Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)
1913-02-07 / 33. szám
török csapat állott. Csata fejlődött ki, amely estig tartott és amely a mi győzelmünkkel végződött. A sötétség beálltával csapataink az előzetes parancs értelmében Bulakr községig vonultak vissza, anélkül, hogy az ellenség üldözhette volna őket. Egy másik ellenséges csapat a Márvány-tenger mentén nyomult előre és elfoglalt egy kis községet, amelyet csak néhány csendőr védelmezett. Az ellenség Kamillo községen túl nem tudott előnyomulni. (Konstantinápoly, február 6.) Gallipolinál kedden reggel kisebb előcsatározások voltak. Itt a szerb és bolgár lovasság lépett akcióba. Mind a két részen nagy veszteségek voltak és a csatát elkeseredetten vívták délig. Gallipolinál döntő ütközet lesz és pedig a siker minden reményével, mert ott vannak az ázsiai elite-csapatok és a kurd lovasok. A csataldzsai ütközet. (Konstantinápoly, február 6.) Izzed basa tudatta a nagyvezírrel, hogy Csataldzsánál az előőrsök vonalán összeütközés volt, a bolgárok kezdték a tüzelést, de rögtön azután visszavonultak. Ez nyilván csel volt, hogy a török csatárláncot előrecsalják a mocsaras területre. Török győzelem. (Szaloniki, február 6.) Megerősítik azt a hírt, hogy Dsavid és Kara Szaid basák csapatai visszafoglalták Koricát. Érdekes, hogy annak idején Kara Szaid basa Kasztoriából Dsavid basa pedig Koricából Janina felé vonultak vissza, de a parancsnok nem engedte be őket azzal az indokolással, hogy kevés az élelmiszerük. Erre mind a két tábornok Beratba vonult vissza, ahol friss erőt gyűjtve, támadólag léphettek föl. Atörök Hadsereg veszedelemben. (Berlin, február 6.) A „Lokalanzeiger"-nek jelentik a bolgár főhadiszálláson ma délután 1 óra 20 perckor föladott táviratban. A bolgárok Kavak megszállása után elfoglalták Sarköst és a Bulajri erődökig nyomultak előre, úgy, hogy a Gallipoli-félszigeten levő török haderő el van vágva a csz talfiziai vonaltól és a fővárostól is. Ha hitelesek azok a jelentések, amelyek a bolgár táborból a Gallipoli-félszigeten elért sikerekről szólnak, akkor a hadjárat már nem tarthat sokáig és olyan fordulatot fog venni, amilyent a bolgárok még legvérmesebb álmaikban sem várhattak. Könynyen megtörténhetik, hogy a görög flotta hirtelen átkel a Dardanellákon és megjelenik Konstantinápoly előtt, ezzel aztán atengerszoros ügye meglepő fordulattal akuttá válik és olyan helyzet áll elő, amely a nagyhatalmakat is közelről érdekli. Gallipoliban végzetes lett a török sereg helyzete. Az ottani török erődök csak a tenger felé képesek védekezni, de nem a szárazföldi oldalon és ha a görög flotta idejében a félsziget előtt lesz, akkor a török szárazföldi sereggel hamarosan végezhet a bolgár sereg. Mihelyt a bolgárok elfoglalják Bulasz erődeit, ami az eddigiek után nagyon valószínű, akkor a Dardanellák erődei komoly veszedelemben forognak a szárazföld felől, mert teljesen ki vannak szolgáltatva a védtelen ostromnak és a szárazföldi támadás lehetővé fogja tenni a görög flottának, hogy bejuthasson a Dardanellákba egészen Konstantinápolyig. Nagyon kérdéses, vájjon Enverbejnek sikerül-e 20.000 emberével Csataldzsától nyugatra föltartóztatnia a bolgárok előnyomulását és ezzel megakadályozni a török sereg teljes pusztulását. Londonba is a bolgárok győzelméről érkeztek hírek, de olyan ellentmondók, hogy ott kétkedéssel fogadják, míg megerősítést nem nyernek. Az az egy bizonyos, hogy a bolgárok mielőtt visszavonultak Csataldzsától, fölgyújtották a helységet és az porrá