Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)
1914-09-15 / 226. szám
1914. szeptember 16. NÉPSZAVA — A honvédelmi miniszter figyelmébe. Kaptuk a következő sorokat: A nagyméltóságú honvédelmi miniszter úrhoz. A polgári lapok vasárnap megjelent számaiban a következő nyilatkozat jelent meg: — A szabók panasza. Dr. Bárczy István polgármester fölterjesztést intézett a honvédelmi miniszterhez a katonai munkára behívott szabó iparosok panasza ügyében. A hadköteles szabóiparosok és munkások főként a csekély munkakereset miatt tettek panaszt és helyzetük javítását kérték. A honvédelmi miniszter most arról értesíti a polgármestert, hogy a panaszok ügyében vizsgálatot indított, de a vizsgálat a panaszok alaptalanságát derítette ki, mert a honvédelmi miniszter közlése szerint a csekély keresetnek kizárólag maguk a dolgozni nem akaró, sőt abban másokat is megakadályozó, de azért mégis magas napibért igénylő munkások voltak az okai. Mi nem tudjuk, hogy a honvédelmi minisztérium milyen alapon és hogy vizsgáltatta meg a dolgokat, csak magunk részéről kijelentjük, hogy mink, akik a panaszt a polgármester úrhoz terjesztettük, fogunk elég adatot is szolgáltatni ahhoz, hogy a nagyméltóságú honvédelmi miniszter úr meggyőződjön arról, hogy ez ügyben tartott vizsgálatot sikerült hamis vágányokra átterelni és kérjük a nagyméltóságú miniszter urat, szíveskedjék a vizsgálatot pártatlan személyek útján megejteni és akkor meg fog róla győződni, hogy munkások, akik a legnagyobb szorgalommal dolgoztak ott, nem voltak képesek napi egy koronát keresni. Az ott dolgozott mun- Az ott dolgozott kiskások megbízásából, iparosok megbízásából: Schwarcz Gábor, Spitz Lajos. — Elmaradnak az analfabéta-tanfolyamok. A „Hitcsarnok" jelenti: A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete folytán az analfabéta-tanfolyamok az 1914/15. tanévben, tekintettel a háborús viszonyokra elmaradnak. A béke helyreállítása után a tanfolyamok ujóbbi szervezését a királyi tanfelügyelők közölni fogják. — Orosz hadifoglyok érkezése. Hétfőn éjjel fél kettőkor az angyalföldi pályaudvarra hatszáz orosz fogoly érkezett, akiket innen félóra múlva tovább vittek Kenyérmezőre. Hétfőn reggel fél hét órakor kétszáz fogoly jött a rákosi rendezőpályaudvarra. A foglyok valamennyien a Lemberg körüli csatákban kerültek katonáink kezére. A pályaudvaron reggelit, teát és kenyeret kaptak és azután nyolc órakor két vonattal elvitték őket is a kenyérmezei táborba. Betörések Békéscsabán. Békéscsabán mintegy két hét óta tömegesen törnek be az üzletekbe, ahonnan készpénzen kívül trafikárut és főleg pezsgőt, konyakot és egyéb szeszes italokat visznek el. A betörők minden esetben a padláson keresztül törtek be. Legutóbb Guttmann és Schwarcz Andrássy-úti nagy fűszerkereskedő cég üzletébe törtek be és az árukért cserébe egy fél kenyeret hagytak. A spiclik ellen. Nagyon emberséges és okos rendeletet adott ki az államvasutak igazgatóságának elnöke. A háború sok nemtelen indulatot is váltott ki. Többek között számtalan névtelen följelentés érkezik az igazgatósághoz egyes alkalmazottak ellen. Sok aljas érzelmű ember úgy akar bosszút állanivasutas haragosain, hogy névtelen följelentést ad be ellenük, arra számítva, hogy az olyan kényes helyen, mint a vasutasoké, nem tűrnek meg olyan embert, akihez a gyanúnak csak az árnyéka is férhet. Arra számítottak az aljas gondolkodásúak, hogy az államvasutaknak nem lévén módjában hoszszas vizsgálatot indítani, minden további nélkül el fogják távolítani a megvádolt embert. Ezt a számítást keresztülhúzta