Népszava, 1913. július (41. évfolyam, 153–178. sz.)

1913-07-31 / 178. szám

1913 jú­ius 31. NÉPSZAVA egyik belső barátja vállalja el. Annak idején hiteles magyarázatot lehet majd nyerni arra a táviratra vonatkozóan is, amelyet Daxian dr. a szobranje összeillésének napján muta­tott a pártvezéreknek a helyzet jellemzésére. A távirat körülbelül így hangzott: —­ A hetedik és a nyolcadik hadosztály összeköttetése megszakadt. A szerbek előre­nyomulása Kocsánán túl föltartóztathatat­lan. Kérjetek intervenciót, Kovacsev­ tá­bornok. Danev a pártvezérekkel tanácskozott ez­után. A­ nagy politikus fontoskodó szerepét játszotta, aki mindezt előre látta. Bizonyára ekkor pótolta bele a miniszterelnök expozé­jába azt a helyet, ahol a sztratégiai fölvonu­lás hibáiról szól. Én magam ugyan nem hal­lottam, de hiteles forrásból értesültem róla — mondja tovább a „Reichspost" cikkírója — hogy az egyik ellenzéki vezér azzal a kér­déssel fordult Danevhez, vájjon meg van-e az a Morse-szalag, amelyen ez a végzetes távirat jött. Ezt a Morse-szalagot még ma sem találták meg és a „Reichspost" tudósí­tója Kovacsev tábornok környezetéből hal­lotta, hogy Kovacsev a leghatározottabban kijelentette, hogy ezt a táviratot nem ő írta. Midőn Radoszlavov a haditudósító eluta­zása előtt értesült arról, hogy a törökök újra megszállották Drinápolyt, a következőképp nyilatkozott: —­ Nagyon terhes az én örökségem. Min­den oldalról Hiób-híreket kapok, de mégis ki fogom tar­tani. Ha Bukarestbe megy, mondja meg, hogy mindent föl fogok aján­lani, hogy helyreállítsam a történelmi jó szomszédi és baráti viszonyt Romániával és ha Bécsbe megy, mondja meg nevemben az egész világnak, hogy a bolgár hadsereg leve­réséről szóló hírek nem igazak. Viddin ostroma. (Belgrád, július 29.) A Viddin elé érkezett szerb csapatok a körülzáruló vonalat szűkebb­re vonták és a várostól három kilométernyire lévő Taparcsik helységet bevették. Állásuk­ból észrevették, hogy Viddinben fehér zászlót tűztek ki. Az ellenség később elhatározta, hogy a zászlót bevonja és a várost a végsőkig megvédi. A bolgárok a régi határ mentén ma és a három utolsó napon Vlasszina és Sztre­hal melletti állásaink ellen támadásokat in­téztek, amelyeket mindenütt visszavertünk. (Bukarest, július 30.) Az „Universul" sze­rint a szerb követségre hivatalos jelentés ér­kezett arról, hogy, a szerbek Viddint bom­bázzák. Bolgár győzelem. (Belgrád, július 30.) Athéni jelentések sze­rint a görög hadsereg hadműveleteit mind­addig folytatni fogja, amíg a görög csapatok a­ bolgár területen nem állanak. A Dzsumaja mellett lefolyt harc az utóbbi három napban a görögökre nézve gyászos eredménnyel vég­ződött. A görögök vesztesége nagy és a bolgá­rok több ponton visszaverték őket. A bolgár győzelem a görög jelentésben. (Athén, július 30.) A" főhadiszállásról ma délután a következő távirat érkezett a vezér­kari főnöktől a hadügyminiszterhez. A zim­tliki csaták után, amelyek nagyon véresek voltak, az ellenség rendben visszavonult a jól megerősített hadállásokba Dzsumaja mögé. A görög cs­apatok rohamot intéztek a bolgárok hadállásai ellen, akik időközben jelentékeny segítséget kaptak. Újabb elke­seredett ütközet fejlődött ki, amely a bolgá­rok vereségével végződött. A bolgárok vesz­teségei óriásiak voltak. Egy-egy zászlóal­jaikból alig maradt 30 ember. Visszavonulá­suk útján a bolgárok fölégették a Bisztrica­folyó hídját. Dzsumajában összefogdosták és