égett és az is kétségtelen, hogy a török hadvezetés Csataldzsánál céltalannak tart minden támadást, tehát csak a védelemre szorítkozik. Enver bej haditerve. (London, február 6.) Konstantinápolyból jelenti a „Daily Mail" tudósítója. Enver bey vakmerő tervet eszelt ki. A bolgár harcvonaltól nyugatra Csataldzsa előtt, Rodostó környékén egy török hadtestet akar partraszállítani, hogy hátba támadja az ellenséget. Tegnap a Márvány-tenger ázsiai partján levő Iszmedben volt Enver bey, ahol 20.000 főnyi török katonaság táboroz. Hajók bőven vannak a Márvány-tengeren és Enver bey néhány hadihajót küldött Rodostó felé, hogy távolítsák el a robbanó aknákat, mert valószínű, hogy a bolgárok számítanak erre a támadásra és aknákat sülyesztettek el. Ildzong a török hadsereg. (Frankfurt, február 6.) Konstantinápolyból táviratozzák a „Frankfurter Zeitung"nak. A csataldzsai sereg tisztikarában nagy az elkeseredés a kormány ellen, mert Drinápolynak éppen azt a részét akarja átengedni az ellenségnek, amelyben az erődök vannak. Azzal fenyegetődzik a tisztikar, hogy ha a kormány ilyen szégyenletes békét köt, akkor a hadsereg megtagadja az engedelmességet és folytatni fogja a hadjáratot. * A válságos Balkán, Konstantinápoly nyugodt. (Konstantinápoly, február 6.) A nagykövetek a külföldi állampolgárok biztossága érdekében teendő intézkedésekről tanácskoztak. Szó van arról, hogy a hadihajók ismét tengerészcsapatokat szándékoznak Peruban partra tenni, noha az a jelentés, amelyet a város katonai parancsnoka a nagykövetek elé terjesztett, teljesen megnyugtatta a diplomáciai képviselőket. Itt senki sem hisz annak lehetőségében, hogy az ellenség bevonul a fővárosba. Béketárgyalások Szófiában. (Konstantinápoly, február 6.) A béketárgyalás két-három nap múlva újra megkezdődik és pedig ezúttal Szófiában. (Páris, február 6.) A „Newyork Herald" konstantinápolyi tudósítója jelenti, hogy jó forrásból szerzett értesülései szerint a legrövidebb idő múlva, de még ezen a héten megkezdődnek a béketárgyalások és pedig most Szófiában. (London, február 6.) Konstantinápolyból táviratozza a „Daily Express" tudósítója. Általában beszélik, hogy Mahmud Sefket basa azért utazott Csataldzsába, mert tárgyalni akar a békeföltételekről Szavov bolgár fővezérrel. A bolgárok békeföltétele. (Bécs, február 6.) A bolgár kormány azt az ajánlatot tette a portának, hogy beleegyezik abba, hogy Drinápolyban mohamedán mufti legyen önálló hatáskörrel minden vallási ügyben. Úgy látszik azonban, hogy most már Konstantinápolyban nem elégednek meg ennyivel. A háború tehát tovább folyik már azért is, mert a bolgárok minden áron a Márványtengerig akarják kitolni Nagybulgária határait, sőt hadikárpótlást is követelnek, bár ennek a hatalmak, mindenekelőtt Franciaország, határozottan ellene vannak. Megállapodás Bulgária ellen. (Bécs, február 6.) Egyes szerb lapok szerint Venizelosz belgrádi tartózkodása azért fontos, mert alkalmat szolgáltatott arra, hogy a két állam megállapodást kössön Bulgária túlzott követeléseivel szemben követendő eljárásokra vonatkozóan. Itteni diplomáciai körökben valószínűnek tartják ezt az elhidegülést és féltékenykedést, de azt hiszik, hogy ennek csak később, a béke megkötése után lesznek látható következményei, mert ma még nagyon is egymásra vannak utalva a szövetséges államok. (Belgrád, február 6.) Venizelosz és Pasics tegnapi tanácskozása egy óránál tovább tartott. A tanácskozáson csak arról volt szó, hogy a Törökországot illető kérdésekben a balkáni szövetség