Népszava, 1915. április (43. évfolyam, 155–183. sz.)
1915-04-30 / 183. szám
Elesett orosz ellentengernagy. (Zürich, április 29.) Pétervárról táviratozzák. A „Novosti" mai számában gyászjelentést közöl, amelyet eddig eltitkoltak. A gyászjelentés hírül adja, hogy Galanin orosz ellentengernagy Szebasztopol előtt egy török gránáttól találva, meghalt, A nagy háboru Délen. Az elsülyedt francia csatahajóról. — Hirek a balkáni államokról. A „Léon Gambetta" elsülyedését most már a franciák is jelentik. A Franciaországot ért csapás annál nagyobb, mert a legénységnek csak egy kis része menekült meg s több mint hatszázan lelték a hullámsírban halálukat. Valószínű, hogy ez a súlyos veszteség nemcsak a Dardanelláknál érezteti majd hatását, ahonnan a veszteség pótlására ismét el kell vonni egy vagy több hajót, hanem a Balkánon azoknál is, akik magatartásukat aszerint irányítják, hogy ki az erősebb. * Az elsülyedt francia csatahajó. (Páris, április 29.) Az Havas-ügynökség jelenti: A mindenhonnan beérkező jelentésekből arról értesülünk, hogy a „Léon Gambetta" páncélos cirkálót a 26-áról 27-ére virradó éjjel az Adriai-tengeren, Otranto magasságában, megtorpedózták. A részletek még hiányoznak. Mégis bizonyos, hogy a legénységnek legalább egy részét megmentették. (Genf, április 29.) A ma délig lefolytatott kutatások nem eredményezték a „Léon Gambetta" menekültjei számának nagyobbodását. A tengerészeti minisztérium a 600 halott hozzátartozóit kíméletesen értesítette. Guepratte francia admirális, aki a „Léon Gambettát" türelmetlenül várta a Dardanellákba, most egy új típusú, 14.000 tonnás cirkálót kér. A tengerészeti miniszter a döntést efölött a minisztertanácsra bízta. (Róma, április 29.) A „Léon Gambettá"-val elsülyedt franciák száma 742; a megmentetteket Szirakuzába vitték, ahol a tiszteket a Grand Hotelben, a legénységet pedig laktanyákban helyezték el. (Milano, április 29.) A „Corriere della Sera" mai száma írja. A két olasz torpedónaszád egyikének a parancsnoka, akik a „Léon Gambetta" hajótöröttjeinek segítségére siettek, ezeket beszélte el a francia páncélos elsülyedéséről. — A „Léon Gambetta" és testvérhajója, a „Victor Hugo", az osztrák partvidék blokádjával voltak megbízva. — A katasztrófa éjfél után 1 óra felé történt, amikor az egész szolgálatban nem lévő legénység aludt. A „Léon Gambetta" hirtelen sülyedt el. Összesen 132 ember menekült meg, közöttük olyanok, akik 12 óráig küzdöttek a hullámokkal. 732 emberélet veszett oda. A halottak között van Senet admirális és hadsegédje, továbbá a „Léon Gambetta" parancsnoka és tíz tiszt. A magasabb rangú tisztek közül csak egy sorhajó kapitány maradt életben, aki súlyosan megsérült. A matrózok közül 18 sebesültet a brindissi tengerészeti kórházba szállítottak. Török-bolgár barátság. (Bécs, április 29.) A bolgár kormány sehol sem okoz nehézséget a Törökországba szóló áruk Bulgárián átvaló szállításának. Bulgáriának e tekintetben való barátságos magatartása abban is megnyilvánul, hogy azok után a Törökországba szállított áruk után, amelyeket Dedeagacsban raknak ki, nem szednek vámilletéket, noha Bulgáriának a vámszedésre joga van. Angol tüntetés Bulgária ellen. IBerlin, április 29.) Az „Agamemnon" angiA hyperdreadnoughtnak Dedeagacs bolgár kikötőben való megjelenése nyomán híre kelt, hogy ott angol csapatokat szállítottak partra. A bolgár kormány most félhivatalosan megállapítja, hogy ebben a hadikikötőben néha angol hadihajók egy-két napot eltöltöttek ugyan, csapatokat azonban ott soha partra nem szállítottak. Azt hiszik ennélfogva, hogy angol hajóknak e bolgár kikötőben való megjelenésével Anglia csak politikai tüntetést tervezett a semleges Bulgária ellen. Orosz búza és román vagon. (Bukarest, április 29.) Carp Péter lapja, a „Moldova" megírta, hogy a román kormány 130 vasúti kocsit és hat mozdonyt adott el Oroszországnak, utóbb azonban úgy látszik megbánta az üzletet, mert a vagonok további kiszolgáltatását megtagadta. Az „Inainte" című román lap a következőket írja erre vonatkozóan: Egy héttel ezelőtt Jassyba érkezett, Radonov orosz mérnök több mérnöktársa kíséretében és nyilvánvalóan az érdekelt kormányok kölcsönös megállapodásai alapján várt román vagonoknak Oroszországba való szállításán kezdtek munkálni. Csütörtökön azonban egészen váratlanul beszüntették az expediálási munkát, holott ekkor még 70 vagont sem küldtek elTassyból. Szombaton este pedig Radonov mérnök embereivel eltávozott Romániából. Hogy mindez miért történt, azt senki sem tudja. Általában azt hiszik, hogy a román kormány azért szüntette be a vagonok kiadását, mert az oroszok nem akarják kiszolgáltatni a Románia által Oroszországban vásárolt 3000 vagon búzát és a lovat. NÉFSZiWíl 1915 április 30. Kiviteli tilalmak Romániában. (Bukarest, áprlis 