Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)
1914-07-26 / 175. szám
1914 július 23. NÉPSZAVA Kivételes intézkedések háború esetén. Háború esetén a kormány az 1912. évi 63. törvénycikk értelmében kivételes intézkedéseket léptethet életbe, amelyek valósággal abszolút hatalmat biztosíthatnak számára. A kivételes intézkedések igénybevételét, ha a katonai előkészületek megtételére kerül a sor, a kormány valamennyi tagjának felelőssége mellett a hivatalos lapban közzétett és falragaszok útján nyilvánosságra hozott rendeletben tudatja. A rendeletben tartozik megjelölni, hogy a törvényben biztosított kivételes intézkedések közül melyeket veszi igénybe, illetve melyeket szándékozik alkalmazni. A kivételes jogok gyakorlására, főleg pedig a közigazgatási feladatok végrehajtására az összminisztérium kormánybiztosokat nevezhet ki, akik a hadviselés sikere érdekében szükséges intézkedéseket teljesítik, továbbá a közrend és a közbiztosság fentartásáról gondoskodnak. Egy-egy kormánybiztos hatásköre egy vagy több törvényhatóság (megye, város), területére terjedhet ki. A kormánybiztosok saját területükön az összes megyei és városi alkalmazottakkal, a csendőrség, a rendőrség, a határrendőrség és a pénzügyőrség alkalmazottaival közvetetlenül rendelkezhetnek. A kormánybiztos intézkedéseit ezek az alkalmazottak azonnal és föltétlenül tartoznak teljesíteni. Aki engedetlenkedik, azonnal fölfüggeszthető és ellene külön eljárás indítandó. A belügyminiszter felfüggesztheti a törvényhatóságok minden határozatát, amely a hadviselés érdekeit sérti vagy a közrend föntartását veszedelmezteti. A kivételes törvény alapján tett kormányintézkedések ellen semmiféle fllebbezésnek és jogorvoslatnak helye nincsen. A minisztérium korlátozhatja, sőt egészen eltilthatja olyan tárgyak tartását és használatát, amelyek a hadviselés érdekeit sérthetik. (Fegyverek, lőszer, lőpor stb.) A minisztérium elrendelheti, hogy bizonyos helyeken, ahol nagyobb csapattestek átvonulása vagy tartózkodása folytán a fogyasztási cikkek árának tetemes növekedése várható, a közigazgatási hatóság állapítsa meg az élelmicikkekért követelhető legmagasabb árakat. Aki ezt a rendeletet megszegi, két hónapig terjedhető elzárással büntethető. A postán és a távirdán cenzúra léptethető életbe. Egyesületek működése részben vagy egészben megszüntethető. Kereskedelmi társaságok vagy külön törvények alapján létesült társulatok, pénztárak rendőri ellenőrzés alá helyezhetők, ha gyanú merül föl, hogy működésüknek államellenes irányzata van. A sürgős intézkedéseket a kormánybiztosok rendelhetik el. Politikai jellegű népgyűlések, felvonuoások, körmenetek tartását indokolás nélkül meg lehet tiltani. Az időszaki lapok példányát szétküldés előtt, ha a minisztérium ilyen rendeletet kibocsát, be kell mutatni az ügyészségnek, illetve a rendőrhatóságnak. A rendőrhatóság eltilthatja valamely lap szétküldését, sőt a minisztérium intézkedhetik, hogy ha valamelyik időszaki belföldi lap közleményei a hadviselés érdekeit állandóan veszedelmeztetik, bizonyos időre egyáltalán betiltassék a lap. A minisztérium felfüggesztheti az esküdtbíróságok működését és a hatáskörükbe tartozó ügyeket a rendes bíróságok körébe utalhatja, ha olyan bűncselekményről van szó, amelyek a hadviselés érdekeit sérthetik vagy bizonyos helyeken speciális érdekek ezt megkívánják. Elrendelheti, hogy a hadviselés érdekeit érintő bűncselekményekre gyorsított bűnvádi eljárás lépjen életbe. E szabályok keretébe a hűtlenségre, a lázadásra, a gyilkosságra, a szándékos emberölésre, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntettre, a rablásra, a gyújtogatásra, a vízátadás okozásának bűntettére statáriumot rendelhet el és a büntetés