hogyan viselkedjék. Ebben a kérdésben teljes megegyezés jött létre. Szerbgörög egyezségről nem volt szó. Venizelosz ezután a szerb hadügyminiszternél tett rövid látogatást. A románok nem féltékenyek Muhadridra. (Bukarest, február 6.) A kamara mai ülésén Miklescu képviselő kérdést intézett a miniszterelnökhöz, hogy igaz-e a lapoknak az a híre, hogy Románia lemondott Szilisztriára való igényéről. Maiorescu miniszterelnök kijelentette, hogy az egész hitből egy szó sem igaz, senki sincs fölhatalmazva arra, hogy Szilisztriáról lemondjon. Visszautasította a miniszterelnök az ellenzéki lapoknak azt az állítását is, hogy a király más politikát követ, mint a kormány. A bolgárokkal szemben való irigység vagy féltékenykedés, úgymond, nem volna méltó Romániához. Take Ionescu miniszter is fölszólalt, kijelentve, hogy csodálja a bolgárok egységét és nemzeti öntudatát a románoknak, úgymond, nem szabad a bolgárokkal szemben féltékenységet tanúsítani. A kamara mindkét nyilatkozatot nagy tetszéssel fogadta. Pénz kell (Konstantinápoly, február 6.) A kormány a legelőkelőbb kereskedőket ma estére meghívta a kereskedelmi kamarába, hogy az egy millió font kincstári jegy elhelyezéséről tanácskozzanak. A nemzeti bizottság felhívása következtében az indiai mohamedánok előlegül ezerháromszáz fontot küldtek s táviratban arról biztosították a nagyvezírt, hogy az Izlám szövetség bízik a török kormányban s egyetértésre inti a törököket Élelmiszert száultunk a szövetségeseknek. (Fiume, február 6.) A balkáni hadviselő felek hadseregük élelmiszereit és a takarmányszükségletet nagyrészben Magyarországon szerzik be, ami különösen a fiumei kikötőnek keletre irányuló forgalmában figyelhető meg. Két hónap óta igen gyakran szállítottak élelmiszert és takarmányt a Balkánra, főleg Dedeagacs kikötőjébe. Tegnap a „Theodorosz" és „Maria" nevü görög gőzösök vittek nagyobb mennyiségű takarmányt Dedeagacsba, míg az „Aghios Spiridicae" nevű görög gőzös Mediába indult hasonló szállítmánnyal. 110 NÉPSZAVA 1913 február 8. KÜLFÖLD * * * A japán politikai válság. A japán parlament szétkergetéséről és a japán kormány elleni bizalmatlansági szavazatról Tokióból a következő részleteket jelentik : Az országgyűlés elnapolását, amely nagy izgatottságot keltett a nép körében, már a kormány ellen irányuló bizalmatlansági indítvány szavazása előtt bejelentették. Kacsura herceg miniszterelnök beszédet mondott és kifejtette, hogy Nagy-Britanniával a szövetség megszilárdult és utalt az Oroszországgal és Franciaországgal létrejött egyezmény kielégítő határára. A Sajonyi-párt vezetője ezután bizalmatlansági indítványt adott be és heves szavakban jelentette ki, hogy Kacsura herceget személyisége és múltja alkalmatlanná teszi az alkotmányos miniszterelnöki állásra. Kacsura válasza után Simada emelkedett szólásra, aki a Sajonji-pártból kilépett volt és Kacsura új pártjához csatlakozott. Mielőtt azonban még a szónoki emelvényre ért volna, Kacsura fölolvasta az elnapoló kéziratot A képviselők rendkívül izgatottan hagyták el a tanácskozó termet. A parlament előtt összegyűlt néptömeg a Szaijukai-pártot éltetve, megtámadta azokat a képviselőket akik kiléptek a pártból. Több képviselőt kihúztak a kocsijából és a csatornába akarták őket dobni. A walesi kulturharc. Londonból jelentik: Az alsóház elfogadta a walesi egyháznak az államtól való elválasztására vonatkozó törvényt harmadik olvasásban is 347 szavazattal 240 ellenében. A törvényt azonnal átküldik a felsőháznak, amely bizonyára elveti.