az államvasutak igazgatósága, amiről most a következő hivatalos híradás szól: A névtelen följelentések és panaszok ellen erélyes hangú rendeletet adott ki Tolnay Kornél, a Máv igazgatóságának elnöke. A névtelenség homályában bujkáló eljárást a férfias nyíltsággal és tisztességgel össze nem egyezhetőnek bélyegzi Tolay elnök és kijelenti, hogy a névtelen feljelentéseket és panaszokat, mint eljárásra teljesen alkalmatlan irományokat, félretéteit. # $ # 63 ram FARKAS ANTAL — Tán az uri nem eladó, ha veszi valaki. — Az is eladó. A kormány nincs abban a helyzetben, hogy egy-egy kerületért egy milliót reszkírozzon meg, mert ezt nem győzné. Egy kerületet azonban Müller Mór mindnyájunknál jobban győz, jobban még a kormánypárti választási kasszánál is. — Tehát itt Müller az atyaisten? — És az is marad, amíg gyárai lesznek, amíg milliói, amíg összeköttetései lesznek. Igenis, ebben a negyvenezer lelkű városban, ebben a megyében ő most a leghatalmasabb ur. A nemzetes uram köpött egyet és a tanár úr pedig megigazította a cvikkerét. A szegény polgármester úrnak az volt a szerencséje, hogy estében beütötte az orrát és folyt a vére. Ez fölért egy idejében alkalmazott érvágással. A gutaszél a fejét érte, de nem végezhetett vele. Lassanként majd fölépül, de még nem tud beszélni. Ott ül az ágyában. A fejére folyton jeges zsacskókat raknak. A barátai nem látogathatják meg, mert a doktorok mindenkit eltiltottak, nehogy egy-két véletlenül kiejtett nyilatkozattal fölingereljék. A barátok, a képviselők, a fölfüggesztett tanács tagjai azért be-beosonnak a házába és kint a kertben a tekintetes polgármesternővel tárgyalnak. Most már kitör az asszony, a feleség Zsuzsikámból: — Ne Müller Mórt szidják az urak, hanem engemet. Én nem akartam, hogy lemondjon, hogy a magánéletbe vonuljon. Pedig lássák az urak, még az utolsó napokban is ott akarta hagyni a hivatalát. Én nem engedtem, én vagyok a bűnös. Zsuzsikám siránkozik. Ki tudna a lelkébe látni, hogy kit vagy mit sirat? Az urát vagy a polgármesterséget. Az emberek halk hangon beszélgetnek, visszafojtott keserűséggel káromkodnak. — Bitangok azok, akik odafönt vannak. Müller Mór megvette a minisztereket, megvette a megyét, a képviselőnket. Minket nem tudott megvenni, minket, agyon akar taposni. A lába először szegény Bandira tiport rá. Zsuzsika fölzokog. Kint az utcán automobiltülkölés hallik. Ki lehet az? Ki lehetne más, mint a vörös Müller még vörösebbre festett ördögszekere. Az az istentelen masina, amely végiggurult az autonómiánkon és pozdorjává törte a hatalmunkat, az önállóságunkat, amely végighurcol bennünket a megaláztatások országútján Jaj, emberek, ne nézzetek ki, mert csakugyan ő az. Ó, a félelmetes, a kegyetlen, a gyűlöletes, a hatalmas, a mindent fölemésztő és a mindent teremtő, ökölbe szorul a kezetek, eszetekbe szalad a szivetek, megzavarodtok és fölborítjátok, darabokra szeditek azt a vörös automobilt gazdástul együtt. Jaj, asszonyok, várandós asszonyok, ne nézzetek ki most az ablakon, mert meglátjátok ezt az embert és szörnyet szültök! . . . A megye embere nem sokat teketóriázott. Először is a villanyvilágítást készítette el. Igazán szükség volt rá. A 20—30 éves petróleumlámpák már szégyenlően pislogtak a nagy téglaházak előtt, az akácokkal beültetett, szoborral díszített főtér szélén. Aztán a kórházépítkezéshez fogtak. A régi kórház igazi szégyene volt ennek a városnak. A Müller-cég ajándékait nem lehetett a szemetesládába hajítani. Az urak haragudjanak Müller Mórra, ahogy jólesik, de a közérdekre nem szabad haragudni. A közvilágítás is, a kórház is közérdek és ezeknek a létesítését nem szabad magánérdekek érvényesítéséhez fűzni. Esténként berakták a polgármeter úr bázánál az ablaktáblákat, hogy be ne süssön a villanyfény, hogy meg ne lássa, észre ne vegye, hogy Müller Mór világít már Mocsárháznak, hogy ennél a fénynél meg ne pillanthassa a megdöglött autonómia puffadt hulláját. .