Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)
1914-07-04 / 156. szám
1914 július 4. NÉPSZAVA képviselői meghajoltak a törvényellenes miniszteri ukáz előtt és botrányt provokáltak, hogy ezzel a Szövetség föloszlatására ürügyet szolgáltassanak a kormánynak. Tisztelt miniszter úr, most már azután illik, hogy ön ama bankot alaposan támogassa. * * * A főváros pénzügyei. * 3.200.050 Korona deficit. — Ha vezető utat nem található. — Bűnbaknak a községi üzemeket akarják beállítani. A pénzügyi bizottság pénteki ülésében a főváros 1913. évi zárószámadását tárgyalta, amely csekély 3 millió 200 ezer korona deficitet mutat ki. A bizottsági tagoknak az volna a kötelességük, hogy a deficit igazi okait megmutassák és egyúttal határozottan megállapítsák az utat, amely ebből a tűrhetetlen helyzetből kivezet. Az igazi okokat azonban nem feszegetik, mert mindnyájan ludasak a nagy deficitben. A legelső és a demokratikus ellenőrzés mellett — a legkönnyebben megszüntethető baj a könnyelmű költekezés, a fölösleges pénzkiszórás, amely a fővárosi közigazgatás minden terén kimutatható. (Ide számítjuk persze a közcéloktól távoleső célokra való pénzfecsérlést is.) A másik baj: a természetes jövedelmi források kihasználatlansága, a nagy vagyonok és nagyjövedelmek kellő mó-don való megadóztatásának elmulasztása. Lelkiismeretesebb gazdálkodás kellene, továbbá igazságos adórendszer és néhány új jövedelmi forrás,megnyitása. De a mai rendszertől ezeket nem várhatjuk. • E helyett például Hüvösék veje a beruházásoknak kedvezőbb időkre való elhalasztását kívánja, vagyis a munkanélküliség fokozását. (Ő nem éhezik, az apósa kezében levő Városi villamos — amely nekünk 30 milliónkba került — elég jól díjazza őt.) Mások a községi üzemeket hibáztatják, hogy azok nem jövedelmeznek eleget. Feleki Béla progresszív adórendszert kíván. (Jámbor óhajtás! Tán a háziurak, a bank- és villanybárók fogják megszavazni? Tán a Tisza-kormány fogja jóváhagyni?) Pető Sándor szerint egyedül a takarékosság nem hozhatja helyre a főváros háztartásának megingatott egyensúlyát. Új jövedelmi forrásokról kell gondoskodni. Ilyennek tartja, például a hettermentet. Kérdi továbbá, mi van a tűzbiztosító intézetek hozzájárulásával a tűzoltási költségekhez. E téren történik-e valami, mert ha máskép nem megy, meg kell fenyegetni a biztosítóintézeteket, hogy a főváros konkurrens intézetet állít föl. Platthy György a városi üzemeknél kíván jobb gazdálkodást. Vázsonyi Vilmos védelmébe vette a községi üzemeket, amelyeket két részre kell osztani, olyanokra, amelyek közcélra és amelyek jövedelmezőségre vannak alapítva. A fürdő, az állatkert, a kertészeti telep, a kenyérgyár, nem arra valók, hogy csak jövedelmezzenek. Elég, ha meghozzák az amortizációt. A gázgyárról azonban azt mondani, hogy nem jövedelmező, mulatságos dolog. Ennek kommunális üzembevétele nélkül sem a tisztviselők fizetésrendezését, sem a nyugdíjügy rendezését nem lehetett volna keresztülvinni. Jövedelmezni kell a hirdető vállalatnak is, mert ez szintén monopólium. Még a lakásépítés sem kerül a fővárosnak pénzébe, pedig erről annyit beszélnek. Az is meghozza az amortizációját, minthogy többet törvény szerint nem is szabad hozni. Visszatérve a gázgyárra, kijelenti, hogy senki sem beszél arról, hogy a gázgyár városi üzemben néhány rövid év alatt mit tett a főváros világítása körül és hogy a sötét Budapestből egyszerre a világ legjobban világított városa lett. Ahol tisztán városi feladatokkal állunk szemben, mint például a burkolás ügye, helyénvalónak tartja a kommunális üzemet, de közbe kell lépni a városnak ott is, ahol a polgárság kiuzsorázásáról van szó. Ebben az értelemben járult hozzá az élelmiszerüzem fölállításához is, amelyről most azt állítja, hogy mióta a detailkereskedelmet is kezébe vette, azóta