Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-22 / 202. szám

2 Namur bombázása. (London, augusztus 21.) A „Times"* egyik külön,­kiadása Brüsszelből jelenti augusztus 14-iki ketettel. Egy német aeroplán este fél hétkor megjelent Namur fölött és három bombát dobott le a városra. Az első bomba nem okozott károkat, a második öt katonát megsebesített és a harmadik szétrombolta az omáliusi hidat. Német közigazgatás Liége-ben. (Amsterdam, augusztus 21.) A „Handels­blad" jelenti Lüttichből: A német katonaság nagy eréllyel vezeti a közigazgatást. A né­metalföldiek különösen kedvező elbánásban részesülnek, de a lakosság többi része sem panaszkod­hatik. A gyárakban újra meg­kezdődött a munka és a német katonaság nagyon vigyáz arra, hogy minden rendben menjen. Antwerpenben egyébként rendkívül nyomott a hangulat. A német hadvezetőség cáfolata. (Berlin, augusztus 21. — „M. T. 1.") A Wolff-ügymökség jelenti. Némely kül­földi újságok azt a hírt terjesztik, hogy Emmich, Daimling és Marwitz tábornokok elestek, illetve megsebesültek vagy fogságba kerültek. Ezek a hírek valót­lanok. Némely újságok a sirmeki ütközetről szóló közlésből azt a következtetést vonták le, hogy nehéz tüzérségünk elveszett. Nehéz tüzérség azonban egyáltalán nem is volt harcban, csak néhány gyalogzászlóalj és vár­őrség, néhány tábori ágyúval, reui f­tj.­ Brüsszel (franciául: Bruxelles) Belgium fő-­­és szék­városa, Brabant tartomány fővárosa a kis Senne-folyócska partján fekszik. A Senne­folyó a Eupelbe ömlik és azzal együtt a Schel­débe torkollik. A belga főváros sű­rű vasúti és csatornahálózat középpontja, tehát straté­giai szempontból fekvése rendkívül fontos, bár erődítményei nincsenek. A tulajdonképeni város a régi városfalak helyén a század elején épült, széles boulevardok veszik körül nyolc kilométer hosszúságban ötszög alakban. Az így körülzárt város két részre oszlik, a na­gyobb alsó és a kisebb­ felső városrészre. A felső város türktj­donképeni előkelő­­városne­gyed, itt van a királyi kastély, ahonnan már napok előtt sietve elmenekült a királyi család. Az alsó város sokkal élénkebb és az ipar és kereskedelem itt bonyolódik le lüktető eleven­séggel. Ugyancsak itt van Brü­sszel két nagy­forgalmú pályaudvara, az északi és déli pálya­udvar. A tulajdonképeni belvárost külvárosok veszik körül, amelyek már összeépítek. A la­kosság száma az 1910. évben tart­ó népszám­lálás szerint: 720.030. A brüssziaak felerész­ben franciák, felerészben flamandok. Brüsszel tudvalevően jelentékeny ipari és kereskedő város. Iparában első helyen áll a világhírű csipke, azután a gyapjú és gyapot, fém- és bőr­áru. Kereskedelme ezeken kívül kiterjed a környék gazdag terményeire. A vasúti hálózat úgyszólván a főváros kellős közepén fekszik. Ezenkívül hajózható csatorna köti össze a Scheldével, tehát összeköttetésben van Ant­werpennel és Charleroival. Kimélyített kikötő­jében tengeri hajók is följárhatnak. Tőzsdéje a legnagyobb forgalmú a kontinensen. Brü­sz­szelt a mondaszerű történet szerint Gery cam­bray-i püspök alapította a hatodik században a Senne egyik szigetén. A b­rabanti hercegek, majd burgundi hercegek uralma alatt állott, mint Németalföld fővárosa. Utóbb a spanyo­lok kezére került és sokat szenvedett a spa­nyol-francia háború alatt. Mária Terézia ide­jén az osztrák birodalom alkatrésze, majd a franciák uralma alatt Belgiummal együtt Németalföldhöz csatlakozott. 1830 augusztusá­ban véres harcok árán kivívja függetlenségét és azóta a belga királyság virágzó fővárosa. Brüsszel Páristól légvonalban körülbelül 247 kilométer távolságban van. A vasúti vonal a két főváros között 310 kilométer és a gyors­vonat négy óra alatt teszi meg ezt az utat. CbiBer. Diedenhofen \ , _ Geof/JXl. / »,*».