Népszava, 1913. július (41. évfolyam, 153–178. sz.)
1913-07-31 / 178. szám
1913 júius 31. NÉPSZAVA egyik belső barátja vállalja el. Annak idején hiteles magyarázatot lehet majd nyerni arra a táviratra vonatkozóan is, amelyet Daxian dr. a szobranje összeillésének napján mutatott a pártvezéreknek a helyzet jellemzésére. A távirat körülbelül így hangzott: — A hetedik és a nyolcadik hadosztály összeköttetése megszakadt. A szerbek előrenyomulása Kocsánán túl föltartóztathatatlan. Kérjetek intervenciót, Kovacsev tábornok. Danev a pártvezérekkel tanácskozott ezután. A nagy politikus fontoskodó szerepét játszotta, aki mindezt előre látta. Bizonyára ekkor pótolta bele a miniszterelnök expozéjába azt a helyet, ahol a sztratégiai fölvonulás hibáiról szól. Én magam ugyan nem hallottam, de hiteles forrásból értesültem róla — mondja tovább a „Reichspost" cikkírója — hogy az egyik ellenzéki vezér azzal a kérdéssel fordult Danevhez, vájjon meg van-e az a Morse-szalag, amelyen ez a végzetes távirat jött. Ezt a Morse-szalagot még ma sem találták meg és a „Reichspost" tudósítója Kovacsev tábornok környezetéből hallotta, hogy Kovacsev a leghatározottabban kijelentette, hogy ezt a táviratot nem ő írta. Midőn Radoszlavov a haditudósító elutazása előtt értesült arról, hogy a törökök újra megszállották Drinápolyt, a következőképp nyilatkozott: — Nagyon terhes az én örökségem. Minden oldalról Hiób-híreket kapok, de mégis ki fogom tartani. Ha Bukarestbe megy, mondja meg, hogy mindent föl fogok ajánlani, hogy helyreállítsam a történelmi jó szomszédi és baráti viszonyt Romániával és ha Bécsbe megy, mondja meg nevemben az egész világnak, hogy a bolgár hadsereg leveréséről szóló hírek nem igazak. Viddin ostroma. (Belgrád, július 29.) A Viddin elé érkezett szerb csapatok a körülzáruló vonalat szűkebbre vonták és a várostól három kilométernyire lévő Taparcsik helységet bevették. Állásukból észrevették, hogy Viddinben fehér zászlót tűztek ki. Az ellenség később elhatározta, hogy a zászlót bevonja és a várost a végsőkig megvédi. A bolgárok a régi határ mentén ma és a három utolsó napon Vlasszina és Sztrehal melletti állásaink ellen támadásokat intéztek, amelyeket mindenütt visszavertünk. (Bukarest, július 30.) Az „Universul" szerint a szerb követségre hivatalos jelentés érkezett arról, hogy, a szerbek Viddint bombázzák. Bolgár győzelem. (Belgrád, július 30.) Athéni jelentések szerint a görög hadsereg hadműveleteit mindaddig folytatni fogja, amíg a görög csapatok a bolgár területen nem állanak. A Dzsumaja mellett lefolyt harc az utóbbi három napban a görögökre nézve gyászos eredménnyel végződött. A görögök vesztesége nagy és a bolgárok több ponton visszaverték őket. A bolgár győzelem a görög jelentésben. (Athén, július 30.) A" főhadiszállásról ma délután a következő távirat érkezett a vezérkari főnöktől a hadügyminiszterhez. A zimtliki csaták után, amelyek nagyon véresek voltak, az ellenség rendben visszavonult a jól megerősített hadállásokba Dzsumaja mögé. A görög csapatok rohamot intéztek a bolgárok hadállásai ellen, akik időközben jelentékeny segítséget kaptak. Újabb elkeseredett ütközet fejlődött ki, amely a bolgárok vereségével végződött. A bolgárok veszteségei óriásiak voltak. Egy-egy zászlóaljaikból alig maradt 30 ember. Visszavonulásuk útján a bolgárok fölégették a Bisztricafolyó hídját. Dzsumajában összefogdosták és