valóban sikerült hangulatot kelteni a városi üzemek ellen. Többek fölszólalása után a pénzügyi bizottság egyhangúlag elfogadta a zárószámadást. És minden folyik tovább a régi mederben. Mert a mai rendszer mellett lehetnek a városi kormányzatban egyes kitűnő férfiak, lehetnek a képviselőtestületben jószándékú emberek, de maga a rendszer — a virilizmuson és cenzusválasztójogon alapuló rendszer — olyan, hogy korrupció nélkül és a jogosulatlan magánérdeknek a közérdek rovására való hizlalása nélkül nem lehet vele kormányozni. * * * X Tüdőbeteg családok lakótelepe. A főváros a tüdőbetegség ellen indított küzdelmében új akciónak akarja az alapját megvetni. A IX. kerületben a Körösi Csoma Sándor utcában a fásítási határ mellett 100 kisebb kerti házból álló lakótelepet tervez két szoba, fürdőszoba és egy manzárd szobából álló helyiséggel. Csak olyan család kaphatna lakást, amelynek tagjai között tüdőbajos is van. Az egyes házak kerttel övezve, minden higiénikus berendezéssel ellátva, igen nagy szolgálatot tennének az ilyen családoknak, akik így tiszta, egészséges vidéken, mégis a fővároshoz közel kapnának megfelelő lakást. Az egész terület, amit lefoglalnak a telep céljára, 20.000 négyszögméter s a százlakásos telep berendezése 900.000 koronába, kerül. A főváros a lakótelepet maga rendezi be, maga kezeli, az egyes lakásokat 6.700 koronáért adja bérbe, szigorú orvosi ellenőrzést rendez be, szóval mindent megtesz, hogy a terv megvalósítása esetén a környékre káros befolyással ne legyen. A terv pénteken került a pénzügyi bizottság elé. Wildner tanácsos ismertette és ajánlotta elfogadását. A bizottság egyhangúlag elfogadta a terveket s a költséget megszavazta. Városi kislakások építése. A pénzügyi bizottság pénteki ülésén a szociálpolitikai ügyosztály a városépítési ügyosztállyal egyetértőleg előterjesztést tett az I. kerület Budaörsiúton, a VI. kerületi Fóbi úton és Hajdu utcában kislakások építésére, a IX. kerület Körösi Csoma Sándor utcában pedig manzárdos kislakásos telep létesítésére. A bizottság a Budaörsi-úti kislakások építését megjegyzés nélkül vette tudomásul. A Fóthi-úti és a Hajdu-utcai telepek tárgyalásánál Szekula Gyula azt javasolta, hogy a kedvezőtlen pénzügyi helyzetre való tekintettel halasszák el a lakások építését. Eidenburg Salamon dr. azonban kijelentette, hogy ezeknek az építése közgyűlési határozaton alapul. Vázsonyi Vilmos dr. szerint is Szekula indítványa ellenkezik a közgyűlés határozatával, amely a tanácsot sürgős javaslattételre utasította. A kislakásos építkezés meghozza a maga amortizációját. Sőt többet is hozna, ennek azonban a törvény áll útjában. Ehrlich G. Gusztáv szintén hozzájáruul az építéshez, mert kisemberekről van szó, akiken segíteni kell. Wildner Ödön tanácsos reflexiói után a bizottság az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a Fóti úton csak két- és háromszobás lakásokat építsenek, a Hajdu-utcai lakásokkal kapcsolatban pedig Vázsonyi indítványára kimondta a bizottság, hogy a Váci-úti barakkokat és az Aréna-úti szükséglakásokat bontsák le és ezeket lehetőleg a Hajdu-utcai telepen helyezzék el. Vázsonyi a kérdéssel kapcsolatban a műegyetemi hallgatók otthonának az ügyét is szóvátette. Wildner tanácsos kijelentette, hogy a diákszálló ügyét a polgármester a legnagyobb szeretettel karolta föl és remélhetőleg ez az intézmény meg is valósul. Az utolsó közgyűlés. A főváros törvényhatósági bizottsága e hó 8-án tartja a nyári szünet előtt utolsó közgyűlését, amelynek tárgysorozatán a következő fontosabb ügyek szerepelnek : a főváros 1913. évi zárszámadása; a fertőtlenítő intézet 1915. évi költségvetése ; a Kossuth Lajos utca —Erzsébet-hídi villamosvasuttal kapcsolatba hozott közlekedési kérdések, továbbá az erre a vonatra kötendő területhasználati pótszerződés , a