Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)

1913-03-12 / 61. szám

1913 március 12. NÉPSZAVA rendőrkapitány gyű­lésbetiltó végzése dlen szólott Az elutasító határozat nagyon gon­dos természetűnek mutatja az alispánt A határozat indokolása ugyanis kimondja, hogy jól tette a főkapitány, ha betiltotta a gyűlést mert. A munkásság érdekéből sem célszerű­ a nép­gyűlésnek estéli órában korcsmában való tar­tása, mert ez alkalmat nyújt a munkásságnak az éjjeli órákba benyúló mulatozására és fölöe­leges költekezésre, ami pedig nemcsak az ille­tőknek anyagi helyzetére, hanem a másnapi munkaképességére és teljesítésére hátrányos befolyással van. Miután pedig a hatóságnak feladatát képezi az egyesek anyagi és erkölcsi kárát előidéző alkalmak elhárítása, azért a munkásság érdekéből nem volt a bejelentés tudomásul vehető. Az alispán úr nagyon vigyáz a munkás­ság egészségére, pénzére, munkaképessé­gére, pedig erre a gondoskodásra most senki sem kérte. Azt azonban nem hajlandó tűrni, hogy a munkásság vigyázzon arra, amivel közvetve összefügg keresetének, munkaké­­­pességének kérdése is: a jogaira! Visszaélés. Hajdúszoboszlón megjelenik egy „Független Hajdúság" círű újság, amely Justh Jánost nevezi lapja élén főszerkesztő­nek. Minthogy kötve hisszük azt hogy Justh Gyula fiának köze volna ehhez a laphoz, vagy pláne szerkesztené, ezen az úton hívjuk föl a figyelmét egy közleményre, amely ebben a lapban megjelent Biztosra vesszük, hogy ha Justh János elolvassa ezt a bornirt és a rossz­akaratú hirc­skét választást enged a lap tény­leges szerkesztője számára, vagy nem szidal­mazza ezentúl ilyen bornirt és rosszakaratú módon azokat akikkel közös küzdelmet foly­tat vagy pedig leveszi annak a nevét a lapról, akit most a főszerkesztő-cégérként szerepeltet. A cikk szövege ez : A hajdúszoboszlói járás hat községe közül Nádudvar kivételével, úgy a gazdák, mint a munkások már megkötötték az aratási szerző­déseket. Nádudvar községben az ottani mun­kások, a szocialisták izgatása folytán, egy sem kötött szerződést A nádudvariak csak most­ kezdtek eszmélni, hogy őket mily lelketlenül félrevezették és kijátszották s hogy kenyér nélkül fognak maradni, mert is küldöttségileg fölkérték Ercsey Gyula főszolgabírót aki a szegény munkásnép sorsát a szivén viseli, hogy segítene rajtuk s egyúttal meghívták őt, hogy a legközelebb gyűlésükön vegyen részt s fejtse ki s magyarázza meg a munkásnépnek, hogy ne higgjen a népámítóknak. Ercsey Gyula járási főszolgabíró a küldöttségnek megígérte, hogy a gyűlésükön a legnagyobb örömmel résztvesz s minden lehetőt elkövet, hogy a nád­udvari nép baján és sorsán segítsen. Remél­hető, hogy sikerülni fog a járási főszolgabíró­nak a bajok orvoslása. Választójog nélül em­cs béke. *: Határozott az ellenzék. Nincs béke se a parlamentben, se künn az országban, amig egy tisztességes választó­jog a pokolba nem sülyeszti Tisza választó­törvényét. Ebben a mondatban foglalható össze az ellenzéki intéző bizottság keddi ülé­sének határozata. Nyugtalanság lesz, harc lesz minden eszközzel, a mungóbanda nem fog megpihenni álbabérain, mert minden pillanatban leselkedni fog rá a lehetőség, hogy panamázó rendszerével együtt pusz­tulni fog. Az intéző bizottság három órás tanácskozás után határozott így és határo­zatát becsülettel, erővel, az utolsó konzek­venciáig végre fogja hajtani. A tanácskozás délelőtt tizenegy órakor kezdődött és részt­vettek benne Justh Gyula, Apponyi Albert gróf, Kossuth Ferenc, Zichy Aladár gróf, Vázsonyi Vilmos, Désy Zoltán, Mezőssy Béla, Tóth János, Holló Lajos, Bakonyi Samu, Molnár János, Szentiványi Árpád, Sághy Gyula, Szmrecsányi György, Zboray Miklós, Zlinszky István és Lovászy Márton. Andrássyt családi gyásza akadályozta a megjelenésben. Két órakor ért­­véget az ülés, amelyen egyhangúlag elfogadták a Justh Gyula álláspontját, hogy a végletekig menő kemény harcot kel indítani a kormány és rendszere c&c* — az általános választó­jogért. Ez az álásfoglalás a következő hivatalos