Népszava, 1914. február (42. évfolyam, 28–51. sz.)
1914-02-01 / 28. szám
1914 február 5. NÉPSZAVA 3 amely a munkafeltételek megjavítására irányul, letörjék. A földmunkások már ezer jelét adták annak, hogy menekülni szeretnének a kulturátlanság és a nyomorúság szorító bilincseiből. Nagy, az egész országot átfogó mozgalmak hozták izgalomba a földbirtokosok maroknyi seregét, kiterjedt sztrájkok, véres kitörések bizonyították, hogy a földmunkások milliói a legvégsőkig el vannak keseredve rabszolgatartóik ellen. Vas erőszakkal törték le ezeket a mozgalmakat. Külön törvényt hoztak a földmunkások ellen, amely alkalmas volt arra, hogy a jobbágyokhoz hasonló helyzetbe kerüljenek, amely lehetővé tette, hogy szigorú fogházbüntetésekkel sújtsák azokat, akik gazdasági helyzetük javítására törekednek. De még ennél a törvénynél is súlyosabb bilincsként feküdt a földmunkásokra a rájuk szabadított szolgabirók és csendőrök hadserege. A jog és a törvény arculcsapásával valóságos hajtóvadászatot rendeztek a földmunkások mozgalmának lelkes harcosaira, hogy a szervezet fejlődését lehetetlenné tegyék. A rabszolgatörvények és a fegyveres erőszak még a nagyvárosok munkásainak mozgalmait is meg tudják ideig-óráig bénítani. Az erőszak eszközei hatványozottabb mértékben nyilvánulnak meg a községekben, ahol a szolgabiró korlátlan úl, ahol a csendőrök gazmunkája ellen nincsen semmi védelem. Számos megyében tették ilyen módon tönkre a földmunkások mozgalmát. A földmunkásokkal szemben az a joggyakorlat fejlődött ki, hogy anyagi javaikat kell tőlük elrabolni. Tiltott gyülekezés címén ítélték el a földmunkások ezreit még abban az esetben is, ha hármannégyen jöttek össze valamelyik lakásban és a súlyos pénzbírságokat behajtották rajtuk. Száz és száz földmunkástól elrabolták azt a maroknyi földet, vagy azt a kicsiny kunyhót, amelynek birtokosa volt s ezzel az " embervadászattal visszariasztották mindazokat, akitet erről az oldalról megtámadhattak. Azonban a földmunkások mozgalmát teljesen letörni még így sem tudták. A brutális üldözések ellenére a földmunkás-szövetség még ma is a földmunkások ezreit egyesíti a szervezetben, csupa lelkes, bátor és meggyőződött férfiút, olyan embereket, akiket még a mindenható szolgabíró sem tud a szervezettől távoltartani. Ez bizonyítja legjobban, hogy milyen nagy a földtőke nyugodt fölénnyel szolgálhatja barbárul a háborús barbárságot és katonai segedelemmel teheti magát túl holmi szociálpolitikai érdekeken a proletariátussal szemben s monopóliumot élvez és használ ki az állammal, a kényszerfogyasztóval szemben. A helyzet már ma is az, hogy a militáris fogyasztás szolgálatába állított tőke átlagban jóval több százalékot jövedelmez, mint a ,,polgári" tőke s ez a jövedelembeli ellentét a katonai őrülettel, a militáris tőke előjogosultságával szükségszerűen fokozódni fog. A militáris tőke teher nélkül, biztos kilátásokkal versenyez civil konkurrensével Ennek az egyenlőtlen versenynek, mely voltaképpen kapitalista házi ügy, van olyan folyománya is, amely kezd veszedelmessé válni a kultúrára: a tudomány embereinek, a föltaláló zseniknek elvonása kultúrcéloktól és a tömegmészárlás szolgálatába állítása. A közelmúltban még az volt a helyzet, hogy a föltalálót nem állították az elé a kédés elé, vagy az emberiség javára dolgozol és esetleg megfizetünk úgy, ahogy — vagy a tömegmészárlás, a barbarizmus önkéntese leszel és nagyszerűen űzetünk. Az Edisonoknak még olyan civiliskolát állított az élet, amelyben megtanulták: ilyen és ilyen a fogyasztótömegek szükséglete, ilyen és ilyen szerkezetet kell kitalálni s akkor használsz uj cikket a fogyasztónak vagy megsokszorozod új géppel a régi cikk termelését — mindkét esetben hasznod lesz találmányod érvényesüléséből. Ma már úgy kezd kialakulni a helyzet, hogy az élet