Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)

1913-01-01 / 1. szám

1913 január . NÉPSZAVA ­­ I emelkedésétől a kiszabott büntetés kiállásáig, kivéve, ha a büntetés föltételesen föl van füg­gesztve, vagy királyi kegyelem útján elengedte­tett vagy elévült; aki föltételes szabadságon van; aki bűntett vagy vétség miatt jogerős bi­rói határozattal elrendelt vizsgálati fogságban A I)" aki nyereségvágyból elkövetett, vagy az ál­lam ellen irányuló, vagy a bűntettekről és vét­ségekről szóló 1878:V. t.-c. 172. §-ának második bekezdésébe, vagy a büntetőtörvénykönyvek gtb. módositásáról szóló 1908:XXXVI. t.-c. 43_44. Vasba vagy a kivándorlásról szóló 1909: II. t.-cikkbe ütköző bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre volt el­ítélve, a kiszabott büntetés kiállásától vagy el­évülésétől számított öt év alatt, ha pedig ugyane bűncselekmények valamelyike miatt egy izben már el volt ítélve, az ujabban kiszabott bünte­tés kiállásától vagy elévülésétől számított tíz év alatt; 10. aki politikai jogai gyakorlatának fölfüg­gesztésére van jogerősen eltérve, az ítéletben megállapított idő alatt. , , Ha a választói jogosultságot kizáró büntetés királyi kegyelem útján egészen vagy részben el­engedtetett, a 9. pontban említett időtartam a királyi kegyelem keltével kezdődik. Ha­ a bűntett vagy vétség miatt a politikai jo­gok gyakorlásának felfüggesztése is ki van mondva, ennek időtartamát a 9. pontban meg­hatott időbe be kell számítani. 15. A v­álasztói jogosultság megállapítására a jo­gosultnak a választók névjegyzékébe (Negyedik fejezet) fölvétele szolgál. Választói jogát csal: az gyakorolhatja, aki a­­választók névjegyzékébe föl van véve. A név­jegyzékbe fölvett személy sem gyakorolhatja honban a választói jogot, h­a közokirattal iga­zolva van, hogy magyar állampolgárságát el­vesztette, vagy reá nézve a 14. §-ban említett ki­záró okok valamelyike áll fönn. _ A fegyveres erőnek az a tagja, aki törvény­szabta kötelezettsége szerint fegyver (szolgá­lati) gyakorlatot teljesít, azon az időn belül, símig evégből tényleges szolgálatban áll, válasz­tói jogát nem gyakorolhatja. 16. A választói jogot csak ikeraélyesen lehet gya­korolni. Minden választónak egy szavazatra van joga. 17. Országgyűlési képviselővé választható az, aki­ildi a választás időpontjában választói joga vall (1—11.­­•), ha életének harmincadik évét be­t­öldte, irni is olvasni tud és a törvény azon rendelkezésének, hogy a törvényhozás nyelve a magyar, megfelelni képes. Az, aki az előbbi bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelel, választható akkor is, ha a választók névjegyzékébe nincs fölvéve. Kem­ választható országgyűlési képviselővé: 1. aki a magyar állampolgárság megszerzésé­ről és elvesztéséről szóló 1879. L. t.-c. 15. és­­14. §­-ai értelmében az országgyűlés tagja nem lehet; 2. aki az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló 1899:XV. t.-c. 176. §-a értelnében a képviselői megbízólevélnek be nem mutatása miatt, vagy az összeférhetetlen­ségről szóló 1901:XXIV. t.-c. 25. §-ának második bekezdése értelmében a­ kormánynál való tilos közbenjárás miatt a választás idejében még nem lehet képviselő; 3. aki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen három évet meghaladó szabad­ságvesztés-büntetésre vagy ennél súlyosabb büntetésre volt ítélve; 4. aki a 3. pont esetén kívül valamely bűntett miatt, vagy nyereségvágyból elkövetett, vagy az állam ellen irányuló, vagy a bűntettekről és vét­ségekről szóló 1878:V. t.-c 172. §-ának második bekezdésébe, vagy a büntetőtörvénykönyvek stb. módosításáról szóló 1908: XXXVI. t.