füstszabályrendelet megállapítása ; a fuvartelep 1913. évi üzleteredménye ; a hirdető vállalat, állat- és növénykert, Széchenyi-gyógyfürdő és községi konyhakerti gazdaság 1913. évi zárszámadása; a VII. ker. elöljáróság uj épületének megépítése; Martinovits és vértanutársai földi maradványainak fölkutatása és elhelyezése ; öt uj iskola építési költségeinek födezése; a Fóti-uton, Hajdu-utcában. Körösi Csoma Sándor utcában építendő kislakástelepek ; a gázművek igazgatósági épülete és ezzel kapcsolatos bérházépítése ; a gázgyár munkástelepén újabb munkáslakóházak építése; az 1915. évi közmunkaprogram ; Kelenföld általános csatornázásának költségfedezete; az ipari munkának vasár- és ünnepnapi szüneteléséről szóló törvényjavaslat előadói tervezete ; az I. honvéd tábori ágyuezred laktanyaépítkezése; azonkívül számos költségfedezeti, fölebbezési, vízcsőfektetési, telekrendezési, szabályozási ügy és egyéb előterjesztések. A tárgysorozatnak összesen 123 pontja van. ...És már most tessék ennyi fontos ügyet négy óra alatt komolyan tárgyalni! # ¥ * — Egy példa, amit követni kellene. A „Vasvármegye"' című lapnak írja egyik amerikai olvasója ezt a megszívlelésre méltó történetet: „A tolydai városi villamostársaság a viteldíjat a napokban 3 centről 5 centre emelte. Azaz emelte volna, ha sikerült volna neki. De nem sikerült, azon egyszerű oknál fogva, hogy a közönség nem hajlandó a megemelt dijakat megfizetni. A dolog ott kezdődött, hogy a társaság bejelentette a hatóságnál, hogy a viteldijakat 3 centről 5 centre emeli. A bejelentést tett követte és másnap a közönséget már az 5 centes jegyekkel örvendeztették meg. A közönség az első napon kénytelen-kelletlen megfizette az 5 centet. Néhány nap múlva azonban a közönség kívánságára a hatóság a villamostársulat bejelentését nem vette tudomásul. Amikor erről a közönség tudomást vett, nyomban megkezdődött a sztrájk. A kocsikra szálló utasok a kalauznak mind 3 centet adtak, amit az természetesen nem fogadott el, így az utasok mind ingyen utaztak. A társaság megrökönyödött és a rendőrségtől kért támogatást, hogy azokat az utasokat, akik nem akarják az 5 centes viteldíjat megfizetni, szállítsa le a rendőrség. A rendőrség a hatósághoz fordult utasításért. * A városi hatóság utasította azután a rendőrséget, hogy védje meg a polgárokat a társasággal szemben és ha valamelyik alkalmazott egy utast le próbálna szállítani, úgy azonnal tartóztassa le a rendőrség a kalauzt. Ez egy hét előtt történt és még most sincs vége a kedélyes állapotnak. Aki 3 centet nyújt, attól nem fogadják el a pénzt. A társaság megkísérelte, hogy nem indít kocsikat, de már egy óra múlva, amikor a hatóság rászent, hogy sok várakozó utas lévén az utcán, ha a társaság nem indítja azonnal a kocsijait, úgy később nem fogják engedni azok indítását. Erre azután hamarjában nekieresztették a villamost. Nem lévén egyéb dolgom, egész héten ingyen utaztam ide-oda és azon gondolkoztam, hogy Magyarországon Hüvös-Jellinekékkel városított őshazámban előfordulhatna-e ilyen eset? Akadna-e odahaza hatóság, amelyik ki merné mondani, hogy első a polgár , és azután jön csak a milliomos vállalkozó." Mi hozzátehetjük, hogy bizony nem akadna. A tanács sietve jóváhagyná az emelést, a rendőrök pedig lecsirkefogóznák, fölpofoznák azokat a polgárokat, akik nem engednék magukat kiuzsorázni, Hűvös úrék és Sándor Pál úrék nyugodtak lehetnek. 9 FŐVÁROST OLVASÓINKHOZ! Ismételten fölkérjük előfizetőinket, hogy a lapkézbesítésre vonatkozó esetleges panaszaikat mindenkor elsősorban a kiadóhivatallal közöljék (Telefon: József 3—31 és József 3—32, hajnali fél 3 órától 6 óráig csak József 3—31 hívható), mert a másutt leadott panaszok csak elkésve, esetleg egyáltalában nem jutnak hozzánk. Címváltozás esetén kérjük mindig a régi lakcímet is megadni