erre tanítja a föltalálót, ha a proletár. •A termelő javára találsz föl valamit, azért nem kapsz egy vörös garast sem, ha a fogyasztó és munkások között a szervezkedés vágya. Ha megjön annak a lehetősége, hogy a proletárok legelnyomottabbjai szabadon szervezkedhessenek, akkor a szövetség rohamos gyorsasággal fogja behálózni az egész országot és a munkások tízezrei csatlakoznak majd a szervezethez. A szövetség jelentése is megállapítja mindazt, amit mi föntebb elmondottunk. A szervezet kiépítését megnehezítették a rossz gazdasági viszonyok és a balkáni háború, amely a földmunkások ezreit kényszerítette arra, hogy egész nyáron a határon szolgáljanak, ethagyva nyomorgó családjaikat. Mindezek ellenére a szövetségnek jelenleg 4000 fizető tagja van, akik heti 10 fillér járulékot fizetnek. A tagjárulékokból a szövetségnek 15.509 korona bevétele volt, amelyből csupán segélyekre, művelődési célokra és az agitációra 8701 koronát költött el. Fejlődést mutat föl a szövetség alapítása, a „Munka" szövetkezet is, amely szövetkezeti alapon biztosít munkát a szövetség tagjainak és így hozzájárul a szövetség erősítéséhez. Az elért eredmények természetesen kicsinek látszanak, ha tudjuk, hogy a földmunkás proletárok millióinak érdeke a földmunkás-szövetség kifejlődése. Azonban, ha az adott viszonyokat vesszük figyelembe, akkor senkinek sincsen joga az elért eredményeket lekicsinyelni, hanem ellenkezőleg bámulattal kell adózni annak a lelkes csoportnak, amely annyi nehézség között rendületlenül megállt a szövetség mellett és amely filléres keresetéből nagy áldozatokat hoz a szövetség érdekében. A szövetség vezetősége joggal mondhatja el, hogy az adott helyzetben semmiféle eszközzel sem lehetséges a földmunkások mozgalmát hatalmasan kifejleszteni. Hogy a földmunkások a munkásmozgalomban elfoglalhassák azt a helyet, amely őket joggal megilleti, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy az ország ázsiai közállapotai megváltozzanak, hogy a szolgabirók és a szuronyok uralmának helyébe a szervezkedés jogát biztosító törvények jöjjenek. Akik ma a földmunkás-szövetség tagjai közé tartoznak, azok büszkén vallhatják magukat a földmunkás proletárok előharcosainak. Osztálytudatosság, lelkesedés, elszántság és áldozatkészség kell ahhoz, hogy a könyörtelen üldözéssel szemben ezrek és ezrek rendületlenül megmaradjanak a szövetség kötelékében. Ezért üdvözöljük a közgyűlés alkalmával a legjobban elnyomellékesen a kultúra javára találsz föl valamit, lehet nagy hited, de a hasznod javát a tőke fölözi le, ha ellenben a kulturálatlanság, a tömeghalál előmozdításának szolgálatába lépsz, akkor először is valamelyik állam pompásan megfizet, másodszor az a nagy előnyöd is megvan föltalálótársaid fölött, hogy a találmányodnak nem is muszáj olcsónak lennie, hiszen a militarizmus gavallérosan fizet — a más zsebéből. Pár évvel ezelőtt világszerte föltűnést keltett egy magyar találmány, amely meg is érdemelte a szenzációt: szabad sugarakkal, levegőn és vizen át lehet általa elektromos készülékeket igazgatni, vezeték nélküli villamoslámpákat gyújtani, víz alatt a szárazföldről hajót kormányozni stb. Micsoda elképzelhetetlen csodákat lehetne produkálni ezzel a találmánnyal a kultúra javára, mennyi rövidzárlatos bányakatasztrófát elkerülni, mennyi tudományos titkot megfejteni a tenger alatt! ... És ez a találmány máig — tudtommal — csak egy téren érvényesül: tenger alatt torpedókat akarnak vele kormányozni, óriási ellenséges hadihajók egész legénységének lemészárlására. Ez a példa: típus. A levegő meghódításáról mennyi szépet összeálmodtunk annak idején, amikor a repülőgépet föltalálták! Maga a profithajszoló tőke is nagyszerű gyorsulását remélte tőle az áru- és személyforgalomnak, új piacokat, új lehetőségeket a terjeszkedésre, új