maximumaként a halálbüntetést alkalmazhatja. A minisztérium a magánjogi követelések érvényesítése tekintetében, ideértve a váltókövetelések érvényesítését is, továbbá a polgári sörös és nem perös eljárást és általában polgári igazságszolgáltatás, végül a jegybank ügyvitele tekintetében rendkívüli és a törvényektől eltérő rendelkezéseketléptethet életbe. (Moratórium.) ' '''' A minisztérium rendeletileg állapítja meg, hogy mikor lép az ország a háború idejébe. (Hadiállapotba.) Mihelyt az ország hadiállapotba lépett, a büntető törvénykönyvnek rendelkezései közül azok, amelyek különleges államérdekeket védelmeznek, megszoríttatnak. Aki ezen idő alatt munkásokat olyan munka beszüntetésére bír reá vagy munkaadókat munkások kizárására beszél rá akkor, amikor az illető munka a hadviselés érdekeit szolgálja, öt évig terjedhető fegyházzal büntethető. Aki ilyen sztrájkban részt vesz, három évig, aki kizárást alkalmaz munkásaival szemben, szintén három évig terjedhető fogházzal büntetendő. Aki a háború idejében az országot elhagyja anélkül, hogy a minisztérium által kiadott rendelet értelmében megfelelő útlevelet és engedélyt szerzett volna, öt évig terjedhető fogházzal büntetendő, ha még nem érte el a népfölkelői kort. Ha a népfölkelői kort elérte, cselekményéért két évig terjedhető fogházzal büntethető. Milyen szolgálatra sételmető alaposság háború esetében? Az 1912. évi LXViil. tc. megállapítja, hogy mozgósítás, valamint hadiállományra való kiegészítés esetében a fegyveres erő szükségleteire, valamint a védelmi intézkedések foganatosítása végett a nem hadiszolgálatban álló polgárok milyen szolgáltatásokra kötelezhetők. Azt az időpontot, amikor e kötelezettségek beállanak, a honvédelmi miniszter rendeletileg hozza köztudomásra. Hadicélokra szükséges személyes szolgálatok teljesítésére, de csak akkor, ha a szükséglet a rendelkezésre álló önkéntes munkásokból vagy népfölkelésre kötelezettekből nem fedezhető, minden munkaképes, a férfinemhez tartozó polgári egyén kötelezhető, aki életének ötvenedik életévét be nem töltötte. Aiatalabbak az idősebbek előtt és a lehetőségig oly egyének veendők igénybe, akik rendes foglalkozásuknál fogva az illető munkák elvégzésére alkalmasak. Nem tartoznak ilyen szolgálatokat teljesíteni, szellemileg vagy testileg alkalmatlan egyének, köztisztviselők, lelkészek és akik nemzetközi szerződéssel ilyen szolgálat alól mentesítve vannak. Saját községükön kívül hosszasabban tartó munkára és szolgálatokra nem alkalmazhatók: önálló mezei gazdák, gyár- és ipartelepek birtokosai és azok, akik különös tekintetbevételt érdemlő családi viszonyaiknál fogva családtagjaik veszedelmeztetése nélkül nem maradhatnak távol. Ha a hadsereg céljaira valamely szállítási vagy közlekedési vállalatot, ipari vagy egyéb üzemtelepet vesz igénybe a kormány, az illető cégnél alkalmazott összes személyek tartoznak továbbra is szolgálatot teljesíteni. A személyes szolgálatokért megfelelő kártérítés jár, az elrontott vagy megrongált munkaszerekért pedig megfelelő kárpótlás adandó. Az illetők hátramaradottjai ugyanolyan elbánásban részesítendők, mint a hivatásszerű katonai személyeké. A szolgálat ideje alatt a családtagok ugyanolyan segélyben részesítendők, mint a katonai személyek családtagjai. Aki személyes szolgálatra van berendelve, katonai fegyelem és katonai büntető bíráskodás joghatálya alatt áll. Minden jármű és bármilyen vontatásra alkalmas állat birtokosa kötelezhető, hogy járművét megfelelően fölszerelve fuvarozásra átengedje. Ha a birtokos törvény szerint személyes szolgálatra is kötelezve van, a fuvarozást, vontatást, állatvezetést személyesen köteles teljesíteni vagy maga helyett megfelelő helyettest állítani. Az igénybevételért