29.) A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a jövőben ökrök és sertések kivitelére engedélyt adni nem szabad. Betiltották továbbá a következő cikkek kivitelét: ásványok, ócska vas, minden egyéb ócska fém, gyapot, len, kötött áru, bádog, konzervdobozok, vlaszk, stearin, parafin, glicerin, diófa, tölgyfa, kőrisfa, gránit, higany, ammóniak, szóda, rézszulfát, cserzőcikkek, fonalak, kötelek, olaj és papiros. Angol orvosok Szerbiában. (Szaloniki, április 29.) Tegnap egy angol szállítóhajó futott be a kikötőbe, amely mintegy száz angol orvost, nagyszámú férfi és női ápolót és rendkívül sok gyógyszert és kötszert hozott. A szállítmány azonnal tovább indult Szerbia felé. mmmmmmmmmm Most jelent meg a háborús irodalom legérdekesebb könyve!* NORMAN ANGELL ROSSZ MEZLET Ara fűzve korona 1*60 Ara kötve korona 2'50 NÉPSZAVA-KÖNYVKERESKEDÉS Budapest, VII. ker., Erzsébet körút 35. szám t Ausztria-Magyarország hadiszállása. ii. Auffenberg és Dsnkl visszavonulása. —» Lemberg föladása. — A megoldott föladat. A Przemyslany-i ütközet kedvezőtlen ki-i menetelének láttára hadseregfőparancsnok-' Ságunknak első gondja kellett, hogy legyen, hogy a Brudermann- és Böhm-Ermolli-féle keleti csoportot ne tegye ki egy nyomasztó túlerő további támadásainak, hanem gyors és hathatós segítséget nyújtasson nekik. Ez csak úgy történhetett, ha Auflenberg hadseregét győzelmes előnyomulásában megállítják és visszarendelik, hogy a veszedelmes ellenség oldalába törjön. Nem volt könnyű feladat, amelyet Auffenberg hadseregére róttak. Egy hadseregtömeget, a mögötte fölvonuló kocsioszlopokkal egyetemben, amelyekre sokféle élet- és harci szükségletének födözésére szüksége van, nem lehet olyan könnyen megfordítani, mint egy keztyűt. De a mesterfogás sikerült. E hadsereg zöme, amely szeptember 1-én az északon levő ellenséggel még a győzelem pálmáiért küzdött, két nappal később délfelé fordított arcvonallal Tomasovtól keletre a Ravaruskán át való előretörésre készen állott. Időközben azonban kiderült, hogy a nagy orosz áradat a Zlocovnál és Przemyslany- nál ellene emelt védgátakat, bár súlyos erőáldozattal, de leküzdötte. Nem hömpölygött immár föltartóztathatatlan iramban nyugat felé, hanem részben lassan és elővigyázatosan dél felől, kelet, felől és északkelet felől tolódott Lemberg felé. Világos volt, hogy a legközelebbi jövő nem keleti csoportunk elleni főtámadást és az Auffenberg-seregnek oldaltámadással való beavatkozását fogja meghozni, hanem megfordítva, Auffenberg hadseregére heves küzdelem vár. Egyelőre azonban két előfeltételt kellett teljesíteni. A csapatoknak, habár rövid pihenőt kellett adni és együtt, zárt tömegben kellett őket az oldalbatörés fontos feladatára alkalmazni. Mind a kettő súlyos elhatározást követelt: Lemberg föladását. Igaz, hogy ezzel az ellenség olcsó sikerhez jutott. De a várost körülvevő földművek közül egy egész hadsereget kellett volna elhelyezni. Lemberg éve elegendő volt ellenséges lovascsapatok elleni védekezésre, de nehéz tüzérséggel szemben helyt nem állhatott. Ha az ellenség Lemberg elestét kikényszeríti, ezzel, az erkölcsi siker mellett, azon katonai sikerre is szert tesz, hogy egy vár bevételével dicsekedhetik. Mindenekfölött azonban az ott egybegyűlt csapatok pihenő nélkül harcokba sodortattak volna és a körülzáró ellenség lekötötte volna őket, amikor pedig minden emberre szükség volt a nyílt terepen vívandó ütközetben. Ezért szeptember 2-án Lemberget kiürítettük. Az egész keleti csoport a Wereszyca mögé vonult vissza, amely a grodeki tavak láncolatán vonulva keresztül, pompás védelmi szakaszt nyújtott. Itt pihenésre lelhettek a csapatok mindaddig, amíg az Auffenberg-hadseregnek az északnyugat felé vonuló ellenséggel való összeütközése új tettekre hívott. Ez a hadsereg Ravapiska felé nyomult, ahova szeptember 5-én érkezett Szeptember 9-én és 10-én nagy elkeseredéssel vívott harc folyt. Böhm-Ermolli és Boroevies hadseregei sikerrel-sikerre jutottak. Az északi szárny csaknem húsz kilométernyire haladt előre. Az Auffenberghadsereg mindeddig nemcsak helyt állott a ki ellenséges támadásokkal szemben, hanem jobbszárnyával jelentékeny sikereket is viivott ki. A modern harc jellegével jár, hogy gyors és lesújtó döntések helyébe fáradalmas és mindenek fölött időt emésztő leküzdés lépett A visszavetett ellenség mindig újabb meg újabb hadállásokba képes helyezkedni és a tűzfegyverek nagy visszazúdító ereje mellett energikus ellenállást képes kifejteni. Hoszszas harcokra és számos csapásra van szükség, amig az ellenállási erő összemorzsolódott és a teljes győzelem kivivatott. Csapataink a legjobb úton voltak e cél elérésére, de még némi időre volt szükség és ez az idő nem adatott meg nekik. Már azon elhatározás pillanatában, hogy a két hadsereg a Wereszycán törjön előre.