bilincsekbe verve elhurcolták az előkelő polgárokat, aztán fölgyújtották a várost. A bolgárok a régi Bulgária területére vonul­tak vissza. A görög sereg már közel van a régi bolgár határhoz és a legrövidebb idő alatt be fog nyomulni Bulgáriába. (Bécs, július 30.) Az itteni görög követ­ségre ma délután sürgős távirat érkezett, amelyet Athénben délelőtt 11 órakor adtak . A török előrenyomulás. Drinápoly sorsa. (Konstantinápoly, július 30.) Jusszuf Izze­din trónörökös és Zia Eddin herceg tegnap reggel Drinápolyba érkeztek. Az érkezőket a drinápolyi váli, a polgári és katonai­­hatósá­gok képviselői, valamint a vallásfelekezetek elöljárói és nagyszámú török előkelőség fo­gadta. A trónörökös és Zia herceg ezután dísz­szemlét tartottak a csapatokon. A lakosság a hercegeket lelkesedéssel fogadta. A trónörö­kös beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy Törökországra nézve igen fájdalmas volt Drinápolynak, a birodalom második fő­városának elvesztése. Hálát ad, hogy a várost a hadsereg vitézsége ismét visszaszerezte. Délután a mufti elnöklete alatt népgyűlés volt, amelyen az az óhaj nyert kifejezést, hogy Drinápoly a törököké maradjon. A trónörökös Drinápolyból a szultánhoz táviratot küldött, amelyben kijelenti, hogy nem talált szavakat a drinápolyi törökök örö­mének leírására. A portához az indiai muzul­mánoktól és más muzulmán középpontokból táviratok érkeztek, amelyek Drinápoly vissza­foglalása alkalmából szerencsekívánataikat tolmácsolják Törökország nem enged. (Konstantinápoly, július 30.) A „Südslavi­sche Korrespondenz" külön forásból úgy érte­sül, hogy a Radoszlavov-kormány továbbra is kedvező kiegyezést igyekszik létrehozni Tö­rökországgal és hajlandó engedményeket ten­ni a portának, ha visszavonja csapatait Thrá­ciából. Nacsevics bolgár követ nem távozott el Konstantinápolyból és igyekszik újra meg­kezdeni a tárgyalást Nehézzé teszi a helyze­tet, hogy a porta most ragaszkodik ama pri­vilégiumok megadásához, amelyeket az első londoni értekezlet kezdetén kért. Úgy látszik, hogy a tárgyalás ezen a ponton fog meghiú­sulni. Azt mondják, hogy Bulgária Bukarest­ben gyors békét fog kötni, ultimátumot intéz Törökországhoz és azután egyedül vagy ide­gen segítséggel fog föllépni Törökország ellen. (Bukarest, július 30.) Sora török követ teg­napi kihallgatásán átadta a szultán válaszát Károly román király legutolsó táviratára. A szultán megkísérli e válaszában annak a ki­mutatását, hogy Drinápolyra szüksége van Törökországnak Konstantinápoly és a Darda­nellák védelme szempontjából. A nagyhatalmas­ akciója. (Bécs, július 30.) A londoni értekezlet teg­napi üléséről kiadott félhivatalos jelentés azt mondja, hogy a nagykövetek tegnap az ülés berekesztése után „eszmecserét folytat­tak" a török csapatok előnyomulásának ügyében, határozatot természetesen nem hoz­tak, de úgy hírlik, hogy a hatalmak továbbra is az egyöntetű fellépés mellett vannak. Eb­­ből a jelentésből is látszik, hogy a hatalmak még mindig nem tudnak megegyezni abban a kérdésben, hogy miként kényszerítsék Tö­rökországot, hogy csapatait az Enosz—Midiai határvonal mögé rendelje vissza. Nem is a londoni értekezlet fog dönteni ebben az ügy­ben, hanem a kormányok egymás között tár­gyalnak nagyköveteik útján és jegyzékvál­tásokkal és így próbálnak megegyezésre jutni. Az első lépés mindenesetre az lesz, hogy diplomáciai úton fölszólítják a portát csapa­tainak visszarendelésére, majd