bányákat, új gyártelepeket, a kapitalizmusnak bevonulását oda is, ahol ma csak drága vasútvonalak árán lehet majd tért hódítania! És az eredmény! Egy csomó artistamutatványon s a repülőgép személyszállító alkalmazására szomott munkástestvéreinket meleg szeretettel és azt kívánjuk, hogy munkásságuk eredményes legyen! Az osztrák válság. * A parlament elnapolása.11) Bécs, január 30. Délután négy órakor eldőlt a parlament sorsa. Fél egykor megszakították a képviselőház ülését, hogy alkalmat adjanak az obstruálóknak a kormánnyal való tárgyalásra. A cseh agráriusok és cseh radikálisok obstrukciójának az indító oka tulajdonképpen nem egészen világos. Az obstrukcióra vonatkozó határozatukban azt állították, hogy az obstrukcióval rá akarják szorítani a kormányt a csehországi alkotmányellenes állapotok megszüntetésére. A mai tárgyalások alkalmával pedig azt kérték a kormánytól, hogy adjon biztos terminust, amelyen belül elrendeli a cseh tartománygyűlési választásokat és a tartománygyűlést összehívja, amire a kormány azt felelte, hogy előzetes megegyezés nélkül az újonnan megválasztott tartománygyűlés megint csak obstruálna. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre és így a gyűlést négy órakor újra megnyitották, hogy alkalmat adjanak az elnöknek a panaszkodásra, amely szerint az obstruálók lehetetlenné teszik a parlament eredményes munkálkodását, jóllehet a parlament többsége dolgozni akar. Panaszkodását pedig azzal végezte az elnök, hogy az ülést berekeszti és a legközelebbi ülés időpontját írásban fogja tudatni. Ez az elnöki bejelentés a jelenlegi körülmények között annyit jelent, hogy a parlament immár nem ülésezik és holnap vagy holnapután elnapolják. Az nem valószínű, hogy az ülésszakot berekesszék, mert ezzel halomra döntenék a bizottságok eddigi munkáját és így a legközelebbi ülésszakban a legsúlyosabb körülmények között elölről kellene mindent kezdeni. Az ülésszak berekesztése ugyan azzal a kellemes következménnyel járna a kormányra nézve, hogy a képviselők mentelmi joga megszűnne, de mert ez a már említett okokból nem az obstruálókat, hanem inkább a dol t) Tudósítónk cikke még az elnapolás kihirdetése előtt íródott. nyúló némi gyönge kísérleteken fölül csak az, hogy van egy újabb bombavető és kémlelő hadi eszköz, van egy újabb militarista iparág, újabb hadiköltség légi flottája. Vagy: milyen szép is volt „A hódító Bobui" repülőgépe mellett Nemo kapitány tengeralattjárója! Mennyi szép fantazmagóriát élesztgetett az embernek Verne, a kulturember, a Nautilusszal! És a tengeralattjárókat még a repülőgépnél is jobban kisajátította a militarizmus. Civil repülőgép van, de civil vízalattjáró nincs. A víz alá merülő hadi szörnyetegek célja nem a közlekedés előmozdítása, nem a tengerfenék tudományos kutatása, a tengeralattjáró eddig csakis a tömeggyilkolás céljaira épült. A legutóbbi évtized nagy technikai sikere a vízen és levegőben haladó felemás közlekedőeszköz, a hidroplán, meg az az automobil is, amely, ha kell, csónakká változtatható. Egyik sem lett a közlekedés eszköze, de mindkettőre ágyút szerelnek s az előbbi bombavető szerszám is. Azután: a vasutpolitika mindjobban elvonódik a kereskedelmi forgalom igényeinek való szolgálattételtől s mindjobban ,segédszközévé válik a stratégsiának. A hajóépítés technikai haladását pedig a dreadnoughtok fölözik le. A drótnélküli telegrafálás civilnek drága s legfeljebb a tengeren szolgálja a civil tőkét, a civil személybiztosságot — de a világ Marconiállomásainak javarész© katonai. A robbantószerek mind hatásosabbá tételének egész története, egész irodalma és rengeteg föltaláló munkája van. — elmondhatná-e ezt a robbanószerek erejének ipari fölhasználását célzó technika-ág magáról? A dinamitot nem tudjuk még motorhajtásra használni, mint a benzint, de hány