Népszava, 1913. március (41. évfolyam, 52–76. sz.)
1913-03-01 / 52. szám
1913 március 1. NÉPSZAVA A bejelentett mennyiség azonban nem felelt meg a valódi mennyiségnek. Nem igaz, amit kereskedői körökben beszélnek, tudniillik, hogy kétszer annyit szállít a Beszerzési, mint amennyi után fizet. Négyszáznegyvenöt esetben győződtem meg arról, hogy a társaság ötször, nyolcszor, sőt tizenegyszer annyit szállított, mint amennyi után fizetett. Szállított 52 kilót és fizetett 2 kilóért, szállított 41 kilót és fizetett 3 kilóért és így tovább. A Máv igazgatósága tudta azt akkor is, amikor a kedvezményt megadta, hogy ez az államkincstár megkárosítása, de az államvasutak hivatalnokai szintén minden esetben látták a súlykülönbségeket és jelentették is. Előttem van a magyar királyi államvasutak jobbparti üzletvezetőségének 47.528/111. 911. számú aktája, amelyben utasítja tíz állomását, hogy ha több súlyt is találnak állandóan, mint amennyiért a Beszerzési fizet, hagyják figyelmen kívül. Az államvasutak tehát bűntársul szegődött Rajner Béla, a nemzeti munkapárt titkárának szédelgéseihez, mert neki nyomban kötelessége lett volna a kedvezményt, amely titkos kedvezmény volt — beleütközvén egyenesen a nemzetközi berni egyezménybe is — megvonni. Ha a magyar királyi államvasutak igazgatósága beérte volna azzal, hogy a helyi forgalmában engedélyezi az Általános beszerzési társaságnak az átlagsúlyokat, akkor csupán a magyar államkincstár tudatos megkárosításában volna bűnös. Az államvasutak azonban tovább ment Csak Lukács László barátjai zsebének a hasznára. Megkárosított tudva idegen vasutakat. Erről is van akta, még pedig egész sereg.. Itt van mindenekelőtt a Máv. igazgatósá- gának 104.755/912. és a 180.319/912. számú két aktája. Kitűnik ezekből, hogy a magyar királyi államvasutak az átlagsúly kedvezményét titokban tartották, arról más vasutakat nem értesítettek, ennek dacára azonban idegen vasutak vonalaira odacsempészték rendszeresen és állandóan az Általános beszerzési társaság által föladott, de ki nem fizetett hírlapcsomagokat és a mit sem sejtő vasút meglopásával szállíttatták azokat. Kitűnik ezekből az aktákból, hogy az idegen vasutak vették észre a csalást, megállapítván, hogy gyorsvonataikon oly küldemények szállíttatnak, amelyek mérlegelési bélyegzővel ellátva nincsenek, ellenben a fuvarlevelekben az Általános beszerzési által bejegyzett súlybevallások hamisak. Az állomásaik több száz esetben találtak a csomagokban három, usque tízszer annyi árut, mint amennyiért az Általános beszerzési társaság a Máv.-nak fizetett, vagyis amennyit végeredményben a leszámolás után ők megkaptak. Kitűnik az aktákból, hogy idegen társaságok felelősségre vonták a magyar királyi államvasutakat és ekkor a Máv. nem tudott mentségére egy szót sem fölhozni, ellenben megküldte a titkos átlagsúly-aktát, azzal az alázatos megjegyzéssel, hogy az idegen vasutak, ha tetszik, csak szedjék be a pótdíjakat, vagyis magyarul, fizettessenek az Általános beszerzésivel annyit, amennyit annak kötelessége fizetni, ő, az államvasút, ezentúl is kegyesen lemond erről a jövedelemről. Szóval, ott vagyunk, hogy a magyar királyi államvasutakat az igazgatóság úgy kezeli, mintha az az ő saját tulajdona volna és nem néhány millió adófizető polgár zsebéből ajándékozná oda a pénzt Lukács László barátjainak. Kitűnik az aktákból az is, hogy a magyar királyi államvasutak olyan idegen társaságot is megkárosított, amelynek főrészvényese éppen az uralkodóház. A csalások és lopások bizonyítására akták, levelek halmazát ajánlja föl Hampel, akinek azonban természetesen épp úgy nem lesz módjában a bíróság előtt való bizonyítás, mint ahogy Désynek sem volt Kénytelen tehát az ország a bizonyítás lehetősége hijján egyszerűen ténynek elfogadni azt az állítást is, hogy