bilincsekbe verve elhurcolták az előkelő polgárokat, aztán fölgyújtották a várost. A bolgárok a régi Bulgária területére vonultak vissza. A görög sereg már közel van a régi bolgár határhoz és a legrövidebb idő alatt be fog nyomulni Bulgáriába. (Bécs, július 30.) Az itteni görög követségre ma délután sürgős távirat érkezett, amelyet Athénben délelőtt 11 órakor adtak . A török előrenyomulás. Drinápoly sorsa. (Konstantinápoly, július 30.) Jusszuf Izzedin trónörökös és Zia Eddin herceg tegnap reggel Drinápolyba érkeztek. Az érkezőket a drinápolyi váli, a polgári és katonaihatóságok képviselői, valamint a vallásfelekezetek elöljárói és nagyszámú török előkelőség fogadta. A trónörökös és Zia herceg ezután díszszemlét tartottak a csapatokon. A lakosság a hercegeket lelkesedéssel fogadta. A trónörökös beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy Törökországra nézve igen fájdalmas volt Drinápolynak, a birodalom második fővárosának elvesztése. Hálát ad, hogy a várost a hadsereg vitézsége ismét visszaszerezte. Délután a mufti elnöklete alatt népgyűlés volt, amelyen az az óhaj nyert kifejezést, hogy Drinápoly a törököké maradjon. A trónörökös Drinápolyból a szultánhoz táviratot küldött, amelyben kijelenti, hogy nem talált szavakat a drinápolyi törökök örömének leírására. A portához az indiai muzulmánoktól és más muzulmán középpontokból táviratok érkeztek, amelyek Drinápoly visszafoglalása alkalmából szerencsekívánataikat tolmácsolják Törökország nem enged. (Konstantinápoly, július 30.) A „Südslavische Korrespondenz" külön forásból úgy értesül, hogy a Radoszlavov-kormány továbbra is kedvező kiegyezést igyekszik létrehozni Törökországgal és hajlandó engedményeket tenni a portának, ha visszavonja csapatait Thráciából. Nacsevics bolgár követ nem távozott el Konstantinápolyból és igyekszik újra megkezdeni a tárgyalást Nehézzé teszi a helyzetet, hogy a porta most ragaszkodik ama privilégiumok megadásához, amelyeket az első londoni értekezlet kezdetén kért. Úgy látszik, hogy a tárgyalás ezen a ponton fog meghiúsulni. Azt mondják, hogy Bulgária Bukarestben gyors békét fog kötni, ultimátumot intéz Törökországhoz és azután egyedül vagy idegen segítséggel fog föllépni Törökország ellen. (Bukarest, július 30.) Sora török követ tegnapi kihallgatásán átadta a szultán válaszát Károly román király legutolsó táviratára. A szultán megkísérli e válaszában annak a kimutatását, hogy Drinápolyra szüksége van Törökországnak Konstantinápoly és a Dardanellák védelme szempontjából. A nagyhatalmas akciója. (Bécs, július 30.) A londoni értekezlet tegnapi üléséről kiadott félhivatalos jelentés azt mondja, hogy a nagykövetek tegnap az ülés berekesztése után „eszmecserét folytattak" a török csapatok előnyomulásának ügyében, határozatot természetesen nem hoztak, de úgy hírlik, hogy a hatalmak továbbra is az egyöntetű fellépés mellett vannak. Ebből a jelentésből is látszik, hogy a hatalmak még mindig nem tudnak megegyezni abban a kérdésben, hogy miként kényszerítsék Törökországot, hogy csapatait az Enosz—Midiai határvonal mögé rendelje vissza. Nem is a londoni értekezlet fog dönteni ebben az ügyben, hanem a kormányok egymás között tárgyalnak nagyköveteik útján és jegyzékváltásokkal és így próbálnak megegyezésre jutni. Az első lépés mindenesetre az lesz, hogy diplomáciai úton fölszólítják a portát csapatainak visszarendelésére, majd