jelentésben fejeződik ki: "Az intéző bizottság egyhangúlag ki­mondta, hogy a kormány választójogi ja­vaslata ellen, ozon esetre is, ha aj tör­vénnyé válnék, tovább fogja folytatni a harcot teljes erejével és nem fog ahhoz hozzájárulni, hogy rendes parlamenti vi­szonyok jöjjenek létre anélkül, hogy a képviselőház által elfogadott választójogi törvényjavaslat az útból eltakaríttassék és olyan választói reform alkottassék meg, amely megfelel a demokratikus fejlődés ama minimumának, amely a szövetkezett ellenzék tervezetében foglaltatik. Az agi­tációt ennek a célnak elérése érdekében a szövetkezett ellenzék a szociáldemokrata párttal karöltve és a demokratikus vá­lasztójog minden hívével együtt folytatja. A házszabályok módosítására vonatkozó­lag az intéző bizottság megállapította, hogy a kormány tervezete minden tekin­tetben parlamentáris lehetetlenségeket tartalmaz. Megbeszélés történt a szövet­kezett ellenzéki pártoknak ezzel szemben követendő magatartására nézve is. Végül az intéző bizottság összehívta a szövetke­zett ellenzék minden tagját a szerdán este hét órakor a Justh-párt közhelyiségében tartandó közös értekezletre. A választójogért a legélesebb harc folyik tovább, ami pedig a parlamenti szájkosár elleni küzdelmet illeti, arra nézve szerdán határoz az ellenzéki pártoknak közös érte­kezlete. A képviselőházban csütörtökön ve­szik tárgyalás alá a mungók a házszabály­módosító javaslatokat, csütörtökön tehát az ellenzék ott lesz a képviselőházban. Ott lesz minden tagjával , és ebből a mungótábor mindent megérthet. A Liga aj akció előtt. A Választójog Országos Szövetségének vég­rehajtó bizottsága kedden este az Országos Re­formklubban ülést tartott Justh Gyula elnök­lete alatt Az ülésen megjelentek: Vázsonyi Vilmos, Bakonyi Samu, Bródy Ernő, Székely Aladár, Pető Sándor országgyűlési képviselők, Kernstock Károly, Jászi Oszkár alelnökök, Garami Ernő és Kunfi Zsigmond elvtársak a szociáldemokrata párt vezetőségéből és a vég­rehajtó bizottság tagjai majdnem teljes szám­ban. Az értekezletet Justh Gyula elnök hosz­szantartó meleg ováció után nyitotta meg és a jegyzőkönyv vezetésére Rácz Gyula dr.-t kérte föl Justh Gyula, ezután a következőkben fejtette ki az ülés célját: — Azért hívtam össze a­­ Választójog Orszá­gos Szövetségének végrehajtó bizottságát hogy a parlamentben lefolyt eseményekre tekintet­tel állást foglaljunk egyfelől, másfelől megbe­széljük a legközelebbi teendőket Sürgős szük­ség volt a végrehajtó bizottság összehívására már csak azért is, hogy minden félreértés, min­den félremagyarázás és minden ékverési kísér­let egyszers mindenkorra meghiúsíttassék a mi állásfoglalásunk által. (Zajos helyeslés.) Erős hitem és meggyőződésem ugyanis tisztelt bará­taim, hogy a reakció, a mai korrupt rendezet, a panamisták uralma csak akkor lesz­ meghosz­szabbítva, ha az egyetértés megszűnik azok között akik a demokratikus választójogért őszintén, igazán lelkesednek és küzdenek. (Za­jos tetszés.) Ha mi egyetértőn, elszántan, ki­tartóan folytatjuk küzdelmünket, akkor nem maradhat el hosszú időre a teljes győzelem, akkor meg fog tisztulni közéletünk poshadt atmoszférája és be fog következni egy idő­pént amikor az igazságr uralma diadalmas­kodni fog mindenek fölött !Fölkiáltások: Él­jen Justh Gyula! Zajos taps.) Ezzel meg fog­juk teremteni azt a sziklaszilárd alapot, ame­lyen kiépíthetjük a szabad, a demokratikus, a mindenek fölött boldog, dicső, nagy új Ma­gyarországot. (Zajos taps.) Éppen azért arra kérek mindenkit hogy rekriminációkba ne bo­csátkozzunk, arra kérek mindenkit hogy egy­általában ne kritizáljuk azokat a dolgokat amelyek megtörténtek a legközelebbi időben, annál kevésbé tegyük ezt mert az illetők jó­hiszeműségéről meglehetünk mindannyian győződve és mert magára az elvre nézve sem­miféle nézeteltérés közöttünk nem volt nincsen és nem is lesz, már pedig magát a taktikai kérdést a vezetőkre kell bízni, reájuk kell bízni, hogy a taktika tekintetében esetről -esetre mit tartanak jónak és