik olyan munkára vállalkoztak, amihez nem értettek. A Metternich-uradalom Zemplényi nevű intézője a pöcegödröt akarta kitisztíttatni és erre a munkára negyven koronáért három fiatal béres vállalkozott. (Kovács József, Subert János és Szarvas István.) Hozzá is fogtak a gödör tisztításához. Legelsőbben Szarvas István ereszkedett a mélységbe, a bódító gázoktól azonban elszédült és eszméletét vesztette. A segítségére siető Subert te így járt, valamint a harmadiknak lebocsájtkozó Kovács is. És mind a hárman — így értesítenek bennlünket— bennvesztek a pöcegödörben. Az elpusztult emberekért a felelősség mindenesetre az uradalmi intézőt terheli, akinek mégis csak tudnia kellett volna, hogy az ilyen munkát csak kellő óvatosság mellett szabad végezni. • Munkásak t Zápot® fc, az*¡MVM érdekét&is. agitáljatok mindenfelé, ahol megfordultok. Követeljétek mi&enütt a Népszavát! Pártértekezlet Sopronban. Beszámoló a pártszervezet működéséről. A soproni pártszervezet e hó 22-én este 8 órakor tartotta félévi beszámoló értekezletét, amelyen az elvtársak nagy számban jelentek meg. Napirenden volt: 1. A titkári, pénztári, ellenőri jelentés. 2. A soproni és vidéki mozgalom fejlesztése. 3. A pártvezetőség kiegészítése. 4. Indítványok. Knapp Gábor pártelnök rövid beszéd kíséretében megnyitja az értekezletet. A vezetőség tevékenységéről Wajdits Béla elvtárs számolt be hosszabb beszédben. Jelentéséből kitűnik, hogy a végrehajtó bizottság az első félévben 22 rendes és 3 rendkívüli pártülést, 18 népgyűlést tartott, ebből 15 vidéken és 3 Sopronban volt, 9 gyűlést a hatóság betiltott. Tartott még a vezetőség 56 értekezletet és 23 fölolvasást. Az első félévben sok gazdasági mozgalom volt. Mozgalma volt a reszelővágóknak márciusban, amelynek eredménye 3 százalékos béremelés, 2 éves kollektív szerződés, az évi bértöbblet 2000 korona. A kőfaragók áprilisban sztrájkba léptek, 4 napi sztrájk után 240 korona heti bérjavítás után munkába álltak. A kőművesek, akik már évek óta nem voltak kaphatók a szervezkedésre, az idén szintén csoportot alakítottak. Június havában egy fél napi sztrájk után 47 fillér minimális bér alapján, modern kollektív szerződéshez jutottak, amely 3 évig részükre nagy előnyöket biztosít. A kollektív szerződés körülbelül 300 munkásra érvényes és az évi bértöbblet 54.000 korona. Az ácsok mozgalma a sztrájkbontók miatt nem végződött az idén eredménnyel. A textilipari munkások Lajtaújfalun minden munkabeszüntetés nélkül heti 1 és fél órai munkaidőrövidítést és 5 százalékos bérjavítást kaptak és így a bértöbblet, a munkaidőrövidítést nem számítva, 65.000 korona. Mozgalmuk volt még a soproni bútorgyári asztalosoknak, a csornai téglagyári munkásoknak és két ízben a brennbergi bányamunkásoknak; ezek több-kevesebb eredménnyel végződtek. Új szervezetek alakultak: Bánfalván pártszervezet, Brennbergben pártszervezet, Büdöskúton pártszervezet, Sopronban az építőmunkások csoportja az ácsokkal együtt; a csizmadia munkások nagy részét is sikerült a szervezet részére megnyerni. Alakultak még Sopronban : „Virradás" szervezett munkások műkedvelő köre és Lajtaújfaluban „Morgenrot" szervezett munkások dalárdája. Alakulóban vannak a lajtaszentmiklósi, a csornai, a kismartoni, az ágfalvi pártszervezetek. A politikai mozgalomban részt követelt magának a pártszervezet