Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)
1913-01-01 / 1. szám
1913 január . NÉPSZAVA I emelkedésétől a kiszabott büntetés kiállásáig, kivéve, ha a büntetés föltételesen föl van függesztve, vagy királyi kegyelem útján elengedtetett vagy elévült; aki föltételes szabadságon van; aki bűntett vagy vétség miatt jogerős birói határozattal elrendelt vizsgálati fogságban A I)" aki nyereségvágyból elkövetett, vagy az állam ellen irányuló, vagy a bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. t.-c. 172. §-ának második bekezdésébe, vagy a büntetőtörvénykönyvek gtb. módositásáról szóló 1908:XXXVI. t.-c. 43_44. Vasba vagy a kivándorlásról szóló 1909: II. t.-cikkbe ütköző bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre volt elítélve, a kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított öt év alatt, ha pedig ugyane bűncselekmények valamelyike miatt egy izben már el volt ítélve, az ujabban kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított tíz év alatt; 10. aki politikai jogai gyakorlatának fölfüggesztésére van jogerősen eltérve, az ítéletben megállapított idő alatt. , , Ha a választói jogosultságot kizáró büntetés királyi kegyelem útján egészen vagy részben elengedtetett, a 9. pontban említett időtartam a királyi kegyelem keltével kezdődik. Ha a bűntett vagy vétség miatt a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése is ki van mondva, ennek időtartamát a 9. pontban meghatott időbe be kell számítani. 15. A választói jogosultság megállapítására a jogosultnak a választók névjegyzékébe (Negyedik fejezet) fölvétele szolgál. Választói jogát csal: az gyakorolhatja, aki aválasztók névjegyzékébe föl van véve. A névjegyzékbe fölvett személy sem gyakorolhatja honban a választói jogot, ha közokirattal igazolva van, hogy magyar állampolgárságát elvesztette, vagy reá nézve a 14. §-ban említett kizáró okok valamelyike áll fönn. _ A fegyveres erőnek az a tagja, aki törvényszabta kötelezettsége szerint fegyver (szolgálati) gyakorlatot teljesít, azon az időn belül, símig evégből tényleges szolgálatban áll, választói jogát nem gyakorolhatja. 16. A választói jogot csak ikeraélyesen lehet gyakorolni. Minden választónak egy szavazatra van joga. 17. Országgyűlési képviselővé választható az, akiildi a választás időpontjában választói joga vall (1—11.•), ha életének harmincadik évét betöldte, irni is olvasni tud és a törvény azon rendelkezésének, hogy a törvényhozás nyelve a magyar, megfelelni képes. Az, aki az előbbi bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelel, választható akkor is, ha a választók névjegyzékébe nincs fölvéve. Kem választható országgyűlési képviselővé: 1. aki a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. L. t.-c. 15. és14. §-ai értelmében az országgyűlés tagja nem lehet; 2. aki az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló 1899:XV. t.-c. 176. §-a értelnében a képviselői megbízólevélnek be nem mutatása miatt, vagy az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. t.-c. 25. §-ának második bekezdése értelmében a kormánynál való tilos közbenjárás miatt a választás idejében még nem lehet képviselő; 3. aki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen három évet meghaladó szabadságvesztés-büntetésre vagy ennél súlyosabb büntetésre volt ítélve; 4. aki a 3. pont esetén kívül valamely bűntett miatt, vagy nyereségvágyból elkövetett, vagy az állam ellen irányuló, vagy a bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. t.-c 172. §-ának második bekezdésébe, vagy a büntetőtörvénykönyvek stb. módosításáról szóló 1908: XXXVI. t.-c. 43—14. §-aiba, vagy a kivándorlásról szóló 1909: II. törvénycikkbe ütköző vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre volt ítélve, a kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított tíz év alatt, az újabban kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított tizenöt év alatt. A jelent4. pontjának eseteiben a 14. § utolsó két bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell 19. Nem választható országgyűlési képviselővé: aki a választás napjának kitűzése (77. §) és a választás közé eső időben kir. járásbíróságnál, vagy kir. törvényszéknél mint itélő biró, vagy kir. törvényszék mellett működő kir. ügyészségnél, mint ennek tagja volt alkalmazva, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető kir. járásbíróság vagy kir. törvényszék területén fekszik; 2. aki az 1. pontban említett időben főszolgabíró, szolgabíró, törvényhatósági joggal fölruházott vagy r. t. (rendezett tanácsú) város rendőrkapitánya (főkapitány, kapitány, alkapitány) volt, abban a választókerületben, amely egészben vagy részben az illető járás vagy város területén fekszik; 3. a fegyveres erőnek állandó vagy ideiglenes tényleges szolgálatában álló hivatalnoka; 