^*-Me StitiracAtu Twtíbtüiketv -O PARIS^ ^. o MrnaV^ Tnauntovi* , 1 1 1» R­VV,^ ^ V Paroctie;. tbncói. / Vau vwncoj Llouvllji \ ° % A A^lCIA­iforlSlziA G * o . , firmtsets varjtmuna N Öl ET­AJ ortAíngen V. \ F '­ÜRSZSAG A ulna is ^VaucoaJcu. lurfi' o '"^s Straßburg V +AQA0 m. Doufivanjt cha­urmeje\ o W V Stnooa O föaiiervl/fcr ... jí^b 6} Scj/eHiUdt Á Chaumon f Ktn emt c 4/ ViHaJa •//O ff fé. " jlAaiJi*­taagre^i Epinal rr%' • ' . X. wwmtrp _ „V _ y or Amen» BaII d* S.rvan c « V,.oj,. „, Ä ««J OMinsíti O ^faeYttrot <S} ftüMIjaustri ...arsiájhjti —nasut vir TaíS«loi Oijon Mí^J Belforfy Wontbéliardj ftsKí» ftoíd 'Wű/Ú^t errib (o Qelccoofi t SCHWEIZ i] Ä nyugateurópai háború, a német-francia háború színhelye. NÉPSZAVA 1914 augusztus 22. . Franciaországban. Francia hadijelentések nincsenek. (Berlin, augusztus 21.) Az idegen nagy­követségekhez érkező jelentések szerint Pá­risban már három nap óta nem adtak ki egy harctéri jelentést sem. Eddig a leghazu­gabb diadalmi értesítéseket tették közzé, a legutóbbi­­vereségek hatása alatt azonban úgy látszik jobbnak látta a hadvezetőség, ha egyáltalán nem adnak ki hadi jelentéseket. A franciák lehangoltsága. (Bécs, augusztus 21.) A francia sajtó most már nem közöl olyan győzelmi híreket, melyekkel, eleinte tele volt. A francia had­vezetőség nem közöl veszteséglistákat, ha­nem tudatta, hogy mindenki érdeklődhetik hozzátartozója sorsa után az illetékes ható­ságnál. Egy olasz festő, aki most érkezett Párisból Berlinbe, beszéli, hogy a francia fővárosban a nagyobb utcákon gépfegyvere­ket állítottak föl, mert forradalomtól félnek. Augusztus 5-én és 6-án a munkásnegyedek­,­ben már voltak forrongások. A háború vadállatjai. ../Hinktrch (München, augusztus 21.) Német katonák ide­érkezett levelei bizonyítják, hogy a franciák milyen rettenetes kegyetlenséggel bánnak a né­met sebesültekkel. Egy württembergi drago­nyosnak levágták mind a két kezét, kitolták a szemét és kitépték a nyelvét. A katonák levél­beli közlései szerint a kegyetlenségekben a fran­cia polgári lakosság jár elől. (Berlin, augusztus 21.) Egy német állampol­gár, aki későn menekült Antwerpenből, a „Köl­nische Zeitung"-ban így írja le csodával hatá­ros szabadulását: — A csőcselék, amely hajtóvadászatot rende­zett a németekre, még a központi temetőt sem kerülte el és ott ledöntötte, de előbb berondí­totta azokat a sírköveket, amelyeken német föl­írások voltak. A víz partján visszataszító jele­neteket láttam. Flamand és francia éjjeli höl­gyek vad hajszát kezdtek a szegény német leá­nyokra, akik osztálysorsosaik. Testükről letép­ték a ruhát, egészen meztelenre vetkőztették, aztán sokan, mert ők többségben vannak, hajá­nál fogva megragadtak egy-egy német leányt és úgy vonszolták végig az utca porában. A vadállatias férfinép a gyönyörtől lihegve röhö­gött, a rendőrök tétlenül nézték ezt a szörnyű­séget. Egy főtéren láttam, amint az emberies­ségből kivetkőzött antwerpeni asszonyok egy női holttestet, amely a földön hevert véresen, teste csupa tőrszúrás volt, bemocskoltak és a halottnak szemébe köptek. Én többedmagammal futva menekültem, nyomunkban a vérszomjas csőcselék, a kikötőbe futottunk és én is a vízbe ugrottam. Kövekkel hajigáltak utánunk. Mel­lettem egy hamburgi kereskedőt, jó ismerősö­met, jókora kődarab fején találta és a szeren­csétlen elmerült. Egy svéd gőzös kapitánya a kikötőben hajójának fedélzetére vett és igy me­nekültem meg. A tuniszi németek fogságban. (Berlin, augusztus 21.) Az összes német alattvalók, akik Tuniszban tartózkodtak, francia államfoglyok lettek. Az angolok a németek és a monarchia ellen. A tengeren. Az angol flotta parancsot kapott a támadásra. "(Berlin, augusztus 21.) Londonig lapje­lentések szerint az angol admiralitás meg­adta a parancsot flottájának, hogy kezdje meg az ellenségeskedéseket a monarchia ellen. Elsülyedt egy angol torpedózuzó.­ ­(Amsterdam, augusztus 21. Az itteni lapok jelentései szerint a „Bullfinch" nevű angol torpedózuzó összeütközött az Északi tengeren az „Einderdye" nevü hollandi gőzössel és azonnal elsülyedt. A legénység egy részét a hollandi gőzös megmentette. (A „Bullfinch" torpedózuzó a 36 ily egy­ségből álló C-osztályú angol torpedózuzó­flottához tartozik. Ezek 315—180 tonnásak, sebességük 29—30 csomó.). m A franciák és az angolok a németek ellen. Nincsenek angol csapatok Belgiumban. (Bécs, augusztus 21.) Ideérkező hiteles je­lentések szerint eddig még egyetlen angol katona sem lépett belga területre. Az erre vonatkozó francia híresztelések valótlanoké­nak bizonyultak,

Next