(Folytatása következik.) VENYSZER * # # (•1) Az utcai leány gyilkosa. Tizenkét éves kora óta cseléd volt Hugli Márton s 21 éves korában, mint egy szerencsétlen utcai leány gyilkosa került a törvény elé. Közben egy cselédtársát ölte meg a gondatlanságból, egy kalapáccsal dobta fejbe. Ezért xégyhavi fogházra ítélték. Azután hajóslegény lett, majd hagymázba esett s négy hétig feküdt kórházban. Megnősült, de dolgozni nem szeretet, felességét és anyósát folyton pénzért zaklatta. Február 26-án Budapestre jött állítólag munkát keresni. Itt a Páva utcában Friss Eszter behívta magához. A leányt megfojtotta, kijött a házból s a legelső rendőrnél jelentkezett. A nyári szünet után megnyílt esküdtbirósági ülésszaknak ez volt az első bűnügye. Hugli Márton beismerte bűnösségét, védelmére csak azt hozta föl, hogy a leány késsel támadt rá, mert nem akarta neki előre kiűzetni a pénzt. Védekezése közben elkapta a leány karját s ártalmatlanná akarta tenni. Eközben a leány görcsösen markába szort 9 tott késsel megszúrta őt. Ezután történt, hogy torkánál fogva elkapta a leányt s az ágyra dobta. Csak rövid néhány másodpercig tarthatta szorítva a leány nyakát s ekkor rémülten hallotta, hogy a leány hörögni kezd. Hogy a zaj ki ne hallassék az udvarra, a szőnyeget dugta a torkába. Nem volt szándéka megölni a leányt, akinek ékszereit ott hagyta. Az esküdtek bűnösnek mondották ki erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettében. A bíróság három évi börtönre ítélte, amelyből hat hónapot kitöltött a vizsgálati fogsággal. A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosító körülményül vette, hogy a vádlott egy ízben emberölésért már büntetve volt. Az ügyész a minősítés miatt és súlyosbítás végett semmiségi panaszt jelentett be, de semmiségi panasszal élt a büntetés enyhítéséért a védő is. (2) Ájulás a tárgyalóteremben. Csupor Erzsébet ellen volt lakásadónője, özvegy Auspeck Istvánné följelentést tett, azt panaszolva, hogy a neki átadott 13 darab 176 korona értékű zálogkölcsönről szóló zálogcédula közül három darabot ellopott és 10 koronáért eladott. A bíróság Csupor Erzsébetet sikkasztás vétsége miatt egy hónapi fogházra ítélte. Az ítélet kihirdetése után a panaszosnő a tárgyalóteremben hirtelen elájult és eszméletlenül esett a padlóra. Hosszas éleszgetés után nyerte csak vissza eszméletét özvegy Auspeckné, aki azért lett rosszul, mert a három ellopott zálogcédulája folytán mintegy 300 korona kárt szenvedett . PART 31 * * A kispesti végrehajtóbizottság az, ellenőrző bizottsággal együtt e hó 36-án, este 8 órakor, a szokott helyen ülést tart. Minden tag okvetetlenül jelenjen meg. Ebben a rovatban közöltekért nem vállal semmiféle felelősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal, szivarkapapirok ás szivarkahivslysk a legdrágábbak, de a legjobbak iS. Gyárak: FIUME, ^fU^tsOn*, PRIEST, ROMAHS. Európai háboru óriási 136X2000•/» nagyságú, 6 szinnyomatban készült politikai-, hegy- és viz- , , „«nk rajzi egyesített térképe ara csak J.oO K. Ugyanez 84X116 %t nagy ,ságban ara csak laok. Az összeg és 30 fillér előzetes beküldése ellenében bérmentve küldi a Népszava könyvkereskedése, Budapest, VII. Erzsébet-körút 33.