4. a választási vagy szavazatszedő küldöttségi elnök (helyettes elnök) abban a választókerületben, amelyben a választásnál vagy a szavazatszedésnél közreműködik. A választókerületek és szavazókörök. A választás kerületenként történik, amelyeknek beosztásáról külön törvény fog intézkedni. A kerületek szavazókörökre oszlanak. Minden rendezett tanácsú város, minden nagyközség és körjegyzőség, ha ezernél több benne a választók száma. A nagyobb városok több körre oszthatók, a kisebb helyek egy körbe csoportosítandók. A köröket a törvényhatósági bizottságok, illetve a képviselőtestületek közgyűlése állapítja meg belügyminiszteri jóváhagyással. A törvény nem szól arról, hogy a szavazóköröknek nagysága és a szavazók száma milyen arányban álljon. A központi választmány a választók névjegyzékét készíti el és igazítja ki évente. Elnöke „a törvényhatóság első tisztviselője", illetve a városokban a polgármester. Tagjává csak azt lehet választani, aki választó és magyarul írni-olvasni tud. A törvényhatósági bizottság, illetve a városi képviselőtestület három évre választja a tagokat, akik az elnökkel együtt esküt tesznek. A választmány ülései nyilvánosak. A határozatai ellen a választói jogosultság szempontjából a közigazgatási bírósághoz és a törvényesség szempontjából a belügyminiszterhez felebbezhető. A választók névjegyzéke. A választókról szavazókörök, illetve községek szerint kell névjegyzéket vezetni. Évenként ki kell igazítani. Az összeírást összeíró küldöttségek végzik, amelyeket a központi választmány küld ki. Tagjai: a községi vagy körjegyzők és kivüle még két rendes és egy póttag, akiket a választmány választ. Ha az illető szavazókörben sok a nem magyarajku, az illetőknek kell tudniok, a magyaron kívül, ezt az illető nyelvet is. Az összeírás módjára vonatkozólag a következő paragrafusok érvényesek: 44. A választónak a névjegyzékbe való fölvétele és a névjegyzékből való kihagyása, a rendelkezésre álló hivatalos adatok fölhasználásával hivatalból, amennyiben pedig hivatalos adatok nem állanak rendelkezésre, az érdekeltek jelentkezése és az általuk szolgáltatott adatok alapján történik. Azt, akinek az összeíró küldöttség tudomása, vagy a rendelkezésre álló adatok szerint a névjegyzékbe való fölvételhez szükséges kellékei megvannak (1—14. §), kívánságára való tekintet nélkül föl kell venni a névjegyzékbe. Azt, aki az összeíró küldöttség előtt választói jogának igazolása végett személyesen megjelenik, meg kell hallgatni. 45. A névjegyzékbe azt kell fölvenni, akire nézve az összeíró küldöttség meggyőződött arról, hogy a választói jogosultsághoz szükséges törvényes kellékei az összeírás időpontjában megvannak. Életkor tekintetében a névjegyzékbe való fölvételhez elég, ha a fölveendő személy azt az életévet, amelynek betöltésétől választói jogosultsága függ, még abban a naptári évben betölti, amelyben az összeírás történik. Föl kell venni a jegyzékbe azt is, akire nézve a 13. és 14. §-okban fölsorolt kivételek vagy kizáró okok valamelyike föntorog, de akire nézve közokirattal igazolva van, hogy a kivétel vagy a kizáró ok kétségtelenül meg fog szűnni abban a naptári évben, amelyben az összeírás történik. 46. A névjegyzékből ki kell hagyni azt, akire nézve az összeíró küldöttség meggyőződött arról, hogy meghalt, a névjegyzékbe való fölvételhez szükséges kellékek valamelyikét elvesztette vagy hogy tévesen volt a névjegyzékbe fölvéve. 47. A választót — az alább fölsoroltak kivételével — csak egy névjegyzékbe lehet fölvenni. A fölvétel annak a szavazókörnek, illetőleg községnek névjegyzékében (37. §) történik, ahol a választó az összeíráskor lakik, mégpedig akkor is, ha a 3. §-ban meghatározott egy év alatt a városnak (községnek) különböző választókerületekhez vagy szavazókörökhöz tartozó részeiben lakott. Az alább fölsorolt személyeket a következő helyeken kell a névjegyzékbe fölvenni: 1. Az állami, törvényhatósági vagy községi alkalmazottakat és a köztestületeknél, közintézeteknél, közalapítványoknál (közalapoknál), állami üzemnél, nyilvános számadásra kötelezett vállalatnál vagy egyletnél alkalmazottakat akkor, ha a székhelyen laknak, a lakás szerinti szavazókörben, ha pedig a székhelyen kívül laknak, lakásuk helyén a jelen második bekezdése értelmében és ezenfölül a székhelyen is abban a szavazókörben, amelyben az alkalmazottnak hivatalos helyisége van. 2. Azt, akinek lakása helyén kívül olyan föld-, ház- vagy bányabirtoka van, amelyek után a névjegyzék elkészítésének, illetőleg kiigazításának évét közvetlenül megelőző naptári évben ugyanabban a községben — ideértve az ideiglenesen adómentes föld- és házbirtok után kivetett adót is — összesen legalább 100 korona egyenes állami adó volt kivetve, lakása helyén kívül ott is, ahol a birtok fekszik. A választó föld- és házadójához hozzá kell számítani a vele közös háztartásban élő feleség és kiskorú törvényes (törvényesített) gyermekek ilynemű adóját is. 3. Azt, aki a királytól, a m. kir. kormánytól vagy a közös miniszterek valamelyikétől nyert kinevezés vagy megbízás alapján külföldön teljesít közszolgálatot, annak a szavazókörnek, illetőleg községnek névjegyzékébe, amelyben kinevezése vagy megbízása előtt utoljára lakott vagy amelyben adót fizet vagy kívánatára Budapest székesfővárosa általa megjelölt valamely szavazókörének névjegyzékébe. 