hasznosnak. (Élénk­helyeslés.) Én a magam részéről a következő indítvány­­nyal vagyok bátor előállani. Mondja ki a Választójog Országos Szö­vetsége, hogy munkáját befejezettnek nem tekinti, hogy nem nyugszik, amíg a csonka képviselőház által megalkotott jogfosztó és országszerte, sőt a külföldön is közmegbot­ránkozást okozó választójogi javaslat a ha­ladás útjából el nem távolíttatik ; hogy az általános, egyenlő és titkos vá­lasztójog megvalósítása érdekében és a szé­gyenteljes munkapárti javaslat ellen az agi­tációt fokozott energiával, kíméletlenül, min­den rendelkezésre álló eszközzel folytatni fogja; hogy az együttérzés föltétlen egyetértés dokumentálása céljából folyó évi március 16-án, vasárnap, mindazon pártokkal és egyénekkel, akik az általános, egyenlő és tit­kos választójog őszinte hívei, közösen a fő­városban egy országos jellegű népgyűlést, rendez. (Zajos helyeslés.) Be kell még jelentenem, hogy a szövetke­zett ellenzék intéző bizottsága mai ülésében elhatározta, hogy a 16-iki népgyűlés megtar­tását föltétlenül szükségesnek tartja, és kész a népgyűlés rendezésében részt venni. (Zajos él­jenzés.) Azt is tudomására kell hozn­om a tisz­telt gyűlésnek, hogy a szövetkezett ellenzék intéző bizottsága mai ülésében az­t is elhatá­rozta egyhangúlag, hogy a kormány választó­jogi javaslata ellen, az esetre, ha új törvénnyé válnék, tovább folytatja a harcot teljes erő­vel. Nem járul hozzá, hogy rendes parlamenti viszonyok jöjjenek létre anélkül, hogy a kép­viselőház által elfogadott választójogi tör­vényjavaslat az útból eltakaríttatnék és olyan választójogi javaslatot nem alkottunk, amely megfelel a demokratikus fejlődés ama mini­mális követelésének, amely a szövetkezett el­lenzék választójogi tervezetében foglaltatik. Az agitációt a szövetkezett ellenzék a szociál­demokrata párttal és a demokratikus választó­jog minden hívével tovább folytatja. (Zajos éljenzés és taps.) A végrehajtó bizottság egyhangúlag elfo­gadta az elnök indítványát és a szövetkezett ellenzéki pártokkal, a Demokrata­ Körrel és a szociáldemokrata párttal együttesen rende­zendő gyűlés előkészítésére szűkebb bizottságot küldött ki. Az ülés bezárása előtt Vázsonyi Vilmos üdvözölte Justh Gyulát zajos ováció közben. Mindnyájan adjunk örömünknek ki­fejezést — mondotta Vázsonyi —, hogy a Liga elnöke, Justh Gyula körünkben újra megje­lent és hogy helyreállott az ő egészsége, amely nem is személyesen csak az övé, hanem mind­nyájunké, az országé és azé a szent ügyé, ame­lyet képvisel. Azzal, hogy ő sorainkban megje­lent magával buzdító megjelenésével is új erőt és lelkesedést öntött belénk. Vázsonyi meleg szavai után fölharsant az éljenzés és sokáig zúgott a taps, amelynek csi­lapultával Justh Gyula mélyen meghatva kö­szönte meg a meleg ünneplést Ezzel a gyűlés Justh Gyula és Vázsonyi Vilmos mellett ren­dezett tüntető meleg ovációval véget ért Erdély Sándor exminiszter. Idősb Erdély Sándor volt igazságügyi mi­niszter nem a legrokonszenvesebb múlttal tá­madt föl a szabadelvűpárt halottaiból a mun­kapárt kebelében. Valamikor nagyon meg akarta nyirbálni a sajtószabadságot, de kény­telen volt beadni a derekát és azóta mindig akar valamit, hogy aztán hódolhasson furcsa szenvedélyének és állandóan beadja a dere­kát Ilyen derékbeadásoknak a sorozatát je­gyezheti föl majd róla a történelem, ha egy alázatos derékbeadással be tudja majd ma­gát hízelegni a történelemnek is. Irtózott a parlamenti erőszaktól — és résztvett június 4-ikében; volt több nyilatkozata a tisztessé­ges választójog mellett —­ és megszavazta Tisza választójogát; most arról nyilatkozik, hogy a házszabály-módosítás tárgyalására nem találja alkalmasnak az időt — egész bi­zonyos, hogy meg fogja szavazni a szájkosár­javaslatot , as, aki mindig ugrál, hangosko­dik, hogy aztán boldogan elszenderülhessen. Ő az, aki nyilatkozatában most nem tartja alkalmasnak a szájkosár tárgyalását és n agyondicséri Tisza javaslatát Aki mindig úgy, viselkedett, hogy­ tőle várták elsőnek a 3

Next