ha ez a fölszólítás eredménytelen marad, ultimátumszerű jegyzékben tudatják, hogy kényszereszközöket fognak alkalmazni. A kényszereszközök megválasztásáról most vannak tár- gyalások és az eddig fölmerült tervekhez most néhány újabb is jelentkezik. Így szó van arról, hogy a hatalmak magukra az érdekelt Balkán-államokra bíznák, hogy Törökországot Drinápoly kiürítésére kényszerítsék. Azt a tervet hogy Románia kapjon megbízatást erre a célra, magában Bukarestben nem fogadják valami nagy lelkesedéssel, mert hiszen az eddigi vértelen háború is több száz milliójába került Romániának és az önérzetében megnövekedett török hadsereggel nem volna nagyon sima a leszámolás. Egy londoni jelentés arról ad hírt, hogy Bulgária békés úton fogja megkísérelni, hogy a portát engedékenységre bírja. Bulgária — mondja ez a jelentés — fölajánlja Törökországnak Drinápoly semlegesítését és az ottani erődök lerombolását. A város Bulgáriáé maradna, de a szultánt a városban egyházi méltóság képviselné és a nagy mecset körül elterülő török városrészt exterritoriálisnak mondanák ki. Érdekes ez a terv azért is, mert tudvalevő, hogy Drinápoly ostroma alatt Törökország fölkínálta ugyanezt a javaslatot Bulgáriának. Most állítólag a bolgár kormány ajánlaná ezt a megoldást a portának. (Berlin, július 30.) A „Vossische Zeitung"nak „előkelő bécsi" forrásból jelentik: Ausztria-Magyarország és Oroszország kormányai elhatározták, hogy Belgrádban és Athénben együttes diplomáciai lépést tesznek a fegyverszünet céljából. Föl fogják szólítani a belgrádi és athéni kormányokat, hogy a bukaresti béketárgyalások előtt adjanak fegyverszünetet és hagyják abba az ellenségeskedést. Nagyon alapos a remény, hogy a többi Balkán-kérdésben is párhuzamosak lesznek az osztrák-magyar monarchia és Oroszország érdekei. Ily módon Ausztria-Magyarország számára lehetővé válik, hogy tekintélyének csorbítása nélkül beleegyezzék Oroszország önálló fellépésébe Törökország ellen a drinápolyi kérdésben, ha a nagyhatalmak között diplomáciai eljárása Konstantinápolyban nem vezetne sikerre. Kavalla hovatartozandóságának kérdésében az osztrák-magyar monarchia és Oroszország szintén egyöntetűen fognak eljárni. Az angol alsóházban. (London, július 29.) Az alsóház mai ülésén Ackland parlamenti államtitkár kijelentette, hogy Thráciának a törökök által történt viszszahódítását a hatalmak valamennyien mérlegelés tárgyává teszik. Az angol kormány nem ajánl külön akciót, azonban a török kormány tekintettel a török csapatok bulgáriai behatolására, megkapta a szükséges intelmet, minthogy Anglia nem védheti meg azon következmények elől, amelyek erőszakos eljárásából származhatnának. Török-görög féke. (Konstantinápoly, július 30.) Törökország és Görögország között a szövetséget megkötötték és már alá is írták. Resid béget athéni török követté nevezték ki és a bég ma el is utazott Athénbe. (Konstantinápoly, júiius 30.) Törökország és Görögország között a diplomáciai viszony már a legközelebb tökéletesen helyreáll. Lebnicei Fischer őrnagy a török-bolgár határ megállapítása végett kiküldött nemzetközi bizottság tárgyalásaira mint az osztrák-magyar monarchia képviselője ideérkezett föl. Ebben a táviratban a kormány megerősíti az előbbi jelentést. 5 # Munkások ! Lapotok, a SWEPSZMVM érdekében agitáltatok mindenfelé, ahol megfordultok• Követeljétek mindenütt a Népszavát! •••