-c. 43—14. §-aiba, vagy a kivándorlásról szóló 1909: II. törvénycikkbe ütköző vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre volt ítélve, a kisza­bott büntetés kiállásától vagy elévülésétől szá­mított tíz év alatt, az újabban kiszabott bünte­tés kiállásától vagy elévülésétől számított ti­zenöt év alatt. A jelen­t­4. pontjának eseteiben a 14. § utolsó két bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell 19. Nem választható országgyűlési képviselővé:­­ aki a választás napjának kitűzése (77. §) és a választás közé eső időben kir. járásbíróság­nál, vagy kir. törvényszéknél mint itélő biró, vagy kir. törvényszék mellett működő kir. ügyészségnél, mint ennek tagja volt alkal­mazva, abban a választókerületben, amely egé­szen vagy részben az illető kir. járásbíróság vagy kir. törvényszék területén fekszik; 2. aki az 1. pontban említett időben főszolga­bíró, szolgabíró, törvényhatósági joggal fölru­házott vagy r. t. (rendezett tanácsú) város rend­őrkapitánya (főkapitány, kapitány, alkapitány) volt, abban a választókerületben, amely egész­ben vagy részben az illető járás vagy város te­rületén fekszik; 3. a fegyveres erőnek állandó vagy ideiglenes tényleges szolgálatában álló hivatalnoka; 4. a választási vagy szavazatszedő küldöttségi elnök (helyettes elnök) abban a választókerület­ben, amelyben a választásnál vagy a szavazat­szedésnél közreműködik. A választókerületek és szavazókörök. A választás kerületenként történik, amelyek­nek beosztásáról külön törvény fog intézkedni. A kerületek szavazókörökre oszlanak. Minden rendezett tanácsú város, minden nagyközség és körjegyzőség, ha ezernél több benne a választók száma. A nagyobb városok több körre osztha­tók, a kisebb helyek egy körbe csoportosítandók. A köröket a törvényhatósági bizottságok, il­letve a képviselőtestületek közgyűlése állapítja meg belügyminiszteri jóváhagyással. A törvény nem szól arról, hogy a szavazóköröknek nagy­sága és a szavazók száma milyen arányban álljon. A központi választmány a választók névjegyzékét készíti el és igazítja ki évente. Elnöke „a törvényhatóság első tiszt­viselője", illetve a városokban a polgármester. Tagjává csak azt lehet választani, aki választó és magyarul írni-olvasni tud. A törvényhatósági bizottság, illetve a városi képviselőtestület há­rom évre választja a tagokat, akik az elnökkel együtt esküt tesznek. A választmány ülései nyil­vánosak. A határozatai ellen a választói jogo­sultság szempontjából a közigazgatási bíróság­hoz és a törvényesség szempontjából a belügy­miniszterhez felebbezhető. A választók névjegyzéke. A választókról szavazókörök, illetve községek szerint kell névjegyzéket vezetni. Évenként ki kell igazítani. Az összeírást összeíró küldöttsé­gek végzik, amelyeket a központi választmány küld ki. Tagjai: a községi vagy körjegyzők és kivüle még két rendes és egy póttag, akiket a választmány választ. Ha az illető szavazókör­ben sok a nem magyarajku, az illetőknek kell tudniok, a magyaron kívül, ezt az illető nyelvet is. Az összeírás módjára vonatkozólag a követ­kező paragrafusok érvényesek: 44. A választónak a névjegyzékbe való föl­vétele és a névjegyzékből való kihagyása, a ren­delkezésre álló hivatalos adatok fölhasználásá­val hivatalból, amennyiben pedig hivatalos ada­tok nem állanak rendelkezésre, az érdekeltek jelentkezése és az általuk szolgáltatott adatok alapján történik. Azt, akinek az összeíró küldöttség tudomása, vagy a rendelkezésre álló adatok szerint a név­jegyzékbe való fölvételhez szükséges kellékei megvannak (1—14. §), kívánságára való tekintet nélkül föl kell venni a névjegyzékbe. Azt, aki az összeíró küldöttség előtt választói jogának igazolása végett személyesen megjele­nik, meg kell hallgatni. 