és a népgyűlésen foglalkoztak az aktuális politikai kérdések megoldásával. A május 23-iki tüntetés áldozatai részére azonnal megindult a gyűjtés, amely körülbelül 500 koronát eredményezett. A május 23-iki események miatt május 26-án egy hatalmas népgyűlésen tiltakoztak, amelyen részt vettek az öszszes sopron megyei pártszervezetek kiküldöttei. A brennbergi munkások vagy 300-an vettek részt. A népgyűlést megelőzőleg egy félelmetesen impozáns tüntető felvonulást rendeztek. A vidéki mozgalom költségeit, a kiszállásokat, a népgyűléseket, mind a központi pártvezetőség vette át. Nagyobb akciója volt a pártszervezetnek a soproni párttitkárság szervezése és az új Munkás-Otthon megteremtése. A végrehajtó bizottság hatalmas memorandumot intézett a városi tanácshoz, amelyben rámutat a drágaság okaira, a lakásmizériákra és nagyszámú indítványt terjesztett elő mindezen mizériák megszüntetésére. A város egyet mást indítványaink közül magáévá is tett. Az előterjesztett titkári jelentést egyhangúlag tudomásul vette a pártértekezlet. A pénztári jelentést Ferenczy János elvtárs adta elő, amelyből kitűnik, hogy az összes szabadszervezetek fizetik a pártadót, úgyszintén a vidék is hozzájárul a párttitkárság föntartási költségeihez. Horváth Ödön elvtárs fölszólalása után a pártértekezlet tudomásul veszi a pénztári jelentést, miután az ellenőrök részéről Klein Béla elvtárs kijelenti, hogy a tételeket átvizsgálták "és mindent rendben találtak. A napirend második pontját Wajdits Béla párttitkár terjesztette elő és rövid beszédben foglalkozott a városi és a vidéki mozgalommal és indítványozza, hogy azonnal alakítsák mee a pártbizalmiférfi-testületet. Kasztner, Horváth és Ferenczy elvtársak hozzászólása után ezt a fontos kérdést a vezetőséghez utalja az értekezlet. A végrehajtó bizottságot Tóth Gyula és Baritzius János elvtársakkal egészítették ki. Néhány indítvány letárgyalása, után Knapp Gábor szép buzdító beszéd kíséretében bezárta a pártértekezletet. Elsikkasztotta a Népszava árát Hollerik Alajos, aki 1907 április 1-től december 15-éig volt a Népszava debreceni kezelője. Ez alatt az idő alatt nem számolt el 1540 koronával, amiért, a kiadóhivatal bűnvádi feljelentést tett ellene a debreceni törvényszéknél. A törvényszék kedden tárgyalta Hollerik Alajos sikkasztási ügyét. A tárgyalásra tanukként megidézett elvtársak igazolták, hogy Hollerik a saját egyéni céljaira költötte a Népszava előfizetési összegeit. A törvényszék Hollerik Alajost sikkasztás miatt bűnösnek mondotta ki és ezért a cselekményéért két hónapi fogházbüntetésre itélte, azonkívül kötelezte az elsikkasztott 1540 korona megfizetésére és a költségek viselésében is elmarasztalta. Az oktatás központi szervezése folyamatban van. Ebben az ügyben már legközelebb részletes értesítést kapnak a szervezetek. A szervezeteknek már most is szolgál fölvilágosítással Somogyi Béla elvtárs (Conti utca 4., telefon 54—94 és 169—10) este 6—9-ig. Az összes szervezeteket fölkérjük, hogy a címüket és az összes csoportjaik címét közöljék a Népszava-naptár szerkesztőségével, Weltner Jakab elvtárs címén (VIII., Contiutca 4). Csak azok a címek kerülnek a naptárba, amelyeket beküldenek. Ugyann e kérjük az összes külföldi magyar szervezeteket is. A pártünnepély rendező bizottsága fölhívja Bleier és Wolf (X. ker.), Gross (VIII. ker. 4. csoport), Géri J. (VII. ker. 8. csoport), Nadler József (VII. ker. 2. csoport) elvtársakat, hogy a pártünnepély helyszínén kivitt jegyekkel és sörblokkokkal legkésőbb csütörtök estig számoljanak el. Jegyekkel este 6—8-ig lehet a párttitkárságba elszámolni. Mindazok a szakmai és pártszervezetek, amelyeknél jegyek vannak, a jelzett időben számoljanak el. Szervezkedés. Nyolcadik kerület. Mindazok az elvtársak, akik a pártünnepély jegyeivel még nem számoltak el, legkésőbb csütörtökön este okvetlenül számoljanak el Vidra, elvtársnál, a párttitkárságban. Tizedik kerület. A végrehajtó bizottság fölhívja a Martinovics-tér. Kápolna-, Vaspálya-, Korponai-, Cserkesz-, Bolgár-, Komán-, Jászberényi-, Halom-, Gergely-, Ihász- és Óhegy-utcákban lakó Népszava-előfizetőket és szervezett munkásokat, hogy pénteken este 8 órakor a Martinovicstér 6. szám alatti Munkás Otthonban tartandó csoportalakuló értekezleten jelenjenek meg. ÖÖO A Szakszervezeti Otthon érdekében való agitáció a május 23-iki események miatt rövid időre megakadt. Ma azonban már folytatni lehet a munkát. Fölhívjuk az elvtársakat, hogy a munkából vegye ki mindenki a részét. Azokat a szervezeteket, amelyeknek nagyobb ünnepélyeik voltak és a tiszta jövedelem 30 százalékát még nem szállították be az Otthon javára, fölhívjuk, hogy azt tegyék meg minél előbb. Fölhívjuk a szervezeteket és az egyes elvtársakat, akik tömböket vittek ki árusítás céljából, hogy ezekkel számoljanak le haladéktalanul. — Újabban befolyt az Otthon javára: Aigner Jakab utján 47 korona 44 fillér. — A Szakszervezeti Tanács titkársága. OQO Vidék, Harc a csepeli lőszergyárban. A csepeli lőszergyár híres arról, hogy ott olyan munkást vagy bizalmi férfit, aki a munkások érdekében szót mer emelni, nem tűrnek meg. Ezzel a taktikával a gyár azt akarja elérni, hogy a többi munkások szótlanul tűrjék egyes hajcsárok túlkapásait. Megtörtént nem egyszer, hogy a művezető megneheztelt valamelyik munkásra és munkahiány miatt el is bocsátotta. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a többi munkással 90—100 órát dolgoztasson egy héten. Ugyanilyen eset történt a közelmúltban az apreturműhely esztergályosaival is. Ebben az osztályban a felváltó rendszer volt bevezetve, vagyis éjjel-nappal dolgoztak. Az ottani műhelyvezető pártoskodó eljárásával a munkásokat állandóan provokálta. A műhelyvezető a munkások szószólóit munkahiány ürügye alatt egyszerűen elbocsátotta. A munkahiány mellett azonban egy Gromos nevű esztergályossal hetenként 95—100 órát dolgoztatott. Gromos a szakma munkásainak a túlórára vonatkozó, határozatát egyszerűen figyelmen kívül hagyta, sőt az érdekelt munkások jóindulatú felszólítására lelövéssel fenyegetett meg mindenkit, aki ő hozzá még ez ügyben szólni mer. Az esztergályosok látván, hogy a művezető kedvencétől még életük sincs biztosságban, megfogták az ipsét és kivezették a gyárból. A műhelyvezető látván, hogy kedvenc kreatúrája már nem űzheti tovább piszkos dolgait, az osztályban dolgozó esztergályosokat, számszerint 23-at kizáratott a munkából. A többi esztergályos tiltakozására azzal felelt, hogy az összes esztergályosokat csendőrfedezet mellett eltávolította a gyárból. A csepeli tölténygyárat, a kizárás tartama alatt, vas- és rézesztergályosok szigorúan kerüljék. 9