48. Az életkor kellékének igazolását csak akkor kell megkívánni, ha arra nézve kétség forog fönn. Az életkor igazolására anyakönyvi kivonaton kívül más közokirat is használható. A 14. § 2. pontjában említett elmebetegség címén a névjegyzékbe való fölvételnél csak azt lehet mellőzni, akire nézve ez a körülmény gondnokság alá helyező bírói ítélettel vagy hatósági orvos bizonyítványával van megállapítva. 49. Az elemi népiskolai hatodik osztály elvégzésének igazolását külön törvény fogja szabályozni. Arra nézve, aki az elemi népiskola hatodik osztályát ennek a külön törvénynek hatálybalépte előtt végezte el, az említett iskolai osztály elvégzését a vizsgálat letétele idejében az eddigi törvényeknek megfelelően kiállított vagy ugyanabban az időben vezetett iskolai följegyzések alapján utólagosan kiállított bizonyítvánnyal vagy ilyen bizonyítvány hiteles másolatával kell igazolni. Azt, hogy milyen iskolai följegyzések alapján lehet az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzéséről szóló bizonyítványt az előbbi bekezdésben említett igazolás céljára utólagosan kiállítani s az ilyen utólagos bizonyítványok kiállításának egyéb módozatait a vallás-és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 50. Az írni és olvasni tudás bizonyítása az összeíró küldöttség által megjelölt nyomtatott szövegnek az összeíró küldöttség előtt való elolvasásából és az elnök vagy valamely tag által tollbamondott szövegnek a küldöttség előtt való leírásából áll. Az írni és olvasni tudás az összeíró küldöttség előtt a magyaron kívül más olyan nyelven is igazolható, amelyet az illető helyen tömegesen használnak. Más élő nyelven a fél az illető nyelvre jogosított valamelyik hites bírósági tolmács bizonyítványával igazolhatja írni és olvasni tudását. Mind az olvasás, mind a tollbamondás céljára a vallás- és közoktatásügyi miniszter által az elemi népiskolák VI. osztálya számára engedélyezett vagy az 1907. évi XXVII. törvénycikk 20. §-ának 2. pontja értelmében helybenhagyott olvasókönyvek valamelyikét kell használni, amennyiben ilyen az illető nyelven rendelkezésre áll. Ilyen kézikönyv hiányában a szöveget az összeíró küldöttség állapítja meg. Az összeíró küldöttség azt, akire nézve az írni és olvasni tudás bizonyítását szükségesnek tartja, a helyi szokásnak megfelelő, hirdetménynyel, ezenkívül esetleg egyénenkénti meghívók útján maga elé idézi azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben igazolatlanul elmarad, olyannak fogják tekinteni, mint aki írni és olvasni nem tud. 51. Az elemi népiskolai hatodik osztály elvégzésének és az irni és olvasni tudásnak bizonyítását mellőzni kell azokra nézve, akiknek olyan állásuk vagy foglalkozásuk van vagyi volt, amely a törvény által iskolai képzettséghez van kötve vagy volt kötve akkor, amidőn az illető az állást betöltötte vagy a foglalkozást folytatta. Az irni és olvasni tudás bizonyítását mellőzni kell ezenfelül azokra nézve is, akik foglalkozásuk természeténél fogva — bár az törvényes minősítéshez nincs kötve — az írni és olvasni tudást nem nélkülözhetik. Ha alapos kétség nem forog fönn, az írni és olvasni tudás bizonyítását azoktól sem kell megkívánni, akik valamely magyarországi elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését a vizsgálat letételének idejében kiállított vagy ugyanabban az időben vezetett iskolai följegyzések alapján utólagosan kiállított bizonyítvánnyal, vagy ilyen bizonyítvány hiteles másolatával igazolják, vagy arról, hogy az Országos Közművelődési Tanács által az írás és olvasás elsajátítása céljából felnőttek számára rendezett tanfolyamot sikeresen elvégezték, eredetiben vagy hiteles másolatban bizonyítványt mutatnak föl. Azt, hogy milyen iskolai följegyzések alapján lehet az elemi népiskola negyedik osztályának elvégzéséről szóló bizonyítványt az előbbi bekezdésben említett igazolás céljába utólagosan kiállítani s az ilyen utólagos bizonyítványok kiállításának egyéb módozatait a vallás-és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 52. A választójog szempontjából figyelembe veendő adóösszegekre nézve az adófőkönyv, illetőleg az ideiglenesen adómentes föld- és házbirtok tekintetében az adókivetési lajstrom irányadó. A választó az adóösszeget adókönyvecskével vagy más közokirattal igazolhatja. 3