45. A névjegyzékbe azt kell fölvenni, akire nézve az összeíró küldöttség meggyőződött ar­ról, hogy a választói jogosultsághoz szükséges törvényes kellékei az összeírás időpontjában megvannak. Életkor tekintetében a névjegyzékbe való föl­vételhez elég, ha a fölveendő személy azt az életévet, amelynek betöltésétől választói jogo­sultsága függ, még abban a naptári évben be­tölti, amelyben az összeírás történik. Föl kell venni a jegyzékbe azt is, akire nézve a 13. és 14. §-okban fölsorolt kivételek vagy ki­záró okok valamelyike föntorog, de akire nézve közokirattal igazolva van, hogy a kivétel vagy a kizáró ok kétségtelenül meg fog szűnni ab­ban a naptári évben, amelyben az összeírás történik. 46. A névjegyzékből ki kell hagyni azt, akire nézve az összeíró küldöttség meggyőző­dött arról, hogy meghalt, a névjegyzékbe való­­ fölvételhez szükséges kellékek valamelyikét elvesztette vagy hogy tévesen volt a névjegy­zékbe fölvéve. 47. A választót — az alább fölsoroltak ki­vételével — csak egy névjegyzékbe lehet föl­venni. A fölvétel annak a szavazókörnek, illetőleg községnek névjegyzékében (37. §) történik, ahol a választó az összeíráskor lakik, még­pedig ak­kor is, ha a 3. §-ban meghatározott egy év alatt a városnak (községnek) különböző választóke­rületekhez vagy szavazókörökhöz tartozó ré­szeiben lakott. Az alább fölsorolt személyeket a következő helyeken kell a névjegyzékbe fölvenni: 1. Az állami, törvényhatósági vagy községi alkalmazottakat és a köztestületeknél, közinté­zeteknél, közalapítványoknál (közalapoknál), állami üzemnél, nyilvános számadásra kötele­zett vállalatnál vagy egyletnél alkalmazottakat akkor, ha a székhelyen laknak, a lakás szerinti szavazókörben, ha pedig a székhelyen kívü­l lak­nak, lakásuk helyén a jelen­­ második bekez­dése értelmében és ezenfölül a székhelyen is abban a szavazókörben, amelyben az alkalma­zottnak hivatalos helyisége van. 2. Azt, akinek lakása helyén kívül olyan föld-, ház- vagy bányabirtoka van, amelyek után a névjegyzék elkészítésének, illetőleg kiigazításá­nak évét közvetlenül megelőző naptári évben ugyanabban a községben — ideértve az ideig­lenesen adómentes föld- és házbirtok után ki­vetett adót is — összesen legalább 100 korona egyenes állami adó volt kivetve, lakása helyén kívül ott is, ahol a birtok fekszik. A választó föld- és házadójához hozzá kell számítani a vele közös háztartásban élő feleség és kiskorú törvé­nyes (törvényesített) gyermekek ilynemű adó­ját is. 3. Azt, aki a királytól, a m. kir. kormánytól vagy a közös miniszterek valamelyikétől nyert kinevezés vagy megbízás alapján külföldön tel­jesít közszolgálatot, annak a szavazókörnek, illetőleg községnek névjegyzékébe, amelyben kinevezése vagy megbízása előtt utoljára la­kott vagy amelyben adót fizet vagy kívánatára Budapest székesfővárosa általa megjelölt vala­mely szavazókörének névjegyzékébe. 48. Az életkor kellékének igazolását csak akkor kell megkívánni, ha arra nézve kétség forog fönn. Az életkor igazolására anyakönyvi kivonaton kívül más közokirat is használható. A 14. § 2. pontjában említett elmebetegség cí­mén a névjegyzékbe való fölvételnél csak azt lehet mellőzni, akire nézve ez a körülmény gondnokság alá helyező bírói ítélettel vagy ha­tósági orvos bizonyítványával van megálla­pítva. 