Lukács egy csalóbanda élén a Máv megkárosításával is fosztogatta az államkincstárt és becsapott idegen vasutakat is. * * * Boda vállalja a felelősséget. Pártunk vezetőségének megbízásából Buchinger Manó és Farkas István elvtársak megjelentek pénteken délelőtt Budapest főkapitányánál és bejelentették neki, hogy pártunk vezetőségének szándéka a tömegsztrájk békés jellegének mindenáron való megőrzése. Minthogy azonban a békés jelleg fentartására nélkülözhetetlen föltétel az, hogy a vezetőség állandóan szabadon érintkezhessék a sztrájkolók tömegeivel, hogy állandóan ellenőrizhesse a sztrájk folyamatát, a tömegek hangulatát, s hogy a tömegek maguk is ellenőrizhessék önmagukat, ebből a célból nélkülözhetetlen feltételnek tartja a gyülekezési jog szabad gyakorlását. Egyszersmind bejelenti, hogy a sztrájk első napján tüntető fölvonulást, második napján pedig a város különböző terein több népgyűlést akar rendezni, amiknek békés lefolyásáért a garanciát vállalja. Boda Dezső erre a bejelentésre azt felelte, hogy örvend ugyan annak, ha a pártvezetőség békés lefolyásúnak tervezi a sztrájkot, de hangsúlyozva leghatározottabban kell kijelentenie, hogy a sztrájk esetére teendő rendelkezéseinek alfája (legelseje) az, hogy semminemű fölvonulást, gyülekezést, csoportosulást meg nem tilt. Elvtársaink erre példátlannak minősítették a főkapitány eljárását és hivatkoztak arra, hogy a nagy svéd és belga tömegsztrájkoknál a gyülekezés szabadsága érintetlen maradt és éppen ez volt a biztosítéka a munkásság békés magatartásának. Gyülekezési szabadság nélkül pártunk vezetősége sem vállalhat semmiféle irányban garanciát. Boda erre kijelentette, hogy ő vállalja a felelősséget mindenért a kormánnyal és a polgárokkal szemben is. Hogy a kormánynyal szemben könnyen vállalhatja, azt elhisszük, a vérebek nem szoktak verést kapni a gazdájuktól, ha kíméletlenül hajtják végre a parancsokat. Ellenben a polgárság jól teszi, ha megjegyzi magának: a történendőkért Boda Dezső vele szemben is vállalta a teljes felelősséget. Nők és antialkoholisták küldtek a parlament elnökségéhez választójogi beadványokat Az erdélyi szász nők memoranduma választójogot kíván az önálló keresettel bíró értelmiségi nőknek, a vagyoni cenzust elérő nőknek és az értelmi cenzust meghaladó hitveseknek és anyáknak. Ez a kívánság teljesen megegyezik Lukácsnak azzal az elejtett tervével, hogy a választók közé, a reformjavaslat intenciói ellenére, véletlenül mégis bekerülhető vagyontalan férfiak választójogát a vagyonos nők választójogával duplán, triplán ellensúlyozza. Az antialkoholisták beadványa annak a kimondását kéri, hogy a választás előtti napon csukják be és a választás utánig tartsák zárva a korcsmákat A józan választásokat sürgető naiv antialkoholisták nehezen fognak célt érni: a Tisza-bandának lerészegített és nem tisztán látó választókra van szüksége. A duplán betiltott népgyűlés. Trencsénben pártunk, a függetlenségi párt és a nemzetiségi párt közös bejelentést intéztek a főkapitányhoz, mert gyűlést akartak tartani a választói reform dolgában. Az előadók között a függetlenségi párt és pártunk szónokain kívül Hodzsa Milán és Ivánka Mihály is szerepeltek. A kapitány erre következő indokolással tiltotta be a gyűlést. Arra való tekintettel, hogy a bejelentők és főleg a bejelentett előadók között oly egyének is szerepelnek, akik a magyar állam ellen irányuló nemzetiségi izgatást következetesen és rendszeresen űzik, a bejelentés tudomásul vehető nem volt annál kevésbé, mert a bel- és külpolitikai helyzet és az állam érdeke megkívánja, hogy a békesség feltételei a leggondosabban megőriztessenek és hogy nemzetiségi izgatásokra mód ne nyújtassék. A nemzetiségi párt nem akarta magára venni azt az ódiumot, hogy a gyűlésen való résztvétele miatt elkobozzák az egész trencséni ellenzék gyülekezési jogát, tehát visszalépett. A függetlenségi párt és pártunk erre új gyűlést jelentett be, amelyből már világosan kitűnt, hogy a gyűlés csak ez a két párt gyűlése lesz s nemzetiségi szónokok nem vesznek részt rajta. A főkapitánynak azonban nagyon megtetszett az első ürügye s teljes rosszhiszeműséggel a következő megokolási végzést adta ki. Minthogy az ország egyes helyein a föntemlitett ügyekkel foglalkozott népgyűlések oly irányú izgatásokra használtattak föl, amelyek az állam érdekeibe ütköznek és komoly rendzavarásokkal jártak, a bejelentés tudomásul vehető nem volt annál kevésbé, mert a bejelentőknek folyó hó 18-án tett bejelentéséből világos, hogy folyó hó 23-án oly egyének is óhajtanak részt venni a népgyűlésen, akik a magyar állam ellen irányuló nemzetiségi izgatást következetesen űzik. Ily egyéneknek módot nyújtani arra, hogy a népgyűlésen való megjelenésükkel és ismert, viselkedésükkel a kormány választójogi tervezete és az adóreform tárgyalásának leple alatt a nemzetiségek közötti békét zavarják, a rendőrhatóságnak nemcsak feladatát nem képezi, hanem egyenes kötelessége ily alkalmas megakadályozása. Ebből a második végzésből kitűnik, hogy a trencséni kapitány urnak esze ágában sincsen a nemzetiségi veszedelemtől óvni a magyar államot hanem inkább a kormányt akarja megmenteni attól, hogy Trencsén vármegyében, amelynek közgyűlése elsőnek szállított bizalmat, szintén kiderüljön, hogy a megyei uraknak határozata ellenkezik a közvéleménnyel. A gyűlést bejelentő kérvény nemzetiségi aláírói becsületsértés és rágalmazás miatt feljelentést tettek a főkapitány ellen. A vasárnapi népgyűlések. Március hó 2-án, vasárnap, a Választójog Országos Szövetsége a következő helyeken rendez a kormány választójoga ellen népgyűléseket: Zomborban, ahol a ligát Jászi Oszkár képviseli. Jászberényben, ahol a szövetség nevében Czóbel Ernő beszél- A Szolnokon tartandó gyűlésen Fényes Samu dr. szólal föl. Győrött Maléter látván képviseli a ligát Nagytétényben Aradi Viktor jelenik meg a választójogi szövetség részéről. Az alagi gyűlésen Kepes Ernő képviseli a szövetséget. Mindezen gyűléseken a Választójog" Országos Szövetségén kivit részt"Tigis függetlenségi párt és a szociáldemokrata stártj. is. A népgyűléseken az általános választójogon kívül a tömegsztrájkkal is foglalkoznak. ii Mipii Wiit'ii Wit' OTaBaa HKgff 3 Kedden vagy szerdán választójogos napirend? [* Mangóértekezlet a Házban. A mingók, vagy hatvanan, pénteken is elég korán gyűltek össze a képviselőház folyosóján. Nagy hejehujával üdvözölték Jankovich minisztert, aki kezében az ipolysági mandátummal jött közéjük, de el is szontyolodtak mindjárt, mert arra kellett gondolniok, hogy a Ferencvárost meg elvesztették. Az örömeiket mindig megzavarja valami kellemetlenség, mert az ő örömük a legborzasztóbb öröm. Mindig azt kell várniok, mikor borul be fölöttük az ég vagy a derült égből mikor csap le rájuk örömüknek gyilkos villámcsapása. Érzik a bizonytalanságot és érzik gallérjukon a hatalmas kezet, amely egy lendítéssel kivághatja őket abból a híres nyeregből. Xeki irigylésreméltó az ő örömük egy cseppet sem. Ez A választójog füfi választójogos napirend ! Ez az ügy dominál a munkók folyosói diskurzusában. Nem az a kérdés számukra, hogy lehet-e jobbá tenni ezt a hitvány javaslatot, mert tudják, hogy Tisza parancsa megfelebbezhetetlen és maradnia kell olya® nyomorúságosnak, amilyen, hanem az a kérdés izgatja őket, hogy mikor került rá a sor ? Azt már tudják, hogy hétfőn nem, mert a közlegelőkről szóló javaslat tárgyalása kihúzódik szombatra, a tanítói javaslatokkal és az adótörvények visszaszívásával pedig még egy munkóház se igen végezhet egy nap alatt. Hétfőn és kedden tehát még nem igen kerülhet sor a választójogra.