megfelelő térítés jár. Automobilok tulajdonosai kötelezhetők, hogy kocsijukat sofferrel együtt a fegyveres erő céljaira teljesen felszerelve, megfelelő térítés ellenében, azonnal átengedjék. Hajók, vasúti kocsik és egyéb közlekedési eszközök a fegyveres erő céljaira azonnal lefoglalhatók. Nem foglalhatók le azok az automobilok, kocsik és egyéb járművek, amelyeket az udvar, a köztisztviselők, kerületenkívüliséget élvező személyek, a posta, közegészségüsryi intézmények, tűzoltók, lelkészek, orvosok és állatorvosok hivatásuk teljesítésére használnak. Üzem- és ipartelepek birtokosai kötelezhetők, hogy kivételes célokra telepüket a® egész személyzettel együtt használatra átengedjék. Bármilyen magántulajdon, ház, lakás, telek, épület, vasút, közlekedési eszköz a haderő céljaira azonnal lefoglalható vagy kisajátítható. Ennek az eljárása külön rendeletben állapíttatik meg. Beszállásolás céljaira a békében fennálló törvényes rendelkezések irányadók. A csapatok táborozására és készleteik elhelyezésére minden magánhelyiségrendelkezésre bocsátandó. Háztartással bíró lakosok kötelezhetők, hogy személyes szolgálatra igénybevett egyéneknek élelmet nyújtsanak. Az élelem mértéke éaára rendeletben fog megállapíttatni Élelmi cikkek a hatóság fölszólítására azonnal átadandók. Ugyanez áll a takarmányra és a közlegelőkre is. A községek kötelesek a betegeket ápolás alá venni, kórházakat a fegyveres erő céljaira tartoznak átengedni. Hadiszolgáltatások teljesítésére kényszereszközöket is lehet alkalmazni. A szolgálat megtagadása azonfelül katonai bűncslekmény és a katonai bíróság hatásköre alá tartozik. Látható ebből, hogy a magántulajdon szentsége háború esetén egyszerre megszűnik és hogy minden polgárember, mégha sohasem volt is katona, berendelhető személyes szolgálatok végzésére. 7 szakszervezeti mozgalom A Magyarországi Szakszervezeti Tanács az augusztus hó 15-én és folytatólag megtartandó szakszervezeti kongresszus elei részletes jelentést terjeszt a legutolsó három esztendő mozgalmáról. A jelentés tárgyilagos ismertetését adja a szakszervezetek tevékenységének és az adatok egész tömegével bizonyítja, hogy ebben az országban még megközelítőleg sincsen a szakszervezeti mozgalomhoz hasonló kultúrmozgalom, hogy a munkások életfeltételeinek és kultúrájának emelésére egyenesen nélkülözhetetlen a szakszervezeti tevékenység. ISM A jelentés három esztendeje a magyarországi munkásság mozgalmának olyan korszakáról számol be, amely erős próbára tette a munkások kitartását és áldozatkészségét. A hihetetlenül pusztító gazdasági válság ideje összeesik a politikai mozgalom legtüzetesebb harcaival, az általános választójogért folytatott küzdelem döntő mérkőzéseivel. És a jelentés beigazolja, hogy a magyar munkásság fényesen megállotta a tűzpróbát, hogy öntudatosságának és áldozatkészségének olyan példáit nyújtotta ebben a három esztendőben, amelyre méltán lehet büszke mindenki, aki ezekben a harcokban részt vett. A politikai küzdelem napról-napra megújuló tüntetései között a munkásság nem hanyagolta el gazdasági érdekeinek védelmét és a pusztító válság ellenére újabb vívmányokkal gyarapította a régieket és megerősítette a szakszervezeteket. A jelentés minden fejezete ezt bizonyítja. Ezekben a nehéz időkben is módja volt a Szakszervezeti Tanácsnak arra, hogy a kisebb és gyöngébb szakmákat támogassa. A Szakszervezeti Tanács titkársága elősegítetteés támogatta a textilmunkások, a vegyészeti munkások és a malommunkások szervezésétés ami mindezeknél fontosabb, megalkotta a bányamunkások szervezésének lehetőségét. Az előbb fölsorolt szakmák már kiküzdötték a szervezés lehetőségét és egyesületeik az agitáció minden eszközével dolgozhatnak azon, hogy a hozzájuk tartozó