ha ez a föl­szólítás eredménytelen marad, ultimátum­szerű jegyzékben tudatják, hogy kényszer­eszközöket fognak alkalmazni. A kényszer­­eszközök megválasztásáról most vannak tár-­ gyalások és az eddig fölmerült tervekhez most néhány újabb is jelentkezik. Így szó van arról, hogy a hatalmak magukra az ér­dekelt Balkán-államokra bíznák, hogy Tö­rökországot Drinápoly kiürítésére kénysze­rítsék. Azt a tervet hogy Románia kapjon megbízatást erre a célra, magában Bukarest­ben nem fogadják valami nagy lelkesedés­sel, mert hiszen az eddigi vértelen háború is több száz milliójába került Romániának és az önérzetében megnövekedett török had­sereggel nem volna nagyon sima a leszá­molás. Egy londoni jelentés arról ad hírt, hogy Bulgária békés úton fogja megkísérelni, hogy a portát engedékenységre bírja. Bulgá­ria — mondja ez a jelentés — fölajánlja Tö­rökországnak Drinápoly semlegesítését és az ottani erődök lerombolását. A város Bulgá­riáé maradna, de a szultánt a városban egy­házi méltóság képviselné és a nagy mecset körül elterülő török városrészt exterritoriá­lisnak mondanák ki. Érdekes ez a terv azért is, mert tudvalevő, hogy Drinápoly ostroma alatt Törökország fölkínálta ugyanezt a ja­vaslatot Bulgáriának. Most állítólag a bol­gár kormány ajánlaná ezt a megoldást a por­tának. (Berlin, július 30.) A „Vossische Zeitung"­nak „előkelő bécsi" forrásból jelentik: Ausz­tria-Magyarország és Oroszország kormányai elhatározták, hogy Belgrádban és Athénben együttes diplomáciai lépést tesznek a fegy­verszünet céljából. Föl fogják szólítani a bel­grádi és athéni kormányokat, hogy a buka­resti béketárgyalások előtt adjanak fegyver­szünetet és hagyják abba az ellenségeskedést. Nagyon alapos a remény, hogy a többi Bal­kán-kérdésben is párhuzamosak lesznek az osztrák-magyar monarchia és Oroszország érdekei. Ily módon Ausztria-Magyarország számára lehetővé válik, hogy tekintélyének csorbítása nélkül beleegyezzék Oroszország önálló fellépésébe Törökország ellen a driná­polyi kérdésben, ha a nagyhatalmak között diplomáciai eljárása Konstantinápolyban nem vezetne sikerre. Kavalla hovatartozan­dóságának kérdésében az osztrák-magyar monarchia és Oroszország szintén egyönte­tűen fognak eljárni. Az angol alsóházban. (London, július 29.) Az alsóház mai ülésén Ackland parlamenti államtitkár kijelentette, hogy Thráciának a törökök által történt visz­szahódítását a hatalmak valamennyien mér­legelés tárgyává teszik. Az angol kormány nem ajánl külön akciót, azonban a török kor­mány tekintettel a török csapatok bulgáriai behatolására, megkapta a szükséges intelmet, minthogy Anglia nem védheti meg azon kö­vetkezmények elől, amelyek erőszakos eljárá­sából származhatnának. Török-görög f­éke. (Konstantinápoly, július 30.) Törökország és Görögország között a szövetséget megkö­tötték és már alá is írták. Resid béget athéni török követté nevezték ki és a bég ma el is utazott Athénbe. (Konstantinápoly, júiius 30.) Törökország és Görögország között a diplomáciai viszony már a legközelebb tökéletesen helyreáll. Leb­nicei Fischer őrnagy a török-bolgár határ megállapítása végett kiküldött nemzetközi bizottság tárgyalásaira mint az osztrák-ma­gyar monarchia képviselője ideérkezett föl. Ebben a táviratban a kormány megerő­síti az előbbi jelentést. 5 # Munkások ! Lapotok, a SWEPSZMVM érdekében agitáltatok minden­felé, ahol megfordultok• Köve­teljétek mindenütt a Népszavát! •••

Next