49. Az elemi népiskolai hatodik osztály el­végzésének igazolását külön törvény fogja sza­bályozni. Arra nézve, aki az elemi népiskola hatodik osztályát ennek a külön törvénynek hatályba­lépte előtt végezte el, az említett iskolai osztály elvégzését a vizsgálat letétele idejében az eddigi törvényeknek megfelelően kiállított vagy ugyanabban az időben vezetett iskolai följegy­zések alapján utólagosan kiállított bizonyít­­vánnyal vagy ilyen bizonyítvány hiteles máso­latával kell igazolni. Azt, hogy milyen iskolai följegyzések alap­ján lehet az elemi népiskola hatodik osztályá­nak elvégzéséről szóló bizonyítványt az előbbi bekezdésben említett igazolás céljára utólago­san kiállítani s az ilyen utólagos bizonyítvá­nyok kiállításának egyéb módozatait a vallás-és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszter­rel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 50. Az írni és olvasni tudás bizonyítása az összeíró küldöttség által megjelölt nyomtatott szövegnek az összeíró küldöttség előtt való el­olvasásából és az elnök vagy valamely tag ál­tal tollbamondott szövegnek a küldöttség előtt való leírásából áll. Az írni és olvasni tudás az összeíró küldött­ség előtt a magyaron kívü­l más olyan nyelven is igazolható, amelyet az illető helyen tömege­sen használnak. Más élő nyelven a fél az illető nyelvre jogosított valamelyik hites bírósági tolmács bizonyítványával igazolhatja írni és olvasni tudását. Mind az olvasás, mind a tollbamondás cél­jára a vallás- és közoktatásügyi miniszter ál­tal az elemi népiskolák VI. osztálya számára engedélyezett vagy az 1907. évi XXVII. tör­vénycikk 20. §-ának 2. pontja értelmében hely­benhagyott olvasókönyvek valamelyikét kell használni, amennyiben ilyen az illető nyelven rendelkezésre áll. Ilyen kézikönyv hiányában a szöveget az összeíró küldöttség állapítja meg. Az összeíró küldöttség azt, akire nézve az írni és olvasni tudás bizonyítását szükségesnek tartja, a helyi szokásnak megfelelő, hirdetmény­nyel, ezenkívül esetleg egyénenkénti meghívók útján maga elé idézi azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben igazolatlanul elmarad, olyan­nak fogják tekinteni, mint aki írni és olvasni nem tud. 51. Az elemi népiskolai hatodik osztály el­végzésének és az irni és olvasni tudásnak bi­zonyítását mellőzni kell azokra nézve, akiknek olyan állásuk vagy foglalkozásuk van vagy­i volt, amely a törvény által iskolai képzettség­hez van kötve vagy volt kötve akkor, amidőn­ az illető az állást betöltötte vagy a foglalkozást folytatta. Az irni és olvasni tudás­ bizonyítását mellőzni kell ezenfelül azokra nézve is, akik foglalkozásuk természeténél fogva — bár az tör­vényes minősítéshez nincs kötve — az írni és olvasni tudást nem nélkülözhetik. Ha alapos kétség nem forog fönn, az írni és olvasni tudás bizonyítását azoktól sem kell megkívánni, akik valamely magyarországi elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését a vizsgálat letételének idejében ki­állított vagy ugyanabban az időben vezetett iskolai följegyzések alapján utólagosan kiállí­tott bizonyítvánnyal, vagy ilyen bizonyítvány hiteles másolatával igazolják, vagy arról, hogy az Országos Közművelődési Tanács által az írás és olvasás elsajátítása céljából felnőttek számára rendezett tanfolyamot sikeresen elvé­gezték, eredetiben vagy hiteles másolatban bi­zonyítványt mutatnak föl. Azt, hogy milyen iskolai följegyzések alap­ján lehet az elemi népiskola negyedik osztályá­nak elvégzéséről szóló bizonyítványt az előbbi bekezdésben említett igazolás céljába utólago­san kiállítani s az ilyen utólagos bizonyítvá­nyok kiállításának egyéb módozatait a vallás-és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszter­rel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 52. A választójog szempontjából figyelembe veendő adóösszegekre nézve az adófőkönyv, il­letőleg az ideiglenesen adómentes föld- és ház­birtok tekintetében az adókivetési lajstrom irányadó. A választó az adóösszeget adóköny­